Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-02 / 259. szám
/+ NÉPÚJSÁG 1983. november 2. Sulyok Mária világa Két születésnapja és két születési "helye van Sulyok Máriának. Pontosabban: mindegyikből csak egy, de kettő van forgalomban. A Színházi Kislexikon szerint ugyanis április 24-én látta meg a napvilágot, de ez csupán egy hiba a sok közül, az egyébként is jó ideje elavult kézikönyvben. Az igazi dátum: november 5. S a szülőhely? Királyiddá. No de melyik ország. Mert ez, az Osztrák—Magyar monarchiabeli település valójában katonai garnizon volt, a Lajta folyó két oldalán. — Oly mértékben a határon — mondta egyszer mosolyogva Sulyok Mária —, hogyha édesanyám tovább lép, már odaát születtem volna Ausztriában ... Tízesztendős koromban Királyhidát Ausztriához csatolták, így kétnyelvű lettem. Az iskolában németül, odahaza meg hol magyarul, hol németül beszéltem. Amikor mint 17 éves ifjú leányzó látogatóba jöttem Budapestre, nővéremhez, — aki itt volt férjnél —, gondoltam egy nagyot... és maradtam. Jelentkeztem a színiakadémiára, fel is vettek, de tanáraim már az első órákban telkemre kötötték: egy ideig meg se szólaljak németül. Bizonyára akcentussal beszéltem a magyart. Akkoriban az volt a szokás, hogy a növendékek — és az elsőévesek is — statisztáltak a Nemzeti Színháznál. — Az ember tragédiája előadásain Hevesi Sándor rendezésében. Oláh Gusztáv díszletei között tehettem meg pályámon az első lépéseket... — emlékezik. — Emellett még valami pénzt is kaptam. Ami persze jól jött villamos- jegyre, olykor egy-egy cipőre, ruhadarabra is. Tanulmányai befejezése után Debrecenbe, majd egy évvel később Miskolcra került. A felszabadulás után az ak* kori Művész Színház, majd a Bárdos Artúr vezetése alatt álló Belvárosi Színház társulatának lett tagja. 1947-ben a Nemzeti Színház szerződtette, s hat évvel később viszAz Örkény-dráma főhőse, Orbánná. (MTI-fotó — KS) szatér első budapesti sikerei színhelyére, a Vígszínházba. Néhány évvel ezelőtt innen ment nyugdíjba — de nem nyugállományba. Továbbra is fellépett a Vígben, a Pesti Színházban, a Madáchban és a Nemzetiben. Mostanában ismét a Madách Színházban láthatjuk, Mikszáth Kálmán A NosZty fiú esete Tóth Marival című Karinthy Ferenc új dramatizálásában színre hozott vígjátékban. Az ifjú Sulyok Mária sokáig vol a hazai színpadok „ügyeletes démona”. Sorra játszotta a hazai és külföldi bulvárdarabok „végzetes asz- szonyát”. Az első váltás 1943-ban következett be. Ekkor bízta rá Püskösti Andor Gertrudis szerepét a ma már színház- történeti jelentőségű Hamlet. ben. Az előadás — s Várkonyi Zoltán mellett Sulyok Mária alakítása — példátlan sikert aratott. Naponta játszották, szombaton két, vasárnap három előadásban is. 1959-ben mutatta be a Vígszínház Durrenmatt Az öreg hölgy látogatása című színművét. Claire Zachanissiant, a bosszút forraló milliomosnőt, Sulyok Mária megformálásában sohasem feledheti, aki látta. ilsmét néhány év, s újra egy fontos dátum: 1971. Ekkor mutatkozott be először Orbánná szerepében, Örkény István Macskajátékában, a Pesti Színházban. Nem maradhat ki még e kurta felsorolásból sem Strindberg Haláltánc című drámájának főszerepe a Pesti Színházban, no meg egyik legutóbbi zseniális alakítása a Madáchban: Szabó Magda Régimódi történetében. Amikor most születésnapja előtt interjút kértünk tőle, kissé szabódott: — Nagy rumliban vagyok. Most renoválták a házat, amelyben lakom, s ha már felfordulás van, — gondoltam legyen még nagyobb. — Így hát felújíttatom kedvenc bútoraimat, egyúttal átrendezem a lakást. GARAI TAMAS Hívószámunk: 05 A tűzvédelmi szabálysértésekről Hazánkban a szabálysértések rendjét törvény, törvényerejű rendelet és minisztertanácsi rendelet szabályozza. Az egyes szabály- sértésekről szóló miniszter- tanácsi rendelet nagyon sokféle szabálysértési fajtát sorol fel. Ebbe a rendszerbe szervesen illeszkednek a tűzvédelmi szabálysértések is. Mielőtt részletesen szólnánk az utóbbiakról, nézzük meg, hogy mikor és mivel követ el valaki szabály- sértést. Akkor, ha a társadalomra csekély mértékben veszélyes, jogellenes cselekedetet folytat. Emiatt az elkövetőt akkor lehet felelősségre vonni, ha cselekményét szándékosan vagy gondatlanul követte el. Vannak olyan esetek is, melyeknél külön jogszabály csak a szándékos elkövetést rendeli büntetni. Tűzvédelmi szabálysértési ügyekben minden esetben a tanácsi szabálysértési hatóságok járnak el. Szabálysértés észlelésekor bárki tehet feljelentést. A jogszabály így határozza meg a tűzvédelmi szabálysértések körét: „Aki a megelőző tűzvédelmi rendelkezéseket, vagy a kötelező szabványban és szabályzatban foglalt tűzvédelmi előírásokat megszegi, ötezer forintig terjedő pénzbírsággal súlytható.” Szabálysértési bírságot kellett fizetnie annak a hegesztőnek, aki a lánghegesztést úgy végezte, hogy a munkálatok helyszínét nem tisztította meg az éghető hulladéktól. A tűzkáron felül szabálysértést követett el az a gazda is, aki a naposcsirkéket szabálytalanul szerelt infralámpával melegítette. A tiltott helyen vagy tűzveszélyes környezetben történő dohányzás, a szeles időben, veszélyes környezetben a tarló- vagy hulladék égetése, erdőben nem a kijelölt helyen való tűzrakás, a kályha mellé helyezett éghető anyag és az elhanyagolt villanyvezeték vagy a biztosíték átkötése mind-mind tűzvédelmi szabálytalanság. A szabálytalanságok másik csoportja a tűz oltásával kapcsolatos. „Aki tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel és ezt mihelyt teheti, nem jelenti a hatóságnak, vagy a tűzjelzésre távbeszélőjét nem bo- csájtja rendelkezésre, vagy szándékosan, téves tűzjelzést ad, háromezer forintig terjedő bfrsággal sújtható.” Tehát aki észleli a tüzet és azt nem jelenti haladéktalanul a tűzoltóságnak, a tanácsnak vagy a rendőrségnek, az szabálysértést követ el... Előfordulhat olyan helyzet is, amikor tűz ugyan még nincs, de a laikus megítélése szerint tűzveszély fennáll. Például egy gázpalacktárolónál érezhetően gázszivárgás van és csak idő kérdése, hogy a gyújtóanyag hatására bekövetkezzék a robbanás. A jelzés elmulasztása szintén szabálysértés. Szólni kell a szándékosan megtévesztő tűzjelzésről is, ami az utóbbi időben sajnos elszaporodott. Azért senki ellen nem fognak szabálysértést kezdeményezni, mert jóhiszeműen — füstöt látva — tévesen ad tűzjelzést. De a közvélemény is egyetért azzal, hogy az úgynevezett „telefonbetyárok” ellen szigorúan és következetesen fel kell lépni. A tűzoltás irányítóját szaknyelven tűzoltásvezetőnek hívjuk. Az a személy, aki az ő utasításait — legyen a tűzoltásban való személyes részvétel, vagy személyes eszközeinek rendelkezésre bocsátása — nem hajtja végre, szintén háromezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A vállalatok vezetői által kiadott tűzvédelmi utasítások részletesen szabályozzák, hogy kinek, milyen időközönként szükséges a munkahelyi tűzvédelmi oktatásban részesülnie. Ha valaki az oktatáson való részvételt megtagadja, akkor őt a szabálysértési hatóság háromezer forintig bírságolhatja. A felsorolt szabálysértések tettenért elkövetőjével szemben az állami tűzoltóság helyszíni bírságot is kiszabhat. Ennek részleteire nem térünk ki, mert lapunk korábbi számában erről már szóltunk. Végezetül hangsúlyozni szeretnénk, hogy a tűzoltóság elsődleges célja nem a szabálysértési feljelentésen alapuló bírságolás. Ez a módszer csak egy a kénysze- rítési lehetőségek közül. Nem teszünk szívesen feljelentést, de azt az egyének és a közösség védelme érdekében kötelességünk megtenni.^ Ugyanis a tűzvédelmi szabályszegések károkat és tragédiákat is előidézhetnek. Ezek megelőzése pedig egyaránt mindenkinek az érdeke. A tűzoltóság tagjainak hivatali kötelessége is. Tolna megyei Tűzoltó-parncsnokság Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ Józsa Anna történész egy olyan ember, Mihályfalvi Pál életútját ismerteti, aki az első világháború idején önként jelentkezett a frontra, majd orosz fogságba esett, s a szovjethatalom oldalára állt. Kun Béla segítőtársa volt Petro- grádban, majd a Tanácsköztársaság előkészítője Magyar- országon. A megtorlások elől külföldre menekült, s a fel- szabadulás pillanatától az új magyar hatalomért tevékenykedett. Pályafutásának elgondolkoztató érdekessége, hogy a nagy idők kevés számú, még élő tanúinak egyikéről teljesen megfeledkeztek, csak az utóbbi években irányította rá a figyelmet a történeti kutatás. Magyarország vállalja a Szovjetunió után a legtekintélyesebb részt a VEGA- programból, amely a Vénusz és a Halley égitestek orosz nevének kezdőbetűiről kapta a nevét. A ritka égi vendéget várva című cikk áttekinti az üstököskutatás történetének fontosabb állomásait. Ismerteti, miként készülnek a világ csillagászai a 76 évi szünet után várhatóan 1986- ban ismét Föld-közeibe kerülő Halley üstökös minden eddiginél alaposabb tanulmányozására. A lavinaomlások veszélye és a hóviharok miatt a kaukázusi köztársaságok járművei az év kilenc hónapjában 500 kilométeres kerülővel szállítják az árut a Kaukázus egyik oldaláról a másikra. Ezen a gondon segít az a 3685 méter hosszú alagút, amelynek építése befejezéséhez közeledik. A teherszállítás 34 órás megrövidülése révén a beruházási költségek hat év alatt megtérülnek — derül ki a Megszűnik a nagy kerülő című riportból. A lap novemberi számában olvashatjuk még Andri- kó Miklós államtitkár nyilatkozatát a magyar—szovjet belkereskedelmi kapcsolatokról, s minden bizonnyal érdeklődésre tarthat számot az atomerőművek üzembiztonságának garanciáiról, a kétszázéves leningrádi nagyopera történetéről, a litván népi iparművészekről avagy az Ashabadról — melyet zöld csészének neveznek a sivatag sárga tányérjában —, szóló írást. LÁNYOK ASSZONYOK A folyóirat novemberi számának Átkelés című cikke megemlékezik a második világháború történetében döntő fontosságú dnyeperi csata 40. évfordulójáról. Az ütközet egykori résztvevői idézik föl emlékeiket, köztük Georgij Beregovoj űrhajóspilóta, aki a dnyeperi csata idején hadnagy volt. V. Mi- najeva cikke, A testvéri barátság forrásai az Észt SZSZK és Szolnok megye testvérkapcsolatait, e kapcsolatok történetét és jelenét mutatja be. A Hagyományok, ünnepek, népszokások című rovat ezúttal a szőlőtermesztéséről híres Grúziába kalauzolja el az olvasókat, bemutatva, hogyan ünnepük meg Kahétiá- ban, Grúzia egyik legtermékenyebb vidékén a szüretet. A hangulatos írást sok fénykép illusztrálja. A Beadvány a szakszervezeti bizottsághoz című cikk a Rigai VEF Termelési Egyesülés szakszervezeti bizottságának munkájával ismerteti meg az olvasókat; elmondja, mi mindennel foglalkozik ez a testület, hogyan segíti a dolgozók gondjainak megoldását, az üzem termelő munkáját. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban megalakult a Lányok Asszonyok-klubja. A klubéletről, a kombinát munkájáról szól Orosz Mária cikke. A Szovjetunióban élő népek művészetét bemutató sorozatban az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseváni ASZSZK hagyományokban gazdag népművészetéről képekkel illusztrált írást talál az olvasó a novemberi számban. Orosz nyelvlecke, mese, az Ügyeskedj, okoskodj! című gyermekklub, sok színes rövid információ, a mellékletben kézimunka-leírások, ételreceptek és keresztrejtvények teszik még szórakoz- tatóbbá ezúttal is a Lányok, Asszonyok legújabb számát. A Szovjetunió nem törekszik katonai fölényre — szögezte le Usztyinov marsall, a Szovejtunió honvédelmi minisztere válaszában, amelyet a TASZSZ tudósítójának kérdéseire adott, s amelyet a Szputnyik e havi száma közöl. Am ugyanakkor — hangsúlyozta a miniszter — senki se reménykedjen abban, hogy a Szovjetunió megbékél a gondolattal, hogy az USA és a NATO katonai ütőereje meghaladhatja a Szovjetunió védelmi erejét. „Észérvek és nukleáris illúziók” címmel a Szovjet Orvostudományi Akadémia Országos Kardiológiai Tudományos Központja főigazgatójának, Jevgenyij Csazovnak cikkét közli a lap. A publikációból megtudjuk, hogy az „Orvosok az atomháború megakadályozásáért elnevezésű mozgalomba tömörült orvosok abban látják feladatukat, hogy figyelmeztessék az emberiséget, milyen egészségügyi következményei lehetnek egy esetleges atomháborúnak. Így például egy lehetséges atomcsapásnak mintegy 318 millió ember esne áldozatául, vagyis Európa lakosainak csaknem a fele. Aki figyelemmel kíséri a szovjet sajtót, az talán észrevette, hogy a Kaszpi-ten- gerről gyakran írnak. így igaz. Különös ez a tenger: s aki meg akar győződni erről, olvassa el A Kaszpi-ten- ger meglepetései című írást. A moszkvai metró a márványok csodálatos gyűjteménye, olyan kollekció, amelyhez hasonló nem található a világ egyetlen földtani múzeumában sem. Erről és sok más érdekességről olvashatnak a Kőzetorgia a metróban című riportban. „Az orvostudomány és egészségügy” című rubrika ezúttal is sok olvasnivalót kínál. Az olvasók figyelmébe ajánljuk Vlagyimir Nye- govszkij orvosprofesszor akadémikus „Az újraélesztés etikája” című tanulmányát és a „Napirenden: a herpesz” című írást. Az utóbbi időben riasztó hírek terjedtek el a herpeszvírus járványokról. E kórokozót nemrég még „békés” természetűnek, ártalmatlannak tartották. Voltaképpen mi is a herpesz, és milyen tényezők vezettek kétes dicsőségéhez? A témát és a témakörhöz tartozó problémákat Viktor Zsdanov akadémikus, a Virológiái Intézet igazgatója taglalja. A hiedelem szerint a fejlett idegrendszerű állatok egyáltalán nem alkalmasak az idomításra. De Vanda Ivano- vának és Valentyin Ivanov- nak, a szovjet cirkusz artistáinak bozontos, izgága csimpánzai lelkesen és temperamentumosán dolgoznak, szórakoztatják a közönséget. Hogyan sikerült ezt elérni? Erre ad választ a „Csimpánzok az arénában” című írás. A könyvespolc rovatban ezúttal egy külpolitikai publicisztikát közöl a lap „Utazás az imperializmus körül” címmel. A szerző Mihail Sza- gatyeljan, ismert szovjet publicista a TASZSZ Fehér Házhoz akkreditált tudósítója volt évekig. A „Ki ölte meg John Kennedyt?” című sikerkönyv szerzője. Ezenkívül megtalálhatók a szokásos rovatok is: a sakk, a humor, a tudomány és technika újdonságai, az olvasói levelek. SZOVJET IRODALOM A Szovjet Irodalom novemberi száma közli Leonyid Brezsnyev Visszaemlékezések című könyvének újabb fejezeteit Pető Miklós fordításában. A Moldáviai tavasz című fejezetből megismerhetjük a köztársaságban végzett újjáépítő munkát, a mezőgazdaság és az ipar megszervezésének problémáit. A következő fejezetekben a szerző az űrkutatásról, az űrutazások előkészítéséről, világhírű tervezők munkájáról ír. A visszaemlékezések a kommunistákról szóló szép hitvallással záródnak. A prózai rovatban Valentyin Arhangelszkij Emlékso- rok_ Dóráról című művét olvashatjuk, amelyet S. Nyíró József fordított. A kisregény új adatokkal gazdagítja a regényes életű hírszerzőről, Ra- dó Sándorról szóló irodalmat. A Líra rovatban Tyihonov nyolc, magyarul korábban meg nem jelent versét találjuk Veress Miklós, Szilágyi Ákos, Garai Gábor és Hárs György fordításában. Szilágyi Ákos a versek elé írott előszavában a következőket mondja Tyihonovról: „...igazán csak akkor lepődünk meg, ha egészen közel hajolunk életműve hatalmas törzséhez: az évgyűrűk — háborúk, forradalmak, nehéz és embert próbáló idők gir- be-gurba vonalát rajzolják ki. Mintha nem is egy ember élete zsúfolódott volna össze ebben a sorsban és ebben a költészetben...” önálló rovattal emlékezik meg a folyóirat a Babits-év- fordulóról és Szergej Zaligin hetvenedik születésnapjáról. Az „így tanítok” rovat az Abonyi Júlia tanárnővel készült interjút közli. Cikkeket talál az olvasó a Gorkij Irodalmi Főiskola ötvenéves jubileumáról, Iván Fjodorov- ról, az első orosz nyomdászról és Majakovszkij filmjeiről.
