Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-08 / 238. szám
tfÉPÜJSÁG 9 1983. október 8 Ideg-izom Két év alatt a zergék létszáma megnövekedett. Az Alacsony-Tátrában ma már — tizennégy év után — körülbelül százharminc zerge él. A látogatók az Alacsony - Tátra központi területén láthatják ezeket a szép, de igen félénk állatokat. Igaz, a zerge csak a csendes, nyugodt legelőket kedveli, a hangos fegyelmezetlen turisták elijesztik. A csendben közeledő embert azonban megszokták, nem zavarja őket. Az sem ritkaság, hogy a zergék a turistaösvények közelében legelésznek. De ez nem csökkenti éberségüket. Különösen a téli hónapokban zavarják őket a látogatók, az odatévedt síelők gyors mozgása, a sítalpak surranása. A zergéknek egész évben nyugalomra van szükségük, A zerge több hegységben él: az Alpokban, a Pireneusokban, az Appenin-hegység- ben, a Balkán és Kisázsia hegységeiben, a Kaukázusban és a Kárpátokban, Földrajzi elhelyezkedése alapján több fajtát különböztetünk meg. egyik alfaja a tátrai hegyi zerge. Aránylag ritka — ma már csak körülbelül ezer példány van belőle. Sokáig csak a Magas-Tátra, a Nyugati- és Beliani-Tátra magas szikláin élt. Rendkívüli események, például a fertőző megbetegedések következtében a tátrai zerge élete is fenyegetett, létszáma nem kívánt mértékben is csökkenhet. Ezért a Szlovák Szocialista Köztársaság Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériuma javalatá- ra a Tátrai Nemzeti Park kulatóállomásának állatvédelmi munkatársai tervet dolgoztak ki a tátrai zerge áttelepítéséről más szlovákiai hegységekbe. A döntés 1969-ben születeti meg, s ezt részletes tanulmányok előzték meg, s tekintetbe vették más országok, például Svájc tapasztalatait, ahol a zerge áttelepítésének gazdag hagyományai vannak. A zergék összefogásához egyszerű módszert alkalmaztak. Az állatokat olyan karámba fogták be, ahol nem eshettek pánikba, s nem voltak kitéve más stresszhatásoknak sem. Bekötötték a szemüket, s hátizsákokban vitték le őket a völgybe. Innen terepjáró teherautókon, szénával kibélelt ládákban szállították át a zergéket az Alacsony-Tátrába. Végül az ott elkészített vadaskertben bocsátották szabadon őket. A zergéket eleinte zavarták a hegyi közlekedési eszközök, drótkötélpályák, sífelvonók, így például a Chopok-csúcs- ra felvivő ülőfelvonó mesterséges akadályt képezett, amelyet a zergék sokáig nem mertek áthágni. Az utóbbi években végzett megfigyelések a'zonban arra mutatnak, hogy a zergék lassan megszokták ezt az akadályt, né- hányan közülük át is járnak rajta. de három időszakban ez elengedhetetlen számukra: télen, ha magas a hó, tavasszal a zergegidák születésének idején, és ősszel a bőgés időszakában. Ezért a Besztercebányán székelő Alacsony- Tátrai Nemzeti Park igazgatósága határozatot hozott, hogy a turistaidény után el kell zárni a zergék által lakott területeket. GABR1ELA CHMELIKOVÁ (ORB1S — KS) Medicor Miivek M 500 típusú ideg-izom diagnosztikai mérőrendszere, amelyet négycsatornás mikro processzor vezérel képernyőt lefényképezik, rendszerint polaroid kamerával, amelyből a felvétel után néhány másodperccel kész képet lehet kiemelni ségeinek időbeli változásait. Az így nyert feszülteéggörbe alakjából következtetni lehet az ideg-izom rendszer esetleges károsodására, és meg lehet határozni, hogy ez a károsodás hol keletkezett Az izomban keletkező elektromos feszültséget valamilyen módon fel kell fogni, erre szolgálnak az elektródok. A felületi elektródot a vizsgálandó izom feletti bőrfelületre erősítik, de a kisebb izomrészletek vizsgálatára alkalmasabbak a különféle tűelektródok, amelyeket be lehet szúrni egy- egy izomrostba. Az elektródokkal felfogott akciós feszültségek oly kicsik, hogy azokat előbb fel kell erősíteni; erre szolgálnak az elektromiográf készülék erősítői. A felerősített jelet képernyőn teszik láthatóvá. Ha az orvos pontosabban akarja tanulmányozni az akciós feszültséggörbéket, akkor a A korszerű diagnosztikai módszerek között — a röntgendiagnosztika után — leggyakrabban az elektrokardi- ográfiát és az elektroenkefa- lográfiát szokták emlegetni. E két módszer az élő szervezetben keletkező elektromos feszültségeket regisztrálja, és ezekből diagnosztikus értékű következtetéseket von le. Kevésbé ismert módszer az elektromiográfia, bár egyre nagyobb jelentőségre tesz szert nemcsak a kutatásban, hanem a klinikai gyakorlatban is. Elsősorban az ideg- gyógyászatban alkalmazzák, de fontos szerepe van a belgyógyászatban, az ortopédiában, a reumatológiában, a szülészetben és a törvényszéki orvostanban is. Az elektromiográfia az izmok működése közben keletkező feszültségek vizsgálatával foglalkozik. Az elektromiográf készülék láthatóvá teszi az izom akciós feszültA készülékhez többnyire eleklromos stimulátor is tartozik. Az orvos ugyanis nemcsak nyugalomban és akaratlagos mozgás közben akarja az akciós feszültségeket tanulmányozni, hanem mesterséges ingerlés kutatására is, ezt a legegyszerűbben elektromos ingerléssel lehet elérni. Vannak esetek, amikor egy bénulásról így lehet eldönteni, hogy az izom képtelen-e az összehúzódásra, vagy az őt ingerlő idegpálya károsodott. Fontos része az elektromiográf készüléknek a hangerősítő is, az akciós feszültségek ugyanis hanszóróban hallhatóvá tehetők. így az orvos vizsgálat közben nemcsak látja, hanem hallja is az akciós feszültségeket. A zergék télen biztonságos helyet keresnek magunknak a sziklák között, ahol alacsony a hótakaró (Fotó: ORBIS—KS — Josef Raduch felvétele) Abházia kis autonóm köztársaság a Grúz SZSZK területén. Területe nem nagy, mindössze 8 600 négyzetkilométer, de híre annál nagyobb. Nemcsak a Szovjetunióban ismerik az emberek milliói, akik üdültek és gyógyulást találtak itt, hanem sok ezer külföldi is, aki vendégeskedett Abházia feketetengeri csodás partvidékén. — Még nem is olyan régen más volt itt a helyzet — mondja beszélgetőpartnerem, Borisz Adlejba, az Abház területi pártbizottság első titkára. — Úgy fél évszázaddal ezelőtt Abházia sok mocsaras vidéke a malária melegágya volt, és ez a szörnyű betegség tízezrével szedte az áldozatait. Csak a szovjethatalom után sikerült megszüntetni. amikor lecsapolták a rossz emlékű Kolhidi mocsarakat. Ami az ipar fejlődését illeti, Abházia iparának mai fejlettségi fokát lényegében nincs mihez viszonyítani, mivel gyakorlatilag mindent nulláról kellett kezdeni — folytatja Borisz Adlejba. — A szovjethatalom előtt a lakosság kilencven százaléka földet művelt, rendkívül primitív eszközökkel, az öreg. félig kézműves műhelyekben pedig mindössze talán ezer ember dolgozott. A modern ipar megteremtésében a szövetséges köztársaságok segítettek. Abházia termékei ma eljutnak a Szovjetunió különböző területeire, sőt, exportálunk is, például műszereket, gázkészülékeket, szén- koncentrátumot, dohányt, teát, illő olajokat. Teából és különösen citrusfélékből a legnagyobb szállítók vagyunk az egész Szovjetunióban. Abháziéban évenként mintegy 100 ezer tonna tealevelet, 70 ezer tonna citrusfélét szüretelnek. Nagy változások mentek végbe a művelődésügy területén is. 1917 előtt a lakosság háromnegyed része sem írni, sem olvasni nem tudott, ma viszont a gazdasági élet minden területén megvannak a saját szakembereink. Szu- humiban, Abházia fővárosában állami egyetem működik, ahonnan kiválóan képzett szakemberek kerülnek A jó saslik elkészítéséhez évtizedes tapasztalatok szükségesek A szuhumi egyetem bejárata. Az egyetem hat fakultásán 2000 diák tanul (Fotók: APN—KS) meg helyi szerzőktől. Hat folyóirat és tíz újság jelenik meg abház, grúz és orosz nyelven. VAN BAJBURT (APN — KS) Egyébként a mi kis köztár- világrekordnak számít! A fő- saságunkban több mint há~ városban, Szuhumiban több romezer olyan ember él, aki színház van, külön opera és megélte a kilencven évet. so- drámai színház. Az Alasír kan közülük elmúltak száz- könyvkiadónál évenként évesek is, és ez gerontológiai mintegy száz könyv jelenik Híresek a művészegyütteseink, a többi között az abház öregek együttese, ami páratlan a maga nemében. A legújabb abház teafajták. Évente 100 ezer tonna tea levelet szüretelnek Költöznek a tátrai zergék S&hhőzícii uöltozások
