Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-06 / 236. szám
1983. október 6. Képújság 3 Hétvégétp Kis szerszám, nagy haszon Soha nem látott építési kedv telepedett meg nálunk. Ki kacsalábon forgó palotába, ki csupán présházba fog, de tíz ismerősünk közül kettő biztosan vagy terveztet, vagy kivitelezőt keres, vagy éppen a befejezéskor esedékes kölcsönrészhez rendezgeti a számlákat. A megbízható mesterek nevét szájról szájra adják, de talál munkát az a kőműves is, akinek az inasa tartja a kéményt, amíg leszámolják az érte járó pénzt. És az nem is kis summa. Le sem merem írni, hogy legutóbb mennyit mondtak egy kőműves napi bérének, mert állítólag az, amit ma hallunk, a jövő héten a „de jó is lenne . ..” kategóriába tartozik, ugyanis közben szívfájdalom nélkül hozzácsapnak egy-két százast — ha nem többet. Olyanokat mondanak, hogy a hét végi munkát aztán kipihenik ,a munkahelyen. És ebben alig van túlzás, ugyanis — a szakemberek a megmondhatói — a hét végén lényegesen több fizikai munkát igényel a tégla, a fangli, a vakolókanál meg a simító, mint hét közben a többnyire tisztességesen gépesített munkahely. Csak egyetlen példa: mennyivel könnyebb a vakolás géppel, mint serpenyőnként a falra csapkodva. Az is igaz, hogy a kereset sem egyforma .. . Más szóval: a hétvégi kis szerszámok hozzák a nagy pénzt, ugyanakkor a nagy termelékenységű gépek, berendezések két-két és fél napon át állnak. A legutóbbi másfél évtizedben sikerült annyi köz- gazdasági ismeretet szereznünk, hogy az átlagos műveltségű ember is felismerje: ez így nincs jól. Nincs jól, hogy hétből öt napig dolgozik csak a nagy értékű és nagy érték előállítására képes gép; és nincs jól, hogy hétből hét napon át dolgozik a szakember és eközben az eredetileg pihenésre szolgáló két nap alatt annyit — ha nem többet — keres, mint az öt munkanapon. Nem jól van, hogy a kevesebb érték előállítása után a társadalmi össztermék nagyobb hányadának birtoklására van jog. Ugyanis a zsebünkben lévő pénz jogot ad arra, hogy a társadalmi munkamegosztásban mások által előállított termék egy részét a birtokunkba vegyük. Az igazságérzet azt diktálja, hogy aki többet termel, jobban gyarapítja az értékeket, az kaphasson nagyobb rész birtoklására lehetőséget, vagyis legyen arányban a munka és a jövedelem. Mi lenne hát a megoldás? Az egyik lehetőség, hogy a nagy termelékenységű gépeket a kisebb építkezéseken is használható munkával lássák el a hétvégekre, úgy, hogy ezáltal olcsóbb lehessen a kisépítkezés. Persze ez olyan szervezettséget tételez fel a magánépíttetőknél, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy gép indokolt esetben több személynek is rendelkezésére álljon. Ehhez viszont olyan szövetkezést kellene kialakítani, ahol a tagok érdekeinek .legmesszebbmenő figyelembevételével szervezik a munkát, összehangolva az önerőt, a szakmunkát és az ipari berendezéseket. Igaz, a gépek termelékenységét még így sem lehetne a nagyüzemi hatékonyság szintjén biztosítani, de még mindig jobb lenne mint most, amikor teljesen állnak. Segítene az igazságosabb jövedelemelosztásban az is, ha a társadalmi tulajdonú üzemek égisze alatt alakulnának olyan kis munkacsapatok, akik méltányos díjazásért használhatnák az üzemi gépeket, berendezéseket és ellenőrzött, tisztességes munkabérért dolgoznának a ma- gánépíttetőknek. Nyilván van egyéb lehetőség is, amelyek felderítése és alkalmazása ma már igen sürgető, hisz hovatovább megfizethetetlen összegeket kérnek a kéziszerszámon — igaz, többnyire ügyes kezű — forgatói. (f. i.) Hz afészek aruellatasa Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Tegnap Szekszárdon a MÉSZÖV székházában ' tartotta ülését a Fogyasztási Szövetkezet Tolna megyei Szövetségének elnöksége dr. Kálmán Gyula elnökletével. Első napirendként elfogadta a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a legutóbbi ülés óta tett fontosabb intézkedésekről szóló jelentést, majd Béres Vilmosnak, az áfész-titkánság helyettes vezetőjének előterjesztése alapján az áfészek 8 havi áruellátásának alakulását, a megyei nagykereskedelmi vállalatok szállítási készségét vitatta meg. A vitában részt vettek az érintett nagykereskedelmi vállalatok vezetői, a .megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője is. Az előterjesztéshez Izsák Lajos, a szekszárdi, Klein István, a tamási és Molnár István a nagydorogi áfész elnöke készített kiegészítő jelentést. Az ellátásban a fogyasztási szövetkezeteknél döntő szerepet játszik a Mecsek Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat szekszárdi és dombóvári lerakata. A vállalat és a szövetkezetek közötti kapcsolat jó. A nagyobb egységekben 5, a kisebbekben 10 naponként kerül ki az áru túrajáratokkal. Az előterjesztés megállapítása szerint 1983-ban a nagykereskedelmi lerakatok átlagos rende'lésteljesítése 60—70 százalék körül ingadozott. Alapvető élelmiszereknél nem voltak problémák, de gondok voltak a csomagoltzsír-szállítással. Nem javult az ellátás az édesipari lisztesárukból, az olcsóbb keksz, nápolyi és linzer árukból. A vegyiáru-ellátás' helyzete rosszabb. A rendelések teljesítése 50 százalék körül ingadozott. A TRITEX Vállalat és a szövetkezetek közötti kapcsolat rendszeres és jónak értékelhető. A közös akciók szervezése a legaktívabb. Áru- és kockázati alappal is segíti a vállalat az expók megrendezését, kistelepülésekre kihelyezett vásárokat visszáru- zási lehetőséggel. A RÖVIKÖT ellátásánál a kisebb szövetkezeti egységek kerültek hátrányosabb helyzetbe, mivel ők a lerakatot ritkábban látogatják, és a készletgazdálkodás szigorítása miatt hosszabb távra kénytelenek felkészülni. A Cipőkerrel való kapcsolattartás még számos lehetőséget kínál. Általában az a vélemény alakult ki, hogy felsőruházat terén a megyei nagykereskedelmi kínálat — különösen a fiatalok tekintetében — számos kívánnivalót vet fel, elmarad a konkurrens vállalatokétól. Alsóruházat terén is romlott a választék. Nem kielégítő az ellátás harisnyából, zokniból, pamut alapanyagú női, férfi alsóruházati cikkekből. A TITÁN-hoz -tartozó cikkekből is — az elmúlt évihez képest — romlott az ellátás. Nem megfelelő a kínálat hűtőgépekből, mélyhűtőkből, kevés az automata mosógép, kertiszerszám, evőeszköz, horganyzott edény. Hiányoznak a szegek, huzalok. A magánerős lakásépítések előtérbe kerülésével jelentkező igényekkel nem tart lépést a vízvezeték, a központifűtés- szerelési anyagok kínálata sem. A vitáiban résztvevők hangsúlyozták, hogy kölcsönös erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a .megye lakosságának áruellátásában nagy szerepet játszó áfészek és a nagykereskedelmi vállalatok kapcsolatai erősödjenek, s mindez a javuló ellátást szolgálja. Dr. Herter Lajos, a VOSZK Szövetkezetek Kereskedelmi Ipari és Szolgáltató Vállalatának igazgatóhelyettese szóban tájékoztatta a vezető testületet a szövetkezetek és a vállalat áruforgalmi kapcsolatairól. A tájékoztatót az elnökség köszönettel elfogadta. Utolsó napirendként megtárgyalták a VI. ötéves terv időarányos teljesítéséről és a további feladatokról szóló előterjesztést, majd jóváhagyták a bérgazdálkodás I. félévi tapasztalatairól, a fogyasztási szövetkezetek tömegsport tevékenységéről és rendészeti munkájáról szóló tájékoztató jelentéseket. SZOBOSZLAl JENŐ Energiaőr-hálózat Csepelen Az év eddig eltelt időszakában több mint ötmillió forintot takarítottak meg a Csepeli Fémműben azzal, hogy folyamatosan feltárták az energiafelhasználásban kimutatható veszteségforrásokat és intézkedéseket hoztak azok fokozatos megszüntetésére. A vállalat valamennyi üzemében és műhelyében kiépítették az energiaőr-háló- zatot, vagyis egy-egy dolgozó fő munkaköre mellett megkapja az energiaellenőri megbízatást is. Jelenleg 60 ellenőr segíti a gyár gazdasági vezetőinek ez irányú munkáját. A fémműben különösen sok villamos energiát használnak fel, ami a vállalati energia- költségek 63 százalékát teszi ki, emellett a gőz és a földgáz energiafogyasztás is magas a gyárban. A veszteségfeltáró vizsgálatok során egyebek között kimutatták, hogy néhány műhelyben nyitott kemenceajtók mellett fűtöttek, máshol a kelleténél magasabb hőfokon izzították a tuskókat. Megmérték a kemencefalak külső hőmérsékletét is, és kiderült hol hibás a hőszigetelés. Két ammóniatartályt ezentúl villamos energia helyett az eddig csatornába került hűtővízzel fűtenek majd, és ezzel az egyetlen változtatással évi 600 ezer forintot takaríthatnak meg. Máris csökkentek a veszteségek az új gőzlecsapó edények felszerelésével is. Munkaszüneti napokon ezek segítségével megfigyelik, hol szökik el a sűrített levegő és ezután gyorsan kijavítják a sérült csapokat és vezetékeket. A fémmű energiatakarékossági terve erre az évre 11 millió forintot ír elő, és kedvezőek a feltételek, hogy elérjék azt. Atomerőmű-építkezés Amilyen a munkafegyelem, nlyan a munkavédelem „Sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy míg 1981-ben halálos baleset nem fordult elő, 1982-ben három halálos baleset következett be”. (Részlet a paksi atomerőmű-beruházás baleseti összesítőjéből). A statisztikával kár bajlódni. Érzéketlen. Mert egyetlenegy ujj elvesztése tragédia. A papíron meg az csak egyetlen strigula. De azért a baleseti, avagy a munkavédelmi helyzet értékeléséhez feltétlenül szükséges számba venni a balesetek számát, a kiesett munkaidőt. A paksi atomerőmű-építkezésen 1982- ben a három napon túl gyógyuló balesetek száma 278-ra csökkent, mivel az előző évben 280-an szenvedtek úgy balesetet, hogy hosszabb időre kényszerültek távolmaradni munkájuktól. Mindezek azt jelentik, hogy míg 1981-ben a kiesett táppénzes napok iszárna 5480 volt, 1982- ben jelentősen magasabb munkáslétszámmal csak 4065. A legtöbb baleset a szerelés és építés során 117 és a szállítás-anyagmozgatás folyamán 37 keletkezett. Sok a baleset áramütés miatt is és a személyek esése címszó alatt. A munkavédelmi szakemberek nem győzik felhívni a figyelmet szinte minden évben a következőkre: A munkaterület rendjét maximálisan balesetmentessé kell alakítani. Az állványokat a szabványoknak megfelelően kell megépíteni. Nagy gondot kell fordítani az elektromos berendezések szabályos földelésére és a védőfelszerelések használatára. Szinte ugyanezeket az okokat írhatta le jelentésében Ambrus István helyszíni munkavédelmi vezető az 1983-as első félévi adatok alapján. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy lényegesen csökkent a balesetek száma az előző évihez viszonyítva. De, ez mégsem lehet megnyugtató, mert a balesetből egy is sok. Sajnos az idén is volt már egy halálos baleset a Paksi Atomerőmű Vállalatnál. Az ok a hozzá nem értő munka. ELTÉRŐ KÖRÜLMÉNYEK Az atomerőmű-építkezés sok mindenben más, mint egy szokványos építkezés. A legfontosabb és a munkavédelem szempontjából is a leglényegesebb veszélyforrás, hogy kis munkaterületen több vállalat, több ezres létszámmal dolgozik. És a vállalatok közötti összhangot nemcsak a termelésben, hanem a munkavédelemben is meg kell teremteni. Erről beszélgetünk Pokorny Csabával, a SZOT munkavédelmi főfelügyelőjével. Elöljáróban a munkavédelmi szakember a következőket mondja: — Amilyen egy vállalatnál, vagy egy brigádban a munkafegyelem, olyan a munka- védelem is, — Sommás a megfogalmazás. Kérem fejtse ki bővebben? — Tapasztalataim szerint a legtöbbet a középvezetők, a közvetlen termelésirányítók tehetik a munkavédelemért. Megfigyeltem azt is, hogy annál a brigádnál szinte soha sincs baleset, ahol a brigádvezető, vagy a művezető szigorú, ahol dolgoznak és nem érnek rá lógni. A szigorú vezető nemcsak a pontos, gyors és jó munkát követeli meg. hanem a balesetmentes munkavégzést is, felelősséget érez a kollégái iránt. — Az utóbbi időben rendetlenkednek a daruk Pakson. Augusztus elején szerencsére csak kisebb sérüléKis munkaterületen nagyobb a balesetveszély seket okozott az a francia daru, amely a gépházra dőlt. Az utóbbi hetekben két másik daru is balesetveszélyes helyzetbe került. Mi ezeknek a „rendetlenkedéseknek” az oka? — A vizsgálatok még egyik esetben sem fejeződtek be. Az első megállapítások szerint mulasztás nem történt. Az első daru esetében sem és a mostaniaknál sem. Készítettek a szakemberek próbát, hogy újra előidézzék ugyanazt a baleseti helyzetet, nem sikerült. Műszaki problémákra gyanakszunk, de még ez sem bizonyított. Egy biztos: a 22-es ÁÉV és az Építőipari Gépesítő Vállalat vezetői azonnal intézkedtek és saját hatáskörükben leállították a daru munkáját pár napra. A későbbiekre meg olyan határozatot hoztak, hogy a korábban és szabályos körülmények között engedélyezett munkavégzést megszigorították. Tehát ma már nem lehet a daruk emelési körzetében dolgozni. Ez lassítja a munkát, de a tragédiákat minden körülmények között el kell kerülni. — Volt egy halálos baleset is. — Sajnos egy épületbontás alkalmával a munkát irányító csoportvezető kilenc méter magasból a betonra zuhant. Ennél a munkánál azt nem vették figyelembe, hogy a bontás sokkal veszélyesebb, mint az építés. Ehhez sokkal nagyobb szakértelem kell, mint bármihez és megfelelő bontási terv. A tanulság egy ember életébe került. — Milyen tapasztalataik vannak az építkezés története során munkavédelem terén? — Sokkal gyorsabban dolgoznak a kivitelező vállalatok ma már, mint az egyes blokknál. A műszakiak rengeteg dolgot megoldottak az évek során. Ezt a munkavédelemben nem tudták hasznosítani. Ugyanazok a hibák előfordulnak, mint egy-két évvel ezelőtt. Az állványok, a villamos berendezések, a korlátok, a nyílások, az aknák továbbra is veszélyforrások. RENDSZERES ELLENŐRZÉSEK Pakson a munkavédelemmel másképpen foglalkoznak, mint általában az építkezéseken. A SZOT főfelügyelője a helyszínen tartózkodik és irányítja a munkát. Minden vállalatnál van helyszíni munkavédelmi szakember és szakszervezeti megbízott is. Az ERBE ezenfelül — mint beruházó — összefogja a tennivalókat. Havonta munka- és tűzvédelmi kooperációs értekezleteken tárgyalják meg a munkavédelem helyzetét, amikor bejárják az építkezést és minden vállalat részére meghatározzák a tennivalókat. Ezt nem kötelező végrehajtani, de mégis minden vállalat teljesíti. Pokorny Csaba Minden második hónapban az egyszemélyi felelős irányítók is részt vesznek ebben a munkában. Időnként pedig ellenőrző körutat tart a főfelügyelő, ami már „veszélyesebb”, mert olyankor büntet is. A következőkben a rendszám nélküli gépkocsik ellenőrzése lesz soron, mert az utóbbi időben elszaporodtak. — A statisztikák szerint folyamatosan javul a munkavédelem az építkezésen. — Nem bízom a statisztikában. Becsapós és könnyelművé tesz, főleg akkor, ha pozitív eredményeke't mutat. Tudom azt is, hogy a mendemondák ellenére jobb a helyzet mint az országos átlag. De nekünk azért kell küzde- nünk, hogy egyetlen baleset se legyen. Ezt sem tudjuk elérni, de ott kell lenni a tudatunkban, hogy minden baleset egy csalódban tragédiát okoz, még akkor is ha gyors a gyógyulás. Befejezésül szeretnék még valamit elmondani.-r Tessék. — Sokat tudtunk tenni — és ez a munkavédelemmel nem, de a munkásvédelemmel összefügg — az egészségügyi ellátás terén. Van két üzemorvosi rendelőnk — ezenfelül a PAV-nak külön hálózata van — és az idén még egy harmadik orvos beállítása is lehetővé válik. Létrehoztunk egy kézi gyógyszertárat az építkezésen, van laborunk, több olyan szűrő- vizsgálatot látnak el orvosaink, ami feltétlenül fontos. Itt oldjuk meg a tüdőszűrést... van helyi mentőnk, amit az ERBE biztosít. Éjjelnappal állandó orvosi felügyelet van, ebben a paksi orvosok segítenek. Tudom, hogy orvosaink nem elégedettek ezzel, igazuk van. De, nem felejthetjük el, hogy mindezeket itt Pakson megoldottuk, ami országos viszonylatban is nagy eredmény. — hj — gk —