Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
1983. október 29. Képújság 3 Úttörővezetők köszöntése A meghívóval együtt hozzászólási jegyet is kaptam az úttörővezetők mai, megyei konferenciájára. Természetesen mint kívülálló, de az úttörőmozgalommal rokonszenvező ember, nem kérek szót a konferencián, viszont ha hozzászólnék, a következőket mondanám: Nemrég takarítás közben egy rég elfelejtett írás került a kezembe. Egy oklevél, amely tanúsítja, hogy jól dolgoztam kisdobosként ... Az oklevélen egy erdőszéli sátortábor látszik, még kis patak is csordogál a tábor közelében, az úttörők, kisdobosok pedig a tábortűz magasra csapó lángját ülik körbe. Voltam ilyen táborokban. Nem is egyszer. Tartottam fél éjszaka, zuhogó esőben a sótorrudat, hogy a vihar ne borítsa ránk az egész sátrat. És voltam a mai úttörőtáborokban is. A bonyhádiak bélatelepi üdülőjében, a szekszárdi járás erdős domboldalra épült pavilontáborában, és még láttam a tamási járás sóstói táborában ponyvasátrakat is. (Azóta eltűntek.) Tudom, hogy a lakótelepeken felnőtt gyerekeknek az is nagy élmény, romantika, ha eljutnak ilyen üdülőkombinátokba, de mégis a tábori romantikát, a gyerekek önmagukra utaltságát, az önálló döntéskészségét hiányolom ezekből a minden kényelemmel ellátott, a gyerekeket tökéletesen kiszolgáló üdülőcentrumokból. Ma százhúsz úttörővezető ül össze, hogy meghatározza az úttörőmozgalom következő öt .évének feladatait, irányvonalát. Beszámolnak az elmúlt négy évben végzett munkáról, az úttörőmozgalmi tevékenységről, a kecskeméti tanácskozás óta eltelt idő gondjairól, eredményeiről. Valameny- nyi úttörővezető megkapta a Magyar Úttörők Szövetsége Tolna megyei Elnökségének beszámolóját, ami részletesen tartalmazza az elmúlt időszak munkáját. A beszámoló szól a gyermekszervezeti jellegből adódó feladatokról, szól a hazafias és internacionalista nevelésről, az úttörő- csapatokban lévő demokratizmusról, a tanulást segítő tevékenységről, a munkára nevelésről' és mindenről, ami az úttörő- mozgalom jellemzője, feladata. A mai — egész napos — tanácskozáson ezt vitatják meg az úttörővezetők. Eljönnek, hogy beszámoljanak szűkebb környezetük, lakóhelyük gondjairól, eredményeiről. Elmondják azt is, hogy velünk, felnőttekkel milyen a kapcsolatuk, hogyan segítjük (gátoljuk?) egymás munkáját, és szó lesz arról az alapvető tényről is, hogy a gyermek olyan lesz, amilyenné neveljük. A jövő társadalmának nevelésében, gondolkodás- módja, világnézete kialakításában a család mellett nagyon fontos, sőt, alapvetően meghatározó szerepe van az iskolának, az úttörőmozgalomnak. Az iskolás, napközis gyermek szinte csak este találkozik a családdal. Életszemléletének, gondolkodásmódjának kialakításában döntő szerepe van az iskolai életnek, az úttörőmozgalomnak. A ma tanácskozó úttörővezetőktől, ismerve a gondosan, pontokba szedett nevelési célokat, még egyszer azt kérem, hogy a kétségkívül fontos feladatok, nevelési célok meghatározásánál ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a gyerek az gyerek, játszani is szeret, akar. Romantikus, izgalmas, személyiségét meghatározó nevelő programokat és játékokkal könnyített következő öt évet biztosítsunk minden gyerek számára! TAMÁSI JÁNOS Högyész Alapellátás és politikai munka a társközségekben A társközségek alapellátásának helyzetét és az ott folyó politikai munkát tekintette át legutóbbi ülésén a hőgyészi nagyközségi pártvégrehajtó bizottság. A kép meglehetősen vegyes és differeciált. A szék- p**helyközségben — Hőgyészen — a népesség száma kismértékben, de folyamatosan emélkedik, míg a társközségekben tovább tart a csökkenés. Ennek legjelentősebb oka az elköltözés. Ám mutatkozik egy ellentétes tendencia is. Kalaznóra, Mucsi- ba a megüresedett lakásokba más megyékből települnek. Az életszínvonal az elmúlt tíz évben emelkedett a társközségekben is, fejlődött a lakás-, a táplálkozási, öltözködési és technikai kultúra, annak ellenére, hogy az élet- körülményekben kevesebb változás tapasztalható. Csak Muesiban működik termelő- szövetkezet — itt a táesz melléküzemágat' hozott létre az asszonyok foglalkoztatására, a Bonyhádi Zománcáru- gyárnak készítenek alkatrészeket, van jó néhány bedolgozója a MOKÖT-nek. A másik két társközségből — Kalaznóról és Dúzsról — Hőgyészre, Szekszárdra, Dombóvárra, Tamásiba és az ország különböző építkezéseire jár el dolgozni a keresőképes lakosság mintegy 70—80 százaléka. Az autóbuszközlekedés mindhárom települést bekapcsolja a megyei hálózatba, egy-egy társközségbe 5—6 járatpár jut. Muesiban és Kalaznón az elmúlt tíz évben 1—2 új családi ház épült, Dúzs helyzete már kedvezőbb — lévén főútvonal mellett és van vízműve is — itt évente két-három lakóház épül. Az öreg házak mindenütt vertfalúaik, Muesiban és Dúzson gondozzák, karbantartják őket, Kalaznón viszont sok az elhagyott, romos lakás. Csaknem minden lakásban van — a társközségekben is — pb-gáz, televízió, rádió. Muesiban nemrég egy jó kapacitású mélyfuratú kutat létesítettek, .közkifolyója rövidesen elkészül. Kalaznón a hetedik ötéves tervidőszakban lesz mélyfuratú kút. Megfelelő a társközségekben az egészségügyi ellátás. Mivel öregek napközi ottho- . na egyikben sem működik, az idős, egyedül élő emberek ellátását házi szociális gondozás keretében biztosítják. Kalaznón tervbe vették meleg ebédet biztosító főzési hely létesítését. Egyedül Muesiban van alsótagozatos tagiskola, innét a felsőtagozatosok, a másik kettőből minden általános iskolás.bejár Hőgyészre. Az általános iskolát végzett gyermekek 93—95 százaléka tanul tovább. Napközis ellátást biztosító óvoda Muesiban működik, a másik két településről autóbusszal, szülői kísérettel Hőgyészre járnak az óvodások. A kulturális élet nem fejlődött arányosan. Míg Mu- csihan jól működik a művelődési ház, Dúzson és Kalaznón önállóan működő intézmény nincs, az e célra használható épületek állaga, felszereltsége megviselt, korszerűtlen, felújításukat a következő években kell megoldani. Javított a helyzeten az idén a hőgyészi művelődési ház elkészülte, lévén korszerű, jól felszerelt, bő rendezvényválasztékú, ám a társközségekből való beutazást " akadályozza, hogy az esti órákban nemigen van buszjárat. Önálló sporttevékenység csak Muesiban van, a társközségek sportolni vágyó fiataljai a két hőgyészi sportegyesületben sportolhatnak. A kereskedelmi ellátást és felvásárlást a Kop-Ka ÁFÉSZ biztosítja. A legalap-. vetőbb napi cikkek általában beszerezhetők (az utóbbi időben gyorsan nő a mirelitáruk forgalma), de húsipari termékekből az ellátás csak alkalmi. Szükségesnek látja a nagyközségi közös’tanács — és így foglalt állást a párt-Vb is —, hogy ezekben a kisboltokban is árusítsanak kisebb értékű ruhaneműt, iparcikket, lévén a beutazás ma már költségesebb. Szilárd burkolatú járda van szinte minden utcában, de a belterületi utak — kivéve a bevezető KPM-utakat — kiépítetlenek. Az elmúlt három évben — évről évre fokozódó mértékben — jelentősebb beruházások, felújítások történtek, összesen 2,1 millió forint értékben, amelyből a lakosság társadalmi munkája másfél milliót tett ki. Mint a vb állást foglalt, az egyébként szűkös keretekből arányosan kell juttatni a társközségek fejlesztési gondjainak megoldására, főképp olyan esetekben, amikor az érdekelt lakosság is hajlandó közös összefogással, társadalmi munkával segíteni. A nagyközségi pártbizottság és a közös tanács tevékenységében jelentős helyet foglal ed a társközségekben élő lakosság gondjaival való foglalkozás. Kihelyezett testületi üléseken is, de falugyűléseken és egyéb fórumokon rendszeresen napirendre tűzik a társközségek társadalmi, ellátási, gazdasági kérdéseit, mint például tájékoztató a társközségek kereskedelmi ellátásáról, beszámoló az éves költségvetésről, a fejlesztési alap felhasználásáról, az elkövetkezendő időszak terveiről. A tanácstagi csoportok jól együttműködnek a helyi párt- és tömegszervezetekkel. összegyűjtik a felmerülő lakossági problémákat és továbbítják a tanácshoz, a szakapparátushoz. Kéthavonta fogadóórát tartanak a társközségekben a tanács vezetői, ám az érdeklődés gyér, ezeket a lehetőségeket a jövőben jobban kell propagálni. Az észrevételek, javaslatok megvalósítását a tanács — anyagi lehetőségeinek figyelem- bevételével — a tanácstagi csoport véleményezése alapján ütemezik, „rangsorolják”. Ám a jövőben jobban kell biztosítani a „kisproblé- mák (járdajavítások, köz- kutak működése, felvásárlás, tápellátás, autóbusz-csatlakozások) időbeni megoldását. A végrehajtó bizottság — határozatában — megjelölte a feladatokat. Többek között tovább kell erősíteni a tanácstagi csoportok tevékenységét, folyamatosabban tájékoztatni a lakosságot a községpoliitikai tevékenységről, növelni a társközségekben a kihelyezett testületi ülések számát, elérni, hogy a tanács szakigazgatási dolgozói többet tartózkodjanak a trásközségekben. A tanács vizsgálja felül a településfejlesztési tervet és az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően alakítsa ki a fejlesztés tennivalóit. A tanács házilagos építőbrigádja az eddiginél jobban terjessze ki tevékenységét a társközségekre. (J) HÉTRŐL HÉTRE HÍRRE Néhány hír és tudósítás az elmúlt heti „termésünkből”: Október 22., szombat: Barátságvonat indult a Szovjetunióba. Október 23., vasárnap: Új jogszabályok jelentek meg a lakosság telekellátásáról. Október 25., kedd: Szakszervezeti küldöttség érkezett Karl-Marx-Stadt megyéből. Október 26., szerda: Cipőfelsőrész-készítő üzem avatása Iregszemcsén. Október 27., csütörtök: Kiírták Az év lakóháza ’83 pályázatot. Október 28., péntek: Felavatták a szekszárdi tejüzemet. Ősz a mezőgazdaságban A bonyhádi Pannónia Tsz-ben az őszi munkák sorába tartozik a halastavak lehalászása is Régen volt már ilyen kedvező az időjárás az őszi mezőgazdasági munkákhoz, mint most. Éltek is a lehetőségekkel a megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei és természetesen a kiskerttulajdonosok is. Szombaton még arról adtunk hírt, hogy az őszi vetést a tervezett terület 57, a kukorica-betakarítást 81, a cukorrépaszedést 31 százalékán végezték el a gazdaságok. Befejeződött a szőlő szüretelése is. Azóta már kaptunk frissebb adatokat is: október 26-ig az őszi vetések alá a szántás 95 százalékban valósult meg (azóta már valószínűleg még közelebb van a száz százalékhoz, az őszi vetés előirányzatát a terület 75 százalékán teljesítették, a kukoricát is már csaknem teljes egészében betakarították. Magtárakban, tárolóhelyeken a termés, földben a vetőmag. Biztató kilátások arra, hogy jövőre is jó termés legyen. Üzemavatások Kettőről is hírt adtunk az elmúlt héten. Ha a méreteket hasonlítjuk össze, kétségtelenül a szekszárdi új tejüzem — amely ma az ország legkorszerűbb ilyen üzeme — a nagyobb. Létesítését a réginek elavult volta, kicsi kapacitása tette szükségessé, ez utóbbinál döntő, hogy évről évre növekszik a mezőgazdasági üzemek és háztáji gazdaságok tejtermelése. Méreteiben nem lehet összehasonlítani az iregszemcsei cipőfelsőrész-készítő üzemmel. Ám ott, Iregszemcsén, ez a „nagy”. Dicséretes gyorsasággal — mintegy például szolgálva annak, hogyan lehet hónapok alatt eljutni a döntéstől a megvalósításig — alakították az ódon istállót korszerű, tiszta, világos, a mai követelményeknek megfelelő üzemépületté. Szolgálva ezzel nemcsak a szövetkezet gazdasági megerősödését, hanem a falu népességmegtartó-képességének fokozását is. Mert ezeknek az üzemeknek ez is funkciójuk. Biztonságos, jövedelmező munkalehetőséget teremteni a korszerű, gépesített mezőgazdaságban feleslegessé váló munkáskezeknek. Ne kelljen másutt munkát keresni, ingázni, elvándorolni. Egyébként, az utóbbi időben számos olyan eseményről, intézkedésről adhattunk hírt, ami ez utóbbi célt szolgálja. Ilyen a telekellátás megjavítása, az orvosügyeleti szolgálat korszerűsítése, a kereskedelmi ellátás javítása, amihez többek közt a nagydorogi ABC-áruház építése is hozzájárul. Nagydorog és környéke ellátását javítja majd az épülő új ABC-áruház Tűzesetek Ha már a mezőgazdaságnál tartunk, ne maradjon ki a sorból egy megdöbbentő adat sem: a tűzoltóság jelentésében — amely vasárnapi számunkban jelent meg — hat tűzeset szerepel. És a hatból öt a mezőgazdaságban történt! Kéthektárnyi leégett kukoricatarló egy halottal. Tűz két tsz-ben is, a terményszárítóban. Az egyiknél kétszer is kigyulladt a szálasterményszárító. Szalmakazalégés Alsóbikád-pusz- tán és a dalmandi szérűskertben. Persze, a hosszan tartó szárazság, az aszály (most is már hetek óta nincs kiadós eső) nemcsak terméskiesést okoz és nemcsak az őszi betakarítási, szántás-vetési munkákat könnyíti meg, hanem fokozza a tűzveszélyt is. Ám óhatatlanul eszébe jut az embernek ez a kérdés is: „Vajon rendben van-e minden a mezőgazdasági üzemek tűzvédelménél?” Bemutatkozik az üzem Varga Istvántól, a Paksi Konzervgyár faddi telepének vezetőjétől hallottam a minap: „Felvettünk az üzembe három faddi asszonyt. Ahogy a dolog adminisztrációs részét elintéztük, levittük őket az üzembe. Elámultak attól, amit láttak. Mondták, nem is gondoltak arra, hogy itt ilyen korszerű gépek vannak, nehéz fizikai munka alig, milyen szépek a szociális létesítmények. Ök — évtizedekkel ezelőtti saját tapasztalataikból, vagy szüleik, rokonaik elbeszéléséből — a paprikaszárítóra emlékeznek. Itt élnek a faluban és nem tudják, milyen üzem működik házuktól pár utcányira...” Hasonló példa Tolnáról, amikor pár éve a Gép- és Műszeripari Szövetkezet rendezett „GÉM”-napokat, amelynek fő célja az üzem tevékenységének bemutatása volt a környékbelieknek és — saját dolgozóiknak. Mert még a távolabbi részlegek dolgozóinak egy része sem tudta, mi történik, milyen munkák folynak, milyen termelőberendezések vannak és milyen termékek készülnek a szövetkezetben. Az utóbbi időben egyre több vállalat, szövetkezet ismeri fel, hogy a korábbinál többet kell tenni azért, hogy a környező lakosság is megismerkedhessék tevékenységükkel. örvendetes, hogy ebbe bekapcsolódnak, sőt, sok helyütt mozgatóivá válnak a művelődési házak. Mint többek között a dombóvári, a bonyhádi, és a paksi. A héten a Paksi Állami Gazdaság mutatkozott be a város lakóinak, a takarékossági világnap Dalmandon megrendezett megyei megnyitó ünnepségét használta fel a Dalmandi Állami Gazdaság, hogy — a dombóvári művelődési központban — kiállítás keretében mutatkozzon be. Szükséges — és az ilyen rendezvények nagy sikeréből is következik —, hogy a sor folytatódjék. Küidöttségjárás Most már szinte hónapok óta nem múlik el hét anélkül, hogy külföldi vendégeket — hivatalos küldöttségeket vagy turistacsoportokat — ne fogadnának a megyében, vagy innét ne indulnának Tolna megyeiek külföldre. Az évente ilyenkor az őszi hónapokban induló barátságvonatoknak már hagyománya van. Most is — mint arról képes tudósításban számoltunk be — százötvenen indultak a különvonattal a Szovjetunióba. Kedden a Karl-Marx-Stadt megyéből jött szakszervezeti küldöttség érkezéséről adtunk hírt. Ez is, az is a népek közti barátság erősítését szolgálja. De ennek jegyében rendezték meg azt a kirándulást is amelyet — csütörtöki híradásunk szerint — a Paksi Atomerőmű Vállalat Zalka Máté szocialista brigádja szervezett az ott dolgozó harminc szovjet szakértő részvételével Gemencbe. Sok formában és sok helyütt van alkalom a barátság erősítésére, elmélyítésére. Külföldi utazással, külföldiek fogadásával is, de ilyen — első pillantásra jelentéktelennek tűnő — kirándulásokkal is egyaránt. JANTNER JÁNOS
