Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-04 / 234. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 234. szám ÁRA: 1,40 Ft 1983. október 4., kedd Mai számunkból BESZÉLGETÉS A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY TERVEZETÉRŐL (3. old.) MINDENHEZ KÖZEL (4. old.) A TAMÁSI IS ELVESZTETTE VERETLENSÉGÉT EGY ÉV MÉRLEGE (5. old.) (3. old.) A föld termőereje Két, fontos feladat áll most a mezőgazdasági nagyüzemek előtt. A terv szerint növelniük kel! az őszi kalászosok valamint a repce vetésterületét. Mindkét növényféleség termésére szüksége van az országnak. Az idei aszályos esztendőben a tervezettnél kevesebb gabona termett, s ezt jövőre pótolni kell. A népgazdasági terv azzal számol, hogy az őszi kalászosok vetésterülete az idei őszön 2—3 százalékkal növekszik. Tavaly egymillió 585 ezer hektáron fordultak meg a vetőgépek, most ennél mintegy 50 ezer hektárral nagyobb területet kellene bejárniuk. A repcénél hasonló a helyzet: több év átlagában 60—70 ezer hektáron termelték a gazdaságok az olajos növényt, az idén 100 ezer hektárra, lenne szükség. A gabonának és a növényolajnak kedvező a piaca a világban, így az értékesítés növelésével a népgazdaság bevételei gyarapodnának. A repcetermesztés bővítésének még szakmai okai is vannak. Hosszú ideig a napraforgó volt a gazdaságok kedvelt ipari növénye, mert a termesztés technológiája gépesített, az olajos mag értékesítése pedig nagy jövedelmet hozott. Ezért igyekeztek a napraforgó vetésterületét növelni a nagyüzemek. Csakhogy ennek szakmai korlátái vannak. Követelmény ugyanis, hogy legalább öt esztendeig ne kerüljön ugyanabba a földbe napraforgó. Sok gazdaság ezt nem vette figyelembe, s így terméseredményei leromlottak. Várhatóan csökken ezért a napforgó területe, az olajra viszont szüksége van az országnak. Az elmaradás repcével pótolható. Köztudott, hogy a mezőgazdaság egyre kisebb területen termel. Lehet-e ilyen körülmények között a kalászosok és a repce területét növelni? Csakis oly módon, hogy az említett növényeknek valamit ki kell szorítania a szántóföldekről. A tervezők is ezzel számoltak. Kínálkozik is erre a tömegtakarmányok területcsökkentése. Az idén 890 ezer hektáron termeltünk tömeg- takarmányokat — a szakemberek szerint az indokoltnál nagyobb területen. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a gazdaságok jó részében nem fordítanak kellő figyelmet a tömegtakarmányok termesztésére, ezért alacsonyak a termésátlagok. Ésszerűbb földhasznosítással, a technológiai fegyelem következetes be- | tartásával kisebb terület is elegendő lenne az állatok takarmányigényének kielégítésére. Ha például 5—10 százalékkal növekednének az egyébként rendkívül alacsony termésátlagok, 50—90 ezer hektár termőterület szabadulna fel, s máris lenne hely a kalászosok és a repce termesztésének bővítéséhez. A takarmánytermesztésben nem a termésátlagok növelése az egyedüli feladat. Elfeledett gyakorlatot is fel lehetne — kellene — éleszteni, miszerint a termőföld j egy része kétszer hasznosítható. A kisparaszti gazda- j Ságokban következetesen alkalmazták ezt. ősszel különféle takarmánykeverékeket vetettek, a fejlődő növényeket télen legeltették vagy tavasszal kaszálták. Áp- j rilis végén, május elején már tarló volt a földeken, s j ezekbe kukoricát vagy újra takarmányt lehetett vetni. Most különösen szükség lenne e gyakorlat felújítására, hiszen rragy létszámú és termelőképességű állat- állománya van az országnak, másfelől az aszályos időjárás megapasztotta a takarmánykészleteket. Több gazdaságnak is gondja, elég lesz-e a kazlazott széna vagy a silótakarmány az új termésig. A különféle keverékek termesztésével meg lehet pótolni a hiányt, s ez voltaképpen még újabb szántóterületet sem igényel. A tervezgetésnek illetve áz elképzelések megvalósításának van egy fontos feltétele: ésszerűen kell a földet- hasznosítani a gazdaságokban. S ezen nemcsak a természeti, közgazdasági adottságokhoz igazodó termelésszerkezet értendő. A föld termőerejével sem szabad visszaélni, mert ez csak a terméseredmények rovására mehet. Jóllehet, megszűnt a talajt zsaroló gazdálkodás az országban, de a földek tápanyag-feltöl- töttsége még most sem a legkedvezőbb. A vizsgálatok szerint igen gyenge, illetve közepes a foszforellátottság a szántóterület 38 százalékán. Egyes vidékeken ennél jobb, másutt rosszabb a helyzet. Ebből az is következik, hogy a műtrágyázás elengedhetetlenül fontos feltétele a terméseredmények megtartásának is. Sok gazdaságban mintha nem vennének erről tudomást, és fékezik a műtrágya-felhasználást. Eddig 27 ezer tonna hatóanyag megrendelését vonták vissza a nagyüzemek. Az oka közismert. Az aszály miatt csökkennek a bevételek, s ezt a kiadások mérséklésével is igyekeznek ellensúlyozni. Csakhogy ingová-r nyos útra tévednek ott, ahol a műtrágyázáson, a talajerő pótlásán takarékoskodnak, hiszen így a jövő évi termést is kockáztatják. Farkas József Losonczi Pál hazaérkezett New Yerkból Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke hétfőn hazaérkezett New Yorkból, ahol részt vett az Indira Gandhi indiai miniszterelnök által kezdeményezett állam- és kormányfői találkozón és felszólalt az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, majd hazafelé* rövid időre megszakította útját Párizsban. Losonczi Pál fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Tratumann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Nagy János külügyi államtitkár, az Elnöki Tanács több tagja, valamint közéletünk több más vezető személyisége. (MTI) Magyar—NSZK agrártudományi Elutazott hazánkból a grenadai miniszterelnök Hétfőn elutazott hazánkból az NSZK Agrártudományi Egyesületének (DLG) delegációja. A küldöttség, amelyet Konrad Jacob, a DLG elnöke vezetett, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnökségével közösen áttekintette az eddigi együttműködés tapasztalatait. A vendégek elismerően nyilatkoztak a műszaki-tudományos eredmények magyarországi hasznosításáról és felajánlották együttműködésüket az NSZK-ban már eredményesen alkalmazott mikroelektronikai berendezések közös felhasználására, elsősorban az üzemi folyamatok irányításában. A felek kívánatosnak tartják fiatal szakemberek. egyetemi hallgatók cserelátogatásának megszervezését, a kölcsönös szakmai utak számának növelését, valamint csereüdültetés megvalósítását. A delegáció a négynapos^ látogatása során megtekintette a „bábolnai napok '83" bemutatóit. A küldöttséget fogadta Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. Maurice Bishop. a Grenadai Népi Forradalmi Kormány és az Üj Mozgalom Párt (JEWEL) elnöke, aki Lázár György miniszterelnök vendégeként hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban, hétfőn elutazott Budapestről. A kormányfő kíséretében volt Unison Whiteman külügyminiszter, George Louison mezőgazda- sági miniszter, Richard Jacobs, Grenada Budapesten is akkreditált nagykövete. A vendégeket a magyar és grenadai zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren búcsúztatták. A búcsúztatásra megjelent Lázár György, Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter. Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, Dömény János, hazánk Grenadában is akkreditált nagykövete, valamint társadalmi és gazdasági életünk számos vezető személyisége. Miután a magyar és a grenadai közéleti vezetők elbúcsúztak egymástól, a vendégek különgépe a magasba emelkedett. Összehívták a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottságát ., Az előzetes megállapodásnak megfelelően 1983. október közepén Szófiában kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának soros ülésére. (MTI) Kis lakótelep a Malomhegyen A „nagy” lakótelep Paks déli részén, a Kishegyen terül el. Itt többszintes bérházak, társasházak épültek. Sokan azonban nem ilyen lakásra, környezetre vágynak, ezért szerepel a város rendezési tervében kis lakótelepek létesítése is. Itt már családi házaknak, sorházaknak jelölték ki és adták el a telkeket. A kis lakótelepek egyike a malomhegyi, ahol kétszintes sorházak épülnek, mindegyikhez udvar és kis kert is tartozik. Sorházak a Malomhegyen. Az első — amelynek már a tetőszerkezete is kész — Pach Ferenc tévészerelőé. Mihail Gorbacsov látogatása hazánkban Mihail Gorbacsov', a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az MSZMP Központi Bizottsága meghívására szeptember 26.—október 3. között látogatást tett hazánkban. A látogatás során fogadta őt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Megbeszélést folytatott vele Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Látogatást tett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, a gyúrói Egyetértés, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban, az Enyingi Állami Gazdaságban és az Ikarus Székesfehérvári Gyáregységében. Véleménycserét folytatott gazdaságpolitikai kérdésekről, a magyar—szovjet gazdasági együttműködés néhány kérdéséről, különös tekintettel a mezőgazdasági és élelmiszeripari kapcsolatok továbbfejlesztésére. Mihail ' Gorbacsov hétfőn elutazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren Havasi Ferenc búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Szűrös Mátyás fogadta Sam Nujomát Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn fogadta Sam Nujomát, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnökét, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel az afrikai kontinens déli térségének helyzetéről. Az MSZMP képviselője a magyar kommunisták szolidaritásáról biztosította a na- míbiai nép küzdelmét, amelyet törvényes képviselője, a SWAPO vezetésével folytat a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért. Magyar napok Jugoszláviában Magyar gazdasági és műszaki napok kezdődtek hétfőn Belgrádban, szerdától pedig további két városban, Szarajevóban és Szkopjéban. Az ünnepélyes megnyitón Belgrádban dr. Hetényi István pénzügyminiszter mondott beszédet, méltatva a két szomszédos szocialista ország baráti kapcsolatait, egyre gazdagabb együttműködését. Hangoztatta, hogy kapcsolataink fejlesztése a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal „nem csupán kereskedelmi kérdés, nem a mindenkori konjunkturális helyzet szülötte, hanem politikailag jól megalapozott, tartós gazdasági érdekek kifejeződése. S.
