Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-27 / 254. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 254. szám ARA: 1,40 Ft 1983. október 27., csütörtök Mai számunkból PARANCSNOKOK TOVÁBBKÉPZÉSE (3. old.) SZAMOK ÉS ARANYOK (5. old.) OLDALHALÓ ’83 (6. old.) MEGYEI kézilabda-bajnoksAg (6. old.) A magyar párt- és karmánykiildaflség megkezdte tárgyalásait Varsóban Az MSZMP KB első titkára és Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, kormányfő ellép a díszszázad előtt a varsói Főpályaudvarnál. (Telefotó)---------------------------------------------------------------------------­K ádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának vezetésével szerdán délelőtt magyar párt- és kormány- küldöttség érkezett Varsóba hivatalos, baráti látogatásra. Delegációnk Wojciech Jaru- zelskinek, a LEMP KB első titkárának, a lengyel kor­mány elnökének tavaly ápri­lisi, budapesti látogatását viszonozza a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtaná­csának és Minisztertanácsá­nak meghívására. A küldöttség tagjai: Hava­si Ferenc, a Központi Bizott­ság titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Garamvölgyi József, a Ma­gyar Népköztársaság varsói nagykövete, aki a lengyel fő­városban csatlakozott a dele­gációhoz. Kádár Jánost a legmaga­sabb vendégnek kijáró fo­gadtatásban részesítették, a varsói Főpályaudvaron, aho­vá 10 órakor gördült be a küldöttség különvonata. A vendégeket a peronon Woj­ciech Jaruzelski, valamint Józef Czyrek, a LEMP PB tagja, a LEMP KB titkára fogadta. A Főpályaudvar előtti té­ren a magyar vendégek tisz­teletére felsorakozott a len­gyel néphadsereg díszszáza­da. A magyar és a lengyel himnusz elhangzása után Kádár János és Wojciech Jaruzelski tisztelgett a csa­patzászlónál, ellépett a dísz­század előtt. Kádár János üdvözölte a katonákat, utá­na pedig Wojciech Jaruzels­ki bemutatta a küldöttség fogadására megjelent len­gyel párt- és állami vezető­ket: Román Malinowskit, az Egyesült Parasztpárt Orszá­gos Bizottsága elnökségének elnökét, miniszterelnök-he­lyettest, Edward Kowalczy- kot, a Demokrata Párt Köz­ponti Bizottságának elnökét, miniszterelnök-helyettest, Jan Dobraczynskit, a Haza­fias Nemzeti Űjjászületési Mozgalom országos tanácsá­nak elnökét, Marian Woznia- kot, a LEMP KB PB tagját, a varsói vajdasági pártbi­zottság első titkárát, Manf- red Grywodát, a LEMP KB titkárát, Zénón Komendert, Zbigniew Madejt és Mieczys- law Rakowskit, miniszterel­nök-helyetteseket, a Közpon­ti Bizottság osztályainak ve­zető munkatársait, a Minisz­tertanács Hivatalának, a Külügyminisztériumnak a képviselőit. A vendéglátók ezután üd­vözölték a magyar párt- és kormányküldöttség tagjait. Kádár János köszöntötte a varsói diplomáciai képvisele­tek vezetőit és a magyar diplomatákat. Két magyar úttörő virágcsokrokkal ked­veskedett Wojciech Jaruzels- kinek és Kádár Jánosnak. A magyar küldöttség ün­nepélyes fogadtatására meg­jelentek a varsói dolgozók képviselői is, akik magyar és lengyel nemzeti színű zász­lócskákkal a kezükben for­rón üdvözölték Kádár Jánost és Wojciech Jaruzelskit. A varsói dolgozók képviselői mellett köszöntötték őket a magyar kolónia tagjai is. A vendégek ezután szál­láshelyükre hajtattak. Amer­re elhaladtak, mindenütt a szívélyes fogadtatás jeleit láthatták a zászlódíszbe öltö­zött utcákon. Délután Kádár János a magyar küldöttség tagjaival együtt megkoszorúzta az Is­meretlen katona sírját, és beírta nevét a sírnál levő emlékkönyvbe. Ezután Kádár János a LEMP székházában találko­zott Woiciech Jaruzelskivel. Egyidejűleg a magyar és a lengyel tárgyalóküldöttség két munkacsoportban folyta­tott eszmecserét a pártközi kapcsolatokról és a külpoliti­kai helyzetről, illetve gazda­sági, műszaki és tudomá­nyos kérdésekről. Este a Minisztertanács pa­lotájában ünnepi fogadást adtak Kádár János tisztele­tére. A vacsora előtt Henryk Jablonski, a Lengyel Állam­tanács elnöke átadta Kádár Jánosnak a Lengyel Népköz- társaság Szolgálatáért Ér­demrend nagy szalagját, amellyel 70. születésnapja alkalmából tüntették ki az MSZMP KB első titkárát, aki viszont Wojciech Jaru- zelskinek átnyújtotta a Ma­gyar Népköztársaság gyé­mántokkal ékesített Zászló­rendjét, amelyet 60. születés­napja alkalmából kapott a lengyel vezető. A vacsorán a két első.titkár pohárköszön­tőt mondott. (Folytatás a 2. oldalon) Az európai rakétatelepítés Jurij Andropov válasza a Pravda kérdéseire Az európai nukleáris fegy­verzet korlátozásával fog­lalkozó és zsákutcába jutott genfi tárgyalásokról, az előbbrevitelüket szolgáló szovjet javaslatokról szólt Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke a Pravda kér­déseire válaszolva. Az alábbiakban közöljük a lap csütörtöki számában megjelenő kérdéseket és vá­laszokat. Kérdés: Mi a helyzet ma, és van-e valamiféle előre­haladás az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról Genfben folyó szovjet—ame­rikai tárgyalásokon? Válasz: A tárgyalásokon sajnos semmiféle előrelépés sem történt. A megbeszélé­sek változatlanul zsákutcá­ban vannak, s hogy ez mi­ért van így, az ma talán már az Egyesült Államok leghű­ségesebb szövetségesei szá­mára is világos, csupán a tömbbel szembeni lojalitás gátolja őket abban, hogy ezt nyíltan el is ismerjék. A tárgyalások két éve alatt a Szovjetunió meggyőzően bebizonyította: merész meg­oldásokra is kész annak ér­dekében, hogy elhárítsa Európa felől a nukleáris ve­szélyt, hogy megerősítse kon­tinensünk és az egész világ biztonságát. Javaslataink a lehetséges intézkedések szé­les körére vonatkoznak: a közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközök lényeges csökkentésétől egészen az európában található harcá­szati és közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverek tel­jes felszámolásáig. Minden szükséges elemet tartal­maznak ahhoz, hogy olyan, kölcsönösen elfogadható megállapodás szülessék, amely senkinek, — sem a Szovjetuniónak és szövetsé­geseinek, sem pedig az Egyesült Államoknak és a nyugat-európai hatalmaknak — nem sérti az érdekeit. Washingtonban az utóbbi időben számos nyilatkozat hangzik el arról, hogy az Egyesült Államok is a meg­állapodás híve, s a tárgyalá­sokon a korábbinál nagyobb rugalmasságot tanúsít. Gon­dosan elemeztük ezeket a nyilatkozatokat és azt is, amit az amerikai küldöttség Genfben mond. Kiderül, hogy a szavakon túl nincs amerikai rugalmasság. Az Egyesült* Államok politiká­jának lényege változatlan: az új amerikai rakéták euró­pai telepítésével jelentős ka­tonai fölényt biztosítani a Szovjetunióval szemben. Mindaddig nem lehet elő­rehaladásra számítani a tár­gyalásokon, amíg az Egyesült Államok kitart irreális, egy­oldalú álláspontja mellett, hogy a Szovjetuniónak csök­kentenie kell közepes ható­távolságú nukleáris fegyver­zetét, míg Washington és at­lanti szövetségesei növelhe­tik ilyen erőiket. Kérdés: Kimerültek-e a megállapodás elérésének le­hetőségei ? Válasz: Ez elsősorban az Egyesült Államoktól függ, és attól, hogy kész-e áttérni a tárgyszerű megbeszélések út­jára. A Szovjetunió mindad­dig nem mond le a megálla­podás kereséséről, ameddig az Egyesült Államok saját lépéseivel ezt lehetetlenné nem teszi. Rugalmasságot ta­núsítottunk és tanúsítunk is a konkrét megoldások kere­sésében, ha teljesül egyetlen, de változatlan feltétel: a kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris fegyverek terén Európá­ban kialakult erőegyensúly nem bontható meg. Ezeknek a fegyverzeteknek a szint­jét mindkét részről radiká­lisan lehet és kell is csökken­teni, de oly módon, hogy az erőviszonyok változatlanok maradjanak. Ez azt jelenti először is, hogy Európában nem szabad elhelyezni új amerikai raké­tákat, mivel ez a NATO ja­vára jelentősen megváltoz­tatná az egész katonai-hadá­szati helyzetet. Másodszor, mindkét oldalon kivétel nél­kül figyelembe kell venni valamennyi megfelelő ható­távolságú nukleáris eszközt. Erről az igazságos követelé­sünkről nem mondunk le. Megismétlem azonban, hogy egy ilyen elvi megközelítés keretein belül rugalmasságot és konstruktív magatartást tanúsítunk. Néhány ilyen jellegű kiegészítő lépésünk­ről már ma is szólhatok. Először: a Szovjetunió, mint ismeretes, kijelentette: kész megállapodni arról, hogy mindkét fél európai közepes hatótávolságú nuk­leáris fegyverzetét, a hordo­zóeszközöket (a rakétákat és a repülőgépeket), valamint a rajtuk elhelyezett nukleáris töltetek számát tekintve is azonos szintre csökkentsék. Ezzel kapcsolatban egyesek azt kérdezik, miként jár el a Szovjetunió, ha a jelenleg Losonczi Somogybán Losonczi Pál,az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán kétnapos látogatásra Somogyba érkezett. A ven­déget Kaposvárott Kleno- vics Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára és Su­gár Imre, a megyei tanács elnöke fogadta. Losonczi Pál délelőtt részt vett és felszó­lalt a megyei pártbizottság ülésén, amelyen Klenovics Imre tartott szóbeli tájékoz­tatót a Központi Bizottság 1983. október 12-i üléséről, majd a testület megvitatta a szocialista közgondolkodás somogyi helyzetéről szóló írásos előterjesztést, és a ■további feladatokat, végeze­tül Tóth Jánost, a siófoki vá­rosi pártbizottság első titká­rát megválasztotta a megyei pártbizottság titkárának. A délutáni program kere­tében az Elnöki Tanács el­nöke találkozott a megyei párt végrehajtó bizottságá­nak tagjaival, tájékoztatót hallgatott meg a megye po­litikai, gazdasági és kultu­rális életéről. A beszámoló­ban elhangzott, hogy a me­gyében javult az irányítás színvonala. Jellemző, hogy sikeresen oldják meg az anyag- és energiatakarékos­ság feladatait, több import- terméket helyettesítenek ha­zafi gyártmánnyal. Az ipar­ban a növekedés üteme nem érte el a tervezettet, de ma­gasabb az országos átlagnál. A tőkés export az év első kilenc hónapjában huszon­nyolc százalékkal növeke­dett, a szocialista export tíz százalékkal több. Javult a munkaerő-gazdálkodás, a termelés szervezettsége. A mezőgazdaságban, bár na­gyobb termést takarítottak be, mint tavaly, az aszály érezteti hatását: a vártnál kisebb nyereséggel számol­nak, és sok helyen hozzá kell nyúlni a biztonsági tartalék- alaphoz. A tájékoztató után kötet­len beszélgetéssel ért véget az első nap programja. Nyilatkozat A Magyar Távirati Irodát illetékes helyről felhatalmaz­ták az alábbiak közlésére: A magyar közvélemény mély megdöbbenéssel érte­sült arról, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői, né­hány karib-tengeri ország katonai egységeivel kiegé­szítve, agressziót követtek el Grenada, az ENSZ teljes jo­gú tagállama, az el nem kö­telezett országok mozgalmá­nak tagja ellen. Az agresszió igazolására felhozott érvek elfogadhatatlanok, a fegyve­res beavatkozás ellentétes az a NATO birtokában levőnél alacsonyabb szintre kell le­szállítani rakétaindító állá­sainak számát ahhoz, hogy biztosítva legyen az egyen­lőség a rakétákra szerelhető robbanótöl'tetek tekinteté­ben egyrészt a Szovjetunió, másrészt Anglia és Francia- ország között? Nos, mi erre is készek va­gyunk. Minket nem ijeszt az a lehetőség, hogy egy ilyen megközelítés esetén, s az angol és francia rakéták jelenleg meglevő robbanó­tölteteinek számát figyelembe véve a Szovjetunió Európá­ban csak mintegy 140, SS— 20-as rakéták indítására al­kalmas berendezéssel ren­delkezne, vagyis jóval keve­sebbéi, mint amennyi az an­gol és francia közepes ha­tótávolságú rakéták indító- berendezéseinek száma. Másodszor. Nem olyan rég kijelentettük, hogyha létre­jön egy olyan megállapodás, amelyben az Egyesült Álla­mok lemond rakétáinak Eu­rópába telepítéséről, akkor a Szovjetunió az európai tér­ségben a csökkentés alá eső valamennyi rakétáját — a keleti területekre való átte­lepítés helyett — megsemmi­síti. Ezzel kapcsolatban is felteszik a kérdést: nem kö­vetkezik-e be hogy miköz­ben a Szovjetunió európai részén megsemmisítik a ra­kétákat addig keleti részein növelik ugyanezen rakéták számát, amelyeket aztán ké­ENSZ alapelveivel, a nem­zetközi normákkal, veszé­lyezteti a békét és a nemzet­közi biztonságot. A Magyar Népköztársaság határozottan elítéli a Grena­da elleni agressziót, s a vi­lág más békeszerető orszá­gaihoz és népeihez hasonló­an, követeli az inváziós csa­patok azonnali kivonását. A magyar nép szolidáris a sú­lyos megpróbáltatásoknak kitett grenadai néppel és őszintén kívánja, hogy mi­előbb ismét saját kezébe ve­hesse sorsának irányítását. (MTI) sőbb keletről át lehet tele­píteni nyugatra? Az ilyesfajta félelmeknek semmi alapjuk sincs. Ám, hogy ezzel kapcsolatban mindenfajta kételkedést el­oszlassak, egyértelműen kijelenthetem: a szovjet ra­kétákat nem fogják áttelepí­teni keletről nyugatra. Ha létrejön és érvénybe lép az európai nukleáris fegyver­zetek korlátozásáról szóló megállapodás, akkor attól a pillanattól kezdve megszűnik az SS—20-as rakéták telepí­tése a Szovjetunió keleti te­rületén is. Szilárdan kitar­tunk emellett abban az eset­ben, ha az ázsiai térségben nem következik be lényeges változás a hadászati helyzet­ben. Ez elsősorban azt je­lenti, hogy az Egyesült Álla­mok nem telepít új közepes hatótávolságú nukleáris esz­közöket olyan körzetekben, ahonnan azok elérhetik a Szovjetunió területének ke­leti részeit. Harmadszor. Néha azt mondják: az a javaslatunk, hogy a csökkentés után egyik félnek se maradjon háromszáznál több közepes hatótávolságú, nukleáris fegyvereket hordozó eszköze, túlságosan is lecsökkentené a megfelelő hatósugarú amerikai légieszközök szá­mát. Nem áll szándékunk­ban csorbítani az Egyesült Államok érdekeit. Bár az igazság kedvéért érdemes (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents