Tolna Megyei Népújság, 1983. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-15 / 269. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXXIII. évfolyam, 269. szám ARA: 1,40 Ft 1983. november 15., kedd. Mai számunkból KURNIK ERNŐ HETVENÉVES (3. old.) KRITIKAI ROVAT (4. old.) A PAKS ÉS A DVMSE KÜLÖNHARCA (5. old.) HA VERSENY, AKKOR LEGYEN EGYENLŐ FELTÉTEL (3. old.) Művelődni szükséges Napjainkban a szellemi tartalékok kiaknázása tár­sadalmunk létkérdése. De milyen is műveltségeszmé­nyünk, s vajon mennyire egyezik ez a valósággal? Gyermekkorom emlékeiből sejlik föl a kisközség köztiszteletben álló, idősödő házaspárja: a bíró férj és a pedagógus feleség. Csodájukra jártak, hisz klasszi­kus zenét hallgattak, kezükben kottával, sétáikon és kávézás közben németül csevegtek, eredetiben olvasták az ókori görög költőket, szobáik falát értékes festmé­nyek díszítették, ök voltak a műveltség megtestesí­tői nálunk. Kedves emberek, de akiknek magatartá­sán, viselkedésén mégis érződött a csak kiváltságo­soknak járó, műveltség táplálta felsőbbrendűség. A másik modellre egyik kortársam a példa. Minde­nütt a társaság középpontja, tarsolyában a kultúra, a művelődés, a művészet legfrissebb információi, felszí­nen hányódó kérdései, sőt. Pletykák a művészeti élet kulisszái mögül, színésztörténetek, zajló vagy robba­nás előtti irodalmi botrányok. Sokak számára ő teste­síti meg a korszerű műveltség típusát. Mintha ma a tájékozottság, az informáltság és a műveltség közé egyenlőségjelet tenne a közvélemény egy része. De vajon az arisztokratikus, vagy más néven régi humán műveltségmodell és a mai jólértesültség, ben- fentesség között van-e, és hol van új tartalmú, korunk kihívásaira válaszadó képességgel rendelkező szocia­lista műveltségeszmény? Tiszta képlet bizonyára nincs — öröklött eszményekből, társadalmi és egyéni adott­ságokból és a föltérképezett jövőhöz igazított elkép­zelésekből ötvöződik mai műveltségképünk. „A fejlett szocialista társadalom építésének egyik lényeges feltétele, hogy a szocialista állam és társada­lom kulturális-nevelő funkciója mind teljesebben ki­bontakozzék, és jelentőségében egyenrangúvá váljék a gazdasági építőfunkcióval. Hosszabb távon magának a gazdasági fejlődésnek az ütemét is jelentős mérték­ben a dolgozók szocialista öntudata, általános és szak- műveltsége, önállósága és alkotóképessége határozza meg” olvasom egy akadémiai tanulmányban. Tény, hogy a rohamosan változó kor, mindenekelőtt a tudo­mányban robbanásszerűen átrendeződő értékek kikez­dik a statikus műveltségeszményt. A tudományos­technikai forradalom korunk realitása — kihívására minden társadalom olyan mértékben képes pozitív módon válaszolni, amennyire és amennyiben arra is­kolai és iskolán kívüli oktatási rendszere képessé teszi. A dilemma ma igen kegyetlen. Aki művelt szeretne lenni, annak a fölgyorsult idő szorításában kell szak­mai ismereteit újra és újra megújítani, fölfrissíteni és kiegészíteni: általános műveltségét gyarapítani, sze­mélyiségét gazdagítani; politikai-közéleti érzékenysé­gét ébren tartani a napi információ-áradat folyamatos telex, tévé géppuskaropogásai közben. Kezdjük a végén. Sajnos vagy nem, ténykérdés, hogy napjaink műveltségforrása televíziócentrikus. El kell ismernünk, hogy a tévé szolgáltatja a legfogyaszt- hatóbb — képet és hangot ötvöző — információkat. A korszerű műveltség nem zárja ki, sőt igényli a napi tájékozottságot, az információk nem csupán a szűk szakmai igényekhez kötődő ismeretét. Része a nap­rakész tájékozottság, de gondoljunk bele, hogy korunk­ban egyetlen hónap alatt olyan információözön lep el bennünket, amilyen őseinket régen egy emberöltő alatt sem. Ezeket a naponta folyamatosan érkező ismerete­ket, híreket — éppen mert felszíni jelenségként jut­nak el hozzánk — kötni kell meglevő szaktudáshoz, értékelni és szelektálni szükséges, feldolgozni, szerve­sen beépíteni tudatunkba. Óriási a felelőssége ebben a szituációban a tömegkommunikációs eszközöknek. A tévé, a rádiód az újság és a könyvek egyelőre készéte­leket, gyakran konzerveket kínálnak. Ezért az egyén felelőssége sem kisebb, akit meg kell tanítani a vá­lasztás művészetére. Hogy érdeklődése, igénye, képes­sége és ízlése szerint el tudjon igazodni ebben az ára­datban. Ám egymásra épül-e ez a hatalmas erőtartalé­kokkal rendelkező tömegkommunikációs struktúra? A televízió, rádió híradása fölkelti-e az érdeklődést, hogy a másnapi újságokban keressük a háttéranyagokat, a bővebb elemzéseket; a tévésorozatok nyomán ki tud­ja-e elégíteni a könyvkiadás az alapművek iránti ke­resletet; a kiállítások gyarapodásával a műpártolás aktív bekapcsolódást jelent-e a művészeti közéletbe?! A Magyar Tudományos Akadémia két esztendővel ezelőtt megjelentette a távlati műveltségkoncepció alapjául szolgáló tanulmánygyűjteményét. Az egyálta­lán nem a sci-fi birodalmában járó elképzelések igen konkrétan fogalmazzák meg az ezredforduló művelt­ségképének legkarakteresebb jellemzőit. Kiderül, hogy az anyanyelv magabiztosabb birtoklása mellett egyre fontosabb az idegen nyelvek ismerete; kiderül, hogy a matematika, — amely kétezer éve alapvető része volt a műveltségnek — 2000-ben szükségszerűen ismét az lesz; a természettudományok igencsak differenci­álódnak; a történelemtanítás a nemzeti tudat formálá­sára koncentrál; az esztétika az értékek befogadására alkalmas nyitott személyiség modelljét tűzi ki; a szo­matikus képzés a test és a szellem harmonikus össz­hangját szeretné megteremteni; a technikai ismeretek birtoklása pedig gépesített világunkban készít fel a magabiztos eligazodásra. TAN Dl LAJOS Új üzemcsarnok a tolnai konfekcióüzemben A Szekszárdi Szabó Szö­vetkezet hét telephelye kö­zül a tolnai részleg a leg­nagyobb. Közel két évtizedes múltra tekint vissza a Marx Károly utcai üzem, ahol 120 konfekciós varrónő és 14 ki­szolgáló — műszerész, vil­lanyszerelő, fűtő — dolgozik. A környező községekben — Bogyiszló, Gerjen, Mözs, Du- naszentgyörgy — lakó leá­nyoknak és asszonyoknak biztosít munkát ez az üzem. Női kabátok, nadrágok ké­szülnek itt nyugati exportra, holland, NSZK-beli és ame­rikai megrendelések alapján. A telep fejlesztését céloz­za az új üzemcsarnok építé­se is. Ez helyi átszervezést igényel majd, hogy a raktá­rak és a befejező munkát végző szalag az utcafrontra kerüljön, könnyítve ezzel a kamionokba való rakodást. Az új üzemcsarnok építészeti munkáinak másfél millió fo­rintot meghaladó költségeit a szövetkezet saját fejlesztési alapjából biztosítja. Egy va­salógépsor üzembe állítását is tervezik. A tolnai üzemben az egyre korszerűsödő tárgyi feltételek mellett az után­pótlásról is gondoskodnak. Tizennyolc szakmunkástanu­lót foglalkoztatnak három év­folyamban. A tolnaiak kezde­ményezésére a szövetkezet valamennyi üzemében alkal­mazzák azít a nevelési mód­szert, hogy a harmadéves (ta­nulók a gyakorló foglalkozá­saikat a szalagon, a terme­lésben töltsék, ahol már a munka minőségére és meny- nyiségére is ügyelniük kell. Az üzemcsarnok új kémé­nye Munkában a kismamákat külön foglalkoztató szalag Ma érkezik hazánkba az osztrák kancellár Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására ma hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezik dr. Ered Sinowatz, osztrák szövetségi kancellár. (MTI) Zsivkov és Papandreu tárgyaíásai Vasárnap befejeződtek Tó­dor Zsivkov és Andreasz Pa­pandreu tárgyalásai. A konstruktív, őszinte, baráti légkörű zárómegbeszélésen mégegyszer áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat. Megállapították: közös a tö­rekvés a gazdasági együtt­működés bővítésére és új formákkal történő gazdagí­tására. Űj bolgár—görög ve­gyesvállalatokat alapítanak, bővítik a harmadik piaci együttműködést. Görögor­szág érdeklődést mutat a balgár mikroelektronika és gépgyártás eredményeinek alkalmazása iránt. Zsivkov és Papandreu va­sárnapi nemzetközi sajtókon­ferenciáján elégedetten nyi­latkozott tárgyalásairól. Trudeau javaslata Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök azt javasolta vasárnap, hogy az öt atom­hatalom tartson értekezletet a leszerelés kérdéseiről. A miniszterelnök hat nyu­gat-európai országban járt az elmúlt napokban, hogy kipuhatolja a NATO vezető politikusainak véleményét a leszerelést illető terveiről. Közölte ugyanakkor azt is. hogy az ügyben kapcsolat­ba lépett szovjet és kínai il­letékesekkel is. A miniszterelnök a Kana­dai Liberális Párt egyik montreali gyűlésén hozta nyilvánosságra javaslatát. Ribicsics beszéde Dzsemajel nem utazott Damaszkuszba Ingatag tűzszünet Tripoliban Jugoszlávia előtt három, hosszabb időre szóló straté­giai feladat megoldása áll: az első a szocialista önigazgatás politikai rendszerének meg­védése, a második a hosszú távú gazdaságszilárdítási program végrehajtása, a har­madik a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége szerepé­nek és munkamódszerének a politikai rendszer fejlődésé­vel összhangban történő ki­alakítása — jelentette ki Mitja Ribicsics. A JKSZ KB elnökségének tagja egy há­romnapos újságírótanácsko­záson mondott záróbeszédet, amelyben Jugoszlávia jelen­legi nehézségeivel és az azokból kivezető út kérdései­vel foglalkozott. Ribicsics Jugoszlávia nem­zetközi szerepéről kijelentet­te, hogy a Tito halála után meggyöngült, elsősorban az önigazgatás fejlődésének megrekedése miatt. „Ezért is szükséges, hogy nagyobb mértékben dolgozzunk a szo­cialista önigazgatás politikai rendszerének gyorsabb és következetesebb fejleszté­sén" — tette hozzá. Bizonytalan időre elha­lasztották Amin Dzsemajel libanoni elnök hétfőre terve­zett damaszkuszi hivatalos látogatását. A SANA szíriai hírügynökség megerősítette, hogy Hafez Asszad szíriai el­nököt vakbélgyulladással kórházban ápolják. Dzsemajel első ízben lá­togatott volna a szíriai fővá­rosba azóta, hogy tavaly szeptemberben Libanon ál­lamfője lett. Az elnököt a genfi nemzeti megbékélési konferencián bízták meg az­zal a feladattal, hogy utaz­zék Damaszkuszba és ott a májusban kötött libanoni— izraeli megállapodásról, ezen belül is arról tárgyaljon, hogy miképpen lehetne véget vetni az izraeli erők dél-li­banoni megszállásának. Abdel Halim Haddam szí­riai külügyminiszter, aki va­sárnap telefonon értesítette Dzsemajelt Asszad megbete­gedéséről, közölte, hogy ő maga csütörtökön Bej rútba utazik. Az utazás célja a li­banoni államfő későbbi da­maszkuszi látogatásának elő­készítése. Megfigyelők szerint tehát nem „diplomáciai megbetegedésről" van szó, és így Dzsemajel látogatásának elhalasztása nem a két or­szág kapcsolatai újabb lehű­lésének a jele. Bejrúti hivatalos források szerint Donald Rumsfeld, az amerikai elnök új közél-ke- leti külön megbízott ja vasár­nap este Párizsból Bej rútba érkezett, ahol fogadta őt Dzsemajel elnök. Személyé­iben egy év leforgása alatt a harmadik magas rangú ame­rikai küldött itevékenytkedik majd a térségben. Az ingatag, gyakran meg­sértett tűzszünet ugyan lé­nyegében fennmaradt Tripo­liban, de az El-Patak palesz­tin szervezet fél éve tartó belső válsága az elmúlt na­pokban sem jutott közelebb a megoldáshoz. Az A'bu Mussza vezette lá­zadók változatlanul azt kö­vetelik, hogy Jasszer Arafat, az El-Fatah és a PFSZ veze­tője távozzék el Észak-Liba- non'ból, az általuk bekerített Tripoliból. Arafat közölte, hogy mindaddig nem teljesíti ért a követelést, amíg nem Oldják fel a város és a köze­iében fekvő Al-Beddavi me­nekülttábor köré vont ost­romzárat, s amíg arab béke- fenntartó erők felhasználásá­val nem garantálják hívei biztonságát. A közvetítő tárgyalásokat az Arab-öböl államainak Da- maszkuszban tartózkodó bi­zottsága irányítja, Kuvalt .képviselőjével az élén. Halil al-Vazir (A'bu DzSihad), Ara­fat katonai helyettese a ko­rábbi jelentéseket megcáfol­va art -mondotta, hogy a múlt hét közepén létrejött tűzszüneti megállapodás nem négy napra, hanem meghatá­rozatlan időre szól. Az El-Faitah lázadóinak tü­zérsége hétfőn délelőtt is lőt­te a Beddavi menekülttábort, de Tripoli városát illetően tiszteletben tartják a tűzszü­netet.

Next

/
Thumbnails
Contents