Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-08 / 238. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK IDEG-IZOM VIZSGALAT (9. old.) AZ IFJÚSÁGVÉDELEM FEHÉR FOLTJAI (7. old.) A VILÁGÍTÓ HAL (13. old.) XXXIII. évfolyam, 238. szám ARA: 1,80 Ft 1983. október 8., szombat Művelt szakmunkásokat Az elkövetkező hetekben valószínűleg igen sok he­lyen, — iskolákban és kollégiumokban, tantestületi szobákban és szülői értekezleteken is — szó esik majd az oktatás távlati fejlesztési tervéről. Lehetne az iz­galmas sokoldalú tervezetnek ezt a címet.is adni: mi- | lyen lesz a jövő iskolája? A programtervezet ugyanis, jócskán túlmutatva az ezredfordulón, kitekintést ad az iskolarendszer teljes formai és tartalmi fejlődésének valószínű útjára. Ezúttal csupán csak szeletkét kanyarítva a tervek és variációk jókora tömegéből: megidéznék azokból a gondolatokból egyet, kettőt, amelyek a szakmunkás­képzés továbbfejlesztésének néhány állomásával ösz- szefüggőek. Tartalmaz a tervezet például olyan téte­leket, hogy — a demográfiai csúcs levezetését követő­en, — miként váljék és válhat egyre több esetben érettségit is adóvá a szakmunkásképzés jelentős része. Először az elméletigényes szakmáknál javasolható és képzelhető el a matúra, megnyúj.tva egyidejűleg a képzési időt; ez a terv önmagában is a képzési struk­túra erőteljes módosítására utal. Párhuzamosan más, kevéssé elméletigényes, egyszerűbb szakmáknál kívá­natos a kétéves, munka melletti képzés, amely meg­felelő szintű végzettséget adhat. Lehetne bőséggel tovább folytatni a változtatás igé­nyét hordozó elgondolásokat. A szakképzés változ­tatása többféle célt szolgálna. Elsőrendűen a maga­sabban kvalifikált, jobban képzett szakmunkás nem­zedék kialakítását hordozza elveiben. Nem utolsó sor­ban azonban azt is eredményezni kívánja, hogy a hu­mán műveltségi alapokkal is rendelkező, korszerűbb képzettségű és igényű, 'több tudást hordozó ifjúmun­kás nemzedékek dolgozzanak majd az ezredfordulón és később, az utána következő évtizedekben a magyar iparban. Fel-feMobbanó viták tüzében, nézetütközések és né- zetegyezttetések folyamatában sokszor és sok helyütt szó esik napjainkban a szakmunkásképzés jó és ke­vésbé jó oldalairól. A vitázók aligha tekintenek min­dig az évtizedek távlatába, hiszen a gyáraknak ma is és holnap is, mihamarabb teljes értékű munkát végző, felkészült fiatalokra van szükségük. Jelenleg a közép­fokú oktatásnak mintegy a felét a szakmunkásképzés ■ - jelenti. Pontosabb adatokkal: az ország 266 szakmun­kásképző intézetében egyidejűleg csaknem 170 ezer fiú és leány szerez — összesen 190 szakmában — tanéven­ként elméleti és .gyakorlati alapismereteket. Az utóbbi tíz évben különösen sokat lépett előre q 1 képzés. Korszerűbb lett a szerkezete, egész sor szakma szűnt meg, illetve olvadt bele a szakmacsoportokba. Üj szakmák alakultak a modern ipar követelményeinek megfelelően. A szakmák eImél'étigényesebbékké lettek általánosságban is. Emelkedett a közismereti órák szá­ma (legutóbb éppen a történelem kapott, szerény, de nagyon fontos óraszámot az új szakmunkásképzési tan­tervben.) Kazinczy-versenytől a 'legkülönbözőbb szak­mai versenyekig és vetélkedőkig jó néhány isimért, — és elmepallérozó, -szép módszer jelentkezik abban a széles sodró folyamatban, amelynek kívánatos ered­ménye a mainál műveltebb, intelligensebb, ugyanak­kor szakmai tekintetben is felkészültebb ifjú szak­munkás lenne. Gyári szakemberek a megmondhatói: mennyit lép­tünk előre e tekintetben, — és léptünk-e eleget? A vi­ták, konkrét tények álapján a képző intézmények pe­dagógusai panaszkodnak az általános iskolából érkező, gyengécske tudású gyerekhadra, akiket, — éppen, mert a legkevésbé jól választják a szakképzést — az esetek egy részében még az adott szakma elemi alapjaira is igencsak nehéz megtanítani, nemhogy a megnöveke­dett közismereti anyagra. Az egyik alföldi .megyénk­ben mondotta el az öt szakmát oktató, hétszáznál több gyermek képzésének gondjait vállán viselő igazgató, hogy a nevelők kevésnek találják a gyakorlati órák számát, általában az óktatásra szánható időt és nem érzik a közismereti tárgyak óráin a siker lehetőségét: a gyerekek tekintélyes része magyar- meg történelem­órákon piheni ki a szakmai órák fáradalmait... Azt is felvetik sok szakmunkásképzőben, vajon a gyári tan­műhelyi gyakorlatok eredményessége arányban van-e a költségekkel? Korántsem elszigetelt, egyedi vélemény, hanem sok pedagógus, ipari szakember gondja, hogy a 3 éves képzési idő, a szakmai gyakorlatok jelenlegi rendje, nem ad oly felkészültségű fiatalokat az üze­meknek, akik továbbfejleszthető szakmai tudással és mellé kellő általános műveltséggel rendelkeznek. Megfontolandó: valóban az iskolának ikell-e alapjai­ban bővebb műveltséget adni a leendő ifjú szakmunká­soknak — vagy a munkahelyi környezet egészítse ki, mélyítse el, illetve pótolja — akiknél kell, a humán műveltség hiányosságát? A cikk elején említett prog­ramtervezet mindenesetre azzal számol, hogy a meg­növekedő képzési idő emel valamelyest az alapmű­veltségen is, de egyúttal építeni kell a közösségi hatá­sokra is. A művelődési otthonok, az üzemi klubok, a mozi, a könyvtár, a szervezett vagy spontán színdázlá- togatási program a munka melletti képzés és tovább­képzés kiegészítésére nyújtanak lehetőséget. Nemcsak korunk igénye — és sokféle gazdasági, kö­zösségi gondunk sem odázza el — a művelt és szak­mailag is felkészült ifjú szakmunkásnemzedék formá­lása. S ha változtatni akarunk iparunk szerkezetén, hatásfokán, termelékenységén — e folyamatban értel­mes kísérőként kell jelentkeznie a mainál műveltebb munkáskollektíváknak. VÁRKONY1 MARGIT A DOLGOZÓK POLITIKAI FELKÉSZÜLTSÉGE (3. old.) HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) SZILY GÉZA FORRÁSAI ÉS TÁVLATAI (6. old.) HIÁNYZIK: A KARÉ, A TÉGLA, S VÉGÜL AZ EMBER (7. old.) TUDOMÁNYOS FILMEZÉS (12. old.) GYÓGYFÜVEK ÉS ÖRÖLT DRÁGAKÖVEK (12. old.) a földgáz karrierje (8. old.) TÜNDE SIKERES ESZTENDEJE (14. old.) Az NDK-ban tartják a KGST következő ülésszakát Október 18-án Berlinben kezdődik a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszaka. Az elő­zetes megállapodásnak meg­felelően a tanácskozáson részt vevő delegációkat a tag­államok kormányfői veze­tik. A magyar küldöttség ve­zetője Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke. (MTI) Ülést tartott a SZOT Elnöksége Takarékosság, munkavédelem, színházépítés A SZOT Elnöksége pénteki ülésén meghallgatta a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tájékoztatóját a magyar mezőgazdaság hely­zetéről és a további tenniva­lókról. Ezután az elnökség az anyag- és energiatakarékos­ság eredményeit és az ezzel kapcsolatos további szakszer­vezeti feladatokat vitatta meg. Általános tapasztalat­ként állapította meg, hogy az eddigi erőfeszítések az energiagazdálkodásban már számottevő, az anyaggazdál­kodásban azonban még csak kezdeti eredményeket hoztak. 1978 és 1982 között a nem­zeti jövedelem egységére ju­tó energiafelhasználás mint­egy 4 százalékkal csökkent, és ez a folyamat az idén is folytatódik. Lényegében megszűnt az energiapazarlás, a gazdálkodás javítására azonban még bőségesen kí­nálkozik lehetőség. Az anyag- gazdálkodás javításának kez­deti eredményeként az idei első félévben a termelés anyaghányada 0,7 százalék­kal csökkent. Az energia- és anyaggazdálkodás további javítását a szakszervezetek sokféle módon segítik: a fel- világosító munka, a szakszer­vezeti oktatás mozgósító ere­jével, a szocialista munka­versenyben és az újítómoz­galomban elért takarékossá­gi eredmények fokozott elis­merésével és elismertetésével egyaránt jobb gazdálkodásra ösztönöznek. Több tényező, köztük a szabályozórendszer egyes elemei azonban még (Folytatás a 2. oldalon.) ÜJ UTAK A KGST ELŐTT (8. old.) VEGYSZER HELYETT OLAJLEN (4. old.) A HONTALAN (4. old.) JOG ÉS KÖTELESSÉG (5. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (11. old.) A dunaszentgyörgyi termelőszövetkezetben 300 hektáron vetik az őszi árpát és a búzát. Az őszi mezőgazdasági munkákról szóló képriportun k lapunk 5. oldalán található. KÖLTÖZNEK A TÁTRÁIZERGÉK (9. old.) A CÉG ELNÖKE (10. old.) FELTÉTELES MEGÁLLÓ (10. old.) wmmmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents