Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-30 / 257. szám

/ 1983. október 30. Harc a cseppek ellen Az ember tüsszentésekor, köhögéskor vagy beszéd köz­ben igen sok apró, szabad szemmel néha nem is lát­ható cseppet ürít a levegőbe. Fényképfelvételekkel bizo­nyították, hogy egy-egy tüsz- szentéssel például körülbe­lül 20 000 cseppecske repül ki az orrból, de beszéd közben is — bizonyos mássalhangzók kiejtésekor — több száz tá­vozik a szájon keresztül. Ha a légutákban baktériumok vagy vírusok vannak, a csep­pek ezeket a kórokozókat magukkal ragadják, ezzel pedig betegségek közvetítői­vé válnak. ■Emiatt úgynevezett csepp­fertőzés útján terjed a lég­úti megbetegedések nagy ré­sze. Közülük az egyszerű megfázás a leggyakoribb, ami nátha, torokgyulladás, lég­cső- vagy hörghurut formá­jában jelentkezik. Ezt külön­féle vírusok okozzák, és év­ről évre késő ősztől kora ta­vaszig meglehetősen nagy számban fordul elő. Az inf­luenzának is hasonlók a tü­netei, de ez a betegség álta­lában súlyosabb lefolyású. Legkönnyebben úgy fertő­ződhetünk meg, ha a náthás, hurutos ember által ürített cseppecskéket közvetlenül belélegezzük. A kisebb csep­pek azonban — mivel köny- nyűk — hosszabb ideig le­begnek a levegőben. Közben beszáradnak és porszemek formájában a légáramlatok­kal néha igen nagy távol­ságokra is eljutnak. A tél a mi éghajlatunk alatt közismerten a csukott ablakok időszaka. Az embe­rek ilyenkor mindenütt a fűtött szobákba zsúfolódnak. A légtérben előbb-utóbb szükségképpen megnő a kór­okozók száma. Amikor hű­vös, nedves, ködös az időjá­rás, a települések levegője is kevésbé szellőződik, ezért több baktériumot, illetve ví­rust tartalmaz. A hideghatás, a nedvesség és a huzat rá­adásul olyan reakciót vált ki a nyálkahártyákon, ami csökkenti azok ellenállását a kórokozókkal szemben. Fo­kozódik a fertőzésekre való hajlam a kevés napfény, a mozgásbiány és az egyolda- lúbb táplálkozás miatt is. A cseppfertőzéssel terjedő betegségek egy része haté­kony védőoltásokkal meg­előzhető. Az utóbbi években például lényegesen csökkent a kanyarás megbetegedések ■száma. A leggyakrabban elő­forduló hűléses, hurutos be­tegségek ellen viszont a meg­előzésnek ezzel a speciális formájával még egyáltalán nem számolhatunk. A véde­kezés így három módon le­hetséges: ia kórokozók szóró­dásának megakadályozása, a megfázástól való óvakodás, és a szervezet általános el­lenállóképességének fokozá­sa. Vizsgálatokkal igazolha­tó, hogy például a védőálarc a köhögés, a tüsszentés vagy a beszéd közben ürített csep­pek nagy részét visszatartja. Az orr vagy a száj elé tar­tott zsebkendő ugyancsak gátolja a kórokozóval fertő­zött cseppek szétszóródását. Aki légúti huruttal bajlódik, lehetőleg kerülje a társasá­got. Különösen arra vigyáz­zon, hogy gyermekek, öre­gek, betegek között ne ter­jessze a kórokozókat. Télen igen fontos a fűtött helyisé­gek gyakori szellőztetése. Nadrágok Maradhat-e a gyerek a nagyszülőknél? A nagyszülők sokszor részt vállalnak unokáik neveléséből. Gyakori, hogy a fiatal házasok valamelyikük szüleinél kezdik meg a közös életüket. A legtöbb fiatal számára jóval gondtalanabb így az élet, mintha albérletben, filléres gondokkal küszködve kellene a saját lábra állniuk már az indu­lásnál. így azután az a szülő, aki sokszor erején felül nyújt felnőtt gyerekének (és család­jának), joggal érzi úgy, hogy „szavazati joga” van a fiatalok életvitelét és unoká­jának nevelését illetően. A gyerekek akkor sem nélkülözhetik a nagymama, a nagypapa segítségét, amikor végre saját otthonhoz jutottak. Legfeljebb a nagyszülők még több áldozattal tesznek eleget „gondozási kötelezettségüknek”. An­nak a kötelességnek, amit csupán saját, belső törvényük diktál. Okkal érzik kifosz­tottak magukat, amikor a fiatalok válása után szép lassan, vagy éppen minden át­menet nélkül idegenítik el tőlük unokáikat. Ilyenkor a „láthatás” által biztosított kere­tek között találkozhatnak unokáikkal. Sajnos, a jogszabály a nagyszülő számára külön láthatási jogot nem biztosít. A gye­reke — elvált fia, lánya — számára — biz­tosított időn belül találkozhat unokájával. Nem ritka az az élethelyzet sem, hogy a fiatalok hosszú éveket töltenek el a nagyszülők fedele alatt a gyerekeikkel. Akiket az első perctől kezdve körülvesz a nagymama, nagypapa, féltő gondoskodása. Aztán egyszer csak elhagyják a családot a fiatalok. Előfordul, hogy az elhunyt fiú vagy lány egyetlen gyermeke volt az idős embereknek. Most azután még görcsöseb­ben kapaszkodnak unokájukba. Ügy érzik, életük értelme már csak a náluk maradt kis félárva. Az özvegyen maradt fiatal, vagy közép­korú ember pedig nem marad végleg egye­dül. Üj családot alapít, elhagyja anyósa, apósa házát, azok gondjaira bízva — egye­lőre — gyerekét. Aztán egy napon, amikor már nagyjából rendezte körülményeit, ko­pogtat érte. Ilyenkor a nagyszülők kétségbeesnek. Hogy adhatnák oda féltett kincsüket, az unokájukat egy idegen embernek? A nagy­szülők ilyenkor szaladnak a gyámhatóságra, indítanák a gyermekelhelyezési pert. Nézzük, mihez van joguk? A nagyszülők gyermekelhelyezési pert nem indíthatnak. A gyámhatósági szakem­berek általában azt tanácsolják, ne zár­kózzanak el mereven a gyermekéért jelent­kező szülő kívánsága elől. Hiszen a gyer­mek gondozása, nevelése jog szerint is a szülő elsőrendű kötelessége és joga. (Ha­csak nincs valami olyan ok, amely ezt ki­zárná. Például bűnöző, erkölcstelen élet­mód, alkoholizmus.) Az kétségtelen, hogy a megszokott kör­nyezetből kikerülő kisgyerek eleinte ide­genkedve fogadja sorsának alakulását. Elő­fordul, hogy a szülő nem tudja meggyőzni a nagyszülőt arról, hogy gyermekének mel­lette van a helye. Perl kell indítania joga érvényesítésére. Bíróságaink figyelembe ve­szik a családjogi törvény alapvető rendel­kezéseit (a gyerek nevelése elsősorban a szülő joga — kötelessége), de nem alkal­mazzák automatikusan. Meghallgatják a nagyszülőket afelől, miért zárkóznak el a gyermek kiadatása elől. Es mérlegelnek minden tényt és minden körülményt, amely a gyermek érdekei mellett és ellen szól­nak. Fő szempont: képes-e a szülő a gyerek számára olyan környezetet biztosítani, amelyben testi-szellemi-erkölcsi fejlődése biztosítva lesz. DR. KERTÉSZ ÉVA A női divatban a nadrág századunk húszas éveitől hódít. Azóta kisebb, nagyobb változásokkal a nadrág el­maradhatatlan darabja a női ruhatárnak is. Kezdetben szoknyát utánzó, buggyos nadrágot viseltek a szépnem képviselői, a harmincas években a sportos öltözködés tette divatossá' a nadrág- szoknyát, amelynek nadrág­formája csak mozgás közben látszott a mély hajtás alatt. Ekkor lett az elegáns nők öltözete a szmoking — taft- ból, selyemből, bársonyból. Az ötvenes, hatvanas évek­ben a nőt már el sem lehe­tett nadrág nélkül képzelni. Bő szárú, csöves, térdnadrág, bokapantalló, ihalásznadrág követi egymást, hogy az utóbbi tíz év változásairól, a buggyos török bugyogóról, a répanadrágról vagy a divat­álló egyenes szárú nadrágról ne is beszéljünk. Most, hogy a divat újból a nőies nőt részesíti előnyben, mintha kevesebb nadrágot mutatnának be a divatrevü­kön. Pedig a nadrág még mindig kedvelt ruhadarabja a női öltözetnek: különösen ősszel, télen, amikor prakti­kussága vitathatatlan. A divattervezők most me­gint a férfidivatból merítik ötleteiket, amikor a nők szá­s. e. gyón is nőies, zsabós, masnis blúzzal, lebegő köpennyel, sok fényes gyönggyel, ékszer­rel oldják fel. Az már biztos, a téli utca az idén sem lesz mentes a nadrágos nők látványától. A kereskedelem is gondoskodik róla, hogy sokféle fazonú, anyagú nadrágban pompáz­hassanak, s a nőies és a fér­fias divat hívei egyaránt ta­láljanak maguknak kedvük­re való pantallót. Képeinken három űjdivatú nadrágos öltözéket mutatunk be. 1. Fiús nadrágkosztüm, szürke ceruzacsíkos gyapjú- szövetből. A bújtatott öv és a masnis blúz teszi nőiessé ezt a vdséletet. 2. Fekete szövetből készült térdnadrágos, fiúkabátos al­kalmi kosztüm, fekete se- lyempaszpollal. A manöken fehér 'tisztaselyem blúzzal vi­selte. 3. Tengerészkék garabon­ciás köpeny takarja a boká­ig érő, egyenes szárú nadrá­got ezen a francia modellen. mára kreálnak nadrágos ösz- szeállításokat. A nadrághoz ugyanis férfias kiegészítők illenek — zakó, férfikalap, ingblúz, fiús kiskabát, szmoking és mellény. Más-' kor a férfias nadrágot na­l KÉPÚJSÁG 5 Tárolóhelyek kialakítása Ha túl kevés a szekrényben a polc, növelhetjük a rakodó­teret polcra húzható, fehér műanyagbevonatú drótkosárral. Alkalmazható mindenütt, ahol a szekrényajtó és a polc kö­zött legalább 4 centiméter távolság van. (Különben nem le­het becsukni az ajtót.) Ahol alacsony a szoba, ott a függöny­tartó egyben polc is lehet, amelyre vázákat, könyveket, egyéb tárgyakat tehetünk. Tartórúdként megfelel egy festetten sep­rő- vagy partvisnyél (amit tetszés szerint színezhetünk), a füg­gönyt pedig akaszthatjuk karikákra, vagy a saját anyagából varrt hurkokra. Bélyeggyűjtő knek Újdonságok Az idősek gondjáról szól egy dán bélyeg. A 2 kr cím­let az öregek családi szere­pét jelképezi, a 2,50 kr cím­let az időseket utazás köz­ben mutatja be. Háromérté­kű újdonság jelképes ábrá­val a szárazföldi és a ten­geri mentőszolgálat tevé­kenységét köszönti. A gőzparipa első változa­tai (így 1836-Jban és 1838-ban épített mozdonyok) kelnek életre Kanada négy bélyeg­ből álló sorozatán. Sri Lanka ugyancsak a közlekedés múltját idézi fel. Az első ottani mozdony képe mellett régi autó, lovas kocsi, sőt, bivalyfogat látható a bé­lyegeken. A kézművesség dicséretét zengi az ír posta. Sorozatu­kon a fonást, a kosárfonást, a horgolást és a gitárkészí- tést ajánlják a közönség fi­gyelmébe. San Marino postája 500 lí­ra névértékű 'bélyeggel adó­zik az élelmezési világprog­ramnak. Az új címlet anyjá­nál táplálkozó csikót ábrá­zol. Jelentős sportesemény már nem marad bélyeg nélkül. Barbados három címlettel emlékezett meg az asztalite­nisz-világbajnokságról. A török posta három bé­lyeget adott ki a ciprusi tö­rök ellenállók tiszteletére. SPANYOL VITAMINBOMBA — HIDEG ZÖLDSÉGLEVES Hozzá valók: 4 személynek: 75 dkg paradicsom, ,1,5 ubor­ka, 2 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, fél zöldpaprika, ,15 dkg fehér kenyér, fél liter tej, 4 evőkanál ecet, 2 ká­véskanálnyi só, 3 evőkanál olaj, 2 evőkanál paradicsom- velő, bors, valamint: fél uborka, 1 fej hagyma, fél zöldpaprika, 1 tojás, 2 sze­let kenyér, olaj. A paradicsomot leforráz­zuk, bőrét lehúzzuk, félbe­vágjuk és magját eltávolít­juk. Az uborkát meghámoz­zuk, félbevágjuk, magházát eltávolítjuk és 1 cm-es 'szele­tekre vágjuk. A vöröshagy­mát és fokhagymát megtisz­títjuk és feldaraboljuk. A zöldpaprikát kimagozzuk, ereit kivágjuk és feldarabol­juk. A fehér kenyér héját Le­vágjuk, belét kockákra vág­juk. A paradicsomot, paprikát, hagymát, fokhagymát és a kenyeret turmixgépbe tesz- szük. Hozzáöntünk vizet, ecetet, olajat, sózzuk, bor- sozzuk és összeturmixoljuk. Végül a paradicsamvelőt hozzákeverjük. Az így el­készült levest tálba tesszük lefedjük és hűtőszekrényben kb. 2 óra hosszat lehűtjük. Közben elkészítjük a le­vesbetétet. Az uborkát meghámozzuk és kockákra vágjuk. A hagymát, a pap­rikát szintén megtisztítjuk és feldaraboljuk. A tojást 8 percig főzzük és kockákra vágjuk. A kenyeret apró koc­kákra vágjuk és forró olaj­ban megpirítjuk. A lehűlt le­vesbe téve tálaljuk. □OIVIUS <g*> nyilvános sorsoláson a BUDAPEST DOMUS SZEMÉLYGÉPKOCSIT IS NYERHET, ha november 1. és december 18. között a szekszárdi DOMUS ÁRUHÁZBAN vásárol. Amíg szól a Domus arany­csengő, minden 15 000,— Ft- nál nagyobb vásárlás után sorsjegyet adunk, amely részt vesz a december 22-i ÁRUHÁZBAN! Főnyeremény: SKODA 105 S személygépkocsi, IiI. díj: STEFI ülőgarnitúra, III. díj: VÉNUSZ kárpitos garnitúra. Egyéb értékes nyeremények! JÖJJÖN EL ÖN IS, AMÍG SZÓL AZ ARAN YCSENGÖ! (791) J DR. KATONA EDIT

Next

/
Thumbnails
Contents