Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

1983. október 4. /"tolna"'', NÉPÚJSÁG 3 Beszélgetés a választási törvény tervezetéről Az állampolgárok felelőssége Mint az országban mindenütt, megyénkben is széles körben vitatták meg — a népfrontszervezet fórumokon — az új választási törvény tervezetét. Ezek összegzésé­ről, az elhangzott javaslatokról beszélgettünk Csajbók Kálmánnal, a HNF megyei titkárával. Pörböly, faüzem Egy év mérlege Nem egészen esztendeje, annak, hogy a Gemenei Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság pörbölyi faüzemének fiatal, agilis, az új megoldásokat szakadatlanul kereső vezető­jével megállapodtunk: idén ősszel ismét találkozunk, s megbeszéljük, mi minden va­lósult meg abból, amit az üzem átalakításával kapcso­latban tervezett. Szeptember 30-a délután 2 óra. Farkas István a követ­kező szavakkal fogad: „Baj van. Túlzottan optimista voltam, sok minden nem úgy sikerült, ahogy terveztem." Farkas István 1982. novem­ber 20-a óta dolgozik az üzemben, ezt megelőzően a gazdaság központjában fa- feldolgozói előadó volt. Mint­hogy a pörbölyi faüzem ve­zetői állása megüresedett, egy évre elvállalta a vezetést részben azért, hogy nagyobb gyakorlatra tegyen szert, részben pedig azért, hogy az üzemmel kapcsolatos elkép­zeléseit mgevalósítsa. Az ere­deti szakmája asztalos, s míg tanulta a szakmát, le is érettségizett. Ezt követően megszerezte a faipari mérnö­ki diplomát. A bajai Épfánál 10, a Lakberendező Szövetke­zetnél pedig 2 évig dolgozott. A gyakorlatot tehát a másod­lagos fafeldolgozásban sze­rezte, megismerte, hogy ezek­ben az üzemekben milyen alapanyagokra van szükség. Miután egy elsődleges fa­üzem vezetését bízták rá, le­hetőséget kapott arra, hogy itt a termelést az igényeknek megfelelően alakítsa ki, hisz jól tudta, hogy az épületfa és a bútorkészítő üzemeknek milyen alapanyagra van szükségük. — Milyen elképzelései vol­tak, mikor átvette az üzem vezetését? — Mindenekelőtt arra vol­tam kíváncsi, hogy mire ké­pes ez az üzem. A terveim között szerepelt, hogy a má­sodlagos fafeldolgozást is megvalósítsuk az üzemben. Ehhez azonban mindenek­előtt a fűrészüzemet kellett korszerűsíteni. Novemberben kerültem ide, s már ez év január—február­jában beépítettünk egy rönk­hasító szalagfűrészt, átcso­portosítottuk a gépeket, és megkezdtük a porelszívó be­rendezés korszerűsítését. Má­jusban pedig egy gattercserét is végrehajtottunk. Mind­ezek eredménye: havonta 4— 500 köbméterrel növeltük a fafeldolgozó-kapacitást. A beruházás, valamint a gat- ter sűrű meghibásodása miatt azonban az első negyedévben nem tudtuk teljesíteni a ter­vet. Ezt igyekszünk behozni, hisz az a faanyag, amit a gazdaság kitermelt, a rendel­kezésünkre áll. — A beruházások mellett korszerűsítettek is. Mennyi volt ezeknek az értéke? — Januártól május végéig 8 millió forintot invesztál­tunk az üzembe. A gatter már végét járta, előfordult, hogy hetekig nem tudtunk vele dolgozni. A fűrészpor­elszívó rendkívül korszerűt­len, úgynevezett álsócsator- nás rendszerű volt. A csövek elrozsdásodtak, a vezeték gyakran eldugult, s míg tisz­títottuk, állt az üzem. Az el­szívórendszert átalakítottuk: Az új kérgezőgép A felsővezetékes porelszívó berendezés — A törvénytervezet tár­sadalmi vitájának szervezé­sekor alapvető célunk volt, hogy megyénk különböző ré­tegeihez tartozó, eltérő gaz­dasági környezetben élő, kor, nem és iskolázottság szerint ^ különböző állampolgárok vé­leményét megismerjük. En­nek megfelelően a mintavé­tel módszerét alkalmazva határoztuk meg az előkészí­tés és a lebonyolítás felada­tait. A huszonhét vitafórum helyszínét úgy határoztuk meg, hogy lehetőség szerint a megye minden területén véleményt mondhassanak az emberek. Ezért szerveztünk vitát a városokban, a nagy­községekben és a társközsé­gekben. Volt munkahelyi fó­rum ipari üzemben, főisko­lán, kórházban. A szervezés során sok meghívót kiküldött a népfront, de arra is vigyáz­tunk, hogy mindenki, akit érdekel, részt vehessen a vi­tában. — Megítélése szerint sokan vagy kevesen vettek részt ezeken a fórumokon? — A megjelentek száma igen eltérő volt, 19 és 75 kö­zött mozgott, de nem a szél­sőségek jellemezték a vitát, sem számban sem pedig tar­talmilag, a legtöbbön 40—45 jember vett részt. Természe­tesnek tartom, hogy mun­káskörnyezetben vettek részt a legtöbben a megbeszélése­ken, így volt ez a Pátria Nyomdában Dombóváron és a paksi Munkásművelődési Központban is. A települése­ken megtartott fórumok résztvevői arányaikban meg­feleltek a lakóhely társadal­mi, szociális összetételének. A megyében összesen 1314-en vettek részt a nyilvános fó­rumokon, ami egyúttal azt is jelentette, hogy részt vettek annak munkájában. Már eze­ken a megbeszéléseken is megnyilvánult az állampol­gárok megnőtt felelősségér­zete. — Milyen volt a viták lég­köre, hangulata? — Az, apparátus tájékoz­tatását követően a vitaveze­tés feladatait a megyei köz­jogi bizottság ülésén beszél­tük meg, amelyen jélen vol­tak a leendő vitavezetők is, tehát felkészültünk a fel­adat jó végrehajtására. A vi­tavezetők nagyobb része a felkészítés szellemében, a hallgatósághoz igazodva, közérthetően tájékoztatta a résztvevőket. Többségük ta­nácsi munkakörben dolgozó jogász volt. Ott sikerültek a legjobban a beszélgetések — és ez volt a többség —, ahol nem úgy olvasták fel a vitaindítót. Két esetben történt meg, hogy teljes egészében felol­A Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság az idén is megrendezi az immár hagyo­mányos őszi marketing börzét — minden eddiginél nagyobb kínálattal, sok értékes újdon­sággal — október 4. és 6. kö­zött. A közlekedési tárca vállala­taival együtt több minit száz ipari és kereskedelmi válla­lat, valamint szövetkezetek sora kínálja a legkülönbö­zőbb termékeket. A kínálat nagyságát jellemzi, hogy pél­dául gép- és gépjármű-alkat­részekből 40 ezer tétel közül lehet válogatni. Első ízben kínálnak mezőgazdasági gép- alkatrészeket: 20 ezer külön­féle cikket ajánlanak az ér­vasták a törvény tervezetét, amire szerintünk semmi szükség sem volt, hiszen aki eljött vitatkozni, annak már volt ismerete, és mint ezt a fórumok bizonyították is, előre végiggondolt felelős véleménye ■ is volt. Ellensé­ges vagy ellenzéki véle­ménnyel, irreális javaslattal senki sem állt elő. Az elő­adók személyisége is befolyá­solta a fórumok hangulatát, aktivitását, ami esetenként különböző volt. — Melyek voltak a vitatott kérdések, és mit javasoltak az állampolgárok? — A vitafórumokon felvett jegyzőkönyvek alapján száz- hetvenketten mondtak véle­ményt, de több helyütt ezt nem lehetett regisztrálni, mert kötetlen társalgási for­mában zajlott ■ a beszélgetés. A vitában többen méltat­ták a tervezetet, demokratiz­musát, a testületi munka ha­tékonyságát segítő rendelke­zéseit, továbbá azt a körül­ményt, hogy ilyen széles kör­ben megvitatásra került. A kérdések, vélemények és a helyenként kialakult parázs vita néhány csomóponti kér­dés körül forgott. Legna­gyobb vita a kötelező kettős jelölés, a vándorurna meg­szüntetése, a választási kör­zetek számának csökkentése, illetve ezek meghatározása körül folyt. A szavazás tech­nikai lebonyolítása, a kortes­kedés, a községi elöljárósá­gok tartalmi kérdései, vala­mint az országos lista mellett megyei és községi választási lista szükségessége mellett is hangzottak el érvek: E csomópontokon kívül sok más kisebb-nagyobb részkér­désben is mondtak véle­ményt az állampolgárok, amelyeket pontról pontra, az érintett paragrafus megjelö­lésével továbbítottunk. Egyetlen vélemény, meg­jegyzés sem sikkadt el, vala­mennyit módja lesz figye­lembe venni, vagy elutasí­tani a HNF Országos Taná­csának, amely még az or­szággyűlés előtt megvitatja a fórumokon elhangzottakat. Hozzánk írásban véleményt nem juttattak el. — Most mód van rá, hogy még két állampolgár el­mondja véleményét, a Haza­fias Népfront titkára és az újságíró. Vegyük sorra a kérdéseket... — Mint állampolgár is a törvénytervezet demokratiz­musát emelném ki, de ez csak úgy érvényesülhet a gyakorlatban, ha a választó állampolgár felelősségérzete is ennek megfelelő. Felada­taink közé tartozik ennek tudatosítása, néhol még fel- ébresztése is. A már elfo­gadott törvényt minél széle­sebb körben ismertetnünk deklődőknek. Nagy válasz­tékkal szolgál a börze vasko­hászati termékekből, építke­zéshez szükséges anyagokból és híradástechnikai cikkekből is. A kínálatot ez évben is sok száz új és használt gép, felszerelés egészíti ki. Ezek egy részét dia filmen is bemu­tatják, egyes gépek bérleti le­hetőségéről a helyszínen ad­nak felvilágosítást. A börze a melléktermékek és hulladék- anyagok forgalmát is igyek­szik elősegíteni, ezekből a ke­reskedelmi kamara mutat be mintákat a helyszínen. A börzét a jól bevált, sza­kosított formában rendezik meg. A hat cikkcsoport kíná­kell, eljutni vele minden ál­lampolgárhoz. — Mintha kényes kérdés lenne a kötelező kettős jelö­lés és ezzel összefüggésben a már funkcióban lévők esetleges „bukása"... — Ennek kapcsán hang­zottak el a javaslatok arról, hogy ne legyen kötelező a kettős jelölés, illetve legyen községi és megyei lista is a közfunkcióban dolgozókról. Szerintem a törvénytervezet helyesen fogalmazza meg a követelményeket. Az kerül ugyanis előnybe a választá­sokon, akit az emberek is­mernek, tisztelnek, korábbi közéleti tevékenysége, embe­ri kapcsolatai és magatartása révén. Ez az előny viszont miért lenne baj ? Azt fog­ják megválasztani, akit al­kalmasabbnak tartanak a funkcióra. A „kibukás" em­legetését pedig helytelennek tartom, mert itt nem erről van szó. A jelölés már ön­magában is siker és elisme­rés. Ha egy tanulmányi ver­senyen két jól felkészült 'ver­senyző közül az egyik első lesz, alig hiszem, hogy ezt a második bukásnak, vagy szé­gyennek tartaná, hiszen ak­kor el sem indult volna a versenyen. Kettős vagy töb­bes jelölésre" eddig is mód volt, mégis az a tapasztalat, hogy ettől tartózkodtak egye­sek. A kötelező kettős jelö­lés bevezetésére társadalmi fejlettségünk, az állampol­gárok közéleti érettsége és felelősségérzete a garancia. Ez a demokrácia útja, csak ezen a módon válhat a sza­vazásból igaz választás. — A korteskedés körül is kialakult vita. — Itt azt hiszem félreér­tés van. A jelöltek termé­szetesen mindenütt a nép­front programjával indul­nak, ebben nem is lesz el­térés, de meggyőződésem, hogy a bemutatkozásban nem a jó szónokok kerülnek majd előtérbe, hanem' azok jutnak jogos előnyhöz, akik ismerik lakóterületük gond- ját-baját, és ezekre keresik a megoldásokat, a lakossággal együtt. Itt tehát arról van szó, hogy helyi programmal kell fellépni a jelöltnek, nem pedig országos tervekkel. — Végül beszéljünk pár szóban a statisztikáról... Ki­alakul-e a megfelelő arány a jelöltek között? — A tisztán statisztikai szemlélet semmiben sem megfelelő. A helyes arányok kialakítására oda kell figyel­ni ugyan, de ma már rá kell bízni az állampolgárokra, hogy eldöntsék, kik képvi­seljék őket. — Nem szükséges külön kifejtenem a véleményemet, mert úgy tűnik, minden kér­désben egyetértünk. Köszö­nöm a tájékoztatást és a vé­leménynyilvánítást. — Állampolgári kötelessé­gem volt... latát számítógép rendezte sorba, tehát nincs szükség hosszas keresgélésre, mert a betűrendes, illetve cikkszám szerinti rendezés szinte azon­nali kiszolgálást biztosít. A börzén a számítógépes nyil­vántartást készítő szervezet, a Volán Elektronika működő számítógépen mutatja be az általa kifejlesztett korszerű vállalatközi készletgazdálko­dási rendszert, amelyhez a helyszínen csatlakozhatnak a vállalatok. A börze, amely egyaránt ki­szolgál közületeket és magán- személyeket, a Metró művelő­dési házban várja az érdek­lődőket, naponta 9-től 14 óráig. most felső vezetéken megy el a por, a berendezés igen jó hatásfokkal működik. A termelést növelte, hogy a gatterkapacitás kétszeresére emelkedett. A hasítószalag­fűrész rönkkihozatala lénye­gesen jobb, s növekedett a rönkhasitó alapgép kapaci­tása is. Még a jelenleginél is termelékenyebb lesz a mun­ka, ha a dolgozóink a kellő gyakorlatot is megszerzik az új és átalakított gépeken. — Mi lesz a beruházás kö­vetkező lépése? — A műhely fűtésének a megoldása. Ehhez azonban az elszívott meleg levegőt meg kell tisztítani, s vissza­juttatni a műhelybe. Ha ez megvalósul a műhelyben vi­szonylag tűrhető lesz a hő­mérséklet, s a dolgozók a je­lenleginél melegebb csarnok­ban végezhetik a munkáju­kat. A ciklon és a fűrésztá­roló már elkészült, most ka­zánház kellene. Eddig nem találtunk olyan kazánt, ami olcsó, és alkalmas folyama­tosan fűrészpor, illetve fa­kéreg elégetésére. Pillanat­nyilag semmiféle fűtés nincs a műhelyben, talán majd jö­vőre. Minden tiszteletet meg­érdemelnek azok akik ilyen körülmények között dolgoz­nak. Méghozzá szigorúan teljesítménybérben — idén rendeztük a normákat is. — Mi az, amit az elmúlt időszakban nem sikerült meg­valósítani? — Szerettük volna növelni a faanyagkihozatalt, de saj­nos, olyan a termékösszetéte­lünk, hogy ez nemigen lehet­séges. Mert például a palet- tacsúszó-gyártás mellett nemigen van módunk a vá­lasztékbővítésre. Föl kell te­hát vennünk a kapcsolatot a környező faipari üzemekkel, s megnézni, hogy mire van szükségük. Éppen ma jártunk a bátaszéki kádárszövetke­zetnél, és megállapodtunk abban, hogy két héten belül a szövetkezet közli az igé­nyeit, mi pedig a rendelke­zésünkre álló alapanyag és kapacitás alapján megmond­juk, hogy mi az, amit a kö­vetkező évben képesek va­gyunk megvalósítani. Mint­hogy maga az üzem eddig ♦ igen sok munkát adott, most év vége felé gondolhattunk csak arra, hogy kifelé is ta­pogatózzunk. — Önök keresik a partne­reket, vagy a fafeldolgozó üzemek jönnek Pörbölyre? — Meggyőződésem, hogy nem nekünk kell várni, hogy a vevő jöjjön hozzánk, ha­nem a mi dolgunk felmutat­ni, hogy mire vagyunk ké­pesek. Idén nyáron faipari cégek képviselői keresték fel az üzemet, s a bajaiak el­mondták, hogy lehetőség van a kooperáció bővítésére, hisz esetenként több száz kilomé­terről szerzik be azt a fa­anyagot, amit mi itt a közeli üzemben előállítunk. — A pörbölyi üzem képes megfelelni a fafeldolgozó ipar követelményeinek? — Igen, de csak akkor, ha megoldjuk a gépek tervsze­rű karbantartását, mert csak így készíthetünk határidőié hibátlan terméket. — Milyen tartalékok fel­tárására van még itt lehető­ség? — A későbbi gyártmány­struktúra a megrendelések­től függ. De nekünk is lép­nünk kell: megoldásra vár a faanyag elszállítása, s az alkatrész-utánpótlást is tö­kéletesen meg kell oldanunk." Ha lesz a műhelyben fűtés, és a zárt rendszert megvaló­sítjuk, nagyobb munkakedv­vel, biztonságosabban és ter­melékenyebben dolgoznak majd azok, akik vállalták, hogy ebben a faipari üzem­ben keresik a kenyerüket. * Hát körülbelül ez történt nem egészen egy év alatt Pörbölyön. Az üzemvezető elégedetlensége érthető: ez idő alatt szerette volna telje­sen rendbe tenni és tovább­fejleszteni az üzemet. Sok mindent megtett, s ami még­sem valósult meg, nem egé­szen rajta múlott. De hát végül is egy év csupán tizen­két hónapból áll. Egyébként: Farkas István 1984. január 1-től ismét az előző munka­helyén, a központban dolgo­zik majd. Mint fafeldolgozá­si előadó. D. VARGA MARTA Fotó: Kapfinger András Farkas István a műhelycsarnokban ihArosi ibolya Őszi marketing börze

Next

/
Thumbnails
Contents