Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-28 / 255. szám
2 NÉPÚJSÁG 1983. október 28. Kádár János beszéde Közös közlemény a magyar párt- és kormányküldöttség lengyelországi látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) További kérdésként a szocialista állam és az egyházak viszonyáról kívánok szólni. Hazánkban, ahol több egyház működik, az állam és az egyházak viszonya elvi alapon, tisztességesen rendezve van. Tiszteletben tartjuk a hívők lelkiismereti szabadságát, az egyházak autonómiáját. Kívánjuk, hogy az egyházak is tartsák tiszteletben az állam törvényes rendjét, alkotmányát, és lehetőleg értsenek egyet a nép alaptörekvéseivel. Ebben megegyeztünk, érvényes megállapodásaink vannak. A Hazafias Népfrontban a kommunisták, a pártonkívü- liiek, a tömegszervezetek képviselői, 'a legkülönbözőbb foglalkozású emberek mellett ott vannak az egyházak vezetői is. Ez kifejezi és alakítja népünk egységét a szocialista építés munkájában. Római látogatásomkor VI. Pál pápának is elmondtam, hogy Magyarországon az állam és az egyházak viszonya rendezett. Ezt azért tartóim lényegesnek, mert segít megoldani a hívő magyar állampolgárok egyik fontos lelkiismereti kérdését. A fel- szabadulás után, amikor meghirdettük a nagybirtokok felosztását, a gyárak államosítását, akkor egy reakciós főpap, Mindszenty szembehelyezkedett ezekkel a változásokkal. A hívő ember, ha az egyházával akart tartani, akkor szembekerült államával, s annak szocialista törekvéseivel. Ha a világi haladás ügyét támogatta, egyházával fordult szembe. A hívő ember a földön is élni akar és a hite szerint üdvözölni is szeretne. Ezt a problémát feloldottuk az állam és az egyház viszonyának rendezésével. Én minden magyar állampolgárt tisztelek, becsülök, aki elvégzi a munkáját, mert segíti a szocializmus építését: ebből a szempontból nincs különbség hívő és nem hívő, párttag és pártomkívüli között. Az állampolgárok egyenrangúak, személyes ügyét ki-ki intézze, ahogy jónak tartja. Kedves elvtársak! Feszült nemzetközi helyzetben élünk. A bonyolult körülmények közepette is a szocialista országok álláspontja világos, tisztességes, igazságos, nyugodt lelkiismerettel képviselhető. Az imperialisták — különösen az Egyesült Államok vezető körei — katonai fölény megszerzésére törekednek. Ez megengedhetetlen. A Szovjetunió, a többi szocialista ország, köztük Lengyelország és Magyarország viszont azon az állásponton van, hogy az egyenlő biztonságot a fegyverzet alacsonyabb szintjén kell megteremteni. Közös fellépéseink ezt célozzák. Ezt bizonyítja a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének prágai ülése, hét szocialista ország vezetőinek moszkvai tanácskozása, a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia megállapodása a NATO rákétatelepítésének esetére tervezett intézkedéA gazdasági és műszaki- tudományos kérdésekkel foglalkozó magyar—lengyel munkacsoport Varsóban szerdán folytatott tárgyalásairól csütörtökön emlékeztetőt írt alá Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Manfred Gorywoda, a LEMP KB titkára. Az emlékeztető aláhúzza mindkét fél érdekeltségét a hosszú távú, tartós gazdasági együttműködés elmélyítésekről. Itt, Varsóban ismerkedtem meg Andropov elvtárs legitóbbi nyilatkozatával, amelyben újabb előrevivő javaslatokat tett az európai biztonságot szolgáló megegyezés érdekében. A lényeg tehát, hogy tárgyalni kell és nem szabad megengedni, hogy az imperializmus katonai erőfölényre tegyen szert. A Grenada elleni agresszió is bizonyítja, mire képes az imperializmus, ha azt hiszi, hogy büntetlenül megsértheti a nemzetközi normákat, és fegyveres intervenciót hajthat végre egy szuverén ország ellen. A szocialista országok népei e nehéz helyzetben továbbra is bizakodhatnak, van erőnk. A szocialista országok összefogásával, a népek békeakaratára támaszkodva meg tudjuk akadályozni, hogy az imperialisták új világháborút robbanthassanak ki. Jó idegekre, állhatatosságra van szükség és mindenkinek el kell végeznie a maga dolgát. Végezetül biztosíthatom önöket, hogy pártunk, kormányunk, népünk a jövőben is együtt küzd önökkel igazságos ügyük győzelméért, a szocializmusért és a békéért. Az MSZMP KB első titkára beszéde után díszes vázát ajándékozott az üzem dolgozóinak. A nagygyűlést követően pedig Kádár János és Wojciech Jaruzelski virágcsokrot helyezett el a gyár névadójának mellszobra előtt. Nowotko a lengyel munkáspárt egyik megalapítója, a hitleri megszállás alatt a párt főtitkára volt és mártírhalált halt. Csütörtökön délután Varsóban plenáris üléssel befejeződtek a magyar—lengyel tárgyalások. A tanácskozásról'- közös közleményt adtak ki. A hivatalos tárgyalások befejeztével Kádár János a LEMP KB székházában találkozott a lengyel és a magyar sajtó és a televízió képviselőivel. A sajtókonferenciát követően a Kádár János vezette magyar párt- és kormány- küldöttség látogatást tett a Magyar Népköztársaság varsói nagykövetségén. Garam- völgyi József, hazáink varsói nagykövete tájékoztatta a delegációt a magyar kolónia életéről és munkájáról, majd Kádár János a párt- és kormányküldöttség lengyelországi útjának tapasztalatairól, a hazai építő munka időszerű kérdéseiről szólt. Csütörtökön este elutazott Varsóból a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség, amely kétnapos hivatalos, baráti látogatást tett a lengyel fővárosban, a LEMP KB, a lengyel államtanács és a miniszter- tanács meghívására. Kádár Jánost és a delegációt a varsói Főpályaudvar peronján Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel minisztertanács elnöke, Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, és Stefan Ol- szowski, a KB PB tagja, külügyminiszter, valamint Ga- ramvölgyi József, hazánk varsói nagykövete búcsúztatta. tésben. Kiemeli Magyarország és Lengyelország aktív részvételének szerepét - a KGST keretében folytatott szocialista gazdasági integráció elmélyítésében, a Szovjetunióval való együttműködés elsőrendű fontosságát a jelenlegi gazdasági problémák megoldásában, valamint Magyarország és Lengyelország hosszú távú, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésének biztosításában. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével — a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására — 1983. október 26—27-én hivatalos, baráti láfogatáson Lengyelországban tartózkodott a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A magyar küldöttséget szívélyesen fogadták, ami híven tükrözte a magyar és a lengyel nép testvéri barátságát és kölcsönös tiszteletét egymás iránt. A két küldöttség tárgyalásain részt vett magyar részről: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István miniszterelnökhelyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Garam- völgyi József, az MNK varsói nagykövete. Lengyel részről: Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke, Román Malinowski, a Lengyel Egyesült Parasztpárt Országos Bizottsága Elnökségének elnöke, Edward Kowalczyk, a Demokrata Párt Központi Bizottságának elnöke, a minisztertanács elnökhelyettesei, Józef Czyrek, a Központi Bizottság titkára, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, Zénón Ko- mender, a Pax-társaság elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese, Manfred Gorywoda, a LEMP KB titkára, Mieczyslaw Rakowski, a LEMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Zbigniew Madej, a Minisztertanács elnökhelyettese és Jerzy Zie- linski, a LNK budapesti nagykövete. I. A Kádár János és Wojciech Jaruzelski vezette tárgyalásokon kölcsönös tájékoztatás hangzott el a két párt helyzetéről, a két ország szocialista építőmunkájának tapasztalatairól, és feladatairól. Megtárgyalták a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság együttműködését és az együttműködés továbbfejlesztésének fő irányait. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és‘mun- kásmozgalom időszerű kérdéseiről. Wojeieoh Jaruzelski tájékoztatásit adott a LEMP IX. rendkívüli kongresszusán hozott határozatok megvalósítása és az ország életének stabilizálása érdekében folyó tevékenységről, a LEMP vezetésével kialakuló nemzeti megegyezés frontjáról, amely egyesíti Lengyelországban a haladó, hazafias erőket a szociiailiisita építés céljainak és az ország, a nemzet kulcsfontosságú feladatainak megoldására. Aláhúzta, hogy fellépnek minden — a szocializmus belső és külső ellenségei által kezdeményezett — kísérlettel szemben, amely e folyamatot megzavarhatná. A magyar párt- és kormányküldöttség megerősítette, hogy a lengyel haladó és hazafias erők a jövőben is számíthatnak a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság és a magyar társadalom támogatására a szocializmus vívmányainak megszilárdításában és fejlesztésében. A tárgyalások résztvevői megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a magyar—lengyel kapcsolatok a marxizmus- ileniniizmus eszméi, a szocialista internacionalizmus elvei, a közös érdekek és célok alapján — a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel összhangban — széleskörűen és eredményesen fejlődnek. A hagyományos magyar—lengyel barátság él és erősödik. Mindebben döntő szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt inter- nacionolisía viszonyának és szoros együttműködésének. A felek elhatározták, hogy programokat dolgoznak ki a pártkapcsolatok bővítésére és erősítésére. A tárgyalásokon megállapították, hoigy a W. Jaruzelski vezette párt- és állami küldöttség múlt év áprilisi budapesti látogatása hatékonyan ösztönözte a két ország sokoldalú kapcsolatainak fejlesztését. Egyetértettek abban, hogy az együttműködés bővítésére további kezdeményezések szükségesek. A felek nagyra értékelték a két ország parlamentjei, az állami szervek, a társadalmi szervezetek, különösen a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek, valamint a teistvérmegyék és üzemek közvetlen kapcsolatainak eredményeit. Készségüket fejezték ki azok bővítésére. A tárgyalások résztvevői nagy figyelmet fordítottak a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködés elmélyítésének fő feladataira. A magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok elért szintje reális lehetőséget teremt a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció bővítésére, elsősorban a közúti járműiparban, az elektronikában, a mezőgépek, a bányagépek és energetikai berendezések, a vegyipari és gyógyszeripari termékek gyártásában. Ez egyúttal további lehetőségeket nyújt a gazdasági együttműködés korszerű formáinak kialakításához, az árucsere növekedési ütemének fenntartásához. Megállapították, hogy a gazdasági együttműködés fejlesztésének fontos, időszerű feladata az 1986—1990. évekre szóló tervkoordináció eredményes befejezése. Elismeréssel szóltak arról, hogy a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság hatékony munkát végez a gazdasági együttműködés tervszerű fejlesztésében. Kiemelték, hagy gazdasági együttműködésük bővítése hatékonyan segíti országaik szocialista gazdaságának sokoldalú fejlesztését, csökkenti a kedvezőtlen világ- gazdasági hatásokat. A tárgyalások résztvevői hangsúlyozták, hogy országaik a KGST többi tagországával együtt tovább munkálkodnak a szocialista gazdasági integráció elmélyítésén. Meggyőződésük, hogy a KGST-tagállamok legmagasabb szintű képviselőinek tervezett találkozója jól szolgálja majd a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztését. A felek megállapodtak, hogy a jövőben is fejlesztik az együttműködést a tudomány, a kultúra, az oktatás, valamint a tömegtájékoztatás és a sport területén. Kiemelték, hogy a két ország ifjúsága képviselőinek közvetlen kapcsolatai fontos szerepet töltenek be a kölcsönös megismerésben és a két ország barátságának ápolásában. A felek a kölcsönös érdek alapján készek fejleszteni az idegenforgalom különböző formáit, mindenekelőtt a szervezett turizmust. iA küldöttségek egyetértettek abban, hogy a magyar és a lengyel nép barátságának erősítése, a két ország kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése közös érdek. Ezért a jövőben is mindent megtesznek a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság testvéri viszonyának és együttműködésének elmélyítéséért. Erre mielőbb átfogó programot dolgoznak ki. II. A tárgyalások résztvevői áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását. Megállapították, hogy az utóbbi hónapokban tovább növekedett a nemzetközi feszültség, fokozódtak a békét fenyegető veszélyek. Mindez annak a következménye, hogy a szélsőséges imperialista körök, elsősorban az Egyesült Államokban és egyes NATO- országokban nem hagynak fel a katonai fölény megszerzésére irányuló politikájukkal és folytatják az új amerikai rakéták nyugateurópai telepítésének előkészületeit. Ezzel párhuzamosan fokozódik a propaganda- kampány a Szovjetunió, a szociálitsa országok és a haladás más erői ellen. Indokolt nyugtalanságot keltenek az újabb revansista megnyilatkozások, amelyek nemcsak élezik a nemzetközi helyzetet, hanem szöges ellentétben állnak az LNK és az NSZK 1970. évi alapszerződésével, amelyet az államközi kapcsolatok normalizálásáról kötöttek. Szaporodnak az imperialista beavatkozási kísérletek a szocialista országok, különösen Lengyelország belső ügyeibe, megsértik a nemzetközi gazdasági együttműködés normáit, szankciókat alkalmaznak és korlátozzák a kölcsönösen előnyös gazdaságii kapcsolatokat. A felek aláhúzták, hogy a mostani helyzetben, mindenekelőtt az új amerikai közepes-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítési tervének megvalósítása, nagy veszélybe sodorná a nemzetközi biztonságot és a békét. Ezért rendkívül fontos, hogy a világ sorsáért felelősséget érző kormányok, a békéért küzdő erők minden lehetséges módon segítsék elő e fenyegető veszély elhárítását^ s járuljanak hozzá az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások sikeréhez. Egyetlen lehetőséget sem szabad elszalasztani, hogy Genfben kölcsönösen előnyös megállapodás szülessen az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján, valamennyi nép és ország érdekeinek megfelelően. A két fél véleménye szerint ezt elősegíthetné, ha a nyugati országok konstruktív választ adnának Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának ismert javaslataira. A tárgyalások résztvevői megerősítették, hogy a mostani nemzetközi helyzetben különösen fontos a Varsói Szerződés tagállamai egységének megszilárdítása és a szocialista építőmunka békés feltételeinek szavatolása. Ezért semmi esetre sem engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Ugyanakkor készek további összehangolt intézkedésekre a béke megőrzése és a nemzetközi biztonság erősítése érdekében. Küzdenek azért, hogy a kialakult erőegyensúly a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén valósuljon meg. Ennek fényében kiemelték a Varsói Szerződés nagy horderejű békekezdeményezéseit, amelyek a fegyverkezési verseny megszüntetésére, a leszerelésre, az enyhülési folyamat fenntartására és az államok együttműködésének fejlesztésére irányulnak. Továbbra is érvényesnek tekintik korábbi javaslataikat, közöttük azokat, hogy a nukleáris hatalmak vállaljanak kötelezettséget, miszerint elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert, az összes nukleáris hatalom mennyiségi és minőségi szempontból fagyassza be a birtokában lévő nukleáris fegyvereket, a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai állapodjanak meg arról, hogy kölcsönösen lemondanak a katonai erő alkalmazásáról és fenntartják a békés kapcsolatokat, Hasonlóképpen támogatják a Szovjetuniónak az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakán beterjesztett új, jelentős javaslatait. A felek jogosnak tekintik azt az igényüket, hogy a NATO- tagországok adjanak konstruktív választ e békekezdeményezésekre. A tárgyaló felek megelégedéssel fogadták a madridi találkozó sikeres befejezését, amely bizonyítja a Helsinkiben elfogadott elvek életerejét és igazolja a reményeket, hogy az enyhülés eredményei megóvhatok, s lehetséges az enyhülési folyamat fenntartása. Mindkét küldöttség hangsúlyozta, hogy országaik az együttműködés szellemében készülnek az 1984. január 17-én Stockholmban kezdődő — az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferenciára. Azt várják, hogy a többi résztvevő állam is ebben a szellemben ad utasítást a konferenciára utazó képviselőinek. A tárgyalások résztvevői kifejezésre juttatták, hagy országaik — a békés egymás mellett élés elvei és a kölcsönös előnyök alapján — továbbra is készek kétoldalú kapcsolataik fejlesztésére a más társadalmi rendszerű országokkal. Ugyanakkor határozottan visszautasítanak minden beavatkozási kísérletet, és elvárják, hogy tiszteletben tartsák a népük választotta társadalmi rendet és országaik nemzetközi kötelezettségeit. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külpolitikájának fontos eleme, hogy sokoldalú kapcsolatokat tart fenn a fejlődő világ országaival, szolidáris a neokolonialista törekvések ellen, a nemzeti függetlenségért harcoló népekkel. Elítélik a Kö zép - Amerik áb an — így Grenadában — a Közel- Keleten, Afrikában és a másutt tapasztalható, az erő pozíciójára támaszkodó imperialista beavatkozási politikát. Kiállnak amellett, hogy a szabadságukért és függetlenségükért küzdő országok, mozgalmak önállóan, minden külső beavatkozástól mentesen határozhassák meg fejlődésüket. Síikrasizállnak a válsággócok békés eszközökkel történő felszámolásáért. A tárgyalásokon aláhúzták az el nem kötelezett országok mozgalma harcának jelentőségét a bókéért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, az egyenjogú nemzetközi gazdasági kapcsolatokért. A felek állást foglaltak az ENSZ hatékonyabb tevékenysége mellett, az alapokmány betartásán alapuló nemzetközi béke és biztonság érdekében. III. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt a proletár internacionalizmus elvei alapján szorgalmazza a kommunista és munkáspártok együttműködésének elmélyítését és összefogásának erő. sítését a nemzetközi biztonság megszilárdításáért és a béke megóvásáért folytatott harcban. A nemzetközi munkásosztály közös érdeke, hogy megfékezze a fegyverkezési hajszát. A két párt a kapcsolatok bővítésére törekszik a szocialista és a szociáldemokrata pártokkal, valamint minden olyan erővel, amely kész részt venni a háborús veszély elhárításában. IV. A látogatás a hagyományos magyar—lengyel barátság, a szívélyesség és a nézetazonosság légkörében folyt. Mindkét fél elégedett a tárgyalások eredményeivel. Megállapították, hogy az hozzájárult a két testvérpárt, a két ország együttműködésének elmélyítéséhez, a két nép barátságának erősítéséhez, a szocialista közösség egységének megszilárdításához. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára meghívta Wojciech Ja- ruzelskit, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét, hogy párt- és kormányküldöttség élén tegyen hivatalos baráti látogatást Magyarországon. A meghívást köszönettel elfogadták. Emlékeztető a gazdasági tárgyalásokról
