Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-08 / 238. szám

1983. október 8. KÉPÚJSÁG 3 Megyei tanács pártbizottsága A dolgozók politikai felkészültségének helyzete A megyei tanács pártbi- zot' sága alapszervezetóhez tartozó munkahelyek dolgo­zóinak száma mintegy 1300. Ennek egynegyede párttag. A munkahelyek jellegéből adó­dik, hogy itt jóval nagyobb ez az arány, mint az üzemek­ben, vállalatoknál. Ugyan­ebből következik, hogy a po­litikai felkészültség követel­ménye is magasabb, lévén ál­lamigazgatási szervekről szó, amelyek működése — az em­berek munkája, magatartása — nagymértékben meghatá­rozza a tanácsi szervek te­vékenységét, az állampolgárok hangulatát. Mindenütt — egyrészt köz­ponti. másrészt munkahelyi — előírások szabályozzák, ■hogy az egyes munkakörök­ben milyen politikai végzett­séggel kell rendelkezniük- a dolgozóknak. Ez az arány is magasabb, mint másutt, Az 1300 dolgozóból — illetve munkakörből — 619-nél van előírva különböző — felsőfo­kú, középfokú és alapfokú — végzettség. A párt — végrehajtó bi­zottság — legutóbbi ülésén felmérte, elemezte a dolgozók politikai felkészültségének helyzetét, megállapítva, hogy az összkép jó. ötvenkét mun­kakörnél követelmény a fel­sőfokú politikai végzettség, ezzel szemben több mint há­romszor ennyi dolgozó ren­delkezik vele. A középfokú­nál az előírás 445, a tényle­ges szám 294 (közülük ugyan­is sokan felsőfokúval rendel­keznek.) Alsófokú végzettség követelményét 122 munka­körre írták elő, a tényleges adat 130. Ez azonban csak az össz­kép. Vannak ugyanis alap­szervek — munkahelyek — ahol nem rendelkezik min­denki a munkaköréhez szük­séges politikai végzettséggel egy-két osztálynál, illetve in­tézménynél. Részben azért, mert a legutóbbi időkben személyi változások következ­tek be és az új — a munka­körben új — dolgozók közül néhánynak nincs meg az elő­írt végzettsége, részben egyéb okok miatt. Ez főleg az in­tézményeknél áll fenn. Súlyosabb problémák mu­tatkoznak az egyik fontos in­Az eddig betakarított tö­megtakarmányok elegendőek Jesznek a téli és a tavaszf hó­napokban, kitartanak az új termés beéréséig — állapítot­ta meg a MÉM most elké­szült takarmánymérlege. A megyékből, üzemekből össze­gyűjtött információk szerint a szárazság miatt szénából mintegy 3 százalék,' tömeg­takarmányból pedig 1,7—2 százalék volt a kiesés, s ez is csak néhány megyét érintett; így Csongrád, Bács-Kiskun, Szolnok, Békés és Pest me­gye állattartó állami gazda­ságait, téeszeit. A jelenleg betakarítás alatt álló legfon­tosabb abraktakarmányból, a kukoricából később készül majd összesítés, annyi azon­ban máris bizonyos, hogy az állatok ellátását ebből is biz­tosítják a termelőüzemek. A kieső, mintegy 280 ezer tonna széna- és tömegtakar- mánytermés pótlására meg­vannak a feltételek, az élel­miszeripari üzemekben ke­letkező melléktermékeket fo­kozott mértékben hasznosít­ják takarmányként. A cu­korgyárakban mintegy egy­millió tonna nedves répasze­let marad vissza, ennek je­lentős hányadát — a megyei tanácsok irányítása mellett — az aszályt szenvedett ál­lattartó gazdaságok vásárol­hatják meg. Az ugyancsak tézménynél, ahol a dolgozók jelentős részének nincs meg a szükséges politikai végzett­sége, felkészültsége, emiatt a politikai .munka sem folyik úgy, ahogyan kellene. A jö­vőben erre nagyobb figyel­met kell fordítani. A statisztikai adatok sokat mondanak, azonban nem tük­rözik önmagukban a valósá­gos politikai tudati színvona­lat és aktivitást, csak poten­ciális adottságot jelentenek. Éppen ezért a végrehajtó bi­zottság ez utóbbival is fog­lalkozott, megállapítva, hogy a pártbizottsághoz tartozó munkahelyek többségénél a dolgozók politikai ismerete magas színvonalú, naprakész, aktivitásuk jó, élénk politikai tevékenységet fejtenek ki, ér­deklődésük a politikai, gaz­dasági, társadalmi, kulturális élet szinte minden területére kiterjed. Ez megmutatkozik többek között a tényleges szakmai munkavégzésben, munkafegyelemben, munka- erkölcsben, a képzésben, to­vábbképzésben való részvé­telben, ottani aktivitásban, az önképzésben, a társadalmi, közösségi, közéleti munkavál­lalásban. A dolgozók többsége fegyelmezetten, becsületesen végzi munkáját. A középtávú beiskolázási tervek teljesítése folyamatos. A politikai végzettség meg­szervezéséhez, további bőví­téséhez évek óta bevált for­ma a megyei pártbizottság oktatási igazgatósága külön­böző tanfolyamain való rész­vétel. Évente 20—25 párttag és pártonkívüli kezdi meg tanulmányait az esti egyetem hároméves, szakosító, vagy speciális kollégiumi tagoza­tain. A beiskolázottak a fel­vételi. majd a féleves és éves vizsgákon jól szerepelnek. Eredményesen fejezték be az elmúlt oktatási évben a marxista—leninista esti közép­iskolát. Az idén — kellő szá­mú érdeklődő hiánya miatt — ez a forma nem indult, de a következő tanévben feltét­lenül újra indítani kell, ad­dig bizonyára lesz kellő szá­mú jelentkező, többen már eddig is jelentkeztek olyanok, akik számára ez a képzett­ség nincs is előírva. Évek óta sikeres tömegpo­litikai oktatási forma az el­nagy mennyiségű szeszgyá­ri hulladék, a vinasz és a sörgyári melléktermék, a sör­törköly szintén hasznos ki­egészítője az állati táplálék­nak. A vártnál kevesebb takar­mánnyal rendelkező gazda­ságok maguk is igyekeznek gondoskodni a kiesés pótlá­sáról. Sok helyen az eddig almozásra felhasznált szal­mát megfelelő kezeléssel ta­karmányként hasznosítják. A kukoricaszárat sem szántják be betakarítás után, hanem nagyobb mennyiségben tar­tósítják. A szokásosnál na­gyobb területen vetették el a bükkönyös, rozsos, árpás takarmánykeveréket, ami ta­vasszal friss takarmányként szolgál. Az üzemek a késő őszi, téli legeltetéshez is fo­kozott mértékben teremtik meg a feltételeket. Nagy te­rületeken vetnek takarmány­repcét, amelyet az első hó le- hulltáig legeltethetnek. A termesztési rendszerek igyekeznek segíteni az aszály­kár miatt kevesebb takar­mánnyal rendelkező gazda­ságoknak. A KITE a közel­múltban Nádudvaron széna­börzét rendezett, itt a fölös­leges készleteket vásárolhat­ták meg a kárt szenvedett állattartó állami gazdaságok, termelőszövetkezetek. (MTI) méleti konferenciák előadás- sorozata, ahol magas szintű is­merettel rendelkező előadók­kal találkozhatnak a beisko­lázottak. Ezt a formát is fej­leszteni szükséges a jövőben. Segítik az alapfokú politi­kai végzettség megszervezését a tömegpropaganda-fcanfolya- mok is. Egyre több alapszer­vezet ismeri fel, s használja ki e téren a politikai vitakö­rök adta agitáció- és propa­gandalehetőségeket, aktívan ezeket nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívüliek is. Az utóbbi években csökken a foglalkozásokon a hiányzás. A kiscsoportos foglalkozáso­kon (szemináriumok, vitakö­rök) mőt't az aktivitás, sokan kérdeznek, nyilvánítanak vé­leményt. Nagy a s-zerepük a propa­gandistáknak. A 20—25 pro­pagandista jól felkészült, to­vábbképzésük rendszeres. Á.m szükségesnek mutatkozik, hogy az alapszervezetek fel­mérjék a propagandisták helyzetét, gondoskodjanak jól felkészült utánpótlásról. Széles skálájú az oktatás­ba, különböző tanfolyamokra bevontak politikai érdeklő­dése, ezen belül is leginkább a gazdaságpolitikai és külpo­litikai kérdések iránt a leg­erőteljesebb. Természetes, hogy a párt­tagok politikai tájékozottsá­ga. aktivitása intenzívebb a pártonkívüliekénél. Nyíltan hangoztatják véleményüket, melyből a párt politikájával való azonosulás tükröződik. Agitálnak még akkor is. ami­kor nem éppen népszerű in­tézkedéseket 'kell megértetni, elfogadtatni. Mindemellett — mint a végrehajtó bizottság állást foglalt — tovább kell töre­kedni arra, hogy a dolgozók magas politikai végzettsége az eddiginél erőteljesebben je­lenjen meg a tényleges poli­tikai aktivitásban. Folyama­tosan figyelemmel kell kísér­ni munkakörönkénti végzett­ségi előírások betartását, en­nek megfelelően tervszerűen folytatni a beiskolázást, bő­víteni az önképzési lehetősé­geket, szervezni a vitaköröket, nagyobb segítséget adni az alapszervezetekhez tartozó te­rületeken a fiatal dolgozók­nak. *1. J • Bitumenszóró gépek Ceglédről Harminc kátyúzó berende­zést és 20 Unibit bitumenszó­ró gépet ad át az évvégéig a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi 2-es számú gyára az építőipari vállalatoknak. A hasonló útépítő gépeket ko­rábban tőkés országokból sze­rezték be a vállalatok, a köz­gép gépei az importgyárt­mányt helyettesítik. A kátyú­zó berendezés bármilyen út­felület javítására használha­tó. hideg és meleg aszfalt töl­tésére egyaránt alkalmas. Az Unibit bitumenszóró a ceg­lédi gyár fejlesztő kollektí­vájának szolgálati találmá­nya. Ennek legújabb egysége­sített változatát az idén kezd­ték gyártani, iránta nemcsak a belföldi, hanem a külföldi vásárlók is érdeklődnek. A belföldi felhasználását segíti az, hogy a berendezést a szin­tén hazai gyártmányú Csepel teherautókra lehet felszerel­ni. A Közgép ceglédi gyára évek óta kiegyensúlyozottan fejlődik, munkásai egyedülál­ló szolgáltatási feladatokat is ellátnak. Magyarországon eb­ben az üzemben javítják a Volvo gépeket. A vállalat mintegy 430-435 millió forint árbevételének több mint a fele ebből és egyéb szolgálta­tó-javító tevékenységből szár­mazik. (MTI) Hasznosítják a melléktermékeket Biztonságos takarmányellátás télre, tavaszra HÉTRŐL hírről Nemcsak a világ- és az országos nagy- politikát tekintve, de szűkebb pátriánk, Tolna megye sem volt eseményszegény az elmúlt héten. Annyi minden történt, má­sutt is, nálunk is, hogy bőségesen tudtuk ontani a friss híreket. Október 1., szombat : Ülést tartott a me­gyei képviselőcsoport, ahol a népi ellenőr­zés munkáját vitatták meg. Október 2., vasárnap: A szocialista or­szágok hazánkban akkreditált hírügynök­ségi tudósítóinak egy népes csoportja láto­gatott Tolna megyébe. A többi között is­merkedtek a Tolna megyei Népújság mun­kájával is. Október 4., kedd: Az új választási tör­vény tervezetéről közöltünk beszélgetést a Hazafias Népfront megyei titkárával. Október 5., szerda: Sváb tájházat avat­tak Gyönkön és megválasztották a környék küldötteit a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetsége rövidesen sorra ke­rülő kongresszusára. Október 6., csütörtök: Megkezdődött az ifjúsági írók, hagyományosan kétévenként, Szekszárdon sorra kerülő tanácskozása. Október 7., péntek: A törvényesség hely­zetéről tájékoztatta a megyei tanács tagjait dr. Pájger Vince, a Tolna megyei Főügyész­ség vezetője. Igen fontos nemzeti kincsünk a fa A pörbölyi faüzemről közöltünk riportot október 4-én, kedden. Igyekeztünk bemu­tatni az itt élő, dolgozó embereket, szólni örömeikről, gondjaikról és természetesen terveikről is. Ezzel kapcsolatban hadd tegyünk egy kis ismeretterjesztést, hiszen Pörböly csak egy része — bár igen fontos — a megye erdő- és fagazdálkodásának. Tolna megye erdőterülete mintegy 65 ezer hektár. Ez az összes földterület mint­egy 18 százaléka. Jó arány, noha az or­szágos átlag alatt van valamennyivel. Az erdőterület közel hatvan százaléka a két nagy állami erdő- és vadgazdaság — a ge- menci és a hőgyészi — birtokában van, mintegy tíz százalék az állami gazdaságok és mintegy harminc százalék a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek kezelésében. A megyei élőfakészlet valamivel több mint nyolcmillió köbméter. Az erdő- és vadgazdaságokkal együttesen mintegy fél- milliárd forint az éves termelési érték, ez a megye nagyüzemi termelési értékének körülbelül öt százaléka. A megye erdőterületének felét gyorsan növő fafajok — akác, nyár, fenyő — al­kotják. Az erdőgazdálkodásnak kötelessége, hogy a következő generáció számára több és jobb faanyagot biztosítson, ugyanakkor az emberi környezet megőrzésében és javítá­sában egyre nagyobb szerepet töltsön be. Mintegy kilencszáz hektár parkerdő van a megyében — Váralja, Sötétvölgy, Tamási- Miklósvár —, ezek haszna elsősorban ab­ban van, hogy pihenőhelyül kirándulási, felüdülési lehetőségül szolgálnak mindany- nyiunknak. Terveink mind a fagazdálkodásra, mind a parkerdők növelésére megalapozottak, jók. Bízhatunk abban, hogy az ezredfor­dulóra megyénk erdőterülete eléri, vagy legalábbis megközelíti az összterület húsz százalékát. Kérgezőgép a pörbölyi faiizemben v Alkoholellenes bizottság és szőlősajtó Érdekes véletlen, hogy október 5-i, szer­dai számunkban egymás alá került a két eseményről szóló ismertetés. Látszólag ellentmondó dolgokról van szó, de csak látszólag. Az újságíró vállalja an­nak kockázatát, hogy magára vonja a fris­sen megalakult alkoholellenes bizottság tagjainak haragját, mégis kimondja: a jó, a tiszta, a nemes bor nem melegágya az alkoholizmusnak. Sőt. Hiszem, hogy a magyarországi alko­holizmus elsősorban a rossz minőségű bo­roknak és mindenekelőtt a pálinkának kö­szönhető. HÉTRE HÍRRE A jó, nemes borból napi egy-két decit el­fogyasztani — szerintem — nem egészség­telen, inkább talán még egészséges is. Viszont, ha valaki — hogy mielőbb ká­buljon — literszám vedeli a pancsolt lőrét, vagy éppen, a ki tudja miből készült pá­linkát, az önmaga ellensége. Mindez nem azt jelenti, hogy a fokozott borfogyasztásra akarok buzdítani — ugyan­is nagyobb, mint kívánatos lenne —, arról beszélek inkább, hogy aki nem issza, ne igya, aki megissza, fogyassza mértékkel — és jó bort igyon. Ha ezt az új, korszerű berendezések jól szolgálják, nosza, rajta, adjunk is hírt üzembe állításukról. Kell a jó könyv - de még mennyire Az ifjúsági írók Szekszárddal ismerkednek Kétévenként Szekszárd ad otthont az if­júsági írók tanácskozásának. így történt az idén is. Most a tanácskozás középpontjában a „Már tudok olvasni" gondolat állt. Arról volt szó, tehát, hogy a legfiatalabbak olva­sási, művelődési igényének kielégítését tar­tották megvitatandónak a tanácskozás résztvevői. Mondani se kell, mennyire fontos a kér­dés. Elgépiesedő világunkban riasztó jele­ket észlelhetünk. Szó se róla* a televízió rendkívül fontos — úgy is, mint kultúrahordozó és -terjesztő —, a rádió nem kevésbé. De a könyvet, az írott szöveget egyik sem pótolhatja. Egyes tőkés országokból riasztó hírek ér­keznek, miszerint vannak, akik kétségbe vonják az írás és olvasás megtanulásának szükségességét. Nálunk erről — természetesen — szó sincs, ne is legyen. Maradjon meg az írott szöveg becsülete, tekintélye, szeretete. Persze, amennyit egyikből is, másikból is jó színvonalával ki tud magának harcolni. Sok jól ismert, becsült és szeretett ifjú­sági írót láthattunk a tanácskozás részt­vevői között. Nem hiszem, hogy éppen Szekszárd inspirálta volna bármelyiküket is új művek megalkotására, de ha néhány kellemes napot, alkotó vitára alkalmat tud­tunk teremteni számukra, már az is vala­mi. Közlekedés - gyermekbaleset Ahogy szoktuk, ezen a héten is beszá­moltunk a közúti, közlekedési balesetekről. Figyelmeztető, óvó szándékkal. Egy esetet nem ismertettünk részlete­sebben, miért szaggassunk fel sebeket, elég gond annak, aki érintett benne. Arról van szó, hogy megint elütöttek egy kisgyereket. A kisgyerek volt a hibás. Vagy tényleg csak ő volt? Nem hiszem, mindannyian hibásak va­gyunk, akik nem vigyázunk eléggé a gye­rekekre, azokra, akiknek ítélőképessége még kevés, veszélyérzete ugyancsak. Vigyázzunk hát jobban. Ha már magunk­ra nem mindig eléggé, gyerekeinkre annál inkább. Végül, de nem utoljára Végül, mert ezzel befejeződik ez az írás, nem utoljára, mert a totóperre visszatérünk még, amikor a Legfelsőbb Bíróságon meg­születik a jogerős ítélet. Hírt adtunk arról is az elmúlt héten, ho­gyan ítélte meg a megyei bíróság a totó­csalók tettét. Az elsőfokú ítélet megszületett. Mégsem ezt tartom ebben az ügyben a legfontosabb­nak, hanem azt, hogy a labdarúgásért fe­lelősök mintha kezdenék látni, hogy a sportágban kell rendet teremteni. Ügy néz ki, végére értünk a türelemnek. Legyen is így­Ez volt a hét. Soha rosszabb ne legyen, jobb jöhet. LETENYEI GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents