Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-01 / 232. szám
1983. október 1. “rsíÉPÜJSÁG 7 Nem kell a népművészet? JŐAKARATŰ BÉRCSALAS? A varrodában is van minden bőven A megye legrosszabban fizető szövetkezete a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet. A portástól kezdve az elnökasszonyig 2970 forint a havi átlag bérszínvonal. Termékeik 95 százaléka a nemzeti kincshez tartozik: zsűrizett népi iparművészet. A szövetkezet fennállása óta 47-en Népi Iparművész, 10-en pedig a Népművészet Mestere címet kapták meg. Országos pályázatokon, kiállításokon mindig ott vannak, és sorra nyernek. A legutóbbin — a 10. országos szőttespályázaton — Széles József né első, Hemeder Jánosné és Kooh Jánosné pedig harmadik díjat nyert. Fürödihetnének az elismerésiben, de .mégis ott lebeg felettük a nagy fekete felhő: az összeomlás veszélye. A bércsalás semmi esetre sem lehet jóakaraté, még akkor sem, ha segíteni akarnak a vezetők a szövetkezet tagjain. Mert ezzel megsértik a törvényt. A PM Ellenőrző Főosztálya Tolna megyei Igazgatóságának revizorai feltárták, hogy a szövetkezet a sárpilisi szociális otthon lakóinak anyagi támogatást nyújtott. Ez nem is lenne baj, a rászorulókat, ha lehetőség van rá, támogatni kell. De ezt bérjegyzékein „követték el”. Okét is beszámították a szövetkezet állandó foglalkoztatottjai közé és így megemelhették a bérszínvonalat mintegy 600 forinttal 1981-ben. Ami egy ilyen szövetkezetnél jelentős összeg! De, mivel rájöttek a revizorok a csalásra, elvontak egymillió forintot, és megbüntették a szövetkezetét 500 ezer forintra. Ez viszont azt jelenti, hogy a szövetkezet a legjobb gazdálkodás mellett sem igen tudja elkerülni a szanálást. Mert alaphiányosak lesznek. A szövetkezet mostani elnökével, Molnár Lászlónéval beszélgettünk e témáról, és Tóth Istvánnal, a műszaki vezetővel, aki részese volt a bércsalásnak. — Egyetlen fillér sem tapad a régi vezetők kezéhez — mondja az elnökasszony. — De. megszegték a törvényt, és ezért felelősséget kell vál- lalniok. Alakítottunk egy vizsgáló bizottságot, amely megállapítja, hogy az akkori vezetők milyen mértékben felelősek... Erről a témáról a továbbiakban kár beszélni, mindenesetre az előbb említett bércsalás is okozhatta, hogy a szövetkezet körül megfagyott a levegő, és olyan mendemondák kezdtek el keringeni, amelyek már a rosszindulat határát is súrolják. Az is igaz, hogy olyan elemi hibákat követtek el, amelyek ritkaságszámba mennek. Keresik a fazekas részlegnél azt a 800 ezer forint értékű árut, amelyről most derül ki, hogy hiányzik. Lehet, hogy az adminisztráció tévedett, és mégsem hiányzik ... Vagy a fazekasok műhelyeiben van a pénz (agyag, áru) ? ... Természetesen a szóbeszéd ilyen esetben már másra is kiterjed. „Szépen, lassan eladják a szövetkezetét” — mondják. Arról van szó, hogy eladtak olyan gépeket, amelyek fenntartása ráfizetéses volt. Mondják, hogy a szövetkezetét „átveszi” a decsi téesz, vagy a Szekszárdi Szabó Szövetkezet. Erről azonban hivatalosan eddig sehol senki nem tett említést. Különben is a szövetkezet közgyűlése mondhatja ki a végszót. Szóval ,a mendemondák keringenek. — "Foglalkoznak vele? — kérdezem Molnár Lászlón ét. — Nem. Mert nem igaz. Ellenkezőleg. A szövetkezet az utóbbi évek legeredményesebb évét zárja várhatóan. Negyvenkét millió forint az 1983-as évi árbevételi tervünk, és 2,4 millió forint a nyereségtervünk. A harmadik negyedév végén már 34 millió forintot meghaladja az árbevételünk, és a nyereség pedig hárommillió forint volt az első félévben. Ebből kifizettük a másfélmillió forintot, tehát az elvonás nélkül ötmillió forint nyereségünk lenne. — Elkerülhetik a szanálást? — Azt most még nem lehet tudni. Annyi biztos: ha a 1,5 millió forintos tartalék- alapunkat, amelyért megdolgoztunk, felszabadítják, akkor nem okozhat gondot semmi. De erre majd 1984. februárjában tudunk választ adni, amikor elkészül a szövetkezet mérlege. Természetesen a tartalékalapot visszapótlási kö- télességgél használnánk fel. — Ilyen esetekre van a tartalékalap? — Ilyenre is! MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN A szövetkezet a hatvanas években meghatározó volt decsen, jóformán az egyetlen kereseti lehetőség. Közben nagyot változott a világ. A termelőszövetkezet vette át ezt a szerepet. Jelenleg az ottani keresetek a dupláját teszik ki a népi iparművészetinek. Közben Szekszárdon is új üzemek épültek... De a jelenlegi gazdasági helyzetük nem teszi lehetővé, hogy versenyképesek legyenek a nagyiparral. Ugyanazok a szabályozók érvényesek a jobbára manufakturális körülmények között dolgozó szövetkezetre, mint a legmodernebb és termelékeny gépekkel felszerelt üzemre. Egyetlen kivétel van csak; a zsűrizett termékek után nem kell fizetni forgalmi adót, ami nagy segítség, de mégsem elég. Az előbbiekkel egy időben a népművészeti termékek iránt csökkent a kereslet. Ugyanakkor nagy a keletje a népművészetet másoló bóvlinak. Értékeltolódás megy végbe az országban, és sajnos, ebben az esetben rossz irányba. A gránittányérra pingált csicsás motívum elkel a piacon, a népművész-keramikusok termékeit pedig nem tudja értékesíteni a szövetkezet. Az a fura helyzet állt elő, hogy Decsen, a boltjukban a külföldi turisták ezreket hagynak ott, ugyanakkor a szövetkezet egyetlen fillért sem tud exportálni a' keresett termékekből. — Van olyan olasz kirándulócsoport, vagy osztrák, amelyik fél óra alatt 30—40 ezer forintért vásárol. Értékesítünk Budapesten a Malév és az Atryum Hyat valutás- boltjaiban is, de ez nem számít exportnak. Pedig az ország valutát kap az árunkért. Még akkor is, ha a külföldi itt vásárol, Decsen, forintért — mondja Tóth István műszaki vezető. Természetesen lenne mód a versenyképesség növelésére, de akkor már nem beszélhetnénk népművészetről, akkor elkótyavetyélnénk azt a kincset, ami a Sárköz asszonyainak a kezében van. Meg kell tartani az eddigi kézi munkát, de ehhez már társadalmi segítség kell! Nem mehet tönkre egy ilyen szövetkezet, és ez már nem egyszerűen gazdasági kérdés, hanem a kulturális örökségünk megmentése. — Nincs akkora bajban a szövetkezet — mondja Molnár Lászlóné —, mint ahogy látszik. Kiegyensúlyozottan dolgozunk, van munkánk, minden megrendelést teljesítünk, csak a megváltozott környezetben ma már nem tudunk versenyképesek lenni. És nem mondhatom egyetlen népművésznek sem, hogy ’ a 2970 forint több, mint a négyezer... * A szövőműhelyben Benedek Andrásné mellett állok. Dolgozik. Kemény fizikai munkát végez, mert a szövés az. Egy kubikos sem dolgozik többet. Benedek Andrásné, a Népművészet Mestere mondja az elnökasszonynak: — Készítek valami újat, valami szépet... HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVÁLD KAROLY Hemeder Jánosné és Koch Jánosné, a két ifjú szövőnő az utóbbi egy évben 2 pályázaton is díjat nyert Közhírré tétetik Az írás, ami a községi do- bolási könyvben található, szokatlan, cikornyás, kacska- ringós, sokszor alig-alig olvasható. Pedig hát ebből tudhatjuk meg, hogy egykor, mikor még sem televízió, sem rádió nem létezett, milyen híreket hallott a külvilágról és a falujáról az ottlakó, mi foglalkoztatta az embereket 60 évvel ezelőtt például Dunaföldváron. Dobolás már nincs, csak hangosbemondó, de a hagyományokhoz híven ma is felírják, mit hallhatnak az emberek. „Dombóvár községben 1912. évi január hó 8-án, azaz hétfőn országos állatvásár fog tartatni, mely vásárra bármely állat szabályszerű jár- lattal felhajtható”. „Dr. Róth Frigyes ráczi lakosnak 17 darab fenyőszála elúszott a Dunán, ki róla valamit tud a községi elöljárónak jelentse.” „Közhírré tétetik, hogy aki Svajczból importált szarvas- marhát akar beszerezni, az a községháznál f. évi január hó 15. napjáig a 7-es szobába jelentkezzen, ahol a feltételeleket is megtudhatja.” „Tolnavármegye hivatalos lapjának 1912. január 4-én megjelent száma a községházánál a főjegyző hivatalos helyiségében megtekinthető.” „Figyelmeztetik a lakosságot, hogy az utczára semmiféle szennyes vizet kiönteni nem szabad. A háztulajdonosok köteleztetnek arra, hogy a járdát a házuk előtt tisztán tartsák, s azt naponként legalább egyszer lesöpörtessék.” „A budapesti 1. honvéd hadezred parancsnoksága közhírré teszi, hogy folyó évi június, július és augusztus hóban katonai lovak nagyobb számban kiadatni fognak, s azon gazdák, kik ilyen lovakat átvenni szándékoznak ezen szándékukat vagyoni bizonyítványuk átadása mellett Dunaföldvár községben folyó évi február 12-én működő lószemle bizottság elnökénél jelentse be.” „A Dunaföldvár nagyközségben üresedésben lévő évi 800 Kor. fizetéssel javadalmazott községi végrehajtói állásra pályázat hirdettetik. Ezen állás képesítéshez kötve nincs. A végrehajtó az állás elfoglalása előtt 400 Kor. óvadékot tartozik letenni a község pénztárába készpénz, vagy óvadékképes értékpapírban.” „A katolikus háziasszonyok országos szövetsége 1911. évi hótól vasúti missiót léptetett életbe. A missió célja — felekezet, vagy nemzetiségre való tekintet nélkül cselédeket és kenyérkeresetre utalt nőket megvédeni minden megengedett eszközzel, a lé- lekkufárkodás ellen küzdeni, és az egyedül utazó nőket a reájuk leselkedő veszélyekre kitanítani, nekik vendégszerető védelmet, és kenyeret adó foglalkozást biztosítani. Miért is ez úton felhivatik a lakosság, hogy ezen szövetséget vegye igénybe, ha leányát Budapesten cselédnek elhelyezni óhajtja.” „Németkér községben a lépfene szórványosan fellépett.” „Czepecz András ráczal- mási lakos 1912. évi február hó 17-én a Dunába fulladt, aki róla bármely felvilágosítást tud adni a községi elöljáróságnál azonnal jelentse be. Életkora 21 éves, termete magas, haja szőke, arcza hosszas, orra, szája rendes. Ruházata kék csíkos ing, kék alsó nadrág, sötétkék szövet magyar nadrág, nagy halász csizma, barna sötét ötike volt rajta.” • „Közhírré tétetik, hogy a tűzesetek alkalmával szerencsétlenné járt megnyomoro- dott és elaggott tűzoltók részére építendő tűzoltó otthon í’észére f. évi október hó 12— 13. és 14-én a községi elöljáróság a tűzoltókkal együtt gyűjtést rendez. Felkérjük a közönséget, hogy ezen nemes célra néhány fillért adakozni kegyeskedjék.” „A községi elöljáróság felhívja a lakosság figyelmét, hogy a gyermekeit figyelmeztessék és intsék, hogy az utcán lévő fákat ne csonkítsák meg, s.egyébb csintalan játékukkal a fákat ne rongálják, mert ily cselekményért nem a gyermekek, hanem a szülők lesznek szigorúan megbüntetve. A lakosság még arra js oktassa ki gyermekeiket, hogy a hasznos madarakat, amelyek a rovarokat irtják összefogdosni nem szabad, ilyent a lakosságnak védelem alá kell venni,mert hisz a lakosság érdeke az, hogy mennél kevesebb kártékony rovar legyen, s ezt csakis úgy érheti el, ha a hasznos rovarevő madarakat kínozni, és összefogdosni gyermekei által nem engedi, hanem védelmébe veszi a fészkeket, és a madarakat. És egyben utasíttatik a lakosság arra, hogy gyermekeit szigorúan figyelmeztessék, hogy a házak oldalát, kerítéseket és kapukat bemocskolni, telefirkálni nem szabad, mert aki ellene vét, ezen rendelkezésnek szigorúan meg lesz büntetve, de nemcsak a gyermek, hanem a szülő is szigorúan meg lesz büntetve, aki a gyermekeit hason kihágások elkövetésétől nem óvja, és aki határozottan el nem tiltja.” „Közhírré téteik, hogy egy zsebkendőbe kötve 13 Korona 50 fillér találtatott. A jogos tulajdonosa a községi elöljáróságon átveheti.” „Közhírré tétetik, hogy minden tejtermelő, tej kereskedő és tej szövetkezet, szóval mindazok, akik közfogyasztásra szánt tejet termelnek tej szállításával, feldolgozásával, és eladásával foglalkoznak, bírság terhe mellett kötelesek a tejeskannákat használat előtt és után jól kiöblíteni, és kívül tisztán lemosni.” „Mátrai Antal és társai gépgyár részvénytársaság budapesti fehérvári út 110. gyár közhírré teszi, hogy a budapesti gyárakhoz asztalos, bádogos, lakatos, vasesztergályos és mázoló ta- nonczokat keres kiképzésre. Tanoncz idő 3 év lakás és élelmezés bővebb feltételeket a budapesti I. kér. fehérvári út 110. hsz. alatti gyárában lehet megtudni.” „Közhírré tétetik, hogy mindenki a tulajdonát képező földterületen lévő fákon a vértetűt és a hernyókat f. évi márczius hó 15 napjáig leszedni tartozik. Aki a fenti napig ezen kötelezettségének eleget nem tesz, ellene a 1984. évi XII. b. ez. 95. paragrafusának K., pontja értelmében a kihágási eljárás folyamatba tétetik, és 200 Koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik, s a hernyók a költségére napszámosok által lesznek letisztogatva.” A nyolcvanas évek első három évében többek között a következőket hirdették: „A Dunaföldvár nagyközségi Tanács V. B. szakigazgatási szerve, a .Virágzó’ Mgtsz, az .Alkotmány’ Mgtsz, az .Aranykalász’ Mgtsz elnöke és a termelőszövetkezetek közös vállalata vezetője értesítik a nagyközség lakosságát, hogy az egységükhöz tartozó területen a nagyüzemi betakarítást követően a böngészés szigorúan tilos ! Ugyancsak tilos a böngészés magánterületeken. A megszegőkkel szemben szabálysértési eljárást kezdeményezünk. 1981. november 3.” „A dunaföldvári áfész értesíti a nagyközség lakosságát, hogy megérkezett a Magyar Rózsa szuperelit fémzárolt vetőburgonya. A vetőburgonya ára 540,— Ft/q. Kérjük a kistermelőket és a kerthasználókat, kertbarátokat, hogy vetőburgonya-igényükkel keressék meg az áfész központi felvásárló telepét.” „Értesítjük Dunaföldvár lakosságát, hogy a József hegyen épített kisfeszültségű hálózatot 1981. november 4- én feszültség alá helyezzük. A fenti időpont után a létesítmény és tartozékainak érintése TILOS ÉS ÉLETVESZÉLYES!” „Dunaföldvár áruház ajánlata 1981. november 3—18-ig a Skála keddtől-keddig akcióban 30 százalék árengedménnyel: termelői árualapból férfikardigánok, ingpulóverek a kötött osztályon kaphatók. Széles és gazdag árukínálattal várjuk minden osztályon. Keresse fel áruházunkat.” „Agocsné, Dunaföldvár, Puskás u. 5. sz. alatti háza, valamint két hálószobabútor eladó! Érdeklődni a helyszínen lehet.” „Dunaföldvár nagyközségi Tanács értesíti a nagyközség lakosságát, hogy a költség- vetési üzem 1982. április 23ám lomtalanítási napot szervez. E napon az üzem díjtalanul szállítja el a trágya és nagy terjedelmű tárgyak, valamint építési törmelék kivételével mindenfajta egyéb szemetet, hulladékot, lomot. Kérjük, hogy a jelzett napon reggel 6 óráig a lomot, hulladékot helyezzék ki az úttest mellé, úgy hogy az a forgalmat ne akadályozza, ugyanakkor a szállítójárműre könnyen felrakható legyen.” „A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat értesíti a lakosságot, hogy dunaföldvári strandfürdőt 1983. április 30-án 10 órakor megnyitja. Minden kedves fürdőző- vendéget szeretettel várunk.” „A nagyközségi tanács vb. szakigazgatási szerve felhívja a lakosság figyelmét, hogy a község zöldövezeteiben nagy mértékben tapasztalható az amerikai fehér szövőlepke kártevése. A szövőlepke elleni védekezés minden ingatlantulajdonos részére kötelező. Elmulasztása a kiszabható legmagasabb összegű szabálysértési bírságot vonja maga után. A védekezést lehet a fertőzött ágak levágása által vagy vegyszerrel elvégezni. Védekezésre alkalmas vegyszerek a következők: Ditrifon 50 WP, Fiiból E, Sevin 85 WP, Unitron 50 EC és Unifosz 50 EC. A védekezést azonnal meg kell kezdeni, ennek megtörténtét a hatósági szervek helyszínen ellenőrizni fogják. Kérjük a lakosságot, hogy a felhívásnak minden érdekelt saját érdekében is maradéktalanul tegyen eleget.”' D. Varga M.