Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-26 / 253. szám
A^ÉPŰJSÁG 1983. október 26. Új gyermekkönyvtár Szekszárdon Mint már hírt adtunk róla, új helyre költözött Szekszárdon a gyermekkönyvtár, mégpedig a Széchenyi utcában nemrég átadott garzonház földszintjére. A kétszáz négyzetméter alapterületű helyiség „könyvutcáiban”, azaz a szabad polcokon 26 ezer kötet könyv közül válogathatnak a gyerekek. Ez a csábító mennyiségű könyv közel ötszöröse annak, mint amennyi a régi helyen volt, ahol a nagyobb rész raktárban tárolódott. A könyvek az utóbbi idők egyik legszimpatikusabb akciójának eredményeként érkeztek helyükre: katonák és diákok, no és természetesen a megyei könyvtár dolgozói társadalmi munkában, kézből kézbe adogatva „szállították” a ma már szépen berendezett könyvtárba. A tegnap délutáni átadási ünnepségen Császár József, a megyei tanács elnöke átadta a könyvtárat Lovas Henriknek, a megyei könyvtár igazgatójának, s rajta keresztül jelképesen a sok-sok olvasni szerető gyereknek. Ezután meg is kezdődött a kölcsönzés, a jövő hét végétől pedig a rendszeres könyvtári foglalkozások is beindulnak. Az új könyvtár dekorációjáról is meg kell emlékezni: a sok virágon kívül az 1-es számú Általános Iskola rajz- szakkörös tanulóinak rajzai, festményei díszítik a falakat. Tervezik, hogy később a dekoráció megújítására rajzpályázatot hirdetnek, s a legjobban sikerültek kerülnek majd a falakra, illetve a könyvtári foglalkozásokon készült mese- és versillusztrációk. Elkészült a mesesarok is, ahova az óvodásoknak kétszer hét méter hosz- szú, szivacstörmelékkel töltött kígyó szolgál ülőalkalmatosságul. Tiszteletadás Babits Mihálynak A Tolna megyei és a szekszárdi Városi Tanács művelődési osztálya, a Magyar Írók Szövetsége költői szakosztálya és dél-dunántúli csoportja, a megyei könyvtár és a múzeum Babits Mihály születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepi irodalmi estet rendez, október 27-én este 7 órakor Szekszárdon, a régi megyeháza nagytermében. Erre az alkalomra készült írását Bertók László, Csányi László, Csorba Győző, Domokos Mátyás, Fodor András, Galambosi László, Ke- resztury Dezső, Laczkó András, Lakatos István, Lator László, Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes, Pákolitz A szekszárdi Béri Balogh Ádám Megyei Múzeumban a pincemúzeum kialakítása után vált lehetővé, hogy az addig is népszerű Tanító múzeum sorozat végleges helyére kerüljön. Az itt szervezett rendhagyó tanórák — melyeket az intézmény régész és történész munkatársai vezetnek — igen népszerűek. Ez nem is csoda, hisz az általános és középfokú intézmények érdeklődő csoportjainak minden esetben többet „adnak” korról, emberről, mint amennyi az iskola falain belül lehetséges. A kiállított tárgyakkal, melyek egyike-másika kézbe is vehető, valamint a szakszerű magyarázatok kíséretében vetített diákkal a történelmi korokról alkotott képüket is kiegészíthetik a tanulók. Az ismeretszerzésen túl pedig a István, Takáts Gyula, Tüskés Tibor és Veress Miklós az esten személyesen olvassa fel. Rába György és Somlyó György bár nem jelenhet meg az ünnepségen, de elemző, értékelő, emlékező gondolataikat ők is elküldik. Csak ezen a napon tekinthető meg a megyeháza nagytermének előcsarnokában az a hét tablóból álló vándorkiállítási anyag, amelyet a megyei múzeum készített Babits és Szekszárd kapcsolatát dokumentáló fényképek alapján, és amelyet a megyei művelődési központ juttat majd el igény szerint megyénk iskoláiba, könyvtáraiba, és művelődési házaiba. műtárgyvédelem fontossága is tudatosul bennük. Az „új helyen” tegnap a szekszárdi 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet 1. c. osztályának 29 vízvezetékszerelő tanulója ismerkedett az őskorral, ötezer évvel találkoztak Vadas Ferenc múzeumigazgató „kalauzolásával”. A mórágy-tűzkődombi leletek bemutatása jól szolgálta a már megtanult ismeretek rögzítését. Őskor témakörben még 50 óra foglalkozás követi az elsőt, aztán pedig a török kor következik. A múzeum tervei között szerepel, hogy a rendhagyó órákat kiterjesztik a környezetismeret, az anyanyelv és a rajz tantárgyakra is, így szinte valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézmény tanulóit tudják majd fogadni. Szakmunkástanulók a pince múzeumban, Vadas Ferenc igazgató „óráján” Kiállítás Szirmayné Bayer Erzsébet festőművész neve és képei nem ismeretlenek megyénk művészetet kedvelői körében. Az önmagáit a mindig leg- allkalmasaibb formanyelven kifejező kaposvári művész alkotásait, azok témáit, hangulatát, színeit Szekszárdon, Dombóváron és Bonyhádon is megcsodálhatták az érdeklődők. Képei közül néhány Baranya, Tolna, és Somogy megye közintézményei, egy pedig a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van. Az idehaza és külföldön is egyre népszerűbbé váló festőművész munkáiból most Zalaegerszegen, a Kisfaluéi Strotol-te- remben nyílik kiállítás, amelyet október 27-től november 10-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Fekete fazekak mestere Karda Imre szülőföldjének, Korondnak fazekashagyományait folytatja siófoki otthonában. Az idős mester 50 éve készíti az erdélyi mintás, feketére égetett cserépedényeket, dísztárgyakat. Miniatűr könyvritkaságok A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem sekneoi műemléki könyvtárának ritka kincse Agricola: De re me- talliioa című könyvének 1526- ban Baselban megjelent latin nyelvű első kiadása. A mű két évszázadon keresztül a bányászati és kohászati oktatás bibliájának számított, tíz nyelvre fordították le, és harminc kiadást ért meg. Belőle jelentettek meg szemelvényeket miniatűr könyv- alakban most Miskolcon. A több mint 190 oldalas könyvecske A bányászatról és kohászatról címet viseli, tartalmazza az eredeti kiadás tizenkét fejezetének kivonatát, valamint az abban szereplő kétszázhetven ábra közül százat, ezek a két iparág egyes műveleteit szemléltetik. A szemelvényeket a szerzőről, Georgius Agricoláról írt tanulmány, valamint az általa írott mű jelentőségének méltatása egészíti ki. A most megjelentetett könyvvel együtt már négy miniatűr kiadás látott napvilágot a miskolci egyetem selmeci könyvtárában őrzött ritkaságokból. Ezek közé tartozik a könyvtár két és fél évszázados történetét ismertető kiadvány, a Selmeci Bányászati Akadémián 1735-ben bevezetett és a kohómérnöki karán egészen az első világháborúig oktatott pénzveré- szet című tantárgy ismertetése, továbbá a selmeci akadémia két nagynevű professzorának, Faller Gusztávnak és fiának, Károlynak működését bemutató miniatűr kiadvány. Az utóbbi könyvek forrásaként felhasználták a közelmúltban szervezett egyetemi levéltár anyagát is. Dunántúlt napló Jelenleg Svédországban a szülés körüli halálozás átlaga 7,6 ezrelék (a magyarországi átlag 20—21, a Baranya megyei kórház szülészeti osztályának tavalyi eredménye 16,8 ezrelék). Már e tény is magyarázza, miért tulajdonítottak olyan nagy jelentőséget dr. Björn Westin professzor pécsi előadásának és látogatásának. Dr. Westin olyan terhesség-megfigyelő módszert dolgozott ki, amely nagymértékben csökkentette a terhesség 28. hete utáni, méhen belüli, továbbá szülés alatti és a szülést követő hat napon belüli, vagyis a szülés körüli halálozás arányát. Ezzel a módszerrel a stockholmi klinikán olyan eredményeket értek el, amely világviszonylatban is kiemelkedő. Dr. Wisel professzor a Pécsi Orvostudományi Egyetemen tartott előadásában és a Dunántúli Naplónak adott nyilatkozatában elmondta: 1961-ben vezették be a születésfigyelő partogram alkalmazását, amely a szülés alatti komplikációk kivédésében hozott javulást. Lényeges, ugrásszerű javulás azonban csak 1971 óta következett be, akkor vezették be a gravido- gram alkalmazását. (Ez nem más, mint egy grafikon, amelyet a terhes nő első orvosnál jelentkezésétől a szülésig vezetnek. Meghatározott időszakokban mérik a méh növekedését, ezt pontosan bejelölik és a kapott grafikon görbéjéről leolvasható, hogy normális, vagy valamilyen kóros magzatnövekedésről van-e szó. A fejlődési görbén kívül feltüntetik az anya terhesség alatti állapotának egyéb adatait is, mint például a testsúlynövekedés és vérnyomás értékeit.) Westin professzor elmondta azt is, felmérést végeztek azzal kapcsolatban, hogy az életmód, a szociális körülmények mennyiben befolyásolják a terhesség lefolyását. Nyolcvanezer terhes nőt vizsgáltak meg ezen szempontok szerint is, és a kapott adatokat számítógépen dolgozták fel. Érdekes eredményt kaptak. A terhesség folyamatára nincs hatással, ha valaki rosszabb szociális körülmények között él, vagy ha kemény munkát végez. Viszont meglepően emelkedett a terhességi probléma azoknak a svéd nőknek az esetében, akik ugyan jó körülmények között, de szabados életmódot folytatnak, sokszor nem családban hordva ki gyermeküket. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a harmonikus családi élettel járó lelki biztonság és egyensúly növeli a terhesség normális lefolyásának és a biztonságos szülésnek az esélyeit. PETŐFI NÉPE A tavaly nyáron bekövetkezett halpusztulás adta föl a leckét: ha nem történik hathatós intézkedés a solt- vadkerti tó megmentésére, a kedvelt fürdő-horgászhely végveszélybe kerül. De amint erről bárki meggyőződhet, a „mentőosztag” megérkezett, megkezdődött a munka. A kérdésre, hogy ki fizeti a tókotrást? tulajdonképpen azon a szokványostól eltérő értekezleten kaptak választ az érdekeltek, amelyet az elmúlt hét végén tartottak meg, alig száz méterre a vízparttól. A vízügyi szakemberek megállapították, hogy a tóból 120 ezer köbméter iszapot kell eltávolítani. E munkálatok költsége 12 millió forint. Az Országos Vízügyi Hivatal, a megyei tanács és más szervék 6 milliót adnak erre a célra. Az összeg másik felét az üdülőterületen érdekelteknek kell állniok. Telkenként átlagosan tízezer forint körüli lesz az összeg. A vállalati üdülők után férőhelyenként ezer forintot fizetnek, a horgászegyesület tagjai — az egyesület támogatásán túlmenően — fejenként 300 forinttal járulnak a költségekhez. A kotrási munkák a tervek szerint áprilisig befejeződnek, s a nagyközségi tanács hitelt is felvesz, hogy rendezni tudja a számlát. E hitelfelvétel lehetővé teszi, hogy az üdülőtulajdonosok részletfizetési kedvezményt kapjanak. A kirótt összeg 30 százalékát március végéig, negyven százalékát december 31-ig, a fennmaradó részt pedig 1985-ben kéll befizetniük. A nyugdíjasok — lévén a tó környéke „szolid” nyaralóhely — havi kétszáz forintonként fizetik a hozzájárulást. Mindezeken felül a strandbelépőkből, a kempingbevételből minden többletet a tó megmentésére fordítanak. A tó védelme érdekében már bevezették a kukásszemétszállítást, megszüntették a parcellázást, nagyarányú fásítást kezdeményeztek. SOMOGYI*"1"* Változó építési igények címmel jelent meg Szabó Gyula, a Somogy megyéi Tanács V. B. osztályvezetőjének cikke. Ebből idézzük azokat a gondolatokat, amelyek nemcsak Somogy megyében és nemcsak az építőiparban érvényesek. Somogy megyében az építőipari szervezetek a tervidőszak első felében még válogathattak a munkában, és nem volt szükség különösebb alkalmazkodóképességre. Azóta megváltozott a helyzet, s a vezetőknek, ha késve is, alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ehhez nem elég csupán a pénzügyi források mérséklése, a szabályozók változása, szükség van az érdekeltség fokozására is. • Jelenleg a vállalkozással együtt járó nagyobb kockázat még nem ál'l arányban az elérhető többletjövedelemmel, sőt — igaz, átmenetileg — még kapacitáscsökkenés esetén is megél a vállalat építési kockázat nélkül. A beruházók ma több funkcióra alkalmas létesítményeket igényelnek olcsón, költségtakarékosán és minél gyorsabban elkészítve. Joggal várják el a jó minőséget is. Mindezt csak hatékonyan dolgozó, vállalkozó jellegű építőipar biztosíthatja. A jelenlegi gazdasági feltételek között a verseny vállalásában érdekeltek az építőipari szervezetek, és rá is kényszerülnek erre. Egyre kevésbé élhet meg az, amelyik várja, hogy a megrendelők keressék, megbízásokkal ostromolják a kivitelezőt. Új jelenség az is, hogy megnőtt az építési igény a családi ház és a kis társasházak építése iránt. Épp ezért az építőiparnak saját érdekében minél több feladatot kell vállalnia ebben, más szóval alkalmazkodnia kell a fizetőképes építőipari feladatokhoz. Erre a jelenlegi építőipari technológia csak akkor lesz képes, ha a vállalatok felülvizsgálják az árakat, és megkeresik a módját, hogy a megrendelők igényét miként tudják minél gyorsabban kielégíteni.' Vállalkoznak nemcsak kulcsrakész, hanem félkész, szerkezetileg összeszerelt lakóépület kivitelezésére és a befejező munkákhoz szükséges egységcsomagos szakszerelőipari és gépészeti anyagok, félkész termékek biztosítására is. A változó körülményekhez igazodó gazdálkodás nemcsak az építőiparra, hanem a tervező, a lebonyolító szervezetekre is új feladatot ró. A jelenlegi gazdasági körülmények között széles körű vállalati önállósággal rendelkező, az igényekhez rugalmasan és gyorsan alkalmazkodó, a piac változásaihoz igazodó, vállalkozó szellemű építőiparnak van jövője. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Nagy utat tett meg gyalog a székesfehérvári Görög István. Az NDK-beli Eisenach- ból indult, végig a Thürin- giai-erdő hegyein, át a híres Szász-Svájcon, majd a Szu- déták gerincén tovább Csehszlovákiába. Innen föl a Beszkidekre, átkanyarodva Lengyelországba, majd a Magas-Tátrában haladva vissza Csehszlovákiába. Végül az Északi-Középhegység vonulatait megjárva megérkezett Budapestre. Autóval is szép túra, ha ugyan vannak arrafelé, amerre gyalog járt, erre alkalmas utak. E gyalogtúrát az említett négy ország természetbarát szövetségei májusban hirdették meg és az első sikeres pályázó a székesfehérvári Görög István volt. A riporter kérdéseire válaszolva elmondta: nagyon- nagyon régen atlétJizált. MÁV-mérnökfő tanácsosként ment nyugdíjba. Nyugdíjas korában lett természetjáró. Kezdetben kisebb túrákat tett, mert mint mondta: a természetjárásban a legfőbb elv a fokozatosság. A túrázásnak köszönheti, hogy tes- tileg-lelkileg fiatalabbnak érzi magát, mint néhány évvel ezelőtt. A rendszeres természetjárás a kedélyá'llapo- tára is jótékony hatást gyakorol. E jó testi-lelki kondíciónak köszönheti, hogy egy ilyen nagy túrára vállalkozhatott. Országonként körülbelül 300 kilométert gyalogolt, a magyar szakasz 520 kilométer volt. E nagy távolságot bejárva sok-sok szép tájjal ismerkedett meg és hozott magával itthon is hasznosítható tapasztalatot. — Sajnálatos, ránk magyarokra nézve nem éppen hízelgő megfigyelést tettem. Az általam megismert országokban összehasonlíthatatlanul gondozottabbak, tisztábbak az erdők, sehol sem botlottam szemétdombokba, mint idehaza lépten- nyomon. Az NDK-ban irigylésre méltóan olcsó és jó az ellátás a turistaszállókban, Lengyelországban és Csehszlovákiában nem ismerem a helyzetet, ott ugyanis végig- sátraztam. • • Ötezer évvel találkoztak
