Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-08 / 238. szám

2 Képújság 1983. október 8. A KERMI jubileuma Marjai József a minőségről Ülést tartott a SZOT Elnöksége A KERMI százéves jubi­leuma alkalmából emlékülést rendeztek pénteken Buda­pesten a MTESZ-székház-- bán. Az ünnepségen részt vett Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Ballai László, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, ott voltak több minisztérium, szakszervezet, minőségellenőrző intézet kép­viselői. Csernay Ferencnek, az in­tézet igazgatójának ünnepi megemlékezése után Marjai József méltatta a jubiláló intézmény munkájának je­lentőségét. Megállapította, hogy korunkban a minőség, Illetve annak javítása tár­sadalmi életünk valamennyi területén előtérbe került, s különösen így van ez a gaz­daságban. Kiemelkedő és meghatározó jelentőségű, hogy meglevő adottságainkat jobban hasznosítsuk, s mind magasabb minőségű és nem­zetközileg is versenyképes termékeket állítsunk elő. Kormányzatunk éppen ezért nagy figyelmet fordít a mi­nőségre, a minőségszabályo­zásra s annak intézmény- rendszerére. Ebben az intéz­ményrendszerben fontos sze­rep hárul a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetre. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban emlékezte­tett arra, hogy a Központi Bizottság ez év áprilisi ülé­sén megállapította: népgaz­daságunk és társadalmi éle­tünk a XII. kongresszus ha­tározataiban megfogalmazott irányvonalnak megfelelően fejlődött, a legfőbb gazda­ságpolitikai célok alapvetően teljesültek. A Központi Bi­zottság értékelése ugyanak­kor feltárta azokat a gondo­kat, amelyek nehezítették, hogy valamennyi megfogal­mazott célkitűzés megvaló­suljon. A haladás kulcskér­dése, hogy gyorsuljon a mű­szaki fejlesztés, növekedjék a munka termelékenysége, javuljon a minőség, s mind­ezek eredményeként foko­zódjék a termelés jövedelme­zősége, és versenyképessége. A gazdasági eredmények el­sődleges feltétele a termékek A lakosság hangulata már a tűzvész előtt is érezhetően háborúellenessé vált. A mind súlyosabb nélkülözéseket szenvedő dolgozókat erősen foglalkoztatták az oroszor­szági események. A cár el­űzése a trónról 1917 márciu­sában sokakban olyan remé­nyeket ébresztett, hogy talán a köztársasággá formálódott birodalom új vezetői lépése­ket tesznek az öldöklő hábo­rú befejezése érdekében. Míg korábban osztályunk­ban én voltam az egyedüli, akinek apja világháborús rokkant volt, 1917-re már számos diáktársam apja, il­letve katonakorban lévő bátyja esett el vagy vált rok­kanttá. Ez a fejlemény osz­tályunkban is háborúellenes hangulatot teremtett. A szokásos karácsonyi— újévi iskolai szünetre vár­tunk, amikor új oroszországi eseményekről értesültünk. A bolsevikokról, Leninről per­sze nem tudtunk semmit, s tanáraink nem jöttek segít­ségünkre, valószínű, hogy ők sem tudtak sokat. A karácso­nyi vakáció idején aztán többször és hosszan beszél­gettem beteg apámmal. E be­szélgetések során módom adódott, hogy az oroszországi eseményekről kikérjem a a véleményét. Apám válaszát ma is em­lékezetemben őrzöm. Az a megállapítása, hogy „mert békét akarnak, becsületes emberek lehetnek”, kitöröl­hetetlenül belém vésték Le­nin és a bolsevikok iránti ér­deklődést és tiszteletet. használati értékének növelé­se. A nem megfelelő haszná­lati értékű, gyenge minősé­gű termékek gyártásában a termelékenység fokozása pa­zarlás az anyaggal, energiá­val, termelőkapacitással és az emberi munkával. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: termékeink piac- képességének javítása csak a minőség javításával érhető el. Emellett a fogyasztók is jogosan követelik, hogy tisz­tességgel megdolgozott pén­zükért az annak megfelelő minőségű árut kapják. Nem hangsúlyozható eléggé, hogy ma már mindhárom nagy piacunk, a szocialista, a kon­vertibilis elszámolású és a belső piac egyaránt fokozott követelményeket támaszt a minőséggel szemben. A ter­mékek megbízhatóságának csökkenése, az elvárhatónál gyengébb minőségű áruk kí­nálata, a minőségrontással elkövetett árdrágítás rontja a társadalmi közérzetet, ezért ez alapvetően politikai kér­dés is. Marjai József kiemelte: az állam gazdaságszervező, gaz­daságirányító tevékenységé­ben mind jelentősebb szere­pet tölt be a minőségszabá­lyozás. Szükséges tehát, hogy az állam továbbra is cselekvőén részt vegyen a minőség kö­vetelményeinek érvényesíté­sében. Nagy előrelépést eredmé­nyezhet gazdaságirányítási rendszerünk, az ésszerűbb gazdálkodás feltételeinek, kényszerítő és ösztönző esz­közeinek továbbfejlesztése. Ezen belül különösen,lénye­ges a teljesítménnyel, a vég­zett munka minőségével ténylegesen összhangban álló bér- és jövedelemszabályo­zás, s az erőteljes differen­ciálás. A minőség javítása érdekében elengedhetetlen az árrendszer továbbfejlesztése, a meglévő torzító elemek ki­szűrése, a támogatások jelen­tős csökkentése, hogy az ár a tényleges értéket adja visz- sza. Jelntős szerep jut a fel­ügyeleti és az ellenőrzési munkának is. Kiemelt feladat Lenin és a bolsevikok bé­keajánlata ellenére a háború tovább tartott. A drágaság, az élelmiszerhiány és velük együtt az ínség fokozódott. Gyöngyösön is egyre több láb és kéz nélküli rokkantat, szeme világát vesztett, sze­rencsétlenné lett embert le­hetett látni. A mind nehe­zebb megélhetés miatt a há­ború élve maradt áldozatai koldulni kezdtek az utcasar­kokon. Hogy a járókelők szí­vét megindítsák és adako­zásra bírják, csonka testré­szeiket mutogatták, szájhar­monikával vagy hegedűvel hívták fel magukra a figyel­met. A nyarat pásztorkodással töltöttem, hogy hozzájáruljak taníttatásom költségeihez. Elkövetkezett 1918 szep­tembere és én megkezdtem a IV. osztályt. Arra nemigen volt idő, hogy figyelemmel kísérjem az oroszországi ese­ményeket, de hogy a háború végkifejlődése felé haladt, arra abból is következtettem, hogy — békét kérve — előbb Bulgária, majd Törökország is kivált a központi hatalmak szöveségi rendszeréből. Érzé­keltem azt is, hogy hazánkon belül is érik a változások ideje. A nélkülözések elleni tiltakozásul az ország sok gyárában a munkások sztrájkba léptek. A frontokat önkényesen otthagyó katona­tömegek hulláma Gyöngyös­re is elérkezett. A karácsonyi vakáció előtt Gyöngyösön is híre kelt, hogy a szerződéses kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése, a hibákért a felelős személyek­kel szembeni szigorú szank­ciók alkalmazása. A minőségalakulás jelen­legi helyzete helyenként és esetenként aggasztó. A Gaz­dasági Bizottság egyebek mellett úgy foglalt állást, hogy javaslatot kell kidol­gozni a hatósági minőségel­lenőrzés szervezeti rendsze­rének korszerűsítésére, a ha­tósági jogkör bővítésére és lehetőség szerinti egységesí­tésére. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a maga módján a kereskedelem is felelős az áruk minőségéért. Feladata, hogy megakadályozza a nem kielégítő vagy rossz minősé­gű termékek forgalomba ju­tását, illetve érje el, hogy a termelőnek fizetett ár legyen arányos az áru tényleges használati értékével. Ezen­kívül a kereskedelem felelős az áruk minőségének meg­óvásáért a szállításban és a raktározásban. A kereskede­lemnek határozottan meg kell fogalmaznia, s elfogadtatni a gyártókkal a vevők igényeit, a termékek átvételekor pe­dig érvényesítenie a minő­ség iránt támasztott követel­ményeit. A fogyasztók igé­nyeinek kielégítéséhez a ter­melők érdekeltsége is szük­séges. Ezért fontos, hogy erő­teljesebben érvényesüljenek a piaci hatások. A vállalatok önálló gazdálkodása, a piaci viszonyok széles körű kibon­takoztatása mellett a jobb minőségű termékek előállítá­sának eszköze az ellenőrzés is, s ebben továbbra is je­lentősek a KERMI feladatai. Végül az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében elis­meréssel szólt a KERMI dol­gozóinak munkájáról, szakér­telméről és sikereket kívánt megnövekedett feladataik el­látásához. Marjai József ezután átad­ta a KERMI-nek a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, valamint a Minisztertanács jubileumi oklevelét, amelye­ket az intézmény nevében Cserny Ferenc igazgató vett át. Budapesten, a háborúellenes magatartásáról már koráb­ban is ismert gróf Károlyi Mihály vezetésével Nemzeti Tanács alakult és kimondta a monarchiától független Magyar Népköztársaság meg­alakulását (1918. november 16.), és a háborúból való ki­válást. Otthon a karácsonyi szü­netben nagy örömmel láttam, hogy nyári játszópajtásaim legtöbbjének, a kocsisok, bé­resek és más kommenciós cselédek gyermekeinek hozzá­tartozói is hazatértek a há­borúból. A hazatértek első dolga az volt, hogy kiharcol­ják az elmaradt járandósá­gok kiutalását a birtok tu­lajdonosától. Nem ismerték el annak jogosságát, hogy míg ők a harctereken szen­vedték, addig családjaik csak csökkentett kommenciót kap­tak. Nagy élmény volt látni a föld nélküli cselédek boldog­ságát, mikor megtudták, hogy földosztás lesz. Három meg­bízottat választottak, akik el­mentek a közeli Kápolnára, hogy személyesen győződje­nek meg arról, valóban meg­kezdi-e a köztársaság elnöke saját földjének az osztását (1919. február 23.). Az izga­tott várakozók a hazatérő küldötteket örömükben a le­vegőbe dobálták. (Következik: Gyűlöletem születése.) HARMATI SÁNDOR PANORAMA BUDAPEST Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a svéd kormány meghívására október 3. és 7. között, kor­mányküldöttség élén, hivata­los látogatást tett Svédor­szágban. Eredményes tárgya­lásokat folytatott Ingvar Carlsson miniszterelnök-he­lyettessel, Mats Hellström külkereskedelmi. Kjell Olof Feldt pénzügy-, Brigitta Dahl energiaügyi miniszterrel és találkozott Bengt Dennis- szel, a Svéd Nemzeti Bank kormányzójával. Miroslav Stepan, a Nem­zetközi Diákszövetség elnöke — aki a KISZ Központi Bi­zottsága meghívására csü­törtökön érkezett hazánkba — pénteken elutazott Buda­pestről. Itt-tartózkodása so­rán megbeszélést folytatott Fejti Györggyel, a KISZ KB első titkárával. Miroslav Ste- pant fogadta Németh Ká­roly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. MOSZKVA A Szovjetunióban pénte­ken az alkotmány napját ünnepelték. Az ország jelen­legi, negyedik alaptörvényét 1977. október 7-én fogadta el a Legfelsőbb Tanács. BERLIN A nemzeti néphadsereg és a határőrség nagyszabású katonai díszszemléjével em­lékeztek meg pénteken Ber­linben a Német Demokrati­kus Köztársaság megalakulá­sának 34. évfordulójáról. A nap folyamán Berlinben és szerte az országban népün­nepélyeket, kulturális prog­ramokat rendeztek. BUKAREST Nicolae Ceausescu, 'román államfő csütörtökön Buka­restben fogadta Malcolm Baldrige amerikai kereske­delmi. minisztert, aki a ro­mán—amerikai gazdasági bizottság ülésérfe érkezett oda. PHENJAN Egy SR—71 típusú ameri­kai felderítőgép csütörtökön behatolt a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság lég­terébe Koszon (Japán ten­ger) térségében — jelentette a KCNA, a korea; NDK hír- ügynöksége. Az elmúlt két és fél hónap alatt amerikai fel­derítőgépek harmincnyolc esetben sértették meg az or­szág légterét. MANAGUA Hondurasi bázissal az ame­rikai Központi Hírszerző Hi­vatal, a CIA irányítja a rend- szerellenes erők légitámadá­sait nicaraguai célpontok el­len — ismerte be a Matagal- pa (Észak-Nicaragua) térsé­gében hétfőn lelőtt DC—3 katonai gép két pilótája. Román-bolgár tárgyalások Hivatalos tárgyalást tar­tott csütörtökön a Bukarest közelében fekvő Snagovban Nicolae Ceausescu az RKP főtitkára, román államfő és Todor Zsivkov, a BKP KB fő­titkára, a bolgár államtanács elnöke. A szívélyes, baráti légkörű találkozón a kétoldalú kapcso­latok és a nemzetközi élet egyes kérdéseit. vizsgálták meg. Megelégedéssel hangsú­lyozták, hogy a román—bol­gár kapcsolatok évről évre gyors ütemben fejlődnek. Ki­fejezésre juttatták, hogy mindkét fél elhatározott szán­déka a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés to­vábbi lehetőségeinek kiakná­zása. A niap folyamán korábban a bolgár vendég és házigaz­dája Ploiestibe látogatott, ahol az olajfinomítót és az olajipari berendezéseket gyár­tó üzemeket tekintették meg. Este a snagovi vendégház­ban Todor Zsivkov tisztele­tére vacsorát adott Nicolae Ceausescu. (Folytatás az 1. oldalról.) ma is nehezítik az ésszerűbb anyag- és energiagazdálko­dást. Az árképzési szabályok a vállalatokat még mindig abban teszik érdekeltté, hogy az anyagi jellegű költségeket emeljék, sok helyütt a dolgo­zók sem eléggé érdekeltek abban, hogy takarékoskodja­nak. A szabványoknak egy része is elavult, ezek féke­zik a takarékossági kezdemé­nyezések hasznosítását. Ezért a szakszervezetek szorgal­mazzák, hogy a termelői ár- , rendszer, a vállalati jövede­lemszabályozás, a bér- és keresetszabályozás, valamint a vezetői érdekeltségi rend­szer fejlesztése során a ta­karékosságot fokozottan se­gítő változtatásokat hajtsa­nak végre. Ezután a munkavédelmi kutatások helyzetét és ten­nivalóit vitatta meg az el­nökség. A továbbiakban az elnök­ség meghallgatta és tudomá­sul vette a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom idősze­rű eseményeiről szóló tájé­koztatót. Végül a SZOT Elnöksége állásfoglalásban üdvözölte a Nemzeti Színház építésére meghirdetett társadalmi ak­ciót, kifejezve, hogy ebben a szakszervezetek is részt vál­lalnak. Az elnökség fontos­nak tartja, hogy a szakszer­vezeti tagok, az alapszerve­zetek, valamint a területi és az országos szakszervezeti szervek, szocialista munka­kollektívák, erejükhöz, lehe­tőségeikhez mérten hozzájá­ruljanak a Nemzeti Színház határidőre történő felépíté­séhez. Azt ajánlja, hogy az e célra szánt összegeket egyé­nileg, csoportosan vagy a tes­tületek adományaként a meg­adott OTP-számlára- fizessék be. A szakszervezetek kezde­ményezzenek és szervezzenek társadalmi munkát, kommu­nista műszakot, kulturális és sportprogramokat, valamint egyéb olyan rendezvényeket, amelyek pénzbevételével hoz­zájárulhatnak a dolgozók a Nemzeti Színház felépítésé­hez. Ezeket az akciókat más szervekkel közösen vagy a már elindult kezdeményezé­sekhez csatlakozva is ren­dezhetik. A Nemzeti Színház építé­sében részt vevő, abban koo­peráló vállalatok, intézmé­nyek dolgozói számára kü­lön lehetőség, hogy a mun­ka pontosságával, szervezett­ségével, kifogástalan minő­ségével, az idővel, anyaggal, energiával való takarékos­sággal mérsékeljék a költsé­geket. Az elnökség felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a dolgo­zók, a szakszervezeti tagok — akár egyéni, akár kollek­tív támogatást nyújtanak az építkezéshez — kizárólag ön­kéntesen vállalt formában és összeggel vegyenek részt az akcióban. Egy-egy kollektíva közös felajánlásában is fi­gyelemmel kell lenni az egyéni tehervállalás eltérő lehetőségeire. A Nemzeti Színház építése több eszten­dőn át tart, így lehetőség van a befizetéseket szolgáló akciók, rendezvények időn­kénti megismétlésére, a ben­ne résztvevők körének vál­toztatására — hangzik a SZOT Elnökségének állás- foglalása. A társadalmi védnökség ál­tal kibocsátandó 100, 50 és 20 forintos címletű bélyegeket a szakszervezetek bizalmiak útján juttatják el azok szá­mára, akik ezek megvásár­lásával akarnak részt venni a Nemzeti Színház építésének anyagi támogatásában. A bé­lyegeket ez év novemberé­ben kapják meg a szakszer­vezetek. Értékesítésükre várhatóan a jövő évben ke­rül sor. (MTI) Huszonegy pont esélyei Péntek esti kommentárunk. Elkészült a Contadora-csoport újabb csomagterve a közép­amerikai feszültség föloldására, a válság békés rendezésére. Mexikó, Kolumbia, Panama és Venezuela nem először próbál közbenjárni a tárgyalásos megoldás érdekében. Az indítvány mindenekelőtt az ellenségeskedések beszün­tetését sürgeti. A 21 pontos elvi javaslat biztosítékokat tar­talmaz az önrendelkezés megvalósítására, s javasolja: hala­déktalanul szüntessék be a további fegyverkezést, számolják föl a külföldi támaszpontokat és küldjék haza a külföldi ka­tonai tanácsadókat. Egyszersmind azt is indítványozza, hogy Nicaragua, Salvador, Honduras, Guatemala és Costa Rica — a feszültségben érintett országok — kötelezzék magukat: te­rületüket nem engedik felhasználni más országok elleni tá­madásra, ilyen célzatú katonai felvonulásra. Az új javaslat abban tér el a korábbitól, hogy még pontosabban körülhatá­rolja a válság valamennyi eredőjét, beleértve az idegen ka­tonai tanácsadók jelenlétét és a külföldi támaszpontok föl­számolását. Csakhogy a Contadora-csoport jó szándékú próbálkozásai — az érintett országok államfőinek állítólagos egyetértése el­lenére — eddig nem sok sikerrel jártak. Félő, hogy az új kez­deményezés is kudarcba fullad, mégpedig a térségen földraj­zi értelemben kívülálló tényező miatt. Ez pedig nem más, mint az Egyesült Államok. Washington ugyanis változatlanul úgy ítéli meg, hogy Ni­caragua az USA biztonságát veszélyezteti, a salvadori pol­gárháború pedig nem más, mint „kommunista gerillák” igye­kezete az amerikai-barát kormány megdöntésére. Hasonlókép­pen kubai és szovjet törekvéseket vélnek felfedezni a Guate­malában tevékenykedő hazafiak akciói mögött. Az Egyesült Államok nem hajlandó elismerni, hogy a térség csakugyan súlyos, robbanásig feszült helyzetéért egyes-egyedül a saját elhibázott politikai irányvonala a felelős. Józan, a realitások­kal számot vető amerikai szakértők nemcsak Reagant, hanem az előző elnököket is óvták a közép-amerikai diktatúrák korlátlan támogatásától. Intelmeik azonban falra hányt bor­sónak bizonyultak. Ma már az amerikai katonapolitika szerves része a közép­amerikai hadművelet. Éppen a napokban adták hírül, hogy a térségben a nyárutón megkezdett — komoly flotta- és légi­egységek részvételével folyó — hadgyakorlat legalább 1984 tavaszáig folytatódik. A Nicaragua partjai mentén cirkáló amerikai hadihajókkal Washington vitathatatlanul nyomást akar gyakorolni Managuára. A sandinista rendszer ellen — nyílt amerikai támogatással — kétfrontos háborút indítot­tak: a zsoldosok Hondurasból és Costa Rica felől indulnak újabb és újabb akciókra a haladó rendszer megdöntése cél­jából. Üjabban repülőket is bevetnek, amelyeket — akár­csak a hadfelszerelést — az USA bocsátotta az ellenforradal­márok rendelkezésére. Ilyen körülmények között ugyancsak időszerű lenne meg­szüntetni a külföldi támaszpontokat, véget vetni a hadianyag­szállításoknak, s hazaküldeni a külföldi — vagyis amerikai — katonai tanácsadókat. A Contadora-csoport javaslatának elfogadása kétségtelenül véget vetne a feszültségnek — ha Washington is megtartaná a rá vonatkozó indítványokat. Ez azonban egyet jelentene közép-amerikai politikájának gyö­keres megváltoztatásával, aminek a jelenlegi körülmények között a leghalványabb jelei sem mutatkoznak. GYAPAY DÉNES Munkásemlékek századunk első harmadából (II.) Béke, földosztás

Next

/
Thumbnails
Contents