Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-29 / 256. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 256. szám ÁRA: 1,80 Ft 1983. október 29., szombat Mai számunkból TALÁLKOZÁSOK, DISPUTÁK (4. old.) „HOMLOKUNKON A C BETŰ ...” 1 (7. old.) DOKTOR KÖZÉPPÁLYÁS (14. old.) HÉTRŐL HÉTRE, HÍRRŐL HfRRE (3. old.) Közös úton járunk I Egyetlen epizód is jellemezhet olyan fontos esemény- i sorozatot, mint amilyen a pénteken hazatért magyar párt- és kormányküldöttség varsói látogatása vélt. A ; két delegáoióvezetőnek, Kádár Jánosnak és Wojciech \ Jaruzelskinek nemcsak a tervezettnél tovább tartott a * négyszemközti megbeszélése, hanem a programon kívül még egy hasonló találkozásra került sor. Azért so- ! katmondó ez, mert nem a vitás kérdések miatt volt j szükség rá, hanem éppen ellenkezőleg. A két ország j hagyományos barátsága napjainkban új tartalmat kap a marxizmus—leninizmus eszméi, a közös érdekek és célok alapján. Arról nem is szólva, hogy Lengyelország — a közelmúltnak csaknem tragédiába torkolló fejleményei után. most a nemzeti újjászületés útján járva — különösen fontos pontja az európai béke és biztonság megőrzésének is. Nyíltan szólt erről a varsói munkásgyűlésen pártunk első titkára, amikor utalt rá. hogy a' lengyel kommunisták, a szövetséges pártok, a szocializmus hívei, a hazafiak véget vetve az anarchiának és kezükbe véve saját sorsuk irányitását, egyben saját népükön túl nagy szolgálatot tettek a szocialista közösségnek, az emberiségnek is. Mert a szocialista Lengyel Népköztársaság léte és működése nélkülözhetetlen feltétele Európa békéjének és a világbékének. Ez a nyíltság, amellyel erről a kérdésről minden fórumon — a gyűlésen éppúgy, mint a delegációk megbeszélésein vagy a sajtókonferencián — szó esett, jellemezte e két nap egész légkörét. A közös közlemény a hivatalos kifejezéssel szólva ezt csupán úgy jelezheti, hogy a látogatás „a szívélyesség és a nézetazonosság légkörében folyt”, de e szavak mögött sokkalta több húzódik meg. Mindenekelőtt az, hogy kölcsönösen tiszteljük egymást, bízunk egymásban és nyílt, őszinte szóval beszélünk a gondokról. Mert Lengyelország kétségtelenül kilábalt a legnehezebb időszakból, de az eszmei harcot még erőteljesen kell folytatnia, az ellenség pedig nyilván nem szívesen nyugszik bele a vereségébe. A mostani lengyel vezetés — amint az mindenütt tapasztalható, érzékelhető — tömegkapcsolatait nem deklarációkkal igyekszik elérni, hanem határozott, következetes munkával. A gazdasági és műszaki-tudományos egüttműködés- ben még sok tartalék rejlik. A készség mindkét részről megvan erre, amint azt már az eddigiek is tanúsítják, mert az ismert nehézségek ellenére nemcsak fenntartottuk gazdasági együttműködésünk kialakult szintjét, hanem még bővíteni is sikerült. Éppen ez az elért magas szint teremt reális lehetőséget — amint azt a közös közlemény is megállapítja, hogy szélesedjék a gyártmányszakosítás és a termelési kooperáció, elsősorban a közúti járműiparban, az elektronikában, a mezőgépek, a bányagépek, energetikai berendezések, a vegyipari és gyógyszeripari termékek gyártásában. Nagy jelentőségű lehet ez a kedvezőtlen világgazdasági hatások csökkentésében is. Az érdekek találkoznak nemzetközi téren is: egy oldalon állunk, ebben sem különbözik álláspontunk, magatartásunk. A nemzeti újjászületés elért vívmányait továbbfejlesztő Lengyel Népköztársaság éppúgy, mint hazánk szilárd tagja a Varsói Szerződésnek, tagállamai egységének megszilárdításán dolgozik és felemeli szavát az ellen, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Mindez jelenti azt az új tartalmat, amelyet a hagyományos lengyel—magyar barátság hordoz. Természetes, hogy ezúttal js gyakran elhangzottak az utalások a történelmi múltra, a testvéri hagyományokra, de örvendetes, hogy többet beszélnek inkább arról, ami a jelenlegi közös útra és a közös jövőre vonatkozik. Ez ■ pedig a társadalmi haladás útja, amelynek programját j Kádár János e két szóba tömöritette a Nowotko Gyár munkásgyűlésén: szocializmus és béke. Láthatóan megértették ezt és egyetértettek vele ezen a kitűnő hangulatú gyűlésen, amelyen első titkárunk személyes közvetlensége már az első percekben megnyerte a hallgatóságot. A kicsit elfogódott ünnepé- I lyesség ugyanis egy csapásra feloldódott és derűs tapsba ment át, amikor elmondta, hogy ő maga is, amíg a sors és a történelem mást nem rendelt, életét műszerészként, munkásként élte. Ezért is érzi itt jól magát a gyárban s ezért hamarabb, kevés szóval is megértik egymást. A varsói munkástalálkozó minden perce igazolta ezt. Ám így van ez tágabb értelemben is: a lengyel és a magyar munkásosztály, a két dolgozó nép, a két nemzet ma már kevés szóval is megérti egymást közös dolgaiban. Ehhez segített hozzá párt- és kormányküldöttségünk varsói látogatása. LÖKÖS ZOLTÁN Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága pénteken kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Beledi Dezső, a Központi Bizottság alosztályvezetője. A pártbizottság meghallgatta és tudomásul vette K. Papp József első titkár tájékoztatóját a Központi Bizottság 1983. október 12-i üléséről, majd dr. Gyugyi Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztése alapján megtárgyalta Tolna megye iparának helyzetét és meghatározta a feladatokat. Magyarcsehszlovák kormányközi egyezmény Október 26. és 28. között Budapesten ülésezett a magyar—csehszlovák mikroelektronikai munkacsoport. A két delegáció áttekintette az együttműködés lehetőségeit és az ülés befejeztével kormányközi megállapodást írtak alá az elektronikai alkatrészek, a különféle techn- lógiai berendezések és az alapanyagok közös gyártásának megszervezéséről, a kölcsönös szállításokról és a műszaki-tudományos együttműködésről. Hazaérkezett Lengyelországból a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével péntek délelőtt hazaérkezett az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa meghívására október 26—27-én hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott Lengyelországban. A küldöttség tagja volt Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Gararruvölgyi József, hazánk varsói nagykövete, aki állomáshelyén maradt. A küldöttség kíséretének tagjai voltak: Roska István külügyminiszter-helyettes, Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője, Karvalics László, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosz- tályának helyettes vezetője és Benkő József, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának főosztályvezetője. A párt- és kormányküldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, a Po- ÜJtikai Bizottság tagjai, Horváth István belügy-, Pullai Árpád közlekedési, dr. Vár- konyi Péter külügyminiszter, és Horn Gyula, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Andrzej Zabins- ki, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Kádár János tájékoztatta a testületet a magyar pártós kormányküldöttség lengyelországi tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. Megállapította, hogy a látogatás jól szolgálta a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság, a magyar és a lengyel nép közötti hagyományosan jó testvéri kapcsolatok fejlődését, a szocializmus és a béke ügyét. A közös állásfoglalás újabb ösztönzést ad a politikai, a kulturális és a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének. Losonczi Pál a szeptember 26. és 30. között New Yorkban az Indira Gandhi által kezdeményezett állam- és kormányfői találkozón, valamint az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán való részvételéről adott tájékoztatást. A testület a tájékoztatót tudomásul vette. Az lElnöki Tanács elnöke beszámolt Szpirosz Kipria- nunak, a Ciprusi Köztársaság elnökének meghívására október 18. és 21. között Cipruson 'tett látogatásáról. Az Elnöki Tanács a beszámolót egyetértéssel tudomásul vette. Megállapította, hogy a látogatás és a szívélyes légkörben folytatott tárgyalások segítették a két ország gazdasági, kulturális kapcsolatainak további fejlődését és hozzájárultak a kétoldalú kapcsolatok további erősítéséhez. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a felső- oktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. számú törvény- erejű rendelet egyes rendelkezéseit. A jogszabály új tudományos fokozatként egységesen tehetővé teszi egyetemi doktorátus megszerzéséi. A testület határozott arról, hogy a Szombathelyi Tanárképző Főiskola a jövőben Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola néven folytatja oktatótevékenységét. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács a tudományos fokozatokról és a tudományos minősítésről. A jogszabály végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Határozatban módosította az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság kvótáját a Nemzetközi Valuta Alapban. Az Elnöki Tanács a továbbiakban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről döntött, valamint bírákat mentett fel és választott. A Bajai Halászati Szövetkezet bátai halász brigádja 30 km hosszan „húzza a hálót’* a Dunán, ezenkívül besegítenek a szövetkezet halastavain, valamint halásznak a bátai vén Dunán is. Képriport az 5. oldalon. ■savai naiaszok
