Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
1983. október 29. NÉPÚJSÁG 9 „Legfontosabb partnerünk Magyarország” Látogatóban a toruni Elana műszálgyárban Az együttműködést a kölcsöKészfil a műszál Lengyelország Az ezred fiai A háborúban nőttek fel, amely elvette gyermekkorukat. Harcoltak a frontokon, részt vettek az ellenállási mozgalomban, küzdöttek szovjet, jugoszláv, szlovák, francia, olasz partizáncsoportokban, katonáskodtak a Lengyel Néphadsereg és a Vörös Hadsereg kötelékében. Sokuk a varsói felkelésben vesztette életét. Mindössze tízegynéhány évesek voltak... Akik visszatértek közülük a háborúból, újra beültek az iskolapadba. Manapság csak egy stilizált sast ábrázoló díszjelvény különbözteti meg őket, az ezred fiait a kortársaktól és az utca emberétől. „Az ezred fiai” érmet a II. világháború legfiatalabb tizenhetedik életévüket addig be nem töltött lengyel katonáinak adományozza a Nemzetvédelmi Minisztérium. Eddig két és félezren kapták meg az érmet. Ennyien voltak a túlélők, akikről tudnak. Varsóban ma 600 férfi és nő viseli a díszjelvényt. 75 százalékuk közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 50 százalékuk párttag. Vannak soraikban vezető beosztású állami tiszviselők, élmunkások, orvosok, mérnökök. újságírók, jogászok, tudományos dolgozók, hivatásos katonák, a belügyminisztérium dolgozói. Többségük társadalmi aktivista. Az ezred fiai fontos feladatuknak tartják az ifjúság nevelését. A mai fiatal korosztályok részére rendezett találkozóikon 400 ezer diák, úttörő, ifjúmunkás és katona vett részt. A díszjelvény tulajdonosai 1969 óta patronálnak gyermekotthonokat. Gondot fordítanak a háborús emlékek megőrzésére is. Dokumentumokat gyűjtenek azokról az akkor ifjú lengyelekről, akik részt vettek a fasizmus elleni harcban, majd az újjáépítésben. Eddig mintegy 2300 társuk életútját vázolták fel kérdőívek, visszaemlékezések. eredeti fény- képfelvételek segítségével. A történeti anyagot egy monográfia megírásához használják fel. A toruni Elana műszálgyár dolgozóival folytatott beszélgetések során a szó gyakran fordul magyar témák felé. Nem csoda, hiszen az üzem szoros kapcsolatokat tart fenn Magyarországgal, az export 90 százaléka magyar piacra kerül. A gyakori kereskedelmi és termelési tárgyalások nyomán fokozódott az érdeklődés Magyarország, a magyar nép iránt. Az „Elana” több dolgozójának vannak baráti kapcsolatai magyar ismerősökkel, családokkal. Együttműködésünket Magyarországgal — mondja Mi- roslaw Furmanek üzletkötő — hagyományosnak nevezhetjük, noha maga az üzem még fiatal: ebben az esztendőben tölti be huszadik évét. Lengyelországban ez az egyetlen — és Európában az egyik legnagyobb — műszálgyár, amely gyapjú- és pamutszerű termékeket gyárt. Üzemünk más vonatkozásban is egyedülálló: néhány tucat hektáron voltaképpen több vegyi üzem működik, - kezdve az alapvető vegyi termékek előállításán és félgyártmányokon át egészen a végtermékig, a szintetikus szálig. Az üzem végtermékei közé tartozik a gyapjú- és pamutszerű tergál (lengyel nevén elana, amelyről az üzem a nevét kapta), a torién néven ismert poliészter-selyem, és a poliészterszálból előállított sokféle keresett cikk, főként paplanok, párnák, hálózsákok. Az idei tergál- és műselyem termelés együttesen 72 000 tonna lesz, de ez még nem az üzem kapacitásának csúcsa. A legközelebbi években el fogjuk érni az évi 80 000 tonnát. Hozzá kell tennünk, hogy a jelenlegi termelés így is magasabb az 1980—82. évinél, amikor 65 000 tonnát állítottunk elő évente. A válság a mi üzemünket sem kerülte el — folytatja Miroslaw Furmanek. — nehézségeink voltak az anyag- ellatással és a kooperációval. Híján voltunk olyan alapvető nyersanyagoknak, mint a paraxilén, glüfcol, daraszén, fűtőolaj. Ezeken a nehézségeken már túljutottunk, de továbbra is érezzük egyes adalékanyagok és gépalkatrészek hiányát. Ügyszólván egész gépparkunk nyugati országokból származik és szükség van rendszeres karbantartásukra, de ezt a problémát részben megoldja az exportunkért járó deviza-jóváírás. Az üzem termékeinek zöme hazai piacra kerül, 10—15 százalékát exportáljuk, s mint már említettük, az export 90 százalékát a Magyar Népköztársaság veszi át. A magyar piacot az Elana minden esztendőben 3500—4500 tergálszállal látja el, körülbelül 15 millió rubel értékben. Jelentős a műszálgyártásnál keletkező hulladékanyagok kivitele is. Az év első negyedében a nyugati' országokba az üzem 300 ezer dollárért műszál- és vegyi- anyag-tömböt exportált. Ennek az összegnek egynegyede az üzem rendelkezésére áll. — Számunkra a magyar piac a legfontosabb — mondja Miroslaw Furmanek. nős szállításokra vonatkozó, több évre szóló kormány- ' megállapodások szabályozzák. Az Elana termékeiért cserébe Lengyelország egyebek között PVC-t, növényvédő szereket, gépjármű-gumiabroncsokat kap a magyar féltől. Együttműködésünk 1968-ban indult, s ez idő alatt megismerkedtünk több tucatnyi magyarországi üzemmel, amelyek műszálszükségletét gyakran 80 százalékban az Elania szállításai fedezik. Tergálszálunk legnagyobb átvevője a Pamutfonó Kombinát, a műselyemé pedig a Magyar Selyemipari Vállalat. Mint már mondottuk, a termelési és kereskedelmi kapcsolatok nyomán fokozódott a Magyarország iránti érdeklődés az ELana dolgozói körében. Torun óvárosában, két műemlékházban működik az üzemi kultúrotthon, amelynek manzárdját magyar klubnak rendezték be, magyar csárdát idéző bárral, a falakon gyönyörűen pingált kalocsai virágokkal. — Körülbelül száz tagunk van — mondja a klub meg- atakítója és vezetője, Janusz Bilski, — de szívesen Látunk bárkit, aki kellemes hangulatban, egy pohár bor mellett .meg akarja kósolni konyhánk specialitását, a paprikás krumplit, aki magyar muzsikát szeretne hallgatni, érdekes emberekkel találkozni, részt venni a magyar táncesten. A klubtagok számára minden évben kirándulásokat szervezünk Magyarországra, így már sokaknak volt alkalmuk megismerkedni a magyar tájak szépségeivel, bensőségesebb kapcsolatot teremteni a magyarokkal. A részt vevők minden útról rengeteg szép élménnyel térnek haza. A klubtagok zöme fiatal, a.mi érthető, hiszen az Elana hétezer dolgozójának 60 százaléka még nem töltötte be harmincadik évét. Közel másfél ezren a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai. VERONIKA ZIELINSKA A szverdlovszki Ural más Gyárak bölcsője — a gyár A szverdlovszki Uralmas termelési egyesülés fél évszázada meghatározó szerepet tölt be a népgazdaság vezető ágazatainak .műszaki fejlesztésében és fejlődésében. Itt gyártják a világszerte elismert exkavátorokat, présgépeket, fúróberendezé- seket, a különleges teljesítményű kohászati berendezéseket, a világ legnagyobb termelékenységű bugasorait: összesen 250 fajta gépet és berendezést. A világ minden földrészének országaiba eljutnak a vállalat termékei. A bányászati, kőolajipari és kohászati gépek exportjában a vállalat a Szovjetunió elsőszámú szállítója. A gépek és berendezések legnagyobb részét a Szovjetunióban és külföldön egyaránt szabadalmak védik. Az uráli gyár termékeire külföldön kiadott szabadalmak aláírói között találhatjuk az Egyesült Államokat, Nagy- Britanniát, Franciaországot és az NSZK-t. A külföldi cégek sz ívesen vásárolják az uráli üzemek őrlő- daraboló berendezéseit Az Uralmas termelési egyesülés rendkívül szerteágazó tevékenységet folytató termelői-gazdasági komplexum. A fő gyártóüzem mellett egy sor kisebb vállalat és gyár állítja elő a főter.mék- hez szükséges egységeket és alkatrészeket. A vállalathoz tartozik a Nehézipari Tudományos Kutató- és Tervezőtechnológiai Intézet is. Az Uralmas több tízezer dolgozót foglalkoztat. Szociális ellátottságukat széles körű fejlesztési program biztosítja. Valamennyi dolgozó gyermekei számára biztosított az óvodai elhelyezés. A vállalat saját kórházában a jól felszerelt rendelők mellett éjjel-nappal ügyeletet is tartanak. A dolgozók kényelmét szolgálja a három színházteremmel, szakköri helyiségekkel felszerelt kultúrpalota. A sportkedvelők három stadionban, uszodában és atlétikai pályán gyakorolhatnak. A gyermeküdülőkiben évente több mint tízezer gyermek pihenhet, szórakozhat. A vállalat a Szovjetunió különböző területein tart fenn üdülőket, szanatóriumokat. Vietnaryi Gyermeksportiskola Hanoi Ba Dinh nevű elővárosában nyolc évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit az Október 10. gyermeksportiskola. Az intézmény Észak-Vietnam felszabadulásának napjáról — 1954. október 10. — kapta nevét. Az iskola fennállása óta 7 ezer gyermek fordult meg az intézmény falai között. A legtehetségesebbek — mintegy 300 volt diák — ma élenjáró ifjúsági sportolók, vagy pedig edzők az anyaintézetben. Jelenleg 13 sportágban 1200 gyermeket oktat 36 edző, akik közül tízen „A sport mestere” cím tulajdonosai. A sportiskola, amely a munkájához a neveléstudományi intézettől, az oktatási minisztériumtól, továbbá a testkultúra és sportosztálytól renszeres segítséget kap, mintaszerűen működik. Diákjai az általános iskolákból kerülnek a sportintézmény előkészítő osztályába. Akik itt megfelelnek, további két- három évet töltenek kemény edzésekkel, majd az ifjúsági sportolók soraiba kerülnek. Az intézet munkáját a vietnami kormány Munka Érdemrenddel ismerte el a közelmúltban. Csehszlovákia Zetorok a világpiacon Jelenleg az öt világrész 90 országában üzemelnek csehszlovák Zetor traktorok. ■ A munkagépek gyártása 1946- ban kezdődött, s azóta a brnói Zetor Vállalat és a túrocszentmártoni Nehézipari Üzemek — a vásárlók igényeinek megfelelően — számos konstrukciós változtatást és korszerűsítést hajtottak végre termékeiken. A gyártási programban továbbra is szerepelnek a 17— 35 kilowatt teljesítményű traktorok és az összkerék- meghajtású, 92,4—113 kilo- wattos, hathengeres nehézgépek. Ez utóbbiakat Csehszlovákia lengyel és román vállalatokkal együttműködve állítja elő. Az idei év újdonsága a kertészetek számára készült Minitra kistnaktor, amely a plzeni CSAD Vállalat üzemcsarnokaiból kerül a piacra. A 9 kilowatt teljesítményű kistraktor óránkénti sebessége 20 kilométer. Fékberendezése 20 fokos hajlásszögű domboldalon is lehetővé teszi használatát. A túrocszent- mártoni üzemben most készítik elő az LKT 120—A típusú kerekes vontatók, a brnói gyárban pedig a hegyvidéki művelésre alkalmas traktorok gyártását. Csehszlovákiában évente mintegy 30—35 ezer traktort gyártanak, ebből átlag 25 ezer kivitelre kerül. A legnagyobb vásárlók közé tartozik Irak. Csehszlovák traktorok licecgyártása folyik Indiában és Burmában. A legjelentősebb dél-amerikai vásárló Uruguay, az afrikai országok közül pedig Angola. A szocialista vásárlók sorában Jugoszlávia áll az első helyen. A szovjetunió elsősorban az erdei traktorok iránt érdeklődik. Egy kikötőváros múltja és jelene Vönszan a KNDK keleti partvidékének középső részén elterülő Kangvon tartomány közigazgatási, kulturális és gazdasági központja. A valaha csendes kikötő- városkát nem kerülték el a háború pusztításai. Az 1950 és 1953 közötti amerikai bombázások romba döntötték Vönszant. Szerencsére ma mindez történelem. A korszerű kikötő állja a versenyt az összehasonlításban, s a városban már nyomát sem látni a háborús pusztításoknak. Vönszan ma .modern város. Sugárútjait 20 emeletes toronyházak, üzletsorok szegélyezik. Mindenütt sok a zöld, s a lakótelepeken kényelmes otthonok épültek. A tengerparton strandok, szálloda, éttermek, szórakozóhelyek létesültek. A városi stadion, a színházak és a mozik gazdag programról gondoskodnak. Kielégítő a szolgáltató és az üzlethálózat is. Vönszan több felsőoktatási intézménynyel is büszkélkedik. Mező- gazdasági főiskolája és közgazdaság! egyeteme van.
