Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-01 / 232. szám

1983. október 1. “rsíÉPÜJSÁG 7 Nem kell a népművészet? JŐAKARATŰ BÉRCSALAS? A varrodában is van minden bőven A megye legrosszabban fi­zető szövetkezete a Sárközi Népi Iparművészeti Szövet­kezet. A portástól kezdve az elnökasszonyig 2970 forint a havi átlag bérszínvonal. Ter­mékeik 95 százaléka a nem­zeti kincshez tartozik: zsűri­zett népi iparművészet. A szö­vetkezet fennállása óta 47-en Népi Iparművész, 10-en pedig a Népművészet Mestere cí­met kapták meg. Országos pályázatokon, kiállításokon mindig ott vannak, és sorra nyernek. A legutóbbin — a 10. országos szőttespályáza­ton — Széles József né első, Hemeder Jánosné és Kooh Jánosné pedig harmadik dí­jat nyert. Fürödihetnének az elismerésiben, de .mégis ott le­beg felettük a nagy fekete felhő: az összeomlás veszélye. A bércsalás semmi esetre sem lehet jóakaraté, még ak­kor sem, ha segíteni akarnak a vezetők a szövetkezet tag­jain. Mert ezzel megsértik a törvényt. A PM Ellenőrző Főosztálya Tolna megyei Igazgatóságá­nak revizorai feltárták, hogy a szövetkezet a sárpilisi szo­ciális otthon lakóinak anyagi támogatást nyújtott. Ez nem is lenne baj, a rászorulókat, ha lehetőség van rá, támogat­ni kell. De ezt bérjegyzékein „követték el”. Okét is beszá­mították a szövetkezet állan­dó foglalkoztatottjai közé és így megemelhették a bérszín­vonalat mintegy 600 forinttal 1981-ben. Ami egy ilyen szö­vetkezetnél jelentős összeg! De, mivel rájöttek a revizorok a csalásra, elvontak egymillió forintot, és megbüntették a szövetkezetét 500 ezer forint­ra. Ez viszont azt jelenti, hogy a szövetkezet a legjobb gazdálkodás mellett sem igen tudja elkerülni a szanálást. Mert alaphiányosak lesznek. A szövetkezet mostani el­nökével, Molnár Lászlónéval beszélgettünk e témáról, és Tóth Istvánnal, a műszaki ve­zetővel, aki részese volt a bércsalásnak. — Egyetlen fillér sem ta­pad a régi vezetők kezéhez — mondja az elnökasszony. — De. megszegték a törvényt, és ezért felelősséget kell vál- lalniok. Alakítottunk egy vizsgáló bizottságot, amely megállapítja, hogy az akkori vezetők milyen mértékben felelősek... Erről a témáról a továb­biakban kár beszélni, min­denesetre az előbb említett bércsalás is okozhatta, hogy a szövetkezet körül megfa­gyott a levegő, és olyan men­demondák kezdtek el kerin­geni, amelyek már a rosszin­dulat határát is súrolják. Az is igaz, hogy olyan elemi hi­bákat követtek el, amelyek ritkaságszámba mennek. Ke­resik a fazekas részlegnél azt a 800 ezer forint értékű árut, amelyről most derül ki, hogy hiányzik. Lehet, hogy az ad­minisztráció tévedett, és még­sem hiányzik ... Vagy a fa­zekasok műhelyeiben van a pénz (agyag, áru) ? ... Természetesen a szóbeszéd ilyen esetben már másra is kiterjed. „Szépen, lassan el­adják a szövetkezetét” — mondják. Arról van szó, hogy eladtak olyan gépeket, ame­lyek fenntartása ráfizetéses volt. Mondják, hogy a szövetke­zetét „átveszi” a decsi téesz, vagy a Szekszárdi Szabó Szö­vetkezet. Erről azonban hiva­talosan eddig sehol senki nem tett említést. Különben is a szövetkezet közgyűlése mondhatja ki a végszót. Szó­val ,a mendemondák keringe­nek. — "Foglalkoznak vele? — kérdezem Molnár Lászlón ét. — Nem. Mert nem igaz. El­lenkezőleg. A szövetkezet az utóbbi évek legeredménye­sebb évét zárja várhatóan. Negyvenkét millió forint az 1983-as évi árbevételi ter­vünk, és 2,4 millió forint a nyereségtervünk. A harmadik negyedév végén már 34 mil­lió forintot meghaladja az árbevételünk, és a nyereség pedig hárommillió forint volt az első félévben. Ebből kifi­zettük a másfélmillió forintot, tehát az elvonás nélkül ötmil­lió forint nyereségünk lenne. — Elkerülhetik a szaná­lást? — Azt most még nem lehet tudni. Annyi biztos: ha a 1,5 millió forintos tartalék- alapunkat, amelyért megdol­goztunk, felszabadítják, akkor nem okozhat gondot semmi. De erre majd 1984. február­jában tudunk választ adni, amikor elkészül a szövetkezet mérlege. Természetesen a tar­talékalapot visszapótlási kö- télességgél használnánk fel. — Ilyen esetekre van a tar­talékalap? — Ilyenre is! MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN A szövetkezet a hatvanas években meghatározó volt decsen, jóformán az egyetlen kereseti lehetőség. Közben nagyot változott a világ. A termelőszövetkezet vette át ezt a szerepet. Jelenleg az ot­tani keresetek a dupláját te­szik ki a népi iparművésze­tinek. Közben Szekszárdon is új üzemek épültek... De a jelenlegi gazdasági helyzetük nem teszi lehetővé, hogy ver­senyképesek legyenek a nagy­iparral. Ugyanazok a szabá­lyozók érvényesek a jobbára manufakturális körülmények között dolgozó szövetkezetre, mint a legmodernebb és ter­melékeny gépekkel felszerelt üzemre. Egyetlen kivétel van csak; a zsűrizett termékek után nem kell fizetni forgal­mi adót, ami nagy segítség, de mégsem elég. Az előbbiekkel egy időben a népművészeti termékek iránt csökkent a kereslet. Ugyan­akkor nagy a keletje a nép­művészetet másoló bóvlinak. Értékeltolódás megy végbe az országban, és sajnos, ebben az esetben rossz irányba. A gránittányérra pingált csi­csás motívum elkel a piacon, a népművész-keramikusok termékeit pedig nem tudja értékesíteni a szövetkezet. Az a fura helyzet állt elő, hogy Decsen, a boltjukban a külföldi turisták ezreket hagynak ott, ugyanakkor a szövetkezet egyetlen fillért sem tud exportálni a' keresett termékekből. — Van olyan olasz kirán­dulócsoport, vagy osztrák, amelyik fél óra alatt 30—40 ezer forintért vásárol. Érté­kesítünk Budapesten a Malév és az Atryum Hyat valutás- boltjaiban is, de ez nem szá­mít exportnak. Pedig az or­szág valutát kap az árunkért. Még akkor is, ha a külföldi itt vásárol, Decsen, forintért — mondja Tóth István mű­szaki vezető. Természetesen lenne mód a versenyképesség növelésére, de akkor már nem beszélhet­nénk népművészetről, akkor elkótyavetyélnénk azt a kin­cset, ami a Sárköz asszonyai­nak a kezében van. Meg kell tartani az eddigi kézi munkát, de ehhez már társadalmi segítség kell! Nem mehet tönkre egy ilyen szö­vetkezet, és ez már nem egy­szerűen gazdasági kérdés, ha­nem a kulturális örökségünk megmentése. — Nincs akkora bajban a szövetkezet — mondja Mol­nár Lászlóné —, mint ahogy látszik. Kiegyensúlyozottan dolgozunk, van munkánk, minden megrendelést telje­sítünk, csak a megváltozott környezetben ma már nem tudunk versenyképesek lenni. És nem mondhatom egyetlen népművésznek sem, hogy ’ a 2970 forint több, mint a négyezer... * A szövőműhelyben Benedek Andrásné mellett állok. Dol­gozik. Kemény fizikai mun­kát végez, mert a szövés az. Egy kubikos sem dolgozik többet. Benedek Andrásné, a Népművészet Mestere mond­ja az elnökasszonynak: — Készítek valami újat, valami szépet... HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVÁLD KAROLY Hemeder Jánosné és Koch Jánosné, a két ifjú szövőnő az utóbbi egy évben 2 pályázaton is díjat nyert Közhírré tétetik Az írás, ami a községi do- bolási könyvben található, szokatlan, cikornyás, kacska- ringós, sokszor alig-alig ol­vasható. Pedig hát ebből tud­hatjuk meg, hogy egykor, mi­kor még sem televízió, sem rádió nem létezett, milyen híreket hallott a külvilágról és a falujáról az ottlakó, mi foglalkoztatta az embereket 60 évvel ezelőtt például Dunaföldváron. Dobolás már nincs, csak hangosbemondó, de a hagyományokhoz híven ma is felírják, mit hallhat­nak az emberek. „Dombóvár községben 1912. évi január hó 8-án, azaz hét­főn országos állatvásár fog tartatni, mely vásárra bár­mely állat szabályszerű jár- lattal felhajtható”. „Dr. Róth Frigyes ráczi la­kosnak 17 darab fenyőszála elúszott a Dunán, ki róla va­lamit tud a községi elöljáró­nak jelentse.” „Közhírré tétetik, hogy aki Svajczból importált szarvas- marhát akar beszerezni, az a községháznál f. évi január hó 15. napjáig a 7-es szobába je­lentkezzen, ahol a feltétele­leket is megtudhatja.” „Tolnavármegye hivatalos lapjának 1912. január 4-én megjelent száma a községhá­zánál a főjegyző hivatalos helyiségében megtekinthető.” „Figyelmeztetik a lakossá­got, hogy az utczára semmi­féle szennyes vizet kiönteni nem szabad. A háztulajdono­sok köteleztetnek arra, hogy a járdát a házuk előtt tisztán tartsák, s azt naponként leg­alább egyszer lesöpörtessék.” „A budapesti 1. honvéd hadezred parancsnoksága közhírré teszi, hogy folyó évi június, július és augusztus hóban katonai lovak nagyobb számban kiadatni fognak, s azon gazdák, kik ilyen lova­kat átvenni szándékoznak ezen szándékukat vagyoni bi­zonyítványuk átadása mellett Dunaföldvár községben folyó évi február 12-én működő lószemle bizottság elnökénél jelentse be.” „A Dunaföldvár nagyköz­ségben üresedésben lévő évi 800 Kor. fizetéssel javadal­mazott községi végrehajtói állásra pályázat hirdettetik. Ezen állás képesítéshez kötve nincs. A végrehajtó az állás elfoglalása előtt 400 Kor. óvadékot tartozik letenni a község pénztárába készpénz, vagy óvadékképes értékpa­pírban.” „A katolikus háziasszonyok országos szövetsége 1911. évi hótól vasúti missiót léptetett életbe. A missió célja — fe­lekezet, vagy nemzetiségre való tekintet nélkül cseléde­ket és kenyérkeresetre utalt nőket megvédeni minden megengedett eszközzel, a lé- lekkufárkodás ellen küzdeni, és az egyedül utazó nőket a reájuk leselkedő veszélyekre kitanítani, nekik vendégsze­rető védelmet, és kenyeret adó foglalkozást biztosítani. Miért is ez úton felhivatik a lakosság, hogy ezen szövetsé­get vegye igénybe, ha leá­nyát Budapesten cselédnek elhelyezni óhajtja.” „Németkér községben a lépfene szórványosan fellé­pett.” „Czepecz András ráczal- mási lakos 1912. évi február hó 17-én a Dunába fulladt, aki róla bármely felvilágo­sítást tud adni a községi elöl­járóságnál azonnal jelentse be. Életkora 21 éves, termete magas, haja szőke, arcza hosszas, orra, szája rendes. Ruházata kék csíkos ing, kék alsó nadrág, sötétkék szövet magyar nadrág, nagy halász csizma, barna sötét ötike volt rajta.” • „Közhírré tétetik, hogy a tűzesetek alkalmával szeren­csétlenné járt megnyomoro- dott és elaggott tűzoltók ré­szére építendő tűzoltó otthon í’észére f. évi október hó 12— 13. és 14-én a községi elöljá­róság a tűzoltókkal együtt gyűjtést rendez. Felkérjük a közönséget, hogy ezen nemes célra néhány fillért adakozni kegyeskedjék.” „A községi elöljáróság fel­hívja a lakosság figyelmét, hogy a gyermekeit figyel­meztessék és intsék, hogy az utcán lévő fákat ne csonkít­sák meg, s.egyébb csintalan játékukkal a fákat ne ron­gálják, mert ily cselekmé­nyért nem a gyermekek, ha­nem a szülők lesznek szigo­rúan megbüntetve. A lakos­ság még arra js oktassa ki gyermekeiket, hogy a hasz­nos madarakat, amelyek a ro­varokat irtják összefogdosni nem szabad, ilyent a lakos­ságnak védelem alá kell ven­ni,mert hisz a lakosság érde­ke az, hogy mennél kevesebb kártékony rovar legyen, s ezt csakis úgy érheti el, ha a hasznos rovarevő madarakat kínozni, és összefogdosni gyermekei által nem engedi, hanem védelmébe veszi a fészkeket, és a madarakat. És egyben utasíttatik a la­kosság arra, hogy gyerme­keit szigorúan figyelmeztes­sék, hogy a házak oldalát, kerítéseket és kapukat be­mocskolni, telefirkálni nem szabad, mert aki ellene vét, ezen rendelkezésnek szigorú­an meg lesz büntetve, de nemcsak a gyermek, hanem a szülő is szigorúan meg lesz büntetve, aki a gyermekeit hason kihágások elkövetésé­től nem óvja, és aki határo­zottan el nem tiltja.” „Közhírré téteik, hogy egy zsebkendőbe kötve 13 Koro­na 50 fillér találtatott. A jo­gos tulajdonosa a községi elöljáróságon átveheti.” „Közhírré tétetik, hogy minden tejtermelő, tej keres­kedő és tej szövetkezet, szó­val mindazok, akik közfo­gyasztásra szánt tejet termel­nek tej szállításával, feldol­gozásával, és eladásával fog­lalkoznak, bírság terhe mel­lett kötelesek a tejeskanná­kat használat előtt és után jól kiöblíteni, és kívül tisz­tán lemosni.” „Mátrai Antal és társai gépgyár részvénytársaság budapesti fehérvári út 110. gyár közhírré teszi, hogy a budapesti gyárakhoz aszta­los, bádogos, lakatos, vas­esztergályos és mázoló ta- nonczokat keres kiképzésre. Tanoncz idő 3 év lakás és élelmezés bővebb feltétele­ket a budapesti I. kér. fehér­vári út 110. hsz. alatti gyá­rában lehet megtudni.” „Közhírré tétetik, hogy mindenki a tulajdonát képe­ző földterületen lévő fákon a vértetűt és a hernyókat f. évi márczius hó 15 napjáig leszedni tartozik. Aki a fen­ti napig ezen kötelezettségé­nek eleget nem tesz, ellene a 1984. évi XII. b. ez. 95. pa­ragrafusának K., pontja ér­telmében a kihágási eljárás folyamatba tétetik, és 200 Koronáig terjedő pénzbünte­téssel büntettetik, s a her­nyók a költségére napszámo­sok által lesznek letisztogat­va.” A nyolcvanas évek első három évében többek között a következőket hirdették: „A Dunaföldvár nagyköz­ségi Tanács V. B. szakigaz­gatási szerve, a .Virágzó’ Mgtsz, az .Alkotmány’ Mgtsz, az .Aranykalász’ Mgtsz elnö­ke és a termelőszövetkezetek közös vállalata vezetője ér­tesítik a nagyközség lakos­ságát, hogy az egységükhöz tartozó területen a nagyüze­mi betakarítást követően a böngészés szigorúan tilos ! Ugyancsak tilos a böngészés magánterülete­ken. A megszegőkkel szem­ben szabálysértési eljárást kezdeményezünk. 1981. no­vember 3.” „A dunaföldvári áfész ér­tesíti a nagyközség lakossá­gát, hogy megérkezett a Ma­gyar Rózsa szuperelit fém­zárolt vetőburgonya. A vető­burgonya ára 540,— Ft/q. Kérjük a kistermelőket és a kerthasználókat, kertbaráto­kat, hogy vetőburgonya-igé­nyükkel keressék meg az áfész központi felvásárló te­lepét.” „Értesítjük Dunaföldvár lakosságát, hogy a József hegyen épített kisfeszültségű hálózatot 1981. november 4- én feszültség alá helyezzük. A fenti időpont után a léte­sítmény és tartozékainak érintése TILOS ÉS ÉLETVE­SZÉLYES!” „Dunaföldvár áruház aján­lata 1981. november 3—18-ig a Skála keddtől-keddig ak­cióban 30 százalék árenged­ménnyel: termelői árualap­ból férfikardigánok, ingpu­lóverek a kötött osztályon kaphatók. Széles és gazdag árukínálattal várjuk minden osztályon. Keresse fel áruhá­zunkat.” „Agocsné, Dunaföldvár, Puskás u. 5. sz. alatti háza, valamint két hálószobabútor eladó! Érdeklődni a helyszí­nen lehet.” „Dunaföldvár nagyközségi Tanács értesíti a nagyközség lakosságát, hogy a költség- vetési üzem 1982. április 23­ám lomtalanítási napot szer­vez. E napon az üzem díjta­lanul szállítja el a trágya és nagy terjedelmű tárgyak, va­lamint építési törmelék ki­vételével mindenfajta egyéb szemetet, hulladékot, lomot. Kérjük, hogy a jelzett napon reggel 6 óráig a lomot, hul­ladékot helyezzék ki az út­test mellé, úgy hogy az a for­galmat ne akadályozza, ugyanakkor a szállítójármű­re könnyen felrakható le­gyen.” „A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat értesíti a lakosságot, hogy dunaföld­vári strandfürdőt 1983. ápri­lis 30-án 10 órakor megnyit­ja. Minden kedves fürdőző- vendéget szeretettel vá­runk.” „A nagyközségi tanács vb. szakigazgatási szerve fel­hívja a lakosság figyelmét, hogy a község zöldövezetei­ben nagy mértékben tapasz­talható az amerikai fehér szövőlepke kártevése. A szö­vőlepke elleni védekezés minden ingatlantulajdonos részére kötelező. Elmulasztá­sa a kiszabható legmaga­sabb összegű szabálysértési bírságot vonja maga után. A védekezést lehet a fertőzött ágak levágása által vagy vegyszerrel elvégezni. Véde­kezésre alkalmas vegyszerek a következők: Ditrifon 50 WP, Fiiból E, Sevin 85 WP, Unitron 50 EC és Unifosz 50 EC. A védekezést azonnal meg kell kezdeni, ennek megtörténtét a hatósági szer­vek helyszínen ellenőrizni fogják. Kérjük a lakosságot, hogy a felhívásnak minden érdekelt saját érdekében is maradéktalanul tegyen ele­get.”' D. Varga M.

Next

/
Thumbnails
Contents