Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-30 / 257. szám
a Képújság 1983. október 30. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 v •• j rr rr r Tudoszures Egy felháborodott felső- nyéki olvasó leveléből: „Ami nálunk ebben az évben a tüdőszűrőn történt, az azért már túlzás. Hétfőn „reggel” kezdtek. A reggel délután egy óra volt és fél négykor lejárt a munkaidejük. Másnap délelőtt sokan vártak nyugalmasan 11 óráig, de aztán 100—150 ember tolakodott, lökdösődött a kartonokért. Mire ránk került a sor, 1 óra volt, az egészségügynek pedig elmentek ebédelni, ott hagytak csapot-papot, és mikor szóltunk, hogy ez már tűrhetetlen, azt válaszolták „ha nem tetszik, akár háza is mehetünk.” Ebéd után újabb csata indult fél négyig, és aki addig nem került sorra, az ismét megpróbálhatta szerdán. Ez így ment mindennap”. Dr. Szügyi Gyula, a Tolna megyei Tanács V. B. egészségügyi osztály osztályvezető-helyettese vizsgálta ki az ügyet. „A községekben — így természetesen Felsőnyéken is — a tüdőszűrés előkészítése úgy történik, hogy 'a szűrőszolgálat vezetője felkeresi a tanács vezetőit és ez alkalommal állapítják meg a szűrések napi időpontját. Ezen megbeszélésről jegyzőkönyv készül, melyet a tanács illetékes vezetője és a szűrő- szolgálat vezetője is aláír. A szűrőszolgálat vezetője 1983. július 7-én járt a tüdőszűrés előkészítése érdekében Felsőnyéken. Az ekkor készült jegyzőkönyvben az ön áltál említett szűrési időpontok lettek rögzítve. A tanács ezután elkészítette a névre szóló idézéseket, mplyeken pontosan fel voltj tüntetve, hogy kinek melyik nap, hány órakor kell a szűrésen megjelennie. Augusztus 29-én az ön által említett tumultus abból adódott, hogy a lakosság nem a szürőkartonon feltüntetett időpontban jelentkezett szűrésre, hanem ahogy ön írja; ,odasereglett a fél falu, állampolgári kötelességének eleget tenni.’ Ilyen körülmények között természetes, hogy tumultus támadt. Abban, hogy hétifőn akart szinte mindenki részt venni a tüdőszűrésen, valószínűleg szerepet játszott az, hogy a községben előző nap búcsú volt. Emiatt aztán sokan a hétfői napjukat a tüdőszűrésen akarták igazoltatni. Kétségtelen tény, hogy a korábbi években folytatott gyakorlat, amikor reggeltől estig volt szűrés, a lakosság számára kényelmesebb volt. Ezt a gyakorlatot azért kellett megszüntetni, mert a községek túlnyomó részében a szűrőszolgálat tagjainak nem tudtak megfelelő szálláslehetőséget biztosítani. A nem megfelelő szállás miatt a szolgálat egy dolgozója füstmérgezésben meghalt. Miután a szálláshelyzet többszöri intézkedés ellenére sem javult, kénytelenek voltunk áttérni arra, hogy a -szolgálat dolgozói mindennap Szekszárdról indulnak munkába és a munka befejezése után oda vissza is térnek. Emiatt nincs lehetőség arra, hogy este 6—7 óráig legyen szűrés. A bejelentés kivizsgálása során megállapítottuk, hogy a tüdőszűrésre kötelezett személyek szűrővizsgálata Felsőnyéken a szűrésre biztosított idő alatt hiánytalanul megtörtént. A bejelentésben említett tumultust az okozta, hogy az állampolgárok nem az idézésben megjelölt időpontban jelentkeztek szűrő- vizsgálatra. A hasonló esetek csak úgy kerülhetők el, ha az idézésben megjelölt időpontot mindenki megtartja. Ebben az esetben a szűrés zökkenőmentes lesz, elmarad a lakosság ön által megfogalmazott felháborodása és a szűrővizsgálat dolgozói is nyugodt körülmények között tudják majd munkájukat végezni." Európa Star magnó Kákonyi József faddi lakos tavaly szeptemberben vásárolt egy Európa Star HM 4630-as rádiómagnót. „Sajnos olyat fogtunk ki, amit hamarosan a GELKÁ-ba kellett vinni. Sok huzavona után, ami 7-szeri javítást jelent, kaptunk egy csereutalványt. Más márkájúra szerettük volna kicserélni, de a tolnai vasműszaki boltban (ahol a cserét lebonyolíthattuk) nem volt választék, csak ez az egy fajta volt. Hosszú rábeszélés után megvettük. Ez pénteken történt. Az üzletvezető megígérte, ha nem válik be, szerdán visz- sza fogja cserélni. A magnó már az első nap tönkretette a vele járó kazettát. Eldöntöttük — visszavisszük. Igen ám! Pénteken volt a csere, aztán szabad szombat, vasárnap, hétfőn pedig az üzlet zárva volt. De nyugodtak voltunk, mivel a boltvezető szerdát mondott. Szerdán azonban finoman elküldött bennünket, hogy őt tovább az ügy nem érdekli, vigyük a magnót ahová akarjuk, a három nap úgyis lejárt.” Mátyás Tibor, a Tolna megyei Tanács Kereskedelmi Főfelügyelőség vezetője váilaszollt. ,A panaszos által említett tartós fogyasztási cikkel kapcsolatos hatályos jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy a kereskedelem csak olyan árut adhat el, amely minőségileg kifogástalan. Ha a vásárló ennek ellenére hibás árut kapott, jótállási igénynyel léphet fel. Ilyen esetben a jótállással vásárolt termék megjavítását, hibás alkatrészeinek, vagy ha kell, az egész készüléknek a kicserélését kérheti. A jogszabály arra is lehetőségt nyújt, hogy a vásárló a vásárlástól számított három napon belül a hibás termék cseréjét kérje. A helyszíni vizsgálat során megállapítottuk, hogy a Tolna és Vidéke ÁFÉSZ tolnai műszaki boltjának vezetője a vásárló által említett háromnapos határidő számítását szabálytalanul végezte. Figyelmen kívül hagyta azt a szabályt, miszerint ha a háromnapos határidő utolsó napja vasárnap, vagy munkaszüneti nap, a határidő meghosszabbodik, tehát a vásárló a következő munkanapon is bejelentheti csereigényét. Ennyiből szabálytalanságot követett el a fentebb nevezett üzlet vezetője. A vizsgálat ugyanakkor azt is megállapította, hogy a javító szerviz véleménye szerint a szóban forgó készüléket hibátlan állapotban adták el. A fentiek alapján javasoltuk az áfész vezetőjének, hogy vásárlójuk megnyugtatása érdekében a szóban forgó magnót a KERMI-vel vizsgáltassák meg és a vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedést tegyék meg.” Telefonszámunk: I6-2II Ml VÁLASZOLUNK 8 '"’” el Az utazási kedvez- menyekről és a dol- gozók gépjárművel történő csoportos szállításáról szól az m ..r .J építésügyi és város- fejlesztési miniszter 15/1983. (X. 6.) ÉVM számú rendeleté, amély meghatározza, hogy az ott megjelölt gazdálkodó szervezetek a dolgozóik részére milyen helyiközi utazási kedvezményeket kötelesek biztosítani, szabályozza a hazautazási költség havi egyszeri, valamint az egyéb helyközi utazási költségek megtérítését. Kimondja — többi között—, hogy igazolatlan távoliét esetében a menetjegy teljes költsége a dolgozót terheli, s hogy ha a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, vagy az fegyelmi elbocsátás folytán, illetőleg jogellenes kilépés címén szűnik meg, a dolgozó köteles az emiatt fel nem használt félhavi vagy havi bérletjegy vállalatot terhelő költségének időarányos részét a vállalat számára megtéríteni. Ugyancsak kötetes a vállalat részére megtéríteni a munkahelyre naponta bejáró dolgozó a vállalatot terhelő utazási költségnek az igazolatlanul távol töltött munkanapokra jutó arányos részét. Kihangsúlyozandó, hogy a munkába járáshoz szükséges helyi közelekedési eszközök igénybevételére jogosító bérlet költségét a vállalat a dolgozó részére nem térítheti meg. A dolgozók gépjárművel történő csoportos szállításával kapcsolatban kimondja a rendelet, hogy a vállalat köteles az ott megjelölt munkakörben és változó munkahelyre alkalmazott dolgozóit a szálláshelyről a munkahelyre és vissza, továbbá más munkahelyre történő átirányítás esetén a távolsági közforgalmú közlekedési eszköznek a munkahelyhez legközelebb eső állomásáról a munkahelyre, illetve a munkahelyről az állomásra térítésmentesen szállítani, ha a munkahely és a szálláshely, illetve az állomás közötti távolság a 2,5 km-t meghaladja, és a munkahely közforgalmú közlekedési eszközzel nem közelíthető meg. A rendelet, amely a Magyar Közlöny idei, 45. számában jelent meg, kihirdetése napján — 1983. október 6-án — hatályba lépett. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Kereskedelmi Értesítő f. évi 27. számában megjelent állás- foglalásra, amely a magán- kereskedői és szerződéses üzletek nyitva tartásáról szól és szükségesnek tartja, hogy a magánkereskedők és szerződéses üzletvezetők az üzletek nyitva tartását a lakossági igényekhez igazodva állapítsák .meg, a gazdálkodó szervezeték pedig a szerződések megkötésekor törekedjenek arra, hogy ábbao a nyitva tartással, illetve a vasár- és ünnepnapi tej- és kenyérárusítással kapcsolatos kötelezettségek is meghatározásra kerüljenek. A bor minőségjavítása érdekében hozott intézkedésekről szóló, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei, 21. számában megjelent tájékoztatóból pedig az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: „Az 1982. őszétől megmaradt termelői késztetek csökkentése érdekében valamennyi felvásárlással foglalkozó szervezet köteles — a szerződés szerinti feltételek mellett — a felkínált bort folyamatosan átvenni.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke „Itt állunk most körülötted, hogy taníts” In memóriám Babits Mihály Tálán sem eleiében, sem halála óta nem fordult ilyen nagy figyelem, érdeklődés a „poéta doctus” Babits Mihály költészete, munkássága felé, mint az il983-as esztendőben. Az emlékezés esztendeje ez, a tiszteletadásé. Más módon teszi ezt az irodalmat kutató tudós, es inas módón szólal meg az örökséghez, az erkölcsi, szellemi példához ragaszkodó író, költő. A Babits Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából Szekszárdon rendezett ünnepi irodalmi esten írói, költői vallomások sorával talalkozhattunk. Az egymás után következő emlékezések a hallgatóságban egyre kiteljesedő és mind maradandóbb Bábits-képet formáltak. Leszögezhetjük, az est sikere jórészt a „műsor” kitűnő szerkesztésén múlott. Ehhez természetesen hozzájárult a kortárs irodalmunk képviselőinek személyes megjelenésével járó élmény is. Tizennyolc vers és prózai alkotás hangzott el az esten. Tizennyolc villanásnyi mozaik egy emberről, aki „költő” volt, akiinek „egy kötelessége” volt „lelke igazát” mondani, és ezt tette. Idézzük fel csupán sk elhangzott írások címét a szerzők nevével. Ezekből is kiderül, hogy a tizennyolc mozaik megany- nyi színt is jelent Babitsról: íme: Domokos Mátyás: A lélek züllése ellen, Ta- káts Gyula: Verses szavak Szekszárdon Babits Mihály születésének 100. évfordulóján. Keresztury Dezső: Babits rehabilitációja körül, Rába György: Diáklárma, Pákolitz István: Költő, Csá- nyii László: Vallomás Babitsról, Fodor András: Babits, 1941., Galambosi László: Lépkedek már, Somlyó György: Babits Mihály halálára, Veress Miklós: Babits, Lakatos István: Babits Mihály sírja, Lengyel Balázs: A Babits-élmény nyomálban, Csorba Győző: Ba- bits-apokrif, Bertók László: Bahits-koszorű, Laczkó András: Babits és Rippl-Rónai, Tüskés Tibor: Babits és Ily- lyés, Lator László: Ahogy leghívebb mesterünk tanítja, Nemes Nagy Ágnes: Víz és Domokos Mátyás olvassa fel írását Az ünneplő közönség kenyér. E szerzők maguk döbbentek rá, hogy a „gondolkodó próféta” verseiben, tanulmányaiban, olvasottakban, önmaguk — tehát — mai nyugtalanságai feszülnek és amelyekben mai sors- kérdések egy része is ott keres választ. Talán éppen ezzel magyarázható Babits nagysága, klasszikussága, hogy művei új korokkal együtt élnek, hogy „újra értelmezhetők”. Mert mást mond nekünk és mást az utánunk jövő nemzedéknek. Mint ahogy mást mondott az előttünk járóknak is. Emiatt a „más” miatt kerülhetett intrikák, ellenségeskedések, félremagyarázások örvényébe. Itt jegyezzük meg, hogy az ünnepi irodalmi est hallgatósága abban a szerencsében is részeltetett, hogy olyan személyiség is megjelent vallomástételre, aki „Babits rehabilitációja körül” segédkezhetett. Ez az ünnepi est nem csupán Szekszárd közművelődési i életében hagyott nyomot, de az elhangzott írások önmaguk is irodalomtörténeti jelentőséget hordozhatnak. Bízunk benne, hogy a rendezők figyelmét nem kerülték el a dokumentálás modern technikai lehetőségei — mint a hangrögzítés, vagy a nyomdai sokszorítás — hogy akár módszertani anyagként, iskolai irodalomórákon vagy irodalmat kedvelő egyéb köVíz és kenyér című költeményét a szerző, Nemes Nagy Ágnes adja elő rak-, klubok, baráti társaságok rendelkezésére álljon a későbbiek során is vdszahall- gatható kazetta, vagy forgatható mappa formájában, hogy az esten elhangzott „a szenvedés, s a mámor túlaj- zott húrjáról szálló szavak.. mindenek javára” tegyenek. DECSI KISS JÁNOS Fotó: Gottvald Károly Keresztury Dezső Babits rehabilitációja körül című verse elé fűz néhány gondolatot
