Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-04 / 234. szám
2NÉPÜJSÁG 1983. október 4. Fő témája a rakétatelepítés Hágában ülésezik az atlanti közgyűlés Az eurohadászati rakéták közelgő telepítése uralja az atlanti közgyűlés idei, 29. ülésszakát, amely vasárnap nyílt meg Hágában. Ezen a tanácskozáson minden évben a NATÖ-tagorszá- gok mintegy kétszáz parlamenti képviselője ül. össze az atlanti szövetség időszerű problémáinak megvitatására. A péntekig tartó hágai ülés meghívottai között szerepel Paul Nitze genfi amerikai küldöttségvezető is. Az atlanti közgyűlésre idén sorsdöntő időszakban kerül sor: a NATO-tervek szerint decemberben már hadrendŰj vezetők a Munkáspárt élén Neil Kinnock, a Munkáspárt új vezére. (Telefotó) A Brit Munkáspárt brigh- toni kongresszusa vasárnap megválasztotta a legutóbbi választási vereség után leköszönt vezetők utódait: a párt első embere Neil Kinnock, alvezére pedig Roy Hattersley lett. Az új vezetők lényegesen fiatalabbak elődeiknél: Kinnock, aki walesi munkáscsaládból származik, mindössze 41 éves és a munkáspárti balközép irányzat markáns képviselője volt eddig is. be állítják az első euroraké- tákat néhány nyugat-európai országban, miközben a közvélemény a legtöbb érintett országban ellenzi ezt a telepítést és tart következményeitől. A genfi eurohadászati tárgyalásokon azonban semmi jele sem mutatkozik annak, hogy valamilyen megállapodás még elejét vehetné e veszélyes fejleménynek. Októberben több nyugateurópai országban tömeg- tüntetések és egyéb megmozdulások készülnek a rakéták, az atomfegyverkezés ellen. A hágai atlanti közgyűlés munkájának középpontjában A libanoni tűzszünet erősödésének újabb jele. hogy a falangista milíciák vasárnap szabadon engedtek mintegy 100 drúz asszonyt és gyereket. akiket Bejrúttól északkelere, egy kisvárosban tartottak fogva túszként. Valid Dzsumblatt drúz-szo- cialistapárti vezető vasárnap túlzottnak minősítette az Amin Dzsemajel elnök vezette központi kormányzat felháborodását azért, mert a drúzok „adminisztratív tanácsot’' alakítanak az általuk ellenőrzött területeken. A tanács a Bejrúttól dél- délkelere lévő Sut-hegység vidékének gazdasági, szociális és oktatási ügyeit fogja intézni. A kormány szerint ez lépés Libanon felosztása felé és az államfő környezetéből „politikai offenzívát” helyeztek kilátásba Dzsumblatt „helyi kormánya" ellen, de a testület különbizottságának jelentése áll. Ez az európai atomfegyverek kérdését elemzi az 1979-es kettős határozat alapján. A közgyűlést pénteken szavazás zárja erről a jelentésről és a kapcsolódó ajánlásokról. Előzetes tájékoztatás szerint megvitatják a közgyűlésen a kelet-nyugati kapcsolatok egészét — politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kereskedelmi téren egyaránt. Megfigyelőként jelen vannak ezúttal először ausztráliai és japán parlamenti képviselők is. katonai lépéseket nem terveznek. Vasárnap Bejrútban a külügyminisztérium összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagállamainak nagyköveteit is az ügyben. Dzsemajel elnök egyik tanácsadója reményét fejezte ki, hogy Dzsumblatt csupán „taktikai lépést” tett, hogy engedményeket érhessen majd el a nemzeti megbékélési tárgyalásokon. Dzsumblatt maga vasárnap Bejrúttól keletre egy kisvárosban, Hammanában nyilatkozott, mértéktelenül eltúlzottnak nevezte a kormányzat reagálását. A hel£i tanácsot „ideiglenes szervnek" nevezte, amelynek semmi más feladata nincs, mint segítséget nyújtani a helyi lakosságnak. „Szó sincs Libanon felosztására való törekvésből — mondta. Libanoni jelentések Önálló helyi közigazgatást építenek ki a drúzok ST ART -kilátások Genfi folytatás Október 6-án folytatódik Genfben a hadászati atomfegyverekkel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalássorozat. (A SALT helyébe 1982 nyarától lépett START, vagy SALART — mint angol nyelvű rövidítése erre utal — már nemcsak a korlátozást, a „limitation”-t, hanem a csökkentést, a „reduction”-t is előirányozza, ebből ered az új elnevezés.) A START- megbeszélésekkel párhuzamosan egy másik kétoldalú eszmecsere is folyik a svájci városban az európai nukleáris harceszközökről, a tervezett amerikai rakétatelepítésről. Már korábban felmerült az a gondolat, nem lenne-e célszerű egyesíteni a két tárgyalási fórumot, hiszen mindkettő tulajdonképpen a globális hadászati egyensúly közvetlen, vagy közvetett problémakörét érinti. A legutóbbi szovjet vélemények szerint ennek nem lenne értelme, hiszen az Egyesült Államok kormánya — az egyenlőség és az egyenlő biztonság sarkalatos elvét figyelmen kívül hagyva — egyik fórumon sem törekszik a kölcsönösen elfogadható megegyezésre, így hát az „egyesítéssel” sem lehetne közelebb hozni az annyira kívánatos cél elérését. Nos, mi is a helyzet a START újabb menete előtt? A kilátásokat mindenképp rontja, hogy a dél-koreai repülőgépügy ürügyén felkorbácsolt légkörben az amerikai törvényhozás legutóbb rekordösszegű, 183 milliárd dolláros katonai költségvetési tervezetet hagyott jóvá. Igaz, a washingtoni adminisztráció azt állítja, hogy a Genfben tárgyaló delegációja „rugalmasságot” tanúsít majd és „radikáls csökkentésre" törekszik. A valóságban azonban egészen másról van szó: ugyanúgy, mint az eurorakéták kérdésében, Reagan a hadászati támadó nukleáris eszközök terén is elfogadhatatlan, egyoldalú engedményeket követel a Szovjetuniótól, törekedve az első csapásméréshez szükségesnek vélt katonai fölény megszerzésére. A „nagy trükk” lényege az, hogy egy felső határ megállapítása mellett a Szovjetuniónak több mint felével kellene csökkentenie szárazföldi telepítésű rakétáit, azaz meg kellene fosztania magát védelmi potenciáljának jelentős részétől. Egy ilyen megállapodás természetesen nem zárná ki az új típusú, tíz nukleáris töltettel felszerelhető amerikai MX-ek és a továbbiakban rendszerbe állítandó egy robbanófejes „Midgetman” rakéták elhelyezését. Az USA ráadásul hadászati támadó erőinek legjelentősebb elemeit — a légierőinél és haditengerészeténél meglévő és a közeljövőben szolgálatba állítandó több ezer nukleáris fegyvert — ki akarja vonni a megállapodás hatálya alól. A Trident-flottaépí- tési program az új B—1-es hadászati bombázók gyártásának megszavazása egyaránt ezt a leplezetlen szándékot tükrözi. Magától értetődik, hogy Moszkva nem mehet bele ilyen egyenlőtlen, biztonságát közvetlenül veszélyeztető alkuba. Ilyen helyzetben az lenne a meglepő, ha a Szovjetunió Genfben nem számolna a legkomolyabban a saját és szövetségesei elemi biztonsági érdekeivel. Moszkva már nemegyszer javasolta, hogy első lépésként kölcsönösen fagyasszák . be a tö______________«' A z MX ballisztikus rakéták atomtölteteinek szerelése (Fotó — New Times—KS) PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett Jorge Kolle, a Bolíviai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. A bolíviai pártvezetői a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. * A Magyar Vöröskereszt Országos Végrehajtó Bizottsága elnökének — Hantos Jánosnak — vezetésével küldöttség utazott hétfőn Génibe, a Vöröskereszt Társaságok Ligája harmadik közgyűlésére. A tanácskozás egyik legfontosabb napirendi pontja a Vöröskereszt és Vörös Félhold társaságok második béke világkonferenciájának az előkészítése. Az esemény várhatóan 1984. őszén kerül megrendezésre. SOPRON Sopronban hétfőn megkezdődött a szocialista országok vámigazgatási vezetőinek 24. konferenciája, amelyen az európai szocialista országokon kívül a Koreai NDK, a Kubai Köztársaság és Mongólia is képviselteti magát, megfigyelőként pedig részt vesznek Nicaragua küldöttei. 1957 óta rendszeresen tartanak hasonló tanácskozásokat, amelyeken az érintett országok népgazdasági érdekeinek megfelelően átfogó beszámolókkal, programjavaslatokkal segítik a szocialista országok közötti vámegyüttműködést. KAIRÓ Az egyiptomi kormány felkérte a törvényhozást, hogy további egy esztendővel hosz- szabbítsa meg azoknak a kivételes törvényeknek a hatályát, amelyeket Anvar Szádat elnök meggyilkolása, 1981. október 6. után hoztak. E törvények szabad kezet adnak a hatóságoknak, hogy őrizetbe vegyék a terrorcselekményekkel gyanúsítható személyeket," és korlátozzák a politikai szervezkedést. Weinberger amerikai hadügyminiszter a B—1-es hadászati bombázó modelljével (Fotó — Spiegel—KS) megpusztító fegyvereket a jelenlegi szinten, azután fokozatosan — az egyenlőség és az egyenlő biztonság szem előtt tartásával — szállítsák le a lehető legalacsonyabb szintre a katonai szembenállást. Csakis ez az út vezethetne a mindkét fél számára elfogadható megállapodáshoz, nem pedig az a mód, ahogyan ezt a bonyolult kérdéskomplexumot a Reagan- kormányzat — egyoldalú fölényre, a nemzetközi stabilitás alapját képező hadászati egyensúly megbontására spekulálva — megközelíti. Ha azonban erre a minden realitásérzéküket elvesztő szélsőséges amerikai körök nem hajlandók, számíthatnak arra, hogy a Szovjetunió — előzetes figyelmeztetései szerint — kellő időben és kellő határozottsággal megteszi a helyzet megkívánta ellenintézkedéseket. SERFÖZÖ LÁSZLÓ alezredes m Es megint Namíbia... Namíbia neve láttán valószínűleg már meg sem lepődik az újságolvasó, hiszen alig múlik el nap, hogy ne szerepelne a hírekben ez a délnyugat-afrikai ország. Annál inkább csodálkozhat azon, hogy még mindig Afrika utolsó klasszikus gyarmataként emlegetik ezt a területet, hogy a hosszú ideje tartó nemzetközi tiltakozás ellenére a déi-afrikai rezsim még mindig megszállva tarthatja ezt az országot. Népe szenvedéseiről és szabadságvágyáról, több évtizedes függetlenségi harcáról megrázó szavakkal szólt budapesti sajtóértekezletén Sam Nujoma, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet, a SWAPÓ vezetője. Végül is mi az akadálya annak, hogy az egykori Délnyugat-Afrika elnyerje függetlenségét? A hazánknál kilencszer nagyobb országot már 1949-ben gyámsági területté nyilvánította az ENSZ, már régóta a namíbiai nép törvényes képviselőjének ismeri el a SWAPO-t. A világszervezet előírta a dél-afrikai megszálló csapatok kivonását és szabad választások megtartását. Pretoria fajüldöző kormánya azonban jól tudja, ha valóban szabad választásokat tartanának Namíbiában, abból a SWAPO kerülne ki győztesen. A másik ok, ami miatt a függetlenség megadása egyre késik, gazdasági. Namíbia ugyanis Afrika ásványkincsekben egyik leggazdagabb területe, s hosszú ideje dél-afrikai és más tőkés monopóliumok aknázzák ki ott a bányákat — busás haszonnal. Végül van egy harmadik indíték is: Namíbia stratégiai helyzete. Itt köthetnek ki az Afrikát megkerülő amerikai-és brit hadihajók, innen sikerrel támadhatók a térség haladó államai, mint Angola, Mozam- bik, Zambia. Az USA, Nagy Britannia, az NSZK, Franciaország és Kanada, — akik az ENSZ megbízása alapján már évek óta a rendezés érdekében munkálkodnak — ezért nem sietnek dűlőre vinni a kérdést. Képmutató magatartásuk miatt nem jártak sikerrel a Namíbia-értekez- letek. tőlük kap bátorítást a dél-afrikai rezsim a megszállás tartósítására. Hogy mennyire így van ez, bizonyítja: Pretoria — főleg amerikai biztatásra — most a kubai csapatok angolai jelenlétének megszüntetéséhez köti a függetlenség megadását. Pedig Namíbia mar ~ég dél-afrikai megszállás alatt volt, mikor Kuba az angolai nép segítségére sietett — épp a fajüldözők, a sza- kadár erők romboló tevékenysége miatt. A kubai távozás Angolából kétoldalú megállapodás kérdésé, míg a több mint egymillió namíbiai sorsa nemzetközi ügy. KOCSI MARGIT • • Ünnepi állományértekezlet a Tolna megyei Rendőr-főkapitányságon Dr. Dajka Miklós r. ezredes, a Tolna megyei rendőr- főkapitány helyettese 1983. október 1-vel 30 éves rendőri szolgálat után nyugállományba vonult. A főkapitányság művelődési házában ez alkalomból megtartott ünnepi állománygyűlésen részt vett Ladvánszki Károly r. altábornagy belügyminiszter-helyettes és a megye állami, társadalmi szerveinek számos vezetője. Dr. Dajka Miklós r. ezredesnek a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a haza fegyveres szolgálatában végzett eredményes, áldozatkész munkája elismeréseként a Vörös Csillag Érdemrend kitüntetést adományozta, melynek átadására az ünnepség keretében került sor. A belügyminiszter-helyettes dr. Farkas Miklós r. alezredest főkapitány-helyettessé nevezte ki. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. október 4-töl Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 647,66 6 654,31 6 660,96 Ausztrál dollár 3 983,46 3 987,45 3 991,44 Belga frank 83,15 83,23 83,31 Dán korona 467,80 468,27 468,74 Finn márka 783.00 783,78 784,56 Francia frank 554,70 555,26 555,82 Hollandi forint 1 504,37 1 505,88 1 507,33 Japán yen (1000) 187,62 187,81 188,00 Kanadái dollár 3 617,78 3 621,40 3 625,02 Kuvaiti dinár 15 307,57 15 322,89 15 338,21 Norvég korona 601,83 602,43 603,03 NSZK márka 1 690,09 1 691,78 1 693,47 Olasz líra (1000) 27,91 27,94 27,97 Osztrák schilling 240,38 240,62 240,86 Portugál escudo 35,80 35,84 35,88 Spanyol pesetg 29,39 29,42 29,45 Svájci frank 2 077,96 2 080,04 2 082,Iá Svéd korona 566,31 566,88 567,45 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 « 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 446,62 4 451,07 4 455,52 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. vannak érvényben. szeptember 21-1 közléseknek megfelelően VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. október 4-től Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintba! Angol font 6 454,68 6 853,94 Ausztrál dollár 3 867,83 4 107,07 Belga frank 80,73 85,73 Dán korona 454,22 482,32 Finn márka — a) 760,27 807,29 Francia frank 538,60 571,92 Görög drachma — b) 45,21 48,01 Holland forint 1 460,70 1 551,06 Japán yen (1000) 182,18 193,44 Jugoszláv dinár — a) 38,00 40,36 Kanadai dollár 3 512,76 3 730,04 Kuvaiti dinár 14 863,20 15 782,58 Norvég korona 587,42 623,76 NSZK márka 1 641,03 1 742,53 Olasz líra (1000) 27,10 28,78 Osztrák schilling 233,40 247,84 Portugál escudo 34,76 36,92 Spanyol peseta 28,54 30,30 Svájci frank 2 017,64 2 142,44 Svéd korona — a) 549,87 583,89 USA dollár 4 $17,54 4 584,60 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as
