Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-28 / 255. szám
1983. október 28. ^PÜJSÁG 3 Az országban a legkorszerűbb Nem kellően ellenőrzött fusizás A KlSZÖV-elnökség ülése Vb-ülés Szekszárdon Ülést tartott a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Napirendjén szerepelt Lovas Henriknek, a megyei könyvtár igazgatójának az intézmény tevékenységéről szóló beszámolója. A továbbiakban szó volt a középfokú oktatási intézmények fenntartásának tapasztalatairól, az általános iskolai férőhelyek 'bővítésére tett tanácsi intézkedésekről, és tájékoztató hangzott el a gyermek- és ifjúságvédelmi munka tapasztalatairól is. A város középfokú oktatási intézményeinek fenntartói feladatai, az 1978-ban megjelent rendeletek és utasítások alapján két lépcsőben — 1979-ben és 1980-ban — kerültek a városi tanácshoz. A kilenc középfokú oktatási intézmény fenntartói jogkörének gyakorlása többletfeladatot jelent a városi tanács szakigazgatási szerveinek, elsősorban a művelődési és pénzügyi osztálynak. Az eddigi tapasztalatokról adott számot István István, a városi tanács művelődési osztályának vezetője. A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel ért véget. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap a Toln-a megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet ■klubjában tartotta soros ülését a Tolna .megyei KISZÖV elnöksége. A testület három napirendi pontot tárgyalt. A szövetség ágazati- és szolgáltatási, valamint a közgazdasági és pénzügyi osztályvezető előterjesztésében áttekintették a megye ipari szövetkezetei tőkés export terveinek I—III. negyedévi és az éves várható teljesítését, az e területen jelentkező aktuális feladatokat. Megállapították, hogy szövetkezeteink e téren elért eredményei az országos szövetkezeti feladatok tükrében is jelentősek. OKISZ-szinten a Tolna megyei ipari szövetkezetek exportjának volumene a nyolcadik helyen áll, a vidéki szövetségek tekintetében a hatodik. Figyelembe véve az egyes szövetségekhez tartozó szövetkezetek számát is, az egy szövetkezetre jutó tőkés export vonatkozásában Tolna megye az első helyen áll. A testület az aktuális feladatok között változatlanul kiemelt területként jelölte meg a konvertibilis export növelését. Felhívta a szövetség illetékes szakosztályainak figyelmét, hogy sajátos eszközeikkel továbbra is konkrét segítséget nyújtsanak a célkitűzések megvalósításához. támogassák és segítsék az exporttevékenységek során felmerülő gondok, problémák megoldását, változatlanul folytassák a külkereskedelmi vállalatokkal való egyeztető tárgyalások szervezését. Már hagyománynak mondható, hogy a KISZÖV elnöksége kétévenként a sportköri elnökök tájékoztatása alapján áttekinti a minőségi sport hélyzetét. Ez a tegnapi ülésen is napirendként szerepelt. Egyöntetű volt az a megállapítás, hogy megyénkben a minőségi és tömegsport területén egyaránt jelentős helye és szerepe van a Spartacus sportköröknek. Az ülésen a tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet elnökének előterjesztésében tájékoztatót hallgattak meg a szövetkezet munkavédelmi helyzetéről, a szociális körülmények alakulásáról. Megállapították, hogy a szövetkezet e tekintetben is példamutató tevékenységet folytat. SIFTER JÓZSEF Felavatták a szekszárdi tejüzemet Tegnap avatták Szekszárdon az egymilliárd forint beruházással épült tej- sajt- és porítóüzemet, amely a március végi átadás óta most jutott el a teljes termeléshez. Az üzemavatáson, amely egyben a termelés színvonalát vizsgáló utolsó kontroli- nap volt, megjelent dr. Gyu- gyi János, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke, dr. Vendágh Ferenc, a Tejipari Tröszt vezérigazgatója, valamint mindazok a tervezők, kivitelezők és a társvállalatok képviselői, akiknek jelentős részük volt a beruházás létrejöttében. A beruházáson végzett munkát Bucsi Elek, a vállalat igazgatója értékelte. Szólt arról, hogy Tolna megye hazánk egyik jelentős tejtermelő körzete, ahol a tejfeldolgozás és a sajtgyártás hagyományos iparágnak számít. A piaci igények fokozódása, a meglévő gyártóbázis elavultsága új üzem létrehozását tette szükségessé. Műszaki szempontból az ország legkorszerűbb üzeme épült fel Szekszárdon. Az üzem a városellátó tejtermékek mellett savóport, tejport és félkemény sajtokat is gyárt. A sajtüzem naponta 210 ezer liter tejet dolgoz fel, főként trappista, kisebb ■ tételben eidámi. gouda sajtot készít, s már exportrendelést is kapott. Az alig több mint fél éve működő tejipari nagyüzem egyre keresettebb terméke a citopán nevű sütőipari segédanyag, amellyel a pékek lerövidítik a kenyér- tészta-készítés technológiai folyamatát. A Tolna megyei Tejipari Vállalat az új üzemből látja el kakaós tejjel és tejföllel az egész megyét, tejjel pedig a megye lakosságának ötven százalékát. A beépített technológiai berendezések, a higiéniai felszereltség és az épületek kialakítása a hazai és a nemzetközi követelményeket magas színvonalon kielégíti. A technológiai folyamatok jelentős része az új üzemben automatizált. Bucsi Elek beszámolója után Mátyás István, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a beruházásban résztvevő vállalatok dolgozóit, mindazokat, akiknek az érdeme, hogy az üzem eredményesen elkészült. Ezt követően Jürgen Schworte, a beruházás építésében közreműködő NSZK-beli cég képviselője kívánt eredményes munkát az üzem valameny- nyi dolgozójának. Ezután kitüntették a nagyberuházás tervezőit és az építkezésben legkiválóbb munkát végzett dolgozókat, majd a vendégek üzemlátogatáson vettek részt. Horváth György átveszi dr. Vendégh Ferenctől az oklevelet A vendégek megte kintik a sajtüzemet A citopánüzem Kevesebb a kisiparos A megyében a kisipari létszám növekedése 1979—82. között meghaladta az ország os átlagot. Ez a növekedés 1982-ben megállt, illetve ki smértékű csökkenés következett be. Változás történt a lé tszám területi, szerkezeti és egyes szakmai csoport szerinti összetételében is. A szerkezeti változás abban mutatkozott meg, hogy mérséklődött a főfoglalkozású kisiparosok száma, ezzel szemben többen váltottak ki iparengedélyt munkaviszony mellett. Területi elhelyezkedés szerint határozott csökkenés mutatkozott a falvakban, a városokban viszont emelkedett a létszám. A kiemelt szolgáltatások terén jelentős a csökkenés az építőiparban, míg a gépjármű- javítás, a személyi szolgáltatások aránya — ha nem is számottevően, de emelkedett. Ezek a száraznak tűnő adatok a megye VI. ötéves tervének időarányos végrehajtásáról szóló KlOSZ-je- lentésben találhatók. Az okokról, hogy mindez miért alakult így, Simon Józseffel, a KIOSZ Tolna megyei titkárával beszélgettünk. — A jelentés adatai tényszerűek, pontosak és tárgyilagosak — kezdte Simon József. — Azonban, mint minden hasonló beszámoló, csupán számadatokat rögzít. Sokféle oka van annak, hogy bizonyos szakmákban csökkent a kisiparosok száma, s ezek közül nem egy tőlünk függetlenül következett be. Egyszerűen országos jelenségről van szó. A fogyasztói szükségletek szempontjából a megrendelő számára gyakorlatilag közömbös, hogy az az iparos, aki megjavítja a televízióját, rendelkezik-e a megfelelő szakismerettel. Neki elsősorban az a fontos, hogy az elromlott televízió ismét — és minél hamarabb — működjön, félig kész háza felépüljön, és nemigen törődik azzal, vajon az elvégzett munka mennyire szakszerű. — Ezek szerint ezt nevezik „nem ellenőrzött” fusizásnak? — Valóban így határozható meg. Régi és elcsépelt téma, hogy nálunk sokan valamilyen formában fusiznak. Gyakran még csak azt sem állíthatjuk, hogy kontár lenne az illető, aki iparengedély nélkül „maszekol”, hiszen többnyire a saját szakmájában teszi ezt. Magyarországon jogszabály írja elő, ki milyen munkát végezhet, és amennyiben nem törvényes módon végzi, mi — sajnos — semmit sem tehetünk ellene. Ellenőrzési jogunk nincs, és nincs olyan érdek- képviseleti szervezet sem, amely az ilyenfajta tevékenységet ellenőrizhetné, vagy felléphetne ellene. Ez csak egyetlen módon lenne lehetséges, ha az a megrendelő, akinek megjavították munkaidő után — vagy alatt — a televízióját, bejönne hozzánk és mindezt szépen elmondaná. De hát ki hallott már ilyet? — Egyelőre azonban a Simon József, a KIOSZ Tolna megyei titkára „maszekotok” jobban és rugalmasabban igazodnak a fogyasztói igényekhez, mint az iparjogosítvánnyal rendelkező kisiparosok, vagy akár a szolgáltató részlegek. Az engedély nélkül tevékenykedő iparosok akkor mennek, amikor a fogyasztó hívja őket, Ha csöpög a vízcsap, s meg szeretné javíttatni, nem kell napokig várnia, sőt, nem kell szabadságot kivennie, és otthon üldögélnie, várva a szerelőt — aki, bizony sok esetben meg sem érkezik. Ezenkívül a „fusizó” olcsóbb is, hiszen neki nincsenek szakmai tevékenységével kapcsolatos kiadásai, az elvégzett munka ellenszolgáltatása számára 100 százalékos haszon. — Így azonban, a jogszabályok megkerülésével jelentős jövedelemre tesz szert, adót sem fizet. Ez joggal irritálhatja az önálló kisiparosokat. — Ezért is szorgalmazzuk, — a tanácsokkal közösen —, hogy mindazok, akik munkaidő után szakmájukba vágó tevékenységet kívánnak folytatni, váltsák ki az iparjogosítványt. Így törvényes keretek között, munkaviszonyuk mellett végezhetik szolgáltatásaikat. — A KIOSZ jelentése szerint a megyében az előző időszakhoz képesé nem növekedett a kisiparosok száma, sőt, egyre több a „fehér folt”. A kisközségek, települések ellátása egyre inkább megoldatlanná válik. — 1982. végéig mintegy 1100 kisiparos vállalkozott szervezett keretek között arra, hogy vagy terméket állít elő, vagy szolgáltatást végez. Nyolcvan százalékuk képesítéshez kötött szakmát gyakorol. Két városban és egy nagyközségben működik kisipari hétvégi ügyelet is, — ÖSIffiER GYÖRGY autdszfrelq KIRÍ UT11 W05I LAJOS ' VIÜANYSZERELD MiSTIf? JÓZSEF ATTILA HHJ KIÍR SÁNMR ’ VIlíAKTSZtHHfl mestw ’ Uísjkjs ‘ »IU*KYSZERE1D mm mormth János" tűzifa FŰRÉSZELŐ SZASIBS ti. 3 HEGYI FERENC ’ SZOBIffSFÓ MAZOIÓ TAPÉTÁZD MESTER JMtSICS Mrtt II 10/f HEGYI FíRENOr «8» is szánni MIK szűcs msn« jlucsis nmtn mm, zariü' BAbOGOS SÖÖT ü. U HEGYI JÓZSEF " ASZTALOS kisiparos JÓZSEF ATTILA Ü.33 ’ TÓTH 1ÁSZII) "I UÁ/URIÁSICJR JIYITO j KISIPAROS SíflOlíDMTAMAtSflUZ ' NAGY VlflQS * bRŐTFQNQ KISIPAROS nAionu.123 JOBBÍGí JMos'I ESZTERGStYOS f . eiestír t eíszls üífúir ni5 íbmszm józsfil LAKATOS ISIHlffi. Win LM CSUK SÍKÚT KŐFARAGÓ TliSTEfi wöb a n Simontornyai kisiparosok hirdetőtáblája. Vajon véletlen, hogy csonka a hirdetés? Fotó: Gottvald Károly igaz, hogy míg pjír éve 10— 12 különböző szakterületen, most mindössze 3—4 szakmában tartanak ügyeletet. Valóban komoly gondot jelent az is, hogy a kistelepülések lakosságának ellátására egyre kevesebben vállalkoznak. A korábbi 22 település helyett most már csak 10 helyen van ilyen szolgáltatás. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az eddig kistelepüléseken élő és dolgozó iparosember — igény híján — ma már nem tud megélni, ezért aztán vagy megszünteti az ipart, vagy beköltözik műhelyével a városba. Erre mi sem figyeltünk fel kellő időben, de megtesszük a szükséges lépéseket, ha nem is a helyzet végleges megoldására, de mindenképpen javítására. — Ebben az évben jóval kevesebben váltottak ki ipar- engedélyt a különböző szakterületeken, sőt, sokan visz- szaadták iparjogosítványukat, bár továbbra is vállalnak „maszek” munkát. Miért történt ez így? — Erre egyféle a magyarázat: nyitás a kisvállalkozás más szervezeti formái felé. Jelenleg előnyösebb körülmények között dolgozhatnak — különösen a vállalati gazdasági munkaközösségek — mint a kisiparosok. Munkájukhoz a vállalatuktól kölcsönözhetnek gépeket, eszközöket, ezeket nem kell megvenniük, s még sok más olyan lényegesen könnyebb, kevésbé „bürokratikus” előnyt élveznek, amit önálló kisiparosként nem tehetnének. — Tudomásom szerint ennek ellensúlyozására a KIOSZ kezdeményezésére megállapodás történt a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalattal, valamint az ÉP- TEK-kel, hogy azoknak a kisiparosoknak, akik igénylik ezt, gépeket, eszközöket kölcsönöznek. — Ez így van, de nem veszik igénybe. Egyszerűbb számukra, ha például ők is — akár a fogyasztó — szólnak a „maszekolónak” — „Te, ha erre jársz a teherautóddal, ugyan teríts le pár köbméter sódert nálam”. Kevesebb utánjárással történik, s nem kell hivatalos papírokat kitöltögetni. S ugyanúgy ellenőrizhetetlenek, mint a fusizók. Annak megválaszolása, sokan miért adták le az ipar- engedélyüket, nem is olyan egyszerű. Sokféle oka van. Egyik például a már több mint egy éve bevezetett és kötelező baleseti járulék fizetése. Ez nem nagy összeg (250 Ft havonta) és a kisiparost védi. Sokan mégis azt mondják, miért fizessek én még^zért is, hiszen a szakmámat enélkül is tudom végezni. Ök azonban nem számolnak bizonyos következményekkel — ha „fusizás” közben éri őket baleset, vállalatuktól nem számíthatnak 100 százalékos táppénzre, míg a kisiparosok igen. — Milyen elképzeléseket, intézkedéseket foganatosítanak a jövőben a helyzet javítására? — Elsősorban sokat várunk az 1984. január 1-én hatályba lépő új jogszabályoktól — így az új adótörvénytől is — amelyek a szervezethez tartozó kisiparosok érdekeit • jobban szolgálják majd. A Szolgáltatás- és Termelésfejlesztési Bizottság közreműködésével felkeressük a műszaki fejlesztésben, illetve az újításban érdekelt kisiparosokat, tájékoztatjuk őket a támogatás lehetőségeiről. Mindenképpen arra törekszünk, hogy átfogóbb, alaposabb intézkedésekkel, kedvezőbb feltételekkel ismét érdekeltté tegyük az embereket, hogy iparjogosítvánnyal rendelkező önálló kisiparosként dolgozzanak. — Köszönöm a beszélgetést. KLIE ÁGNES
