Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
12 ^PÜJSÁG 1983. október 22, MAGAZIN , MAGAZIN “ MAGAZIN Ül ^MAGAZIN MAGAZIN Jllll §§§ MAGAZIN MAGAZIN ■MííSgwfc mmümzIIN 'MÍ|: MAGAZIN MAGAZIN " MAGAZIN FMAGAZIN^ MAGAZIN Térhatás minden csatornán Eddig csak kevés, kifejezetten erre a célra gyártott filmet lehetett látni a képernyőn. Ezek a térhatású filmek egy vörös-zöld képre épülnek, amelyet egyidejűleg két kamerával vesznek föl. Különleges szemüveg (egyik üvege vörös, a másik zöld) segítségével a kép térbelinek hat a nézőre, nem pedig laposnak. A Saba tv-gyár egyik új eljárásának segítségével azonban térhatásúan lehet nézni minden adást — akár feketefehér, akár színes. Különleges felvételi és leadási technika nélkül jelenik meg az abdy-rendszer (anaglyphic by delay = késleltetés folytán térhatású) segítségével minden képernyőn térbelien. Ez egyaránt vonatkozik mind az éteren keresztül érkező közvetlen adásokra, mind a videokazetták tv-konzerveire. A rendszer ehhez elektronikus trükköt vesz igénybe. A Saba által gyártott minden új színes tv-készülékben (42 cm-es képernyőtől felfelé) van egy kiegészítő alkatrész, egy dekóder, melynek segítségével a vörös és zöld színeket időben célzatosan kissé eltolják egymáshoz képest. Különleges szemüveggel nézve a kép térhatású lesz. A cég valamivel régebbi készülékeibe utólag is be lehet szerelni ezt a dekódert. Szóvivőjük arról biztosított, hogy belátható időn belül más gyártmányú készülékekben is mód lesz erre. A hozzá tartozó kartonszemüvegek nem valami kényelmesek. A gyár szerint az optikusok ennél kényelmesebbeket is tudnak készíteni. Aki ilyen szemüveg nélkül nézi a képernyőt, normális képet lát. A vörös-zöld eltolást így nem lehet észrevenni. így tehát azok is nézhetnek másokkal együtt egy műsort, akiknek a sok 3 dimenziós nézéstől fejfájásuk van, anélkül, hogy még egy készüléket kellene venniük. Ennek a vörös-zöld-eltolá- sos, háromdimenziós technikának mindenképpen van egy hátránya: ha valakinek gyenge a látása (például a szaruhártya valamilyen hibája miatt), akkor a kívánt hatást alig, vagy egyáltalán nem lehet érzékelni. A kép ugyanolyan lapos marad, amilyen volt. Egy rovar a régmúltból Szakértőknek a rovarok vizsgálatánál már eddig is sok meglepetésben volt részük. Legutóbb 1973. június 27-én bukkantak egy olyan fedelesszámyú rovarra, amelyről azt hitték, mintegy 40 millió évvel ezelőtt kipusztult. A rovar tudományos neve Crowsoniella relicta- Pace (Crowson és Pace, két első leírójának nevéről.) A csöppnyi élő kövület egyedei 1,32 és 1,74 mm közötti méretűek, tapintócsápjaik oldal- irányúak, szárnyfedelük sima. A 600 m magas Monté Lapini egyik barlangjában talált rovar minezen elemek alapján világosan elkülöníthető a rokonfajtáktól. További kutatások fognak rávilágítani arra, vajon a rovar sajátosságai a többnyire föld alatti élet következtében alakultak ki, vagy pedig egy archaikus magatartásforma tovább élő láncszemét képezik. A térkép titkai A térkép sokkal régebbi, mint gondolnánk. Az ember jóformán még írni sem tudott, de már készített térképet, hiszen szüksége volt bizonyos távolságok és irányok ismeretére, azaz térképre. A kezdet kezdetén persze még nem rajzoltak térképet, de kezdetleges földrajzi ismereteiket az egymást követő nemzedékek szóban nyilván átvették egymástól. Ahogyan fejlődött az emberi tevékenység színvonala, úgy fejlődött vele együtt a térképszükséglet, a térképkészítés is, amely napjainkra bámulatos fejlettséget ért el. ' A térképkészítés magasan kvalifikált szakembereket kíván.- Égy-egy térkép megszerkesztéséhez sok tízezer adatot számítanak ki. A szerkesztés fontos munkáját megelőzi az ún. topográfiai térkép készítése. Fotogrammetriai eljárásnak — fényképmérésnek — nevezik azt a műveletet, amikor repülőgépről lefényképezik a területet. A repülőgép felszáll — a térkép megadott méretarányától függően — 1000— 4000 méterre, és onnan sávokban lefényképezik a kijelölt földdarabot. A szerkesztők a földrajzi térkép készítéséhez nemcsak fényképméréssel készült anyagot használnak, hanem geodéziai — földmérési — térképeket is. A térképeket nemcsak elkészíteni nehéz, olvasni sem könnyű: érteni kell a kezelésükhöz és értelmezésükhöz. Angol szakemberek egy olyan automata térképolvasót készítettek — képünkön ez látható —, amellyel a repülőgép vagy helikopter pilótája egyetlen pillantással megállapíthatja a gép pillanatnyi pozícióját. Az átlátszó, korong formájú leolvasó átmérője 250 mm, vastagsága a hozzá tartozó miniatűr ellenőrző lemezzel együtt 25 mm. A kis készülék súlya 1,4 kg, használója a kezében vagy a térdén tarthatja. A pilóta a térképet úgy hajtja össze, hogy a kívánt rész tehesse be a leolvasóba. A leolvasó síkjában két független szervómotor forgat egy sugárirányú egyenest és egy spirált, a két vonal keresztezése adja meg a gép helyzetét. A hót karikatúrája Szöveg nélkül Eltűnt sziget Izland délnyugati partjaitól 34 kilométerre eltűnt egy tíz méter magas szikla, amely viharos időben a í\a- lászoknak tájékozódási pontul szolgált, a radarkészülékek már messziről jelezték. A különös természeti jelenség oka ismeretlen. Feltételezik, hogy a tengerfenék földrengés következtében lesüllyedhetett. Búvárokkal derítik majd fel, hogy valójában mi tör- J tént. Képernyős munkahelyek Egy tipikus képér nyős munkahely Nedves vagy jeges? Nedvés időben olyan úton, amelynek felületére egy Dá- ' niában feltalált szerves anyagú festékkel csíkokat festettek fel, a gépkocsi vezetője meg tudja állapítani, hogy a felület jeges-e vagy csak nedves. Amint az útfelület hőmérséklete a fagypont alá süllyed ugyanis, a festékkel felkent jelzősávok színe kékre változik; amikor a hőmérséklet újra 0 C-fok fölé emelkedik, a jelzősávok visszasárgulnak. A feltalálók szerint a jelzőfesték sokkal megbízhatóbb, mint az a komplikáltabb berendezés, amelyben az úttestbe épített hőelemek az út mentén elhelyezett jelzőlámpák segítségével figyelmeztetnek a fagyveszélyre. A költségesebb lámpás jelzőberendezésnek az is hátránya, hogy a hőelemeket az úttestben bizonyos mélységben kell elhelyezni, s emiatt a vezetés szempontjából elsősorban fontos felületi hőmérsékletről nem tudósítanak pontosan. A színváltó biztonsági sávok szalag alakban felragaszthatok, vagy mintegy 12 milliméteres vastag téglák alakjában az úttestbe ágyaz- hátók. Kölcsön — Tudnál kölcsönadni egy ötvenest? — Nem tudnék. — Ezt megjegyzem magamnak! — Ha viszont kölcsönöznék, azt biztosan elfelejtenéd. A számítógépek térhódításával, az automatikus irányítási rendszerek elterjedésével egyre szaporodik az elektronikus képernyőt (terminált) alkalmazó munkahelyek száma. Sokan vannak, akik egészségre ártalmasnak ítélik meg ezeket a munkahelyeket. Az már bizonyos, hogy a képernyőből jövő röntgensugarak nem ártalmasabbak a vele közeli rokonságban lévő televíziós készülékekből kiáramlóknál. A képernyőből eredő elektromágneses sugarak hatása is elhanyagolhatóan csekély. Az viszont kétségtelen, hogy a szem a szokásosnál jobban igénybe van véve, a képernyőről való leolvasásnál ugyanis a szemnek állandóan alkalmazkodnia kell a változó fénysűrűségi viszonyhoz, ami a pupillanyílásnak állandó változtatását igényli. Ha a látószerv rossz, akkor minden különös szervi betegség nélkül is panaszok léphetnek fel. Az orvosok egyébként már megállapították: nincs bebizonyítva, hogy a képernyőnél végzett munka a lá- tóképesség jóvátehetetlen gyengülését okozza, és ez nem is igen lehetséges. A fejfájástól a szemgyulladáson és szemfájáson át egészen a látás átmeneti gyengüléséig terjedő panaszok azonban kétségtelenül előfordulhatnak. A szemet kímélő jó képernyő csillogásmentes, éles, tiszta. Magassága szerint is egyénileg beállítható. Az egyes sorok és szavak rajta könnyen megkülönböztethetők. A betűvilágosság és a kontraszt egymástól függetlenül állítható be, és a szükséglet szerint szabályozható. Fontos, hogy a képernyőben ne tükröződjenek se ablakok, se világítótestek. Elvárható, hogy megfelelő legyen a terminál melletti ülőhelyzet, és viszonylag nagy legyen a mozgásszabadság. Kívánatos, hogy 2—3 órai folyamatos képernyő előtti munka után 20—30 perces szünetet iktassanak be. De a legjobban olvasható képernyő és a legkényelmesebb szék sem segíthet, ha a munka maga túl egyhangú, és a készülék kezelőjének folyvást a képernyőre kell szegeznie tekintetét. Az ilyesmit jó munka- szervezéssel kell lehetőleg ■elkerülni. Jacobi Viktor Száz éve, 1883. október 22-én született Jacobi Viktor, a népszerű operettszerző. Jacobi operettjei szerepelnek alábbi rejtvényünkben. VÍZSZINTES: 1. 1905-ben bemutatott operettje, amely osztatlan elismerést aratott a főváros több színpadán (Zárt betű: V.) 5. Hézag. 8. Kezdettől fogva (latin mondás). 13. Iráni város, sokszor pusztította földrengés. 15. Fejér megyei község. 17. ERAT. 18. Mutatószó. 19. Táplál. 21. Megmételyez. 23. Nős, itt keverve. 25. .. .a kisöcsém; Eisemann-Szilágyi zenés vígjátéka. 29. Bálint páros betűi. 28. Szolmizációs hang. 32. Nagyon illatos virág. 33. Félig gyanús! 34. Osztrák, norvég és uruguayi autók jelzése. 37. Csont és bőr ló. 38. Tolsztoj személyneve. 39. Anglia jelképe ez az oroszlán. 40. Az egyik vércsoport. 42. Angol gépkocsik betűjele. 43. Ilyen állat a ló, a szarvas- marha. 45. Enikő rövidebben. 46. Nehézség, megpróbáltatás. 48. USA-beli külügyminiszter volt. 50. Ellenkezőleg. 51. Kettős betű. 52. ...előre fuss, egykori gyermekjáték. 55. Magyar szabvány rövidítése. 57. Annuska. 58. Lábunkkal dagasztjuk. 59. A hélium vegy- jele. 60. Kossuth-díjas operaénekesnő (Júlia). 63. Saját személyem. 65. Ez a csarnok egy nagyobb hentesbolt. 66. ■Gabonanövény 69. Ennek a nagyoperettnek megszerzéséért számos színház versengett, bemutatója az 1910-es években volt. 70. Barnás, vörösessárga. 73. Dalbetét. 74. Német kártyajáték. 75. Fritz Kreislerrel, az amerikai hegedűvirtuózzal közösen komponált operettje az Egyesült Államokban készült. FÜGGŐLEGES: 1. Ezt az operettjét 1906-ban mutatták be óriási sikerrel. 2. Fesztelenül viselkedő. 3. Az ember hű barátja. 4. Az ezres belseje! 6. Tizenkét hónapból áll. 7. Ez a „fa” megtartja a cipő formáját. 9. Francia zeneszerző, számos balettet és operettet írt. 10. Arany spanyolul (ORO). 11. Nagyoperettje, mely 1908-ban került bemutatásra. 12. Férfinév. 14. Zeneiskola elavult szóval. 16. 1911-ben a Király Színházban először felcsendülő operettje, nevét leginkább fenntartó alkotása. 20. Az írásmű tárgya. 22. Kiskecske. 24. Élemedett korú. 26. Pest része! 29. A falba verik. 30. Vágtat a versenyló. 31. A Magvető Kiadó népszerű regénysorozata. 35. A kiküldetés költségeit tartalmazó nyomtatvány. 36. A sólet alapanyaga. 38. Nigéria fővárosa. 41. Budai közlekedési csomópont nevének rövidítése. 43., Maneken...; a híres brüsszeli gyermekszobor. 44. Kesernyés és habzó ital. 47. Dalmű, amely az 1909- es bemutatón igen nagy sikert aratott. 49. Török, arab férfinév. 53. Zuhany. 54. Könnyen hasadó ásvány. 55. Élményeit papírra veté. 56. Penészes szagú. 59. Ámbár, holott. 61. Hó...; vezényszó a teher emelésekor. 62. Több színben .játszó ásvány, drágakő készül belőle. 63. ... fair lady; híres musical. 64. Éppen hogy. 67. A vérsavóban van! 68. Szegény, németül. 69. Maró folyadék. 71. Latin kötőszó. 72. A gallium vegyjele. Megfejtésként beküldendők a vízszintes 1., 69., 75., a függőleges 1., 11., 16. és 47. számú sorok a Tolna megyei Népújság szerkesztőségének címére: Szekszárd, Széchenyi u. 36. 7100. Beküldési határidő: 1983. október 29. A levelezőlapra, borítékra kérjük írják rá: Rejtvény. 40. heti rejtvényünk helyes megfejése a következő: Nem minden fából leszen gerenda. Hamar ebédnek hamar a vacsorája. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Kiss Lászlóné, Szekszárd, Hunyadi u. 12. f. 1. 7100; Gombás Jenő, Szekszárd, Széchenyi u. 60. 7100; Újvári Jenő, Tamási, Deák F. u. 28. 7090; Márky János, Tamási, József A. ltp. 5/c. 7090; Ambrus László, Szakály, Bartók B. u. 473. 7192. Leolvasó — pilótáknak
