Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-05 / 235. szám
1983. október 5. Már tudok olvasni? Tanácskozás a gyerekirodalomról Már hagyomány, hogy a Magyar írók Szövetsége gyermek- és ifjúsági irodalmi szakosztálya, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályával, a megyei könyvtárral és a megyei KlSZ-bi- zottsággal karöltve Szekszár- don tanácskozást rendez a gyerek- és az ifjúsági irodalomról Az idén a téma címe egy kérdés: Már tudok olvasni? Ezt járja körbe a kétnapos program során 22 író és költő, ugyanannyi szerkesztő, akik vagy a Móra Kiadónál vagy a rádióban, illetve a televízióban foglalkoznak a gyerekirodalommal. Részt vesznek az utóbbiak között a tanácskozáson írás-olvasással foglalkozó kutatók és pedagógusok is A vendégek tegnap délután érkeztek meg Szek- szárdra, közöttük, hogy csak példaképpen ragadjunk ki néhány nevet, megyénkbe érkezett Tatay Sándor. Fekete Gyula, Csukás István, Petrolay Margit, Kántor Zsuzsa és örsi Ferenc, részt vesz a tanácskozás munkájában lapunk főmunkatársa, Ordas Iván, négy ifjúsági regény írója Délután rendkívüli irodalomórán találkoztak olvasóikkal az írók, Szekszárdon az úttörőházban, az V-ös iskolában, a megyei könyvtárban és az 505-ös szakmunkásképző intézetben, Zom- bán. Kakasdon, Bátaszéken. Öcsényben, Sióagárdon és Pakson a II. iskolában. Ma reggel az úttörőházban megkezdődik a kétnapos tanácskozás. Az alkoholizmus ellen Megyei állami bizottság alakult Tegnap délelőtt a megyei tanácson megtartotta utolsó ülését a megyei alkoholizmus elleni társadalmi bizottság. Ami persze messze nem azt jelenti, hogy ez a bizottság feloszlott, mert tevékenységére nincs tovább szükség. Éppen ellenkezőleg, az alkoholizmus, illetve az alkoholfogyasztás hazánkban olyan méreteket öltött, hogy az ellene való küzdelem nem nélkülözheti tovább az átfogó programot. Ennek megvalósítása érdekében hozta létre a Minisztertanács az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottságot, amely a Minisztertanács mellett működik, mint tanácsadó, véleményező koordináló és ellenőrző szerv. A megújult bizottság elnevezése, összetétele, jogállása és funkciói kifejezik, hogy az alkoholizmus ellen — és a józan életvitelért — folyó küzdelem állami feladat. amelynek megoldásában öntevékenyen vesznek részt a társadalmi szervek és egyáltalán a társadalom. Lekösznt a társadalmi bizottság elnöki funkciójáról Fejesné dr. Sass Edit a Köjál osztályvezetője és titkári funkciójából Savanya Gézá- né a Vöröskereszt megyei titkára. Az új, 18 tagú bizottság a megyei tanács osztályvezetőiből, a fiatalokkal kapcsolatban álló fegyveres testületek vezetőiből áll, sok állandó és tanácskozási joggal meghívottal kiegészítve. Az utóbbiak képviselik az egészségügy különféle ágazatait, és a társadalmi szerveket, szervezeteket. A megyei állami bizottság elnöke István József, a megyei tanács elnökhelyettese, titkára pedig dr. Nyárádi Éva, a megyei kórház munkaterápiás intézetének igazgató főorvosa. Az új bizottság még az idén megalkotja jövő évi programját, és elsőként az országos vitaanyaghoz hasonlóan elkészíti a megyei helyzetelemzést. Üj, nagy teljesítményű szol ősajtó bemutatója Tegnap a szekszárdi MEZŐGÉP, epreskerti telepén, új, nagy teljesítményű szőlősajtót mutatott be a dunántúli szőlőtermelő állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, rendszerek megjelent számos képviselőjének. A szakembereket Nemes János, a vállalat kereskedelmi osztályvezetője tájékoztatta az új gépről, majd bemutatta azt működés közben. A HSP—6 superpress szőlőprés két nyomólapos, vízszintes. kosárelrendezésű szerkezet, a nagyüzemi szőlő- és gyümölcsfeldolgozó gépsor tagja. A gép egyszeri betöltéssel programvezéreit automata, vagy kézi vezérelt üzemmódban elvégzi a cefre kisajto- lását, biztosítja a must elvezetését és a törköly eltávolítását. Október 6-án az észak-magyarországi, 11-én pedig az alföldi szőlész-borász szakembereknek mutatja be új gépét a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat. Drezdai vendégek megyénkben A KISOSZ Tolna megyei Szervezetének meghívására három napig megyénkben tartózkodik Alfréd Güntner, a Drezdai Kereskedelmi Kamara igazgatója és Rolf Lem- pe, járási titkár. Vendégeink kapcsolatfelvétel és tapasztalatcsere céljából érkeztek hozzánk. Megyénk magánkereskedelmének megismerése mellet^ többek között sor kerül a jövő évi megállapodások kicserélésére és megbeszélik a családok csereüdültetésének lehetőségeit is. A szakmai kérdések, tapasztalatok megtárgyalásán kívül Tolna megye politikai, gazdasági és kulturális életével ismerkednek. Tömegpolitikai oktatás a bátaszéki MÁV-nál A bátaszéki MÁV-üzemfő- nokség szakszervezeti bizottsága beindította a tömegpolitikai oktatást. Tizennyolc propagandista számára elkezdődött az „Időszerű kérdések” tanfolyam. Az indító foglalkozást Nagy Árpád szb-titkár nyitotta meg. majd a jövő évi gazdasági építőmunka fő feladatairól, termelésszervezési és termelésirányítási teendőkről Csendes Gyula üzemfőnök tartott előadást. Az 1983/84-es oktatási évben több mint kétszáz vasutas vesz részt szakszervezeti politikai oktatásban, különböző formákban. "népújság Tájházavatás, küldöttválasztás Gyünkön Idő október 3. hétfő. 15 óra 15 perc. Helyszín: Gyönk, Táncsics utca 448 A nagyközséget Pincehellyel összekötő úton két rendőr igyekszik úgy irányítani a személygépkocsival érkezőket, hogy a jobbról, balról parkolók ne okozzanak zavart az átmenő forgalomban. Vagyunk vagy félszázan, s még nem tudjuk, legföljebb reméljük, hogy leszünk több mint félezren Az avatásra váró ház előtt, az imént említett út vízelvezető árka fölött rögtönzött színpad. Faanyaga ugyanúgy virít újdo- nat-újdonságában, mint a mestermunkában készült kerítés. A helyreállított sváb ház falai világító fehérek, az ajtókat ablakokat, utóbbiakon a zsalugátert kékre festették csakúgy, mint a tornác faragott oszlopait. A színpadon az alkalomra meghívott dombóvári fúvószenekar fújja szünetek nélkül jókedvre derítő melódiáit. Sokasodunk. A türelmetlenebbek besétálnak az őrt álló sudár fenyő alatti kapun, hogy előleget vegyenek maguknak abból, amivel ma gazdagodik nemcsak Gyönk és társközségei, hanem az egész megye német nemzetiségű lakossága is. — Hát ezt gyönyörűen megcsinálták — hallom egy idős asszonyokból álló csoport mellett elhaladva, akik aztán azon derülnek, hogy a löszpart és a ház között lévő disznóólban akár hízó is röföghetne, annyira igazán parasztporta ez gazdasági épületeivel. Na és a virágok, a velük megdicsőített öreg fazekakban és lábasokban. — Hát hitted volna Amri, hogy ez ilyen szép lesz? A kérdezett hunyorít, hogy ő bizony igen, mert benézett, akárhányszor erre járt. Német és magyar szó keveredik, az újonnan érkezők keresik a lehető legjobb helyet látni, hallani. Ahogy ez nagy napokon szokás. Ez egy nagy nap? Az bizony. És érdemelten marad emlékezetes. Nyilván ezt érezték meg a közeli és távoli községekből érkezettek. Vannak itt Regölyböl, de eljöttek a eyör- könyiek is, akik falumúzeumukat csakúgy saját erőből hozták létre nemrég, mint a gyönkiek. Viseletbe öltözött általános iskolások és gimnazisták érkezése villanyozza föl a polkák, keringők dallamaira várakozó ünneplőket. — Én szabadságot kértem mára — mondja egy pirospozsgás arcú fiatalasszony, de senki se dicséri meg ezért Nincs ugyanis egyedül. Sokan vettek ki egy nap szabadságot azért, hogy itt lehessenek. A várakozás izgalma akkor tetőz, amikor befutnak a vendégek a nagyközségi közös tanács elnökének és a községi pártbizottság titkárának, a Hazafias Népfront elnökének kíséretében. Itt van dr. Király Ernő. a megyei pártbizottság titkára, István József, a megyei tanács elnökhelyettese, Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára, a járás párt-, állami életének számos vezetője. S aki fölismeri, jóleső érzéssel nyugtázza dr Vadas Ferencnek, a megyei múzeum igazgatójának a jelenlétét. Négy óra öt perc. A tájházavatás jelentőségét személyes jelenlétükkel hangsúlyozó vendégek elfoglalják helyüket a pódiumon, amely fölött nemzeti zászlónk lobog a meg-meg- rebbenő szélben. Körcsönyei József tanácselnök lép mikrofonhoz, köszönteni a jeles napra ösz- szegyűlteket. Majd Vida Já- nosné, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője kap szót, elmondani az avatóbeszédet. De előbb még fölhangzik a Himnusz, majd Ács Erika tiszta derűt árasztó verse — német nyelven. Elfogultság nélkül, szépen cseng a szó. Köröttem egyik-másik idős ember arcára tekintve látom, nem kéne sok ahhoz, hogy orcájukon lefussanak a meghatottság könnyei. Ők tudják, mit jelent így ünnepelni ebben a soknyelvű egy hazában, ahol önbecsülésből is kötelesség megőrizni az utódok számára a népélet tárgyi, szellemi emlékeit, a haza ismeretét növelve, szeretetét mélyítgetve. De hallgassuk csak! Ezt mondja előbb magyarul, majd németül az ünneplők anyanyelvére váltva a tájház avatója Vida Jánosné is az előtt az újjászületett parasztház előtt, amit egy szakmáját jól ismerő, de országosan nem ismert nevű építőmester épített, úgylehet az első gazda és a szomszédság — rokonság közreműködésével. A ház, kívül és belül — kint gazdasági épületeivel és még kiegészítésre váró munkaeszközeivel, bent bútoraival, textíliáival, háztartási eszköztárával — a Hessenből. a XVII1 században Magyar- ország. e vidékére települt ősök életéről beszél. Megmutatva egykori lakóinak szorgalmát, gazdálkodási és lakáskultúráját, igényességüket, praktikus tudásukat, amivel nemcsak hasznossá, a célnak megfelelővé, hanem széppé is tették használati eszközeiket — Miközben tisztelettel gondolunk az új környezetben házat építő ősökre, köszönettel adózunk e gazdag örökséget 13 év alatt oda- adóan és nagy szakértelemmel összegyűjtő Lackner Aladár evangélikus lelkészre és családjára — hangzik, s alig hiszem, hogy avatóbeszéd szavai mostanában annyi nyitott szívre és elmére találtak volna, ahányra itt az, hogy nemzetünk kultúrája gazdagabb a hazánkban élő nemzetiségek kultúrájával, s ezért nemcsak megőrizni, adaptálni, tanulságaira figyelnünk is kell. A gazdag anyag 10 Tolna megyei és 2 Baranya megyei faluból „jött össze”. S köszönet illeti a gyűjtők mellett a nagyközségi közös tanácsot, mely segítséget kapva a megyétől, megszervezte a társadalmi összefogást is sváb tájház megteremtéséhez. Változatlanul emelkedő a hangulat és feszült a figyelem. Taps morajlik amikor Vida Jánosné átnyújtja a ház kulcsait a tanács elnökének, aki ezután a Gvönk fejlesztéséért kitüntetést és oklevelet átnyújtja Lackner Aladárnak, majd oklevelet Kem- ler Henrik ács és Bráitigám Róbert festő kisiparosoknak, továbbá a tanácsi építőbrigád vezetőjének. S most jön az a műsor, amit az általános iskola harmadik osztályosai nvitnak szívderítő mondókáikkal. játékaikkal, táncukkal és zárnak majd a gimnazisták. Nincs itt személyesen. költeményeivel mésis naavon itt van a sza- kadáti költő Kantner József, a dalokban, táncokban, nyelvjárásban előadott mulatságos jelenetekben pedig az elődök. Az °gves számokat fergeteges taüsok nyugtázzák, de ez töhb. mint nuszta tetszésnyilvánítás. Örömmel vegyülő megnyugvást is jelent a tenyerek lelkes összeverődése Végül Lackner Aladái lép a mikrofonhoz és amikor mondandójába fog. úgy tűnik, hogy a közszerepléshez szokott ember nem tud úrrá lenni meghatottságán Aztán mégis. Egészen addig míg be nem fejezi a közkincs átadását így: — Tessenek parancsolni, örüljenek a háznak! A következő percekben nyílnak az ajtók es a példásán helyreállított, szakszerűen berendezett ház helyiségei megtelnek a ráismeres boldog fölkiáltásaival. Csak én látom úgy, hogy a vénség eltűnik a használati tárgyakról. s felragyog rajtuk a fiatalság? Csak pici játéka a képzeletnek, hogy nyomban itt terem a ház gazdája es családja rácsodálkozni az embertömegre? Pedig nincs még vége. Két hatalmas autóbusz áll meg üggyel-baj- jal nem messze a háztól. A Kop-Ka Áfész elnökével az élen száz — itt vendégszereplő — dalos érkezik. Güter- slohból, az NSZK-ból jöttek. Este hat. Nincs vége a Gyönk és környékén élő nemzetiségi lakosság nagy napjának. A filmszínházban megtelnek a széksorok és jo, hogy félig hunyva a tűzrendészet szeme, mert kicsi a terem, nagy az érdeklődés. Sok az állóhelyes. Küldöttválasztó nagygyűlés kezdődik, s itt már jelen van Ham- buch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára is, aki közbejött okok miatt késte le a nemzetiségi tájházava- tást. Varga Menyhért, a nagyközségi pártbizottság titkára, a főtitkár, dr. Király Ernő és sorra mind a fölszólalók nemzetiségi politikánkról, az anyanyelvi kultúra ápolásának fontosságáról beszélnek és a hagyományok tovább- éltetésének jelentőségéről. Nem nehéz megjósolni, hogy a rövidesen sorra kerülő szövetségi kongresszusnak is ez lesz egyik főkérdése. Aki nem hiszi, majd kérdezze meg a Gyönk és környékiek hétfőn megválasztott négy küldöttétől. László Ibolya Fotó: Kapfinger András Kulcsátadás Szobabelsö bölcsővel A tornác egy része
