Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-30 / 257. szám
1983. október 30. TníÉPÜJSÁG 3 Űttörővezetők megyei konferenciája (Folytatás az 1. oldalról) Mézes Ferenc, a tamási járási Űttörő Gárda parancsnoka a járásukban lévő honvéd, .munkásőr, tűzoltó és egészségőr Űttörő Gárda rajok munkájáról szólt, az ott folyó hazafias és honvédelmi nevelésről tájékoztatta a konferencia résztvevőit. Kiszler József, a szekszárdi kisegítő iskola úttörőcsapatának vezetője, a kisegítő iskolákban folyó úttörővezetői munkáról, a speciális területen jelentkező gondokról, problémákról szólt. István József, a megyei tanács elnökhelyettese a végrehajtó bizottság üdvözletét tolmácsolta a konferencia résztvevőinek és általuk a megye valamennyi úttörővezetőjének. A megyei tanács elnökhelyettese szólt a gyermekek munkára nevelésének kérdéseiről, de hangsúlyozta, hogy az iskola legfontosabb feladata a tanítás, a tudás elsajátíttatása a gyere- r kekkel. Külön kiemelte, hogy a Tolna megyei általános iskolás tanulók hatvan százaléka napközis, így számukra egész napos programot jelent az iskola. Szabadidős tevékenységre szinte csak a hét végén van lehetőségük, épp ezért nagyon fontos a hétvégék gazdag, tartalmas programjának megszervezése. A pedagógusok legfontosabb társadalmi munkája, hogy a gyerekeknek tanórán kívül szép, izgalmas, gazdag programokat, nevelő jellegű tevékenységet biztosítsanak — hangsúlyozta István József. Füléné Csorba Katalin, a szekszárdi pedagógus KISZ- bizottság titkára a megye egyetlen pedagógus KISZ- bizottságának munkáját ismertette és szólt a bizottsághoz tartozó ifivezetők KISZ- alapszervezetének munkájáról is. Rónai József, a bonyhádi Vörösmarty Általános Iskola úttörőcsapatának vezetője hozzászólása első felében a határozati javaslathoz több kiegészítést javasolt, majd a kisegítő iskolában végzett úttörőmozgalmi tevékenységről mondta el bonyhádi tapasztalatait. Zala István, őcsónyi úttörő- csapatvezető az úttörőgárda- tevékenységről szólva nem hallgatta el a gondokát, problémákat sem. Kitért a honvédelmi, hazafias nevelésre és a különböző szakraji versenyek nem egységes követelmény- és értékelési rendszerére. Garay Jánosné, a mórágya általános iákola rajvezetője a kis létszámú általános iskolákban folyó úttörőmozgalmi munka jellemzőiről beszélt. Dr. Király Ernő, a megyei pártbizottság titkára elismeréssel szólt a megyében folyó úttörőmozgalmi munkáról. Mint elmondotta, az elmúlt négy év számos eredményt hozott. Szólt a demográfiai hullám hozta gondokról, feladatokról, arról, hogy a most úttörőkorú korosztály a legnépesebb. Tájékoztatta a küldötteket megyénk gazdasági életéről, elért eredményeiről. Hozzászólása befejezéseként pedig az úttörőmozgalom demokratizmusának további erősítésére hívta fel a fiTemesi Ágnes szóbeli kiegészítését tartja gyeimet. Mint mondotta, az a gyerek, aki úttörőként megtanul élni demokratikus jogaival, később a KISZ-ben, a közéletben is gyakorolja azt. Ezt követően a mandátum- vizsgáló bizottság vezetője, Móhn Gyula emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy száz- tizenkét küldött és négy szavazati jogú meghívott vesz részt a tanácskozáson. Jelentésében részletesen ismertette a küldöttek több adatát, életkorát, iskolai végzettségét és néhány „leg”-inek, így a legfiatalabb, a legidősebb, a legtöbb kitüntetést kapott küldöttnek emléklapot adott át. Biró Mártonná, a szekszárdi úttörőház vezetőhelyettese a honismereti, hagyományőrző és úttörőtörténeti munkáról beszélt és ismertette a szekszárdi úttörőház, mint ilyen irányú módszertani bázis tevékenységét. Török Mária, a megyei KISZ-bizottság titkára a KISZ Tolna megyei Bizottsága nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd az úttörőszövetség és a KISZ együttműködéséről, a fiatalok neveléséből adódó feladataikról beszélt. Mint elmondta, a megyei KlSZ-bi- zottség megállapította, hogy sokszínű úttörőmunka folyik a megyében, a beszámoló erről reális képet adott. Csöglei István tűzoltó alezredes, megyei parancsnokhelyettes az úttörőcsapatok és más szervek közötti kapcsolattartásról, az úttörő tűzoltók munkájáról szólt. iKitanics Lajos, az Üttörő Gárda megyei parancsnoka hozzászólásában a hazafias és honvédelmi neveléssel foglalkozott, külön kiemelve, hogy a hadijátékoknak, az Űttörő Gárda szakrajokban végzett kiképzésnek jelentős szerepe van a gyerekek mozgáskészsége, ügyessége, és tűrőképessége alakításában. Lencse Sándor, kurdi úttörőcsapat-vezető, az országos elnökség tagja az úttörőveze- tő-képzésről, az e területen jelentkező gondokról, problémákról, de eredményekről is beszélt. Szabó László, a paksi járási, városi Vöröskereszt titkára hozzászólásában leszögezte: a vöröskeresztes tevékenység az úttörőmozgalom szerves része, a táborozások, vöröskeresztes versenyek kapcsolódnak a gyerekek neveléséhez, mozgalmi munkájához. Soponyai Mihály, a faddi úttörőcsapat vezetője a csapatuknál folyó gyermekmozgalmi munkát ismertetve több hasznos módszertani ötletet nyújtott minden résztvevőnek. Scihuiber Judit, a szekszárdi tanítóképző főiskola hallgatója a főiskolákon folyó úttörő vezető-kép zést ismertette. Nyitrai István, a KISZ KB titkára a KISZ Központi Bizottsága és az országos úttörőelnökség üdvözletét adta át a tanácskozás résztvevőinek, majd elmondotta, hogy az országos úttörőkonferenciára készülve az úttörőelnökség értékelte megyénként — az úttörőmunkát. Mint megállapították, Tolna megyében a régebben is magas szintű úttörőmozgalmi munka az elmúlt négy évben tovább erősödött. Elismeréssel szólt arról is hogy a Tolna megyei elnökség saját rendezvényein túl rendszeresen vállalja országos nagy- rendezvények megszervezését is. Ilyen volt legutóbb a gyermek- és ifjúsági írók szekszárdi országos találkozója. Zobik Anikó a bonyhádi II. számú iskola úttörővezetője a rajvezetők továbbképzésének’ szervezettebbé tételét sürgette. Pogátsa Alajos a bonyhádi Vörösmarty úttörőcsapat vezetőjének helyettese a városban és környékén folyó szakági munkát ismertette, majd az úttörőcsapatok működési szabályzatának módosítására tett javaslatot. Takács Miklós paksi úttörőcsapat-vezető a dokumentumok több pontjához tett kiegészítő javaslatot és hangsúlyozva az önkormányzat és demokratizmus erősítésének fontosságát, a „fegyelem és a rend szépségére” hívta fel az úttörővezetők figyelmét. Dékány Mária, a bonyhádi kisdobos szakbizottság vezetője a kisdobosok nyári táborozásának eddigi eredményeit -ismertette és a táborozások során szerzett tapasztalatok tanulságait. Ezt követően Temesi Ágnes öszefoglalta a vitában elhangzottakat. A küldöttek a beszámolót a kiegészítésekkel együtt, valamint az állásfoglalást egyhangú szavazással elfogadták. A konferencia következő napirendjén a küldöttek megválasztották a tizenöt tagú új megyei úttörőelnökséget és azt a hat küldöttet, akik megyénket képvisélik az úttörővezetők VIII. országos konferenciáján. Végezetül az új úttörőelnökség megtartotta első ülését, ahol az úttörőelnökség elnökének ismét megválasztották Temesi Ágnest, az úttörőelnökség titkára Bácsalmási László, a tagjai Bordás István, Bojtos Erzsébet, Garay Jánosné, Heil Ferencné, Nagy Zsuzsanna, Pap Istvánná, Pécsiné Kemény Kornélia, Pogátsa Alajos, Sándor János, Soponyai Mihály, Szabó Ernő, Török Mária és Werner András lettek. Az úttörővezetők megyei konferenciája a DIVSZinduló eléneklésével ért véget. A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Atomerőmű-építkezés Hétköznapi beszédtéma Kováts Balázs kijelenti: a paksiak között csak hétköznapi beszédtéma az atomerőmű. Semmivel sem jelent már többet, mint a konzervgyár, vagy a téglagyár. Nincs szenzáció, pletykahadjárat, félelem... tíz hónapja együtt élnek a működő atomerőművel. Ez a tíz hónap bebizonyította, hogy ugyanolyan termelőegységnek kell tekinteni, mint bármilyen más gyárat. Csak annyi a különbözőség, hogy a konzerv elrakását el lehet képzelni még akkor is, ha egyetlen üveg befőttet sem készített az illető otthon saját fogyasztására. Az atomerőmű működése már bonyolultabb, némi fizikai ismereteket féltételez, de nem biztos, hogy minden fizikatanár ismeri működését... De, hogy nincs semmi titokzatosság az tény. Az elmúlt években Kováts Balázs és csapata 14—16 ezer emberrel találkozott és tartott előadást az erőműről és minden kérdésre tudás szerint válaszoltak is. A 14—16 ezer ember között volt 4—5 ezer paksi is, ami azt jelenti, hogy szinte minden családból kapott valaki valamilyen formában ismertetőt. Itt most nem beszélünk arról, hogy sokan dolgoznak is az erőműben, így számukra az információ első „kézből” áll rendelkezésre. Kováts Balázshoz azért is mentünk információért, mert magánbeszélgetések alkalmával sokszor szóba került: miként tudták „megemészteni” a paksiak az erőművet? A legilletékesebb az ügyben az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület paksi csoportjának szervező titkára, hiszen ő és barátai vállalták, hogy a felvilágosítást minden esetben az igényeknek megfelelően megadják. Százszámra kapták a kérdéseket 1980 óta. Milyen kérdéseket? — Az első kérdések közé tartozott mindig a következő: téves intézkedés miatt atombombává változhat-e az erőmű ? — És a válasz? — Egyértelmű a nem, de nehéz megmagyarázni, mivel a kérdező többnyire tájékozatlan. Azért mégis elfogadják a választ. Nem válhat bombává, mert az a természeti törvényekkel ütközne. Az atomerőműben lévő hasadóanyag-koncentráció és annak geometriai elrendezése — ilyenkor rajzot is mutatunk — fizikai lehetetlenséggé teszi ezt. — Még egy kérdést kérhetek? — A második helyen a Duna vizére és élővilágára kérdeznek rá. Azt már tudják, hogy itt van meleg víz, és. az a Dunába kerül, így a kérdés jogos. Erre azt szoktuk válaszolni, hogy a Duna vizét, a folyó mellett elhelyezkedő hagyományos erőművek is felmelegíthetik. Egyébként a Duna vizének hőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal emelkedik, de az is csak egy bizonyos körzetben. — Szóval nincs titok. — Nem is lehet. — Nekem tett föl valaki egy kérdést. Válaszolna rá? — Természetesen. — Mi lesz az atomerőmű közelsége miatt a paksi konzervgyár exportjával? — Nem lepett meg. Nekünk is feltették többször. — S mit válaszoltak rá? — Ha van mit, akkor nyugodtan lehet exportálni. — Vajon miért kérdezték ezt? — Azért mert ott is van ellenőrzés. A konzervgyárnak van saját berendezése, s talán ettől ijedtek meg az emberek. A következő kérdéseket már Tallósy Jánosnak, az üzemviteli osztály vezetőjének tettük fel. — Nehezen lehet elképzelni, a sajtóban és több helyen is megjelent számokat. Mint azt például, hogy a Paksi Atomerőmű 1983-as tervét teljesítette október 1- ig, azaz 1600 GWh áramot termelt. Mit jelent ez? — Magyarázzuk meg? — Kérem. — Egy család 1982-ben 1 544 kilowattóra villamos energiát fogyasztott. A Paksi Atomerőmű egyes blokkjának 24 órás termelése 6350— 6470 család éves villamos- energia-igényét elégíti ki, ami megfelel egy 18 000-es település — ez esetben Paks — lakossága éves szükségletének. Tehát egy évben any- nyi áramot termelünk, hogy Paks 365 évig gazdálkodhatna azzal. — így már meloldhatjuk az előbb említett gigawattórát. — Igen. Az 1600 GWh azt jelenti, hogy az erőműben október 1-ig egymilliárd- hatszázmillió kilowattórát termeltünk. Egy család pedig egy évben 1544 kilowattórát fogyaszt. Lehet számolni! — Köszönöm, nem kérek belőle. De azért kíváncsi lennék, hogy mennyi az önköltsége egy kilowattóra villamos áramnak. — A paksi atomerőműből a hálózatra adott villamos energia fajlagos önköltsége az 1984-es évre várhatóan 101 fillér, amiből az állami kölcsön kamatának törlesztésére 40 fillért fordítunk kilowattóránként. — A következő kérdés adódik magától. — összehasonlításul: a Magyar Villamos Tröszt erőműveinek átlagos fajlagos önköltsége az 1983-as évre 117 fillér. — Tehát az atomerőmű olcsóbb ? — A számok is bizonyítják. H. J.—G. K. Húsipari brigádvezetők tanácskozása íAz állami húsiparban dolgozó szocialista brigádvezetők tizenharmadik országos tanácskozását szombaton Győrött tartották meg. A 19 ezer tagot tömörítő 1250 szocialista brigádot a legjobban dolgozó 100 közösség vezetője képviselte. A tanácskozáson részt vett és ielszólalt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is. Falud! Endre, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója vitaindítójában elmondotta, hogy a mintegy 35 ezer dolgozót foglalkoztató állami húsipar az idén is eleget tesz a belföldi ellátás terén rá váró feladatoknak, s jelentős mennyiségű húsexportot is elkönyvelhet. A szocialista brigádok tagjainak nagy szerepe van abban, hogy 1983-ban mintegy 8 millió sertés, több mint félmillió szarvasmarha, egymillió juh felvásárlását, vágását, feldolgozását és értékesítését oldja meg az állami húsipar. Az ágazat az elmúlt években valódi nagyiparrá fejlődött, s évente mintegy 20 milliárd forint értékű árbevételt ér el. Űj kombinátok épültek és jelentős rekonstrukciókat hajtottak végre. A rekonstrukciók révén elsősorban >a feldolgozó- kapacitásokat növelték; az ország valamennyi megyéjében van húsipari tevékenységet ellátó állami vállalat. A vitában sok szó esett a minőségi munkáról. Az elkövetkező években — helyeselték a résztvevők — ne.m elsősorban a mennyiségi termelés növelése lesz a legfontosabb cél, hanem a minőségi termékek arányának emelése. A melléktermékek feldolgozását is szélesíteni kívánják. A belföldi ellátás színvonalának megőrzésére, sőt növelésére évenként továbbra is csaknem 400 ezer tonna húst, húskészítményt állít elő az állami húsipar. Emellett nem mondanak le az export növeléséről sem: elismert minőségű termékekkel jelentkeznek a nemzetközi piacon. A minőségi árut a néhéz világgazdasági körülmények között is értékesíteni lehet. örvendetes tény, hogy az aszályos év ellenére is biztosított a nagy létszámú állatállomány takarmányellá- tása. Megfelelő garancia van arra, hogy 1984-ben is hasonló mennyiségű sertést, juhot és több szarvasmarhát tud felvásárolni, levágni és feldolgozni az állami húsipar, mint 1983-toan. A tanácskozás végén kitüntetésekre került sor. Több mint 40-en miniszteri és vállalati kitüntetést kaptak. (MTI) Az egyes blokk 1983 októberének végén-----------------------------i—-------------------------------------------------------------------------------------
