Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

8 NÉPÚJSÁG ' \ 1983. október 1. a lakásokban energia-megtakarításról ta­núskodnak. A Lett Tudomá­nyos Akadémia üzemében már folyik az új rendszer elemeinek sorozatgyártása, amelyekből a köztársaság más városainak is szállíta­nak. A jövőben minden ház­ba automata hőszabályozót szerelnek a lettországi új la­kótelepeken. Románia Kulturális érdekességek Nyelvi és irodalmi lektorátusok Jelenleg 100 román nyel­vi, irodalmi és történeti lektorátus működik a világ különböző egyetemein és főiskoláin. A lektorátuso­kon széles körben ismerte­tik a román történelmet és kultúrát és lehetőséget nyújtanak az érdeklődő egyetemi hallgatóknak a román nyelv elsajátításá­hoz. A szaktanárok mellett részt vesznek az oktatásban a külföldi egyetemek roma- nisztkai tanszékeinek ok­tatói és kutatói’ is. Tavaly a bukaresti egyetémi könyvtár mintegy 20 ezer kötetnyi tanulmányt, szak­munkát, valamint több mint 4 és fél ezer időszaki kiadványt juttatott el a lektorátusokra. Könyvritkaság A Román Tudományos Akadémia kolozsvári fiók­intézetének könyvtárában rendkívül értékes könyv- ritkaságot fedeztek fel a kutatók. Rábukkantak Ver­gilius latin nyelvű kötetére, amelyet Horatus Servus Maurus de Tortis látott el magyarázatokkal. A ko­lozsvári könyvtár a hatodik a világon, amelyik magáé­nak mondhatja a jelentős munka egy példányát. Száz turné — Ezer előadás Húszéves fennállását ün­nepli az idén a bukaresti madrigálkórus. Az együt­tes megalapítója, irányító­ja és menedzsere Marin Constantin, a nemzeti és az egyetemes dalkultúra kivá­ló ismerője és népszerűsí­tője. Kórusával húsznál is több hanglemez készült Ja­pántól Olaszországig és Franciaországig. Az együt­tes eddig több mint száz külföldi turnén szerepelt sikerrel. Idegenben tartott előadásaik száma megha­ladja az ezret. A madrigál­kórus Románia egyik leg­népszerűbb vokális együt­tese. Fotókon a régi Bukarest A régi’ Bukarest életét, történetét, fejlődését, neve­zetes helyeit és nevezetes lakóit mutatja be a buka­resti történeti múzeum fo­tókiállítása. Néhány száz fekete-fehér fénykép, a múzeum 40 ezer képből ál­ló fototékájának legjobb darabjai villantják fel a látogatók előtt a város múltjának mindennapi és különleges pillanatait, vá­ros- és honatyák, írók és művészek portréit. Az egy­kori fotográfusok — Ange- rer, Mándy, Duschek, Spi- rescu és Szathmáry Papp Károly — a száz évvel ez­előtt román fővárosnak ál­lítottak korhű emléket. Gyár-matuzsálem Beszterce-Naszád megyé­ben, Borgóprundon műkö­dik Románia legrégibb, múzeumnak is beillő pa­pírgyára. Az 1768-ban épült gyár még mindig nem „vo­nult nyugdíjba”, sőt a kö­zeljövőben megfiatalodik. Két év múlva megnyitja kapuit’ legújabb részlege, a durvakarton-üzem. Röpke brigádgyűlés Jugoszlávia A Banja-kolostor kincsei A Priboj környéki Banja- kolostor ismét a régészeti és művelődéstörténeti kutatások középpontjába került. A ko­lostor falfestményeit restau­ráló és konzerváló szakem­berek a XVI. századi rétegek alatt rábukkantak Stevan Ne- manja XIV. században festett arcképére. A kolostor kincsei, úgy lát­szik, kimeríthetetlenek. Alig tíz éve a kolostor megőrzé­sén munkálkodó szakembe­rek 40 arany- és ezüsttárgyat találtak itt, s e kincs csak­nem minden darabja a szerb kései középkorból származik. A rendkívül értékes lelet több mint 280 évig rejtőzött a’ kolostor padlózata alatt. A Banja-kolostort már XII. századi források is megemlí­tik. A sebes folyású Lim jobb partján, a környező hegy­koszorúval 'szembenéző ma­gaslaton épült. Az északi és a keleti oldalon álló sziklák­ból ásványokban gazdag, gyógyhatású források vize tör elő. Nem csoda, hogy már a régmúltban is kedvelt pihe­nőhely, karavánok állomás­helye volt ez az építmény az úgynevezett boszniai nagy or­szágúton, amely Horvátor­szágból — Kljucon keresztül — Szarajevó, Visegrád irá­nyába vezetett. A most felfedezett Neman- ja-arcképnek az ad érdekes vonatkozást, hogy egyes tör­ténelmi megállapítások sze­rint már a Nemanják uralko­dása kezdetén jelentős szer­zetesi központ volt ez a hely. A kolostor épülete az évszá­zadok folyamán többször is megrongálódott az 1875-ös felkeléskor például tűz pusz­tította. A már említett Ne- manja-portré felfedezése előtt — tehát mindmáig — találgatás témája volt: kik lehettek a kolostor első urai? Csupán homályos utalások, legendák sejttették, hogy a Nemanjicok lehettek az ala­pítók. Ezt az elképzelést most megerősíteni látszik a kolostor északi falán felbuk­kant fejedelmi arckép. (BUDAPRESS—TANJUG) Angelov és brigádja Aszparuh Angelovval egy csésze fekete mellett ismer­kedtem meg Jakab Róbert­nál, a szófiai Magyar Kultu­rális Intézet igazgatójánál. A fővárosi autógumigyár gép­szerelő brigádja vezetőjének ez a látogatása nem volt vé­letlen. Már 12 éve, hogy a brigád Zalka Máté nevét vi­seli és a Magyar Kulturális Intézettel szoros kapcsolato­kat tart fenn. — Angelovot sok okból be­csüljük — közli az igazgató. — Mint önkéntes , részt vett az Első Bolgár Hadseregnek a Drávánál vívott harcaiban, ott megsebesült. Búcsúzáskor elfogadtam a meghívást, hogy a brigáddal találkozzak, de már saját te­rületén, a gyárban. * Aszparuh Angelov megmu­tatta az üzemet, ahová nem­régen új gépek érkeztek a Szovjetúnióból. A gépek kar­bantartása és javítása most a brigád feladata. Jelenleg az üzem rekonstrukció alatt van, az itt gyártott villamos- targonca-gumik közel 90 szá­zaléka a világ sok országába, köztük Magyarországra ke­rül. A brigádsarokban „magyar hullámhosszra” állunk be. Fellapozzuk a fényképalbu­mot; a felvételek többek kö­zött a magyar nagykövet és a Magyar Kulturális Intézet igazgatójának látogatását idézik vissza. Előttünk van a napló is, amelyből kiderül, milyen sok magyar kulturá­lis rendezvényen vettek részt a brigád tagjai. A Taurus autógumigyárban 1974-ben Angelov szerződést írt alá az ottani gépkarbantartó brigád­dal a kölcsönös látogatások­ról, az együttműködésről. Azóta minden nyáron ma­gyar munkások üdülnek a Fekete-tenger partján a Ge- orgi Dimitrov Autógumigyár üdülőjében, bolgár kollégáik pedig nálunk pihennek. — Három évvel ezelőtt voltam a Balatonnál — me­séli Ilija Velicskov — és nem fogom elfelejteni azt a figyel­met, amellyel a magyar elv­társak minket körülvettek. Az egyik nap a Taurus egyik üzemének a vezetője is meg­látogatott minket. Később Budapesten meghívtak min­ket az üzembe, ahol a Hriszto Botev brigád névadói let­tünk... A brigád egy másik tagja a drávai harcokban vett részt a második világháborúban, ő Georgi Trendafilov, az első Bolgár Hadsereg akkori tiszt­je. A már őszülőben lévő munkás megosztotta velünk örömét: „Nemrég Duganovo faluban, Elin-Pelin körzeté­ben tartottam a fiam eskü­vőjét és kivittem az egész brigádot is. Mint kedves ven­dég, jelen volt Magyarország bulgáriai nagykövete is...” Ebben a kis munkáskollek­tívában ritkán van ünnep magyar vendég részvétele nélkül. A baráti találkozókon a brigád hivatalos tolmácsa, Angelov felesége, aki a Ma­gyar Kultúrális Intézetben a magyar nyelvanfolyamokat végigjárta. Katja Konsztantinova (Fotók: Szófiapress — K S) Brezsnyev-város Ahol a KAMAZ születik Hőszabályzók 63 KM FUTÓSZALAG Riga új telepe kutatók, energetikusok kísérleteinek színhelye: minden lakóházba hőszabályozót szerelnek fel. A beállítható műszerek állan­dóan figyelik a lakások, il­letve a külső környezet hő­mérsékletváltozásait és ennek alapján növelik vagy csök­kentik a forróvíz-adagolást. A rendszer üzemeltetési ta­pasztalatai 20 százalékos hő­Bolgár—magyar barátság Kora reggel érkeztünk meg Berezsnyevbe, abba a város­ba, ahol a KAMAZ teher­autók készülnek. Nyár volt, ragyogó napfény, és akarat- lánul is eszembe jutott 1976 egyik februári reggele: A Vö­rös téren, a Kreml falainál tehergépkocsik sora állt. Ezek voltak az első KAMAZ-ok, amelyek az SZKP XXV. kongresszusát köszöntötték. Évente 150 ezer 1969 decemberében Mihail NoszRov földmarója a Káma menti sztyeppén kiemelte az első kanál földet és a helyé­re egy követ helyeztek el ez­zel a felirattal: „Itt épül majd fel a kámai autógyár­tó üzemóriás”. Es hat év múltán útjára indult az „üzemóriás” első terméke, a ma már híres KAMAZ teher­gépkocsi. Maga az üzem most már egy hatalmas termelési egyesülés, amelynek tizenkét gyárában évenként 150 ezer nagy teherbírású gépkocsi készül majd, amikor elérik a tervezett kapacitást. Vlagyimir Moszkalev, a motorgyár mérnöke még em­lékszik arra az időszakra, amikor a kollégáival virágo­kat szedett azon a réten, amelynek helyén most a mo­torgyári műhelyek vannak. szalag mozog, idejében a he­lyére kell szerelmi mindent. A műszak végén azon kese­regtem, hogy nem is vagyok én .megfelelő erre a munkára. De amikor kiléptem a szerei­déből és megláttam az egy­más mellett sorkozó gépkocsi­kat, megvígasztalódtam attól a gondolattól, hogy az én ke­zem munkája is ott van mindegyikben... Talgat ma brigádvezető, és társaival együtt azt tervezik, hogy lerövidítik a KAMAZ születésének időtartamát, és négyszáz tehergépkocsit sze­relnek össze naponta. szén a maga méreteivel mindegyik lenyűgöző. Mégis, elsőnek talán a végszereidét említeném, ahol az ember szeme láttára születnek a te­herkocsik a futószalagon. El­suhan az egyik vezetőfülke, a második, a harmadik, utána .megy az ember a futószalag mellett, aztán csak ugyan­azokat a vezetőfülkéket látja, de már van rajtuk ajtó, lök­hárító, lámpa... Múlnak a ki­számított percek, és a kapun kigördül a kész teherautó. Egymás után állnak sorba az üzem melletti téren. A BRIGADVEZETÖ — Az első nap nagyon ne­héz volt — meséli. — A futó­A szerelőcsarnok hossza több mint egy kilométer, ben­ne a függesztett futószalagok teljes hossza 63 kilométer. Amikor a KAMAZ teljes ka­pacitással üzemel, a tervek­nek megfelelően évenként 250 ezer motort gyárt majd: a KAMAZ motorgyárából több más hazai autógyárnak is szállítanak motorokat. Nehéz lenne eldönteni, melyik imponálóbb a KA­MAZ gyáregységei közül, hi­Tatár ASZSZK, Naberezsnije Cselni, a város, ahol a KAMAZ autógyár működik, ma Brezsnyev nevét viseli. Képünk: Revolvereszterga műhely a szerszámkészítő üzemben. A KAMAZ autógyár szereld éjében Angelov (balra) a Magyar Kulturális Intézet igazgató­jával ■■■■ mmm

Next

/
Thumbnails
Contents