Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-12 / 241. szám
1983. október 12. NÉPÚJSÁG 3 A XIII.INFO-vá Szekszárdon Alkalmi könyvárusítás — statisztikai kiadványokból — a márványteremben (Folytatás az 1. oldalról.) bán képződjenek, mint jelenleg, azok a vállalatok legyenek képesek nagyobb fejlesztésre, amelyek hatékonyan dolgoznak, belföldi és exportszükségletre egyaránt. Szükség lenne bizonyos konjunktúra-szabályozásra is. Nagyobb lehetőséget kellene adni nemcsak a tőkenövekmény-áramlásra, hanem a meglévő állóeszköz-állomány mobilizálhatóságára is. A bankhitelek törlesztési ideje sok esetben túlságosan hosz- szú, ez nem ösztönöz eléggé a beruházások elhatározásánál, megkezdésénél a hatékonysági követelmények figyelembevételére. Rugalmasabb kamatpolitikára van szükség. Mindezeket figyelembe veszik a VII. ötéves terv előkészítésénél, de részben már az 1984-es és az 1985-ös éves népgazdasági tervben is. A beruházási vásárlóerő szabályozásáról szólt a következő előadás, melyet dr. Medgyessy Péter tartott. Mint mondta, a legtöbb konfliktust az okozza, hogy a szabályozás nem folyamatot, hanem állapotot szabályoz. Évek óta fő jellemzője, hogy megszorító jellegű, lévén a beruházási piacon állandóan túlsúlyban a vásárlóerő. A megszorítás sem egyértelműen és egyenlő erővel érvényesül. Inkább a beruházás kezdését és nem a befejezését gátolja, abból kiindulva, hogyha már elkezdtek egy-egy beruházást, drágább lenne a félbehagyása, elhalasztása, mint befejezése. Még akkor is, ha az üzembe lépés után nem működhetne hatékonyan, - mivel ez ma nem tartozik a beruházási vásárlóerő szabályozásának körébe. Egyáltalán, az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani nemcsak a beruházás kivitelezésénél, hanem az újonnan létrehozott eszközök, illetve a nagy rekonstrukcióval bővített eszközök működtetésének hatékonyságára, a nagyobb felelősségre ezek tervezésénél. Az előadó a továbbiakban részletesen szólt a beruházási vásárlóerő-szabályozás módjáról. Mint mondta, csökkenteni kell a prioritásban részesülő beruházások körét — ugyanis amikor sok tevékenysék részesül „elsőbbségben” — azaz az általános szabályozás alóli kivételezésben — akkor gyakorlatilag nincs előbbség. Egy részükről tehát le kell mondani. Ugyanakkor a prioritás egyes tevékenységeknél, másoknak súlyos hátrányt jelent, noha esetleg ezeknél volna indokolt a beruházásnak nem a visszaszorítása, hanem egyenesen ösztönzése. A szabályozásnál az eddigi „dézsma” jelleggel szemben nagyobb teret kell adni a hitelpolitikának, a kamatpolitikának és az árfolyampolitikának. A súlypontot az elosztásról a termelésre kell áthelyezni. Dr. Perczel György, a fejlesztések területi sajátosságairól tartott előadást. A gazdasági folyamatok térbeli alakulása igen fontos tényezője a népgazdaság hatékony működésének, teljesítőképessége fokozásának. Emellett, sőt talán elsősorban, rendkívüli politikai jelentőséggel is bír, hiszen az ország különböző területei lakosságának életszínvonal-emelkedése is nagymértékben a célszerű területfejlesztéstől függ. A területfejlesztési koncepció kialakításakor abból indultak ki, hogy az ország különböző területein lévő anyagi és emberi erőforrásokat optimálisan kell kihasználni. Csökkenteni — az iparban — a főváros-centrikusságot, fejleszteni főleg az iparban szegény területek gazdaságát. Ugyanakkor stabilizálni, az elmaradottakénál mérsékeltebb ütemben, de fejleszteni az iparilag fejlettebb vidékeket is. A fejlesztési politika megvalósításának eredményeként a főváros „súlya”, aránya az ország iparában csökkent és gyorsan fejlődött — főként az Alföldön és Dél-Dunántúlon — az ipar. Jellemzője ennek a fejlődésnek, hogy — főként a hatvanas években és a hetvenes évek első felében — extenzív, elsődleges célja a foglalkoztatottsági viszonyok javítása — volt. Főképp fővárosi, vagy iparosodottabb országrészekben működő nagyvállalatok hoztak létre vidéki üzemeket. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az ipari termelés hatékonysága ezeken a területeken nem emelkedett a kívánatos mértékben. Gyors ütemben növekedett a mezőgazdasági termelés is. Korszerűsödött a településhálózat. További cél a fejlesztés, azonban ma már intenzív módon. Mérsékelni kell a vá- rosok-falvak közti különbségeket, növelni a falu lakosságmegtartó képességét, nagyobb lehetőséget — értve ez alatt anyagi erőforrásokat is — biztosítani a helyi tanácsoknak a fejlesztéshez. A keddi plenáris ülés utolsó előadását Dudás János, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője tartotta, a beruházási információs rendszer fejlesztéséről, a hatékonysági és egyensúlyi követelmények nyomonköve- téséről. Mint mondta, a statisztikára jelentős feladatok hárulnak. Alapvető követelmények többek közt, hogy az információval nyomon tudják követni a beruházások alakulását, a különböző ösz- szefüggéseket, adatokat szolgáltassanak a döntések előkészítéséhez, az irányítási rendszer fejlesztéséhez. A megvalósítandó feladatok közé tartozik — most dolgoznak rajta — hogy állandó és pontos képet tudjanak adni nemcsak a beruházások megvalósításáról, kivitelezéséről, hanem a megvalósult beruházások, fejlesztések eredményeképpen létrejött üzemek működéséről, tevékenységük hatékonyságáról. Munkálkodnak a megfelelő módszerek kialakításán, ami különösen bonyolult feladat, hiszen a legtöbb esetben nem nagyon nehéz „tisztán” vizsgálni egy-egy nagyvállalat egy-egy üzemrésze rekonstrukciója után, hogy mennyiben volt hatékony a beruházás. Ebéd után a gemenci erdőbe, valamint a húskombináthoz látogattak a tanácskozás résztvevői, majd este a megyei művelődési központban fogadással zárult a program. A vándorülés résztvevői Szekszárd fejlesztése A lakók javaslataival bővülhet a terv Mint ismeretes, elkészült a megyeszékhely következő tizenöt esztendejét meghatározó rendezési terv. Az elmúlt hónapban — 19-ével bezárólag — nyolc lakossági fórumot tartott a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács, mégpedig azzal a figyelemre méltó szándékkal, hogy a városban élők mondjanak véleményt a még módosítható, azaz nem véglegesített tervről. Amennyiben javaslataik, ötleteik be- iLlenek a koncepcióba, természetesen fölhasználják azokat. A nyílt várospolitika jegyében fogant szekszárdi kezdeményezés sikerrel járt. Lebontották a bankszék ház mögötti épületeket A nyolc fórumon összesen négyszázan jelentek meg, ami önmagában nem nagy szám. Viszont százan szóltak hozzá a néhol meglehetősen heves vitához, tettek valóban hasznos és használható, a tervbe jól beilleszthető javaslatot. Érdemes tovább sorolni a szigorú számokat: a száz „vitatkozó” kétszázötven észrevételt tett, s közülük kétszáz szorosan érinti a rendezési tervet, tehát közérdekűek voltak a hozzászólások, s mindössze ötven a magánérdekű. Amikor Rápolti Árpáddal, a városi tanács elnökhelyettesiével valamiféle összegzést próbáltunk készíteni a fórumokról, legszívesebben azt kérdezném először, hogy az elmúlt hónapban mikről álmodott? De nem teszem, mert szinte bizonyos vagyok abban, hogy a válasz valahogy úgy nézne ki, hogy „Bakta lakótelep, városközpont, gázvezeték, útépítés...”. Szóval nem kérdem, nehogy „kicsináltnak” tűnjék a dolog. Inkább arra kérem, értékelje a felsorolt számokat. — Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, hogy a hozzánk érkezett „üzenetek” rendkívül hasznosak, s különösen azért, mert egy-egy hozzászóló általában lakó-, vagy munkahelyi kollektívája véleményét, javaslatát hozta a fórumra. Több munkahelyen, például a Húsipari Vállalatnál megbeszéléseket szerveztek, ahol a szocialista brigádok, vagy az egy irodában dolgozók beszélgettek a tervről, s az ott kialakult véleményt, összehangolt indítványt mondta el a fórumon a közösség képviselője. — Mi lesz a sorsuk ezeknek a felvetéseknek? — Mindet eljuttatjuk a tervezőhöz, aki megválaszolja azokat, mégpedig úgy, hogy miként kerülnek, illetve miért nem kerülnek be a fejlesztési tervbe. Ezután a Hazafias Népfront bizottságain keresztül már konkrét visszajelzés „megy” a javaslatot tevőknek. « A városrendezési tervet és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat kiállították a tanácson. Magam is több alkalommal néztem be, s mindig örömmel konstatáltam, hogy néhányan rendszerint a kiállított anyag körül beszélgettek, halkan vitatkoztak, néha elmélyülten vizsgálódtak. Sőt, jegyzeteiével is találkoztam. Egy idősebb férfi így fogalmazott találkozásunkkor: — Most lehetősége van mindenkinek beleszólnia a város sorsába... Már másodszor vagyok itt. Este a Hermán Ottó lakótelep „vitatkozik”. Arra készülök föl... — Egyébként — teszi hozzá Rápolti Árpád, nagyon sokan a felkészülés szándékával nézték meg a kiállítást... Valószínű ezzel magyarázható az, hogy kevesen írták be észrevételeiket az e célra kitett füzetbe. — Min mosolyog? — Azon, hogy a közszemlére kitett anyag legnagyobb része — például a részletes műleírás — eltűnt. Tulajdonképpen ez is az érdeklődéssel magyarázható. A VATI tervezője,- Körmendi Imre október 19-én a városi tanács illetékeseivel vitatja meg a tervet, amelyet november 2-án a megyei és városi párt- és tanácsi vezetők tárgyalnak meg. Persze, a terv elfogadásáig sem áll meg az élet, folynak az építkezések, az újnak helyet biztosító bontások. Alakul — egyebek között — a város- központ. — A bankszékház mellett és környékén a közelmúltban sok régi nyúlványépületet bontattunk le — folytatja a beszélgetést Rápolti Árpád, aki ismeri a város minden épületét, következésképpen tudja azt is, hogy melyikre milyen sors vár. — Hamarosan megkezdődik a Széchenyi utcai rehabilitáció: a sortatarozás és a belső felújítás. Egyébként ezen a részen egyetlen magánház kivételével minden épületben tanácsi bérlakások vannak. — A tatarozás idejére hova költöztetik az ott lakókat? — Kialakítottunk negyven átmeneti lakást jórészt a Pol- lack utcában. — A bankszékház melletti belső teret miként hasznosítják? — Koordinált szolgáltatóház épüí majd ott — üzletekkel a földszintjén. Az emeleten kap helyet az Iro- dagéptechnikai Vállalat, valamint az ATI oktatótermeit alakítják ki. Igaz, a városi tanács kiállításához mellékelt „vendégkönyvbe” meglehetősen kevesen jegyeztek, mégis érdemes és tanulságos egy-két sor idézése: „A Cinka egész területén el kellene készíteni a beton- utat. Ha pénz miatt ez az idén nem lehetséges, úgy legalább a földmunkát végezzék el. A betonozás jó lesz 1984 őszére is.” Három, tízemeletes lakóház cölöpözési munkái folynak a kórházzal szemben „Áttanulmányoztam Szekszárd város rendezési és szabályozási tervét. Az a véleményem, hogy igen alaposan és körültekintően átgondolt fejlesztési tervet tártak a lakók elé. A tervekből kiderül, hogy figyelembe vették a lakosság érdekeit.” Ismerve a tervet, egyetérthetünk az utóbbi megállapítással. És reménykedhetünk abban is, hogy a fórumok hozzászólói, javaslattevői, akik a város lakosságát képviselték, a továbbiakban is híven szolgálják a város, városunk érdekeit. Hogy az egykori „kis város: nagy falu” szép város legyen — mindannyiunk örömére és büszkeségére. — vhm—czs — /
