Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-15 / 269. szám
1983. november IS. “RÉPÜJSÁG 3 Ünnepi ülésen köszöntötték Kurnik Ernő hetvenéves Az lregszemcsei Takarmánytermesztési Kutatóintézet igazgatóját, dr. Kurnik Ernőt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, az MTA—MÉM Növénytermesztési Bizottsága elnökét ünnepi ülésen köszöntötték hetvenedik életévének betöltése alkalmából tegnap Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházának felolvasó termében. A korát meghazudtolóan fiatal „örökmozgó" intenzív szellemi életet élő és alkotó- képessége teljében levő Kur- nik Ernő akadémikus jelenleg az aktív növénynemesí- tők nesztora. Élete szervesen összefonódik a növénynemesítés klasszikus korszakával, ő ugyan egy teljes generációval, vagy jelentősen fiatalabb, de mégis részese volt az „aranykorszak” pezsdítő szellemi áramlatának. Hatással volt az is a pályakezdő fiatal szakemberre, hogy a kiváló növénynemesítőnek, Knapp Ottónak az iregszemcsei növénytermesztő telep vezetőjének és megalapítójának volt a tanítványa, aki ugyanazoknak a növényeknek a nemesítését elkezdte, amelyekkel Kurnik Ernő mind a mai napig dolgozik. Azon igen kevés számú növénynemesítő közé tartozik, akinek mind a mai napig egyetlen munkahelye volt, ahol immár negyvennégy éve dolgozik. Alkotásban igen gazdag és termékeny életpálya áll mögötte. Hét növényfajból mintegy 40 államilag minősített fajtát nemesített, melyeknek jelentős része ma is köztermesztésben van. Ezek közül főleg az iregi napraforgó, takarmányborsó, szó- ják és repcék tűnnek ki. Olyan eredmény ez, amely méltán vetekszik ugyancsak fontos elméleti munkásságával, amely főleg a napraforgó és a szója alkalmazott genetikájával, élettanával, ökológiájával és a nemesítés módszertanával kapcsolatos. Munkásságának korszakait számos monográfia és kézikönyv jelzi. Sokrétű alkotó tevékenysége mellett jutottt ideje arra is, hogy tudománypolitikai kérdésekkel is foglalkozzék. 1974 óta az MTA növénytermesztési bizottságának elnöke és ebben a minőségben az összes magyar növénynemesítő munkájának szellemi szervezője, elvi irányítója. A kandidátusi fokozatot 1953-ban, a tudományok doktora minősítést pedig 1963-ban szerezte meg, ugyancsak ebben az évben adományozták neki a címzetes egyetemi tanár címet. A tudományos akadémia 1970- ben hívta meg tagjai sorába, rendes taggá 1976-ban választották. Mint tudós és mint intézeti igazgató sokszor és sokféle hivatalos megbecsülésben részesült. Három ízben kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozatát. 1974-ben „Fleisch- mann”-emlékérmet kapott, majd 1978-ban Állami díjat. Hat különböző nemzetközi szervezetnek a tagja. a gazdasági szabályozók 1984. évi módosítása A gazdasági szabályozásban végrehajtott változások elősegítik az 1984. évi nép- gazdasági terv céljainak megvalósítását: kedvezőbb feltételeket teremtenek a külgazdasági egyensúly javításához, a teljesítmények növeléséhez, segítik a nép- gazdasági és vállalati jövedelmek közötti jobb összhang megteremtését, a felhalmozási vásárlóerő tervszerű keretek között tartását. Az intézkedések jórészt illeszkednek a gazdaságirányítás átfogó fejlesztési koncepciójához. A szabályozó-változások a termelői árak rendszerére, a vállalati jövedelem- és keresetszabályozás egyes elemeire koncentrálódnak, nagyobb követelményeket támasztanak a vállalati tevékenység hatékonyságának javítása terén, egyes területeken szélesítik a vállalati cselekvés szabadságát, segítik a vállalatok alkalmazkodását a változó feltételekhez. A feldolgozóipar egyes területein módosul a termelői árak képzése. Az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján lehetővé vált, hogy a vállalatok egy részénél egyszerűbb és rugalmasabb legyen az exportárak alapján történő termelői ármegállapítás mechanizmusa. Ugyanakkor azokon a feldolgozóipari területeken, ahol már kialakultak a kiegyensúlyozott kereslet-kínálat viszonyok, és a vállalatok megfelelő mértékben és színvonalon részt vesznek a hazai és külpiaci versenyben — az árrendszer perspektivikus továbbfejlesztésével összhangban — a hazai termelői áraknak a világpiaci árakhoz való igazodása nem az árképzési előírások, hanem a vevő és szállító közötti megállapodások keretében alakul ki. A vállalati önállóság jelentős növelése a termelői árak megállapításában szükségessé teszi a rendszeres árellenőrzést, és indokolt esetben szigorú szankciók alkalmazását. A vállalati gazdálkodással szemben fokozottabb követelményeket támaszt az az intézkedés, hogy 1984. január 1-től a vállalatok által fizetett társadalombiztosítási járulék 10 százalékkal nő. Így a költségek között emelkedik a munkaerő költségaránya és ez segíti a munkaerővel való takarékos gazdálkodást, a munka termelékenységének emelésére irányuló törekvéseket. Ugyanakkor jelentősen javítja annak feltételeit, hogy a társadalombiztosítás önfinanszírozóvá váljék. A vállalati bér- és keresetszabályozási rendszer jövőre is érvényben marad, de az iparban, építőiparban és mezőgazdaságban növekedhet azoknak a vállalatoknak száma, amelyek rugalmasabb keresetszabályozást alkalmazhatnak. A tapasztalatok értékelése alapján szükség esetén kisebb kiigazításokra kerülhet sor. iŰj bérszabályozási formát alkalmazhatnak azok a vállalatok, amelyek kielégítő kínálatot tudnak biztosítani termékeikből a vevők részére és így feltételezhető, hogy ez a vállalati költséggazdálkodást és árpolitikát kedvezően befolyásolja. Ez a szabályozás megfelel a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésére ki- alakitott elgondolásnak. A vállalatok a meghirdetett feltételek mellett pályázhatnak ilyen bérszabályozás alkalmazására. A vállalati gazdálkodás önállóságát növeli, hogy 1984. január 1-től megváltozik a vállalati tartalékolási rendszer. Megszűnik a kötelező tartalékalap-képzés. Az önkéntes tartalékolás a vállalati elhatározás alapján történik, az adózás előtti nyereségből. Adót akkor kell fizetni, ha a vállalat érdekeltségi alapjait e forrásból egészíti ki. A nyereségtartalékot a vállalat év közben felhasználhatja fizetési helyzetének javítására is. Az új vállalati tartalékolási rendszer eredményeképp lényegesen erősödik a vállalat önállósága, egyúttal gazdálkodási és kockázati felelőssége is. A piaci viszonyokhoz is igazodó megfontolt tartalékolás elősegíti, hogy a vállalatok az esetenkénti nyereségingadozásokat saját erejükre támaszkodva ellensúlyozzák. 1984-ben változik az amortizációs rendszer is. Ennek keretében sor kerül a gépek leírási kulcsainak jelentős összevonására, az amortizációs normák egyszerűsítésére. A leírási rendszer rugalmasabbá válik, a vállalatok önállóan dönthetnek az előírtnál kisebb amortizáció elszámolásáról, vagyis a késleltetett leírásról. A vállalati beruházások tervszerűsége érdekében elkerülhetetlenné vált a vállalatok, szövetkezetek fejlesztési pénzforrásainak mérséklése. Figyelembe véve az ez évi jelentős kifizetési többletet, 1984-ben a vállalatok és szövetkezetek fejlesztési alapjuknak egy részét kötelesek külön számlán elhelyezni, illetve az ennek megfelelő összeget zárolni. A zárolt összegnek egy részét a legfontosabb fejlesztési célok — energiaracionalizálás, anyagfelhasználás csökkentése, hulladékok, másodlagos anyagok nagyobb hasznosítása — megvalósításának gyorsítására használják fel. A gazdasági szabályozók módosításáról a jogszabályok a Magyar Közlönyben jelentek meg 1983. november 12- én. A felügyeleti minisztériumok a változtatásokról részletesen tájékoztatják a vállalatokat. Ha verseny, akkor /egyen egyenlő feltétel A brigádvezetők és termelésirányítók, az üzemvezetők és a társadalmi vezetők éves értekezletén, amelyet brigádvezetők értekezletének neveznek, minden évben nagy volt a vita. Nem az indulatok törtek fel, hanem a közös munka során felmerült kérdések megvitatásának igénye hozta ezeket az eszmecseréket; A BHG szekszárdi gyárának munkaverseny-szabály- zata a legjobhak közé tartozik. Nem egy felülről jövő diktátumnak kell megfelelni a versenyző üzemeknek, hanem olyan mérőszámokat dolgoztak ki, amelyek alkalmasak arra, hogy a gyár dolgozóit, üzemrészeit, osztály- szervezeteit a jobb munkára ösztönözzék. <De, ezt a tökéletesnek mondott versenyszabályzatot is bírálták. És a bírálat legtöbbször jogos volt. Mindezek nem derültek ki az idei — melyen volt szerencsém részt venni — brigádvezetői tanácskozáson. Mert nem volt vita. Ez annak is köszönhető, hogy új szabályzattervezetet terjesztettek elő, amely il984. január 1-től lép érvénybe, és a versenymozgalom anyagi elismerését új alapokra helyezi. Erről beszélgettünk a versenymozgalom irányítóival, Héjus János szakszervezeti titkárral elsősorban: — Kérem, ismertesse az új értékesítési rendet. — Eddig negyedévenként értékeltük a 15 gazdálkodó egység munkáját és az első öt helyezett között felosztottunk ,100 ezer forintot. — Kitűnő lehetőség, mert nagyon sok üzemben nincs negyedévenként 100 ezer forint a munkaversenyre. — EZt tudjuk mi is. Éppen ezért a lehetőséget jobban ki kell használni. Az az álláspontunk: lehetőleg olyan legyen ez a mi versenyünk, hogy mindenki egyenlő feltételekkel vehessen abban részt. — És mi az új? — Januártól a 100 ezer forintot egyenlő arányban — a létszámtól függően — szétosztjuk a gazdálkodó egységek között. Ezzel a pénzzel laz üzemvezető szervezheti a munkát, ahogy akarja. Felhasználhatja túlóraként, mozgóbérként, vagy dotálhatja a középvezetőket, brigádoknak is adhat feladatot. A lényeg: .a gazdasági egység maradéktalanul teljesítse feladatát. — Nekem az a gyanúm, hogy ezt a pénzt túlóra helyett fogják használni. — Megteheti bárki, de nem éri meg. Mert akkor csak rövid távon oldódik meg a problémája és előbb-utóbb belebukik a dologba. — Nem íorgácsolódik szét így az a négyszázezer forint, ami éves szinten van? — Nem, mert van minden üzemvezetőnek túlórakerete, mozgóbére és a versenymozgalom jutalmazására pénze. A hármat együtt kell okosan felhasználni. Fledrich Anna versenyfelelőstől azt kérdeztük, hogy miképp fogadták a javaslatot a gyárban: — A gazdasági vezetők egy részének véleménye az, hogy továbbra is negyedévenként értékeljük a munkát és az első öt kapja meg a 100 ezer forintot. — A többség? — Az új szabályzatot — amit még ki kell ipontosan doilgozni — fogadják el. Több okból is: ezután az osztályszervezetek is pályázhatnak év végén az elsőségre, tehát elnyerhetik a (kupát és vele a 10 ezer forintos jutalmat. A brigádmozgalom értékelése is egyszerűsödött: ezután csak a brigádnapló szükséges az értékeléshez. És a gazdasági vezető akár aznap fizethet egy-egy jól elvégzett munka után. Kitölti a bont és a pénztárban arra fizetnek. Tehát az üzemrész érdekében gyors és hatékony eszköz áll rendelkezésére. — Az eddig hallottak alapján úgy gondolom, hogy a versenymozgalom csak a termelés érdekét veszi figyelembe. — Továbbra is a hármas követelmény a cél a brigádmozgalomban. Az üzemszervezetek között meg természetes, hogy a termelési eredmények döntenék. Geisz János, a TMK üzemvezetője már mint a gyakorló gazdasági vezető mondja el véleményét: — Negyedévenként van 8500 forintom, amit a jobb munka érdekében hasznosítani tudok. — Ügy tudom, 1982-ben a negyedéves értékelések alapján ennél sokkal több pénzt nyertek. — Igen. De, ez a 8500 forint biztos, azt meg elnyerhettük. Most tudok számolni ezzel a pénzzel és a versenyszabályHéjus János Fledrich Anna zat értelmében olyan munkára tudom felhasználni, amely létfontosságú a gyár érdekében. Akár hónapokra előre kitűzhetem a feladatot és, ha azt teljesítik, akkor az év végén jó helyezést ér el a TMK és biztosan tudom dotálni a jobb munkát. — Példaként mondana ilyet? — Van több kulcsfontosságú gépünk. Ha azok meghibásodnak, akkor óriási a kiesés. A karbantartóknak kiadom a feladatot és ha három hónapig nem lesz állásidő ezeken a gépieken, akkor fizetek. Vagy nagyon sok olyan gépünk van, amelyet tőkés cégektől vásároltunk. Az alkatrész-ellátás biztosítása valutát igényel. Ha valaki egy fontos alkatrészt kivált hazai anyagból... akkor azt jutalmazhatom ebből a pénzből is. De felhasználhatóm ezt a negyedévenkénti 8500 forintot a szociális terv végrehajtására. A gépiek biztonságos üzemelésére, a zajcsökkentésre, de sorolhatom a példákat. — A brigádmozgalomra költ-e? — Meggyőződésem, hogy a szocialista brigádmozgalom a jó üzem alapja. A brigádok hozzák össze a kollektívát. Természetesen a jó gazdasági vezétőnek erre is figyelmet kell fordítania. Szeretném a jövőben honorálni a brigádvezetők, a csoportvezetők munkáját, mert erre eddig nem volt lehetőség. A BHG új versenyszabályzata kísérlet, de olyan kísérlet, ami előreviszi a verseny- mozgalmat, pontosabban a gyár feladatainak teljesítése érdekében hat. Ne feledjük, hogy a BHG szekszárdi gyára kétszer egymás után elnyerte a Kiváló gyár kitüntetést. A szereidében látszik Igazán, hogy a többi üzemrész jól dolgozik-e H. J.
