Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

1983. október 29. Mongólia Szovjet segítség A Szovjetunió évtizedek óta jelentős segítséget nyújt a mongol mezőgazdaságnak. Részben ennek az anyagi, műszaki-technikai támoga­tásnak köszönhető az ország agráriparának fellendülése. A legutóbbi tervidőszak­ban például szovjet segít­séggel kezdte meg munkáját 9 — a szűzföldek feltörésével és megművelésével foglalko­zó — nagy gazdaság, továb­bá 6 nagyüzemi módszerek­kel dolgozó tehenészet és 3 takarmánytermelő farm. Gyakran nyújtanak se­gítséget a szovjet szakembe­rek a talajjavítási munkála­toknál és az öntözéses gaz­dálkodás meghonosításánál. Jelenleg már 14,5 millió hek­tárnyi legelőt öntöznek az országban, ami nagyban hozzájárult az álattenyész- tés felvirágoztatásához. Szov­jet támogatással épült meg 14 ezer istálló: az állatállo­mány 70 százaléka fedett he­lyen vészelheti át a szigorú, hideg téli hónapokat. A kis­állatállomány pedig teljes egészében zárt helyen telel­het ki. A sokoldalú baráti segít­séggel a mongol emberek szorgalma párosul: az újon­nan épült gazdaságok tavaly a tejtermelés 64, a gyapjú 62, a hús 53, a gabona 60, a bur­gonya 14 és a zöldségfélék 40 százalékát termelték meg. A tak armán y tér m el ő gazdasá­gok pedig megkétszerezték készleteiket. A jelenlegi tervidőszakban a szovjet mezőgazdasági gépgyárak ismét különféle gépeket szállítanak a szűz- földeken gazdálkodó szövet­kezeteknek. Kiépítik a gép­javító állomások hálózatát is. Acélszárnyakkal a Nap felé Öt tenger vízi központjának nagyvárosában Kujbisev látképe a Volga-partról Mintha Oroszország törté­netével találkozna, aki Kuj- bisevbe látogat. Itt is, ott is emléktáblákat, emlékműve- kef láthat, amelyek a távo­li és a közeli múlt esemé­nyeiről beszélnek. A várost 1586-ban alapí­tották Szamara néven. Raj­ta vonultak át Sztepan Razin és Jemeljan Pugacsov pa­raszthadseregei, a huszadik század kezdetén pedig a for­radalmi mozgalom egyik központjává nőtte ki magát Oroszországban. Itt élt és dolgozott Alek- szej Tolsztoj és Makszim Gorkij az író, M. Frunze, a híres hadvezér és az SZKP kiemelkedő személyisége, Kujbisev, akinek tiszteletére kapta a város új nevét. Nem messze a Volga-parttól áll az a ház, amelyet minden helyi lakos ismer. Abban a házban éllt négy évig az Uljaoov család. Vlagyimir Iljics Le­nin a szamarai időszakban a fontos munkák egész sorát alkotta a marxizmus elméle­téről és gyakorlatáról. NYOLCVAN ORSZÁGBA SZÁLLÍTANAK A város utcái megőriztek sok emléket a cárizmus meg­döntésének idejéből és a polgárháború éveiből, ami­kor a fehérekkel vívtak elke­seredett harcokat. A Nagy Honvédő Háborúban Kujbi- seven is átment a frontvo­nal, de a munka folyt to­vább. Vállalatainak a több­sége átállt a haditermelésre, s rövid idő alatt megindult az ország nyugati területei­ről ideevakuált üzemekben is a termelés. A mai Kujbisev nemcsak a Volga-vidék, hanem az egész Szovjetunió egyik leghatal­masabb ipari és kulturális központja, A város lakossá­gának száma .már régen át­lépte a milliós határt. Az it­teni gyárak és műhelyek termékei a világ több mint nyolcvan országában nagy keresettséget élveznek. Gyár­tanak itt repülőgépeket, fel­dolgoznak kőolajat, termel­nek nagy pontosságú, prog­ramvezérléses szerszámgé­peket, készítenek csapágya­kat. Nagyon népszerűek az itt előállított közszükségleti cikkek is: a Kaszkad televí­ziók, a Vihr csónakmotorok, a Zim karórák... Itt működik Európa egyik leghatalmasabb kohászati üzeme. Széles körben ismer­tek a Szovjetunióban a kö- zépvolgai szerszámgépipari üzem márkajelzéseivel el­látott gépek. Ez az üzem a legrégibbek közé tartozik a Szovjetunióban, nemrégiben volt száz esztendős. LEGENDÁS REPÜLŐGÉPGYÁRTÁS A helyi lakosok büszkesé­ge a repülőgépgyár. Itt ké­szítették a híres ANT—25-öt, amelyen az első leszállás nélküli repülést végezték Moszkva és Vancouver kö­zött. És innen kerültek ki a legendás „repülő tankok”, az IL—2 csatarepülőgépek. Az egyik IL, amelyik visszatért a második világháborús harcmezőkről, most egy ta­lapzatra helyezve áll, mint a szovjet emberek hősies mun­kájának az emlékműve, an­nak a munkának, amelyet azokban a kemény eszten­dőkben végeztek. A kujbisevi repülő terme­lési egyesülés mai terméke a TU—154-es repülőgép. A földkerekség .minden konti­nense fölött ott repülnek. Tavaly a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek törvényerejű rendeleté­vel azokért a -nagy sikere­kért, amelyeket a város dol­gozói a gazdasági és a kul­turális építésben értek el, a forradalmi mozgalomban va­ló aktív részvételért és kü­lön hangsúlyozva a Nagy Honvédő Háborúban a német fasiszta hódítók szétzúzásá­hoz való jelentős hozzájáru­lást, Kujbisev várost Lenin- renddel tüntették ki. ÉPÍTKEZÉSEK ÁLLVÁNYERDEJÉBEN A mai Kujbisev az új építkezések állványzatának valóságos erdejében él. Csu­pán az elmúlt tizedik ötéves terv éveiben összesen 2,65 millió négyzetméter alapte­rületű lakóházat építettek fel, vagyis több mint 53 ezer lakást. Az új mikrorajonokban a lakásépítéssel egyidejűleg készülnek el a kulturális­szolgáltató központok: szé­lesítik az iskoláskor előtti gyermekintézmények hálóza­tát, felépül a rendelőintézet, megkezdik munkájukat az élelmiszerboltok. Megújulnak a terek, a sugárutak, az ut­cák, új szállítási-közlekedé­si főútvonaliakat építenek. Kujbisev négyszáz éves ju­bileumára üzembe helyezik a kujbisevi metró első szaka­szát. Nagy figyelmet fordítanak a régió ökológiai fejlődés kérdéseire. Olyan kutatásokat és megfigyeléseket végeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy a jövőben komplex módon oldhassák meg a levegő és a volga-i víz tisztaságának a problémáját. Ez utóbbi kü­lönösen időszerű, hiszen Kuj­bisev nagy folyami kikötő, amelyen keresztül az utas- és teherszállító hajók százai mennek ki és be naponta. A Volga—Don és a Volga— Balti-tengeri csatornáknak köszönhetően a nagy orosz folyó napjainkban már öt tengerrel áll kapcsolatban. MEGKAPÓ JELKÉP A meredek, élénkzöld hegyoldalon, arccal a hatal­mas Volga-folyó felé fordul­va, az erdővel borított mesz- szeséggel a háttérben egy öt­ven méteres fenséges alak emelkedik a magasba: egy munkás, akinek a kezében acélszárnyak vannak, ame­lyeket a nap felé emel. Ne­héz lenne ennél hűségesebb ábrázolást találni a városnak, amely a holnapba tart. ALEKSZEJ NYIKITUSK1N Bulgária Iparosodó megye Mihajlovgrad megye volt a központja a világ első an­tifasiszta felkelésének, az 1923-as szeptemberi felkelés­nek. Ma fehér kőből faragott emlékoszlop és a megyeszék­hely múzeuma emlékeztet a múltra. A megye ma semmiben sem különbözik a többitől. Új épületek, forgalmas üzlet- központok és közutak, korsze­rű ipari és mezőgazdasági üzemek jellemzik a vidéket, akárcsak az ország más me­gyéit. A rohamosabb fejlődés a hatvanas években kezdődött meg. Addig csak a Zlatija bő­termő vidéke, a varseci üdü­lőtelep gyógyvizei, Csiprovci népművészete, különlegesen szép szőnyegei, a berkovicai gesztenye és a mihajlovgradi nagy jószágvásárok híre tet­te ismertté e tájat. Mihajlovgrad jelenleg fej­lett ipari-agrár körzet, össz­termelésének 79,6 százalékát az ipar, 20,4 százalékát a me­zőgazdaság adja. Az ipari termelésből 34,6 százalékban az élelmiszeripar, 31,8 száza­lékban pedig a gépgyártás ré­szesedik. A jelentős üzemek közé tartozik a megye szerel­vénygyára, csiszolószerszám­gyára és padlóburkoló anya­gokat termelő vállalata. A Mezőgazdasági Gépalkatrész Kombinát gyártmányainak 50 százaléka Marhi-szerke- zet, amelyből 900-1800 négy­zetméter variálható alapterü­letű raktárak, vásárcsarno­kok, üzletek építhetők fel igen gyorsan. Nagy az érdek­lődés iránta a fejlődő orszá­gokban. Megfendelőik közé tartozik Nigéria, Mozambik, Angola. Rusze után a mihajlovgradi Lom Bulgária második leg­nagyobb dunai kikötője. Raj­ta keresztül vezet a legrövi­debb út Nyugat-Európából Szófiába. A kikötő évi áru­forgalma 3 millió tonna. Az áruforgalom 70 százaléka a Szovjetunióba, a többi Kö­zép- és Nyugat-Európába irá­nyul. Ebben a városban léte­sítették az elektromos targon­cákat gyártó Duna Kombiná­tot is. Innen kerül ki a bol­gár elektromos targoncák egyharmada. Világrekorder pilóta nők Tatjana Zujeva és Na- gyezsda Jeremina pilóta ok­tató a Moszkva területi je- gorovi repülőklubban. KA— 32-es helikopterrel 4 perc 46 és fél másodperc alatt hat­ezer méteres magasságba emelkedtek fel, majd két perc múltán horizontális re­pülést hajtottak végre hat és fél ezer méter magasságban. Ennek a teljesítménynek az anyagát megküldték a Nem­zetközi Repülő Szövetségnek (FAI) a világrekord regiszt­rálására. A KA—32-es helikopter — amely híres tervezőjéről, Kamovról kapta a nevét — sikeresen állja a próbákat a Szovjetunió különböző ég­hajlati viszonyai között. A kétlégcsavaros terjedelmére nézve kis gér több mint öt tonna terhet képes felvinni. A legmodernebb műszerek­kel látták el, nagy tartalék teljesítőképessége, jó hajtó­gépteljesítménye van. A helikoptert sokfelé al­kalmazzák épületszerelési munkáknál és a mezőgazda­ságban is. Kiváló repülési tulajdonságai miatt nagyon jól használható a magas he­gyek közötti feladatok vég­rehajtására. A pilótanők a műszereket és berendezéseket ellenőrzik a KA—32 pilótafülkéjében Felszállás előtt Nadrág a képernyőn 1-------;------­A Textilgépipari össz- szövetségi Tudományos Kutatóintézet, valamint a szovjet Tudományos Akadémia Információto­vábbítási Intézetének szakemberei elektroni­kus szabász-tervezőt fej­lesztettek ki. Alacsony dobogón állok, és érdeklődéssel szemlélem a körém ereszkedő masszív fekete gyűrűt. Néhány má­sodperc múlva kettős „be­kerítésben” találom magam. A gyűrűn kívül derekamat a hagyományos szabász-cen­timéterhez hasonló keskeny heveder is átöleli. Halkan beindul a villamos motor és a gyűrű gyors körforgással halad testem körül lefelé ... — Készen vagyunk — kö­zölte néhány másodperc el­teltével Mihail Szenyenkin, a PTK—100 elnevezésű uni­verzális, programozható technológiai komplexum egyik kifejlesztője. Hivatalo­san ez a neve a szovjet szak­emberek által létrehozott elektronikus szabász-terve­zőnek. — A komplexum ugyan­azokat a feladatokat végzi el, mint egy igazi ruhaterve­ző, vagy szabász — magya­rázza Szenyenkin. — Leve­szi a szükséges méreteket, majd a meghatározott fazon­nak megfelelően elkészíti a szabásmintát. A display képernyőjén eközben megjelenik jövendő nadrágom képe. Igaz, egye­lőre csak rajz formájában. A képernyő jobb oldalán villogó számok a méreteimet mutatják. Az elkövetkező néhány másodperc során egymás után jelennek meg a képer­nyőn a szabásminta egyes darabjai. Ezzel egyidejűleg az összes információ a szá­mítógép memóriájába kerül. De hogyan lehet a képer­nyőn megjelenő rajz alapján dolgozni? — Még egy perc türelmet — nyugtat meg Szenyenkin. — Azonnal meglátja. Ekkor indult be a grafikai rajzológép írótűje. A hatal­mas rajzasztal a hagyomá­nyos rajztáblára hasonlít, az­zal a különbséggel, hogy itt nincs szükség műszaki raj­zolóra. Az automata beren­dezés fokozatosan, hiba vagy javítás nélkül vitte át papír­ra a képernyő ábráit. — A szabásminta kész. Biztos lehet benne, hogy az elektronikus ruhatervező az ön alakjának valamennyi lé­nyeges adatát figyelembe vette, hiszen a számítógép az antropométertől kapott meg­közelítőleg 2000 mérési adat alapján állította össze a sza­básmintát. Az antropométer az a gyűrű, amelynek köze­pén állt... Rápillantottam az órámra, összesen alig több, mint ti­zenöt perc telt el a művelet megkezdése óta.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents