Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-06 / 236. szám

A rtÉPÜJSÁG 1983. október 6. Örökmozgó Fiatal pedagógisok vetélkedője Az indulási sorrendet a zsűri sorshúzással döntötte el FIATALOK FIATALOK FIATALOK Ünnepélyes KISZ-tagavatás Bonyhádon Bonyhád és a városkör­nyék újonnan felvett tanuló K.ISZ-tagjai ünnepélyes KISZ-fogadalomtételét tar­tották meg a városi művelő­dési központban. Az ünnep­ség első részében -Egyed Lász­ló, a KISZ Tolna megyei Bi­zottságának titkára emléke­zett meg a fegyveres erők 'napjáról, majd a négyszáz egybegyűlt fiatal ünnepélye­sen fogadalmat tett. Ezt követően diákbállal zárult a rendezvény. Vezetőképző potítlkai tábsr A Tolna megyei Tanács KISZ'bizottsága — a hagyo­mányoknak megfelelően — minden évben évben .meg­szervezi vezetőképző politi­kai táborát, melyen értéke­lik az előző mozgalmi évben végzett munkát és felkészí­tik a KISZ-vezetőket az előt­tük álló új feladatok megol­dására. Az idén az október 5—7. között Tengelicen megrende­zett tábor érdekes, gazdag programmal várja a fiatalo­kat. Az előadásokon és az azokat követő konzultációikon szó esik az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak időarányos megvalósításáról, belpolitikánkról, -gazdaság- politikánkról, katonapoliti­kánkról " ideológiai életünk időszerű kérdéseiről. A tá­borlakóik foglalkoznak a KISZ időszerű problébáival, valamint a szövetség érdek- képviseleti, érdekvédelmi munkájával is. Az ifjúkori bűnözésről, a személyi szá­mítógépekről, a kisvállalko­zásokról -szóló előadások is élénk érdeklődésre számít­hatnak. A szervezők gondos­kodnak a szabad idő hasznos, kulturálf eltöltéséről is. Sportrendezvények, számító­gépes játékok, filmvetítés, aerobic-bemutató, különféle játékos-, ügyességi vetélkedő és természetesen disco jelen­tik a kikapcsolódást. „Az embernek nemcsak a világban már megvalósult lehetőségeket kell megcso­dálnia, hanem a benne még ott lappangókat előhívnia, s bennük magát, minél kü­lönbbé megalkotnia.” Németh László sorait vá­lasztottá mottóul a vetélke­dőt meghirdető decsi peda­gógus KISZ-alapszervezet. Egy általános jelenségre, a munka utáni baráti együtt- lét, közös beszélgetések, az élet bármely területét magá­ba foglaló nagy viták hiá­nyára akarták a figyelmet irányítani. A decsi KISZ- esek „közös munkára, közös gondolkodásra, közös cselek­vésre" szólították fel a me­gye fiatal pedagógusait. Négyfordulós szakmai-mű­veltségi vetélkedőt szervez­tek, melyben az induló fiata­lok a főiskolán tanultakat és a mindennapi pedagógiai gyakorlat során szerzett is­mereteket is kamatoztathat­ták. Az első felvonás ez év áp­rilisában Decsen zajlott le. Tizenhárom öt-, illetve há­romfős csoport jelentkezett. A résztvevőknek általános műveltségi kérdéseket kellett megválaszolniuk. Nemcsak az irodalom, a zene, a képző­művészet terén való jártas­ságukat bizonyították be a versenyzők, de politikai tá­jékozottságukról és technikai ügyességükről is számot ad­tak. A második fordulóra októ­ber első napján Domboriban, a járási úttörőtáborban ke­rült sor. A versenykiírás sze­rint a jelentkező csapatok összetételüket a vetélkedő során megváltoztathatták. Ezúttal hét csoport versen­gett neveléstörténetből. Elő­zetes írásos feladatként há­rom megadott témából lehe­tett választani, és abból dol­gozatot készíteni. Az elké­szült írásműveket a meghí­vott vendégekből álló három­tagú zsűri, Vida Jánosné, a megyei művelődési osztály helyettes vezetője, Komlósi Sándor, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanszékvezetője és Werner András, a megyei pe­dagógiai intézet igazgatója értékelte. A forduló első ré­szeként előttük kellett a részt vevő fiataloknak rövid előadásban felkészültségük­ről tanúbizonyságot adni. A tantermi erőpróba után a szabadban folytatódott a verseny. Akadályversenysze- rűen, előre elkészített kis tér­kép segítségével az üdülőte­lep adott pontjait kellett az induló hét csoportnak felke­resni. Az állomásokon álta­lános nemzetközi pedagógiai, illetve magyar neveléstörté­neti kérdések vártak rájuk. A komoly szakmai feladato­kat azonban mindenütt tréfás feladványok tarkították. S bár pontot nem lehetett sze­rezni a parkoló „férőhelyei­nek” minél gyorsabb össze­számolásával, a menet köz­beni hangos énekszó jó han­gulati aláfestésnek bizonyult. E fordulón nyújtott telje­sítmény alapján a következő végeredmény született: 1. Tolna, 2. Tamási, 3. Szek- szárd IV-es Általános Iskola. A két forduló utáni összesí­tett eredmény hasonló sor­rendet mutat. A vetélkedő harmadik ré­szét november 23-án a pszi­chológiai témakörből rende­zik meg, az utolsót pedig jö­vő év márciusában, ekkor ne­velés- és oktatáselméleti kér­dések kerülnek terítékre. Sokoldalú felkészültséget, az élet minden területén nyi­tottságot, befogadókészséget feltételez a fiatal pedagógu­sok részéről ez a vetélkedő. Szervezői is talán éppen er­re utalnak az „Örökmozgó” elnevezéssel. Azt a folytonos tanulást, önképzést állítják a figyelem középpontjába, mely a pedagógus pályán alapkövetelmény — ha vala­ki pályáját valóban hivatá­sának tekinti. TAKÁCS ZSUZSA A verseny előtti eligazítás pillanatai A mesterszakmunkás (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az őszi napsütés fénye szű­rődik át a szerelőcsarnok üvegfalán. Dunai György mesterszakmunkást all. szá­mú szekszárdi Volán Válla­lat autószerelőjét keresem. A műhelyben egy szerelőakná­ra állított Tátra autódarun dolgozik, kezében 32—36-os villáskulcs. A délutáni mű­szakban már javában benne járhatnak, hiszen a keze jócskán fekete az olajtól, a homlokán verejték gyöngyö- ződik. Munkatársával a da­ruskocsi kormányának ráse­gítő munkahengerét cseréli. Nem könnyű szóra bírni, inkább a munkának, a tet­teknek a híve. Szorgalmára, tudásvágyára főnökei figyel­tek fel, így szerezhetett a vál­lalat szervezésében egy év kemény tanulás után mester - szakmunkás-bizonyítványt. A közelmúltban ő képviselte brigádját a Szakma ifjú mes­tere városi szintű autószere­lő-vetélkedőn, ahol elméleti és gyakorlati tudása alapján a legmagasabb pontszámot érte el. Lelovics László csoportve­zető segít a kérdések meg­válaszolásában. Többek kö­zött elmondja, hogy a Dunai György munkájára mennyi­re lehet számítani. Az általa javított kocsikat nem rekla­málták. A kocsik „gyengéit” ismerve mindenhez hozzá tud nyúlni, de nem esik két­ségbe ha nehéz fizikai mun­kát igénylő feladatot kap, például motor-, vagy rugó­cserét kell végeznie. Még hoz­záteszi: a nyolctagú kollektí­vára is érdemes odafigyelni, összeszokott, jól dolgozó kis csapat, akik a Vállalat Kivá­ló Munkabrigádja címének is birtokosai. Dunai György negyedik éve dolgozik a vállalatnál, három gyermeket nevel. Még néhány fontos adat róla: a vállalat juttatta őt lakáshoz, a to­vábbtanulás gondolatával is foglalkozik. Szeretné elvégez­ni a gépipari technikumot, de mindenekelőtt a Szakma ifjú mestere megyei verse­nyén is sikeresen akar sze­repelni. BOGNÁR CECIL Dunai György (a kép jobb oldalán) a versenyen átveszi az oklevelet Hovorka Jánostól, a városi KlSZ-bizottság munkatársától Lengyelországi tapasztalatok Egyed László, a megyei KlSZ-bizottság titkára a KISZ KB delegációjának tag­jaként szeptemberben néhány napot Lengyelországban töl­tött. — Milyen alkalomból in­dult a delegáció a baráti szo­cialista országba? — Az úgynevezett aratási ünnepre hívták meg a KISZ képviselőit. Ez hagyományos rendezvény, némiképp ha­sonló a mi újkenyér-ünne- pünkhöz, de mivel nem kap­csolódik más évfordulóhoz, a tartalma ettől el is tér. Nem csak fiatalok vesznek részt, hanem minden falusi korosz­tály képviselteti magát. A mi delegációnkat a ZMW, va­gyis a Falusi Ifjúsági Szerve­zet hívta meg és látta ven­dégül, programjainkon is a falusi fiatalok életét igyekez­tek 'bemutatni. Fogadott ben­nünket például Fratisek Slennák, a ZiMW elnökhelyet­tese is. Aztán Tarnobrzeg vaj­daságba utaztunk, ahol falusi fiatalokkal találkoztunk. Zömmel egyéni gazdálkodók gyerekeivel beszélgettünk. Elmondták, hogy a szervezet a falusi fiatalok számára sport és kulturális rendezvé­nyeket szervez. Érdekes volt számunkra, ahogy a fiatalok, és nem csak ők, hanem az if­júsági szervezet vezetői is, a magyar nagyüzemi tapaszta­latok iránt érdeklődnek. A három-négy hektáron gaz­dálkodók között van is haj­landóság a szövetkezésre, az ennél nagyobb földdel bírók között már kevésbé. Pillanat­nyilag a legnagyobb gondjuk a géphiány, illetve az alkat­részellátás akadozása. A kis gazdaságok nem tudják meg­vásárolni a gépeket, kisebb teljesítményűek viszont nem kaphatók, ezért most a szö­vetkezet első lépéseként, kö­zös gépparkot igyekeznek ki­alakítani és azt egyénileg használják. — Milyennek látták e né­hány nap alatt az ellátást? — Jobbnak, mint itthon gondoltuk volna. A falusi fia­talok éppúgy, mint az ifjúsá­gi szervezet vezetői, illetve a LEMP képviselői — velük is beszélgethettünk utunk so­rán — őszintén elmondják nehézségeiket, és hogy miként tervezik, szervezik a kivezető utat, hogy akarják megoldani problémáikat. A kisvárosok­ban éppúgy, mint Varsóban úgy láttuk, hogy van minden a boltokban, ami a legszük­ségesebb. Néhány élelmiszert ma is jegyre árulnak, külön­féle meggondolásokból. Úgy vélik, hogy élelmiszerellátási zavarok nem lesznek, benzin viszont kevés van. Ennek el­lenére az utakon sok autó jár, a városokban parkolási gondok vannak, különösen Varsóban. A lányok, asszo­nyok Lengyelországban is szépek és csinosan öltözköd­nek. A légkör nyugodt. — Milyen volt maga az or­szágos aratótalálkozó? — Nagyon szép és látvá­nyos. Pintsowban egy ősi kis­városban vett részt a magyar és néhány más szocialista országból érkezett delegáció az országos találkozón. Itt a gazdaságokat küldöttek kép­viselték, akik helyi folklór- műsorral érkeztek. A felállí­tott szabadtéri színpadokon folyamatosan ment a folklór- műsor. Maga az ünnepi ren­dezvény a stadionban volt, ahol népviseletbe öltözött lá­nyok és fiúk adták elő az ara­tás jelképes történetét, majd megszegték az új kenyeret, amit aztán apró darabokra vágva szétosztottak a jelenlé­vők között, közben népvise­letbe Öltözött lányok gyü­mölcsöket kínáltak körbe. Utunk során több vezetővel is beszélgettünk, ők éppúgy azt mondták, mint a falusi fiatalok, hogy gyakrabban és többen szeretnének Magyar- országra látogatni, hogy ta­pasztalatokat szerezzenek a hazai nagyüzemek működésé­ről, saját szemükkel győ­ződhessenek meg arról, hogy mire is képes a korszerű nagyüzem. A kisvállalkozásokról Több, mint tízezer kisvállalkozás alakult tavaly, s azóta is havonta átlagosan 200 gazdasági munkaközös­séget és 600 vállalati GMK-t jegyeznek be. A vállalko­zások növekvő népszerűségét az átlagosnál nagyobb jö­vedelem megszerzésének reménye, részben pedig az ön­álló döntésekből fakadó viszonylagosan szabad cselekvé­si lehetőség magyarázza. Nem véletlen, hogy különö­sen a fiatalok érdeklődnek a kiegészítő gazdaság iránt. Nekik a jelenlegi visszafogott gazdasági fejlődés kö­rülményei között kell lakást szerezni, családot alapíta­ni, életüket berendezni. A tapasztalatok hiánya miatt ugyanakkor a fiatalok­nak talán nehezebb bekapcsolódni a kiegészítő gazda­ságba. Mi a véleménye a KISZ-nek a kisvállalkozá­sokról? — ezzel a kérdéssel keressük fel Lehoczky Lászlót, a KISZ KB gazdasági és érdekképviseleti osztályának vezetőjét. — A KISZ támogatja a fiatalok gazdasági vállalkozá­sait, amennyiben azok valós igényeket elégítenek ki, s az így szerzett többletjövedelem mögött becsületes munka áll. Meggyőződésem — s ezt a kisvállalkozások működésének eddigi tapasztalatai is alátámasztják —, hogy megfelelő érdekeltség mellett sok, eddig rejtett energia, ötlet kerül felszínre. Mindez a népgazdaság fejlődése szempontjából hasznos, és így a fiatalok boldogulását is szolgálja — mondta Lehoczky László, majd hangsúlyozta: — Hazánk gazdasági helyzetét nyilvánvalóan a szo­cialista nagyüzemek teljesítménye határozza meg. Ezért alapvető érdekünk, hogy mindenki eleget tegyen kötelességeinek a munkahelyén, képességei szerint be­csületesen dolgozzon. Ebben a tekintetben — jól tud­juk — vannak még fogyatékosságok. Azt reméljük, hogy a különböző vállalkozási formák szülte munka- szervezési módszerek, hosszabb távon a nagyüzemekben tapasztalható munkastílusra és eredményességre is visszahatnak. Végül is mindenki számára az lenne kí­vánatos, ha a munkahelyén keményen ledolgozott na­pi nyolc órája alatt keresné meg az életszínvonala fo­lyamatos növeléséhez szükséges összeget. A KISZ nem kívánja korlátozni a kibontakozóban lévő kisvállalkozói folyamatot, sőt sajátos ezközeivel igyekszik azon fiatalok segítségére, akik kedvet és erőt éreznek a nemritkán kockázatos vállalkozásokhoz, Bizonyos, hogy még mindig igen sok feltáratlan te­rület van a kisvállalkozások előtt. A szolgáltatások, ke­vés kivétellel szegényesek, nem eléggé gyorsak és szín­vonalasak. A kiegészítő gazdaságnak még olyan tarta­lékai vannak, amelyek kiaknázására fel kell készül­nünk. Valószínű, hogy hamarosan a fiatalok pályavá­lasztására is hatással lesznek a kisvállalkozások nyúj­totta jövedelmi és szakmai lehetőségek.

Next

/
Thumbnails
Contents