Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-05 / 235. szám

1983. október 5. Már tudok olvasni? Tanácskozás a gyerekirodalomról Már hagyomány, hogy a Magyar írók Szövetsége gyermek- és ifjúsági irodal­mi szakosztálya, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályával, a megyei könyv­tárral és a megyei KlSZ-bi- zottsággal karöltve Szekszár- don tanácskozást rendez a gyerek- és az ifjúsági iro­dalomról Az idén a téma címe egy kérdés: Már tudok olvasni? Ezt járja körbe a kétnapos program során 22 író és költő, ugyanannyi szerkesztő, akik vagy a Mó­ra Kiadónál vagy a rádió­ban, illetve a televízióban foglalkoznak a gyerekiro­dalommal. Részt vesznek az utóbbiak között a tanácsko­záson írás-olvasással foglal­kozó kutatók és pedagógu­sok is A vendégek tegnap délután érkeztek meg Szek- szárdra, közöttük, hogy csak példaképpen ragadjunk ki néhány nevet, megyénkbe érkezett Tatay Sándor. Fe­kete Gyula, Csukás István, Petrolay Margit, Kántor Zsu­zsa és örsi Ferenc, részt vesz a tanácskozás munkájában lapunk főmunkatársa, Ordas Iván, négy ifjúsági regény írója Délután rendkívüli iro­dalomórán találkoztak olva­sóikkal az írók, Szekszárdon az úttörőházban, az V-ös is­kolában, a megyei könyvtár­ban és az 505-ös szakmun­kásképző intézetben, Zom- bán. Kakasdon, Bátaszéken. Öcsényben, Sióagárdon és Pakson a II. iskolában. Ma reggel az úttörőházban meg­kezdődik a kétnapos tanács­kozás. Az alkoholizmus ellen Megyei állami bizottság alakult Tegnap délelőtt a megyei tanácson megtartotta utolsó ülését a megyei alkoholiz­mus elleni társadalmi bizott­ság. Ami persze messze nem azt jelenti, hogy ez a bizott­ság feloszlott, mert tevékeny­ségére nincs tovább szükség. Éppen ellenkezőleg, az al­koholizmus, illetve az alko­holfogyasztás hazánkban olyan méreteket öltött, hogy az ellene való küzdelem nem nélkülözheti tovább az átfo­gó programot. Ennek meg­valósítása érdekében hozta létre a Minisztertanács az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottságot, amely a Minisz­tertanács mellett működik, mint tanácsadó, véleménye­ző koordináló és ellenőrző szerv. A megújult bizottság elnevezése, összetétele, jogál­lása és funkciói kifejezik, hogy az alkoholizmus ellen — és a józan életvitelért — folyó küzdelem állami fela­dat. amelynek megoldásában öntevékenyen vesznek részt a társadalmi szervek és egy­általán a társadalom. Lekösznt a társadalmi bi­zottság elnöki funkciójáról Fejesné dr. Sass Edit a Köjál osztályvezetője és titkári funkciójából Savanya Gézá- né a Vöröskereszt megyei tit­kára. Az új, 18 tagú bizottság a megyei tanács osztályveze­tőiből, a fiatalokkal kapcso­latban álló fegyveres testü­letek vezetőiből áll, sok ál­landó és tanácskozási joggal meghívottal kiegészítve. Az utóbbiak képviselik az egész­ségügy különféle ágazatait, és a társadalmi szerveket, szervezeteket. A megyei állami bizottság elnöke István József, a me­gyei tanács elnökhelyettese, titkára pedig dr. Nyárádi Éva, a megyei kórház mun­katerápiás intézetének igaz­gató főorvosa. Az új bizott­ság még az idén megalkotja jövő évi programját, és első­ként az országos vitaanyag­hoz hasonlóan elkészíti a megyei helyzetelemzést. Üj, nagy teljesítményű szol ősajtó bemutatója Tegnap a szekszárdi ME­ZŐGÉP, epreskerti telepén, új, nagy teljesítményű sző­lősajtót mutatott be a dunán­túli szőlőtermelő állami gaz­daságok, termelőszövetkeze­tek, rendszerek megjelent számos képviselőjének. A szakembereket Nemes János, a vállalat kereske­delmi osztályvezetője tájé­koztatta az új gépről, majd bemutatta azt működés köz­ben. A HSP—6 superpress sző­lőprés két nyomólapos, víz­szintes. kosárelrendezésű szerkezet, a nagyüzemi sző­lő- és gyümölcsfeldolgozó gépsor tagja. A gép egyszeri betöltéssel programvezéreit automata, vagy kézi vezérelt üzemmód­ban elvégzi a cefre kisajto- lását, biztosítja a must elve­zetését és a törköly eltávolí­tását. Október 6-án az észak-ma­gyarországi, 11-én pedig az alföldi szőlész-borász szak­embereknek mutatja be új gépét a szekszárdi MEZŐ­GÉP Vállalat. Drezdai vendégek megyénkben A KISOSZ Tolna megyei Szervezetének meghívására három napig megyénkben tartózkodik Alfréd Güntner, a Drezdai Kereskedelmi Ka­mara igazgatója és Rolf Lem- pe, járási titkár. Vendégeink kapcsolatfelvétel és tapaszta­latcsere céljából érkeztek hozzánk. Megyénk magánke­reskedelmének megismerése mellet^ többek között sor ke­rül a jövő évi megállapodások kicserélésére és megbeszélik a családok csereüdültetésé­nek lehetőségeit is. A szak­mai kérdések, tapasztalatok megtárgyalásán kívül Tolna megye politikai, gazdasági és kulturális életével ismerked­nek. Tömegpolitikai oktatás a bátaszéki MÁV-nál A bátaszéki MÁV-üzemfő- nokség szakszervezeti bizott­sága beindította a tömegpo­litikai oktatást. Tizennyolc propagandista számára elkez­dődött az „Időszerű kérdések” tanfolyam. Az indító foglalkozást Nagy Árpád szb-titkár nyitotta meg. majd a jövő évi gazda­sági építőmunka fő feladatai­ról, termelésszervezési és termelésirányítási teendőkről Csendes Gyula üzemfőnök tartott előadást. Az 1983/84-es oktatási év­ben több mint kétszáz vasutas vesz részt szakszervezeti poli­tikai oktatásban, különböző formákban. "népújság Tájházavatás, küldöttválasztás Gyünkön Idő október 3. hétfő. 15 óra 15 perc. Helyszín: Gyönk, Táncsics utca 448 A nagy­községet Pincehellyel össze­kötő úton két rendőr igyek­szik úgy irányítani a sze­mélygépkocsival érkezőket, hogy a jobbról, balról par­kolók ne okozzanak zavart az átmenő forgalomban. Va­gyunk vagy félszázan, s még nem tudjuk, legföljebb re­méljük, hogy leszünk több mint félezren Az avatásra váró ház előtt, az imént em­lített út vízelvezető árka fö­lött rögtönzött színpad. Fa­anyaga ugyanúgy virít újdo- nat-újdonságában, mint a mestermunkában készült ke­rítés. A helyreállított sváb ház falai világító fehérek, az ajtókat ablakokat, utóbbia­kon a zsalugátert kékre fes­tették csakúgy, mint a tor­nác faragott oszlopait. A szín­padon az alkalomra meghí­vott dombóvári fúvószenekar fújja szünetek nélkül jókedv­re derítő melódiáit. Sokaso­dunk. A türelmetlenebbek besétálnak az őrt álló sudár fenyő alatti kapun, hogy elő­leget vegyenek maguknak abból, amivel ma gazdagodik nemcsak Gyönk és társköz­ségei, hanem az egész megye német nemzetiségű lakossága is. — Hát ezt gyönyörűen megcsinálták — hallom egy idős asszonyokból álló cso­port mellett elhaladva, akik aztán azon derülnek, hogy a löszpart és a ház között lévő disznóólban akár hízó is rö­föghetne, annyira igazán pa­rasztporta ez gazdasági épü­leteivel. Na és a virágok, a velük megdicsőített öreg fa­zekakban és lábasokban. — Hát hitted volna Amri, hogy ez ilyen szép lesz? A kérdezett hunyorít, hogy ő bizony igen, mert benézett, akárhányszor erre járt. Német és magyar szó ke­veredik, az újonnan érkezők keresik a lehető legjobb he­lyet látni, hallani. Ahogy ez nagy napokon szokás. Ez egy nagy nap? Az bizony. És ér­demelten marad emlékeze­tes. Nyilván ezt érezték meg a közeli és távoli községek­ből érkezettek. Vannak itt Regölyböl, de eljöttek a eyör- könyiek is, akik falumúzeu­mukat csakúgy saját erőből hozták létre nemrég, mint a gyönkiek. Viseletbe öltözött általános iskolások és gimnazisták ér­kezése villanyozza föl a pol­kák, keringők dallamaira vá­rakozó ünneplőket. — Én szabadságot kértem mára — mondja egy piros­pozsgás arcú fiatalasszony, de senki se dicséri meg ezért Nincs ugyanis egyedül. So­kan vettek ki egy nap sza­badságot azért, hogy itt le­hessenek. A várakozás izgal­ma akkor tetőz, amikor be­futnak a vendégek a nagy­községi közös tanács elnö­kének és a községi pártbi­zottság titkárának, a Haza­fias Népfront elnökének kí­séretében. Itt van dr. Király Ernő. a megyei pártbizottság titkára, István József, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Csajbók Kálmán, a Haza­fias Népfront megyei titkára, a járás párt-, állami életének számos vezetője. S aki fölis­meri, jóleső érzéssel nyug­tázza dr Vadas Ferencnek, a megyei múzeum igazgatójá­nak a jelenlétét. Négy óra öt perc. A tájházavatás jelen­tőségét személyes jelenlétük­kel hangsúlyozó vendégek el­foglalják helyüket a pódiu­mon, amely fölött nemzeti zászlónk lobog a meg-meg- rebbenő szélben. Körcsönyei József tanács­elnök lép mikrofonhoz, kö­szönteni a jeles napra ösz- szegyűlteket. Majd Vida Já- nosné, a megyei tanács mű­velődési osztályának helyet­tes vezetője kap szót, elmon­dani az avatóbeszédet. De előbb még fölhangzik a Him­nusz, majd Ács Erika tiszta derűt árasztó verse — német nyelven. Elfogultság nélkül, szépen cseng a szó. Köröttem egyik-másik idős ember ar­cára tekintve látom, nem ké­ne sok ahhoz, hogy orcáju­kon lefussanak a meghatott­ság könnyei. Ők tudják, mit jelent így ünnepelni ebben a soknyelvű egy hazában, ahol önbecsülésből is köte­lesség megőrizni az utódok számára a népélet tárgyi, szellemi emlékeit, a haza is­meretét növelve, szeretetét mélyítgetve. De hallgassuk csak! Ezt mondja előbb magyarul, majd németül az ünneplők anya­nyelvére váltva a tájház avatója Vida Jánosné is az előtt az újjászületett paraszt­ház előtt, amit egy szakmáját jól ismerő, de országosan nem ismert nevű építőmes­ter épített, úgylehet az első gazda és a szomszédság — rokonság közreműködésével. A ház, kívül és belül — kint gazdasági épületeivel és még kiegészítésre váró mun­kaeszközeivel, bent bútorai­val, textíliáival, háztartási eszköztárával — a Hessenből. a XVII1 században Magyar- ország. e vidékére települt ősök életéről beszél. Megmu­tatva egykori lakóinak szor­galmát, gazdálkodási és la­káskultúráját, igényességü­ket, praktikus tudásukat, amivel nemcsak hasznossá, a célnak megfelelővé, hanem széppé is tették használati eszközeiket — Miközben tisztelettel gondolunk az új környezet­ben házat építő ősökre, kö­szönettel adózunk e gazdag örökséget 13 év alatt oda- adóan és nagy szakértelem­mel összegyűjtő Lackner Aladár evangélikus lelkészre és családjára — hangzik, s alig hiszem, hogy avatóbeszéd szavai mostanában annyi nyitott szívre és elmére ta­láltak volna, ahányra itt az, hogy nemzetünk kultúrája gazdagabb a hazánkban élő nemzetiségek kultúrájával, s ezért nemcsak megőrizni, adaptálni, tanulságaira fi­gyelnünk is kell. A gazdag anyag 10 Tolna megyei és 2 Baranya megyei faluból „jött össze”. S köszö­net illeti a gyűjtők mellett a nagyközségi közös tanácsot, mely segítséget kapva a me­gyétől, megszervezte a tár­sadalmi összefogást is sváb tájház megteremtéséhez. Változatlanul emelkedő a hangulat és feszült a figye­lem. Taps morajlik amikor Vida Jánosné átnyújtja a ház kulcsait a tanács elnökének, aki ezután a Gvönk fejlesz­téséért kitüntetést és okleve­let átnyújtja Lackner Ala­dárnak, majd oklevelet Kem- ler Henrik ács és Bráitigám Róbert festő kisiparosoknak, továbbá a tanácsi építőbri­gád vezetőjének. S most jön az a műsor, amit az általá­nos iskola harmadik osztá­lyosai nvitnak szívderítő mondókáikkal. játékaikkal, táncukkal és zárnak majd a gimnazisták. Nincs itt sze­mélyesen. költeményeivel mésis naavon itt van a sza- kadáti költő Kantner József, a dalokban, táncokban, nyelv­járásban előadott mulatságos jelenetekben pedig az elő­dök. Az °gves számokat fer­geteges taüsok nyugtázzák, de ez töhb. mint nuszta tet­szésnyilvánítás. Örömmel ve­gyülő megnyugvást is jelent a tenyerek lelkes összeverő­dése Végül Lackner Aladái lép a mikrofonhoz és amikor mondandójába fog. úgy tű­nik, hogy a közszerepléshez szokott ember nem tud úrrá lenni meghatottságán Aztán mégis. Egészen addig míg be nem fejezi a közkincs átadá­sát így: — Tessenek parancsolni, örüljenek a háznak! A következő percekben nyílnak az ajtók es a példá­sán helyreállított, szaksze­rűen berendezett ház helyi­ségei megtelnek a ráismeres boldog fölkiáltásaival. Csak én látom úgy, hogy a vénség eltűnik a használati tárgyak­ról. s felragyog rajtuk a fia­talság? Csak pici játéka a képzeletnek, hogy nyomban itt terem a ház gazdája es családja rácsodálkozni az embertömegre? Pedig nincs még vége. Két hatalmas autóbusz áll meg üggyel-baj- jal nem messze a háztól. A Kop-Ka Áfész elnökével az élen száz — itt vendégszerep­lő — dalos érkezik. Güter- slohból, az NSZK-ból jöttek. Este hat. Nincs vége a Gyönk és környékén élő nem­zetiségi lakosság nagy nap­jának. A filmszínházban megtelnek a széksorok és jo, hogy félig hunyva a tűzren­dészet szeme, mert kicsi a terem, nagy az érdeklődés. Sok az állóhelyes. Küldött­választó nagygyűlés kezdő­dik, s itt már jelen van Ham- buch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szö­vetségének főtitkára is, aki közbejött okok miatt késte le a nemzetiségi tájházava- tást. Varga Menyhért, a nagy­községi pártbizottság titkára, a főtitkár, dr. Király Ernő és sorra mind a fölszólalók nemzetiségi politikánkról, az anyanyelvi kultúra ápolásá­nak fontosságáról beszélnek és a hagyományok tovább- éltetésének jelentőségéről. Nem nehéz megjósolni, hogy a rövidesen sorra kerülő szö­vetségi kongresszusnak is ez lesz egyik főkérdése. Aki nem hiszi, majd kérdezze meg a Gyönk és környékiek hétfőn megválasztott négy küldöttétől. László Ibolya Fotó: Kapfinger András Kulcsátadás Szobabelsö bölcsővel A tornác egy része

Next

/
Thumbnails
Contents