Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

8 NÉPÚJSÁG 1983. október 22. A transzmongóliai vasútvonal Mongólia belföldi árufuva­rozásának 70 százalékát a transzmongóliai vasút bonyo­lítja le. A vasútvonal kiépí­tése a harmincas években kezdődött, szovjet segítséggel. A Mongol—Szovjet Vasúttár­saság irányításával működő vonalat a „barátság útjának” is nevezik. A vasútvonal első, 45 kilo­méteres, keskeny nyomtávú szakaszát .még 1938-ban épí­tették ki Ulánbátor és a na- lajhi szénbányák között. Egy évvel később már széles nyomtávú vasútvonal kötötte össze a szovjet Szolovjevszk állomást Bajan-Tumennel, a kelet-mongóldai Osojbalszain elővárosával. A további 400 kilométeres szakasz is szov­jet segítséggel létesült. A va­sútvonal évről évre bővült, s ma már a hossza megközelíti a kétezer kilométert. Eljut­nak a vasúti kocsik Baganur- foa, a saén fővárosába, s a vasút teremt kapcsolatot az új iparközpontok — Szongino, Bor-Undurt, Dzun-Bajan —és Ulánbátor között. Az itt dolgozó vasutasok jó munkáját bizonyítja, hogy a transzmongóliai vasút elnyer­te „A szocialista munka vál­lalata” címet és a „Vörös Zászló” kitüntetést. A dolgo­zók többsége közép- vagy fel­sőfokú végzettséggel rendel­kezik. Jelenleg 150 mongol mozdonyvezető tanulja az új típusú szovjet mozdonyok ke­zelését. Napjainkban tíz 2M— 6M típusú vorosilovgrádi moz­dony fut a mongol síneken, s a tervidőszak végére számuk harmincra gyarapodik. A Mongol—Szovjet Vasút­társaság tevékenysége igen eredményes. Tavaly 90 millió tugrik volt a társaság nyere­sége. Az összeget korszerűsí­tésre és különböző szociális célokra fordítják. Bölcsődéket, óvodákat építenek, s nemrég készült el egy kilencemeletes lakóház, amelyben 72 vasutas­család kapott otthont. Ennek a közelében már építik a má­sik — 144 lakásos — modern vasutas lakóházat. Párbeszéd a tankönyvvel Nem mindennapos kísérlet kezdődött a lett egyetemen. A leendő fizikusok és vegyé­szek tanár segítsége nélkül tanulmányozák a számítás- technika egyik ágát. A tan­könyv anyagát beprogramoz­ták és betáplálták a számító­gépbe. A gép képes alkalmaz­kodni minden egyes hallgató tudásszintjéhez: egyéni taná­csokat ad, követi az anyag elsajátításának folyamatát, és végül vizsgáztat. Ezt az egye­tem Szilárd Test Fizika Inté­zete által létrehozott „Riga” dialógrendszer teszi lehetővé. A komputerrel oroszul és let­tül is lehet beszélni. A kijelölt időben a hallga­tók leültek a hét display mel­lé. amely egy mini-számító­géphez van kapcsolva, és egy­más zavarása nélkül dolgoz­nak. Saját belátásuk szerint lapozzák az elektromos tan­könyv lapjait, magyarázato­kat, utasításokat kérnek, vagy éppen kiegészítik az informá­ciókat. Mindennek külön csa­tornája van. A gép univerzális. Most fo­lyik a számelektronika, mé­rőtechnika, idegen nyelvek, fizika és más tárgyak tanulá­sának automatizálása. A bakui ezermester Gamid Kafarov univerzál esztergályos a bakui kazán­gyárban immár húsz eszten­deje. Ez idő alatt mestersé­gének minden csínját-bínját elsajátította, s nincs olyan alkatrész, amit meg ne tud­na csinálni. Minél bonyolul­tabb a feladat, számára an­nál érdekesebb. Gamid Ka­farov ezenkívül olyan hob­bit választott magának, ami­hez új mesterséget kellett megtanulnia, mi több, tö­kélyre vinnie. ősei egy régi azerbajdzsán hegyifaluból, Laeicsból szár­maznak, s ez a hely arról nevezetes, hogy számos népi mesterségnek volt otthona. Valószínűleg innen ered Ka­farov vonzódása a fémdíszí­tés művészetéhez, emellett szívesen foglalkozik fafara­gással és ért a fegyvermes­terséghez is. Házát eredeti népművészeti tárgyak díszí­tik, s gazdag gyűjteménye van az általa készített népi eszközökből, dísztárgyakból. Munkáinak érdekessége, hogy bár régi stílusban, de a ma­ga gyártotta korszerű eszkö­zökkel készülnek. Gamid Kafarov Jim ne­vű spánielé társaságá­ban Gamid Kafarov alkotásait számos hazai és nemzetközi kiállításon részesítették a legmagasabb elismerésben. APN—KS Szépítőszerek a jégkorszakból Ügy látszik, a korai jégkorszak emberei fontosnak tartották az arc kikészítését. Erről tanúskodnak azok az archeológiái leletek, amelyeket az ázsiai Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság északi részén az Isim mentén 18 sírdombban találtak. A sírokban, amelyek mind női síroknak bizonyultak, kerámia üvegcséket és púderdobozokra emlékeztető edényeket fedeztek fel, kék, piros, sárga és barna porral. A „kozmetikai sze­rek", annak ellenére, hogy két és fél évezredig feküd­tek a föld alatt, jól megmaradtak. Félidőben a csehszlovák ötéves terv Középponttal! a míszaki fejlesztés Idén júliusban érkezett a csehszlovák gazdaság a jelen­legi 1981—85. közötti ötéves terv második félidejéhez. Az eltelt időszakiban sikerült csökkenteni a tüzelőanyag és energiaigényt, miközben az ipari termelés növekedett, igaz, lassabb ütemben, mint a hetvenes években. A szén- termelés alapjában véve nem változott, viszont 1980-hoz képest a kőolaj- és földgáz- import 3,5 millió tonnával csökkent. Az elektromos áram termelése csak mérsékelten növekedett. Ennek következ­tében korlátozták az energia- igényes ágazatok fejlesztését, például a vas, az acél, a ce­ment, az aszfalt gyártását. Jelentős a szerepe a csehszlo­vák—szovjet megállapodás­nak, amely szerint a jövőben Csehszlovákia bizonyos vegy­ipari termékeket — metanolt, ammóniát, nitrogén- és mű­trágyákat. stb. — a Szovjet­unióból importál és a kevésbé energiaigényes, úgynevezett 'minőségi vegyi anyagok ter­melésére áll rá. A gépgyártásban felgyorsul az olyan kevésbé anyagigé­nyes ágazatok fejlődése, mint például az elektrotechnikáé. A fémmegtakarításból kive­szik a részüket a tervezők, részint a gépek és berendezé­sek tömegének csökkentésé­vel, részint azzal, hogy a ha­gyományos anyagokat mű­anyaggal váltják fel. Intenzí­vebb a fémhulladék és a má­sodlagos nyersanyagok fel- használása. A népgazdaság mintegy 7,5 millió személyt foglalkoztat. Az ötéves terv első félévében a dolgozók száma 100 ezer fővel emelke­dett, ami kevesebb az előző időszak növekedésénél. A ter­melést elsősorban a munka termelékenységének növelésé­vel fejlesztették. Az utóbbi években meg­gyorsult az innováció. A ter­melők nagy figyelmet szentel­tek termékeik műszaki fejlő­désének. A Tatra Autógyár például elkezdte a léghűtéses motorral szerelt új Tatra-815 nehézteherautó sorozatgyár­tását. Korszerűsítették a Zetor traktorokat. A hazai és kül­földi városok utcáin megje­lentek a tirisztoros vezérlésű csehszlovák trollibuszok. Üj típusú berendezésekkel je­lentkeztek a textil- és a szö- vőgép-gyárak, valamint a mezőgazdasági gépgyárak. Az elmúlt időszakban a be­ruházásokat visszafogták, de a gazdaságilag fontos építke­zéseken nem állt meg a mun­ka. 1983. végén üzembe helye­zik a Jaslovké Bohunice-i atomerőmű harmadik blokk­ját. A litvinoi kőoQajfinomítót korszerűsítették. A nyugat­csehországi Sokolovban akril- kémiai komplexum, a nyugat­szlovákiai Sala városában új agrokémiai üzem épült. To­vább építik az autópálya- hálózatot, folyamatosan vil­lamosítják a vasútvonalakat. Az ötéves terv első felében sikerült javítani a külkeres­kedelem mérlegét’. Az export tőkés és szocialista viszony­latban egyaránt tartja elő­nyét az importtal' szemben. Csökkent Csehszlovákia ke­ményvaluta adóssága, gond azonban, hogy ezt az ered­ményt nem a kivitel növelése, hanem a behozatal korlátozá­sa eredményezte. Az export növelése tehát változatlanul előtérben marad. Az elmúlt években a nehe­zebb külső gazdasági körül­mények ellenére sikerült megtartani az életszínvonalat. A fejlődés lassúbb üteme mel­lett sincs munkanélküliség. Igaz, 1981—83. között emel­kedett néhány termék és szol­gáltatás ára, a húsé és hús­termékeké, de a havi átlag­bér 2642 koronáról 2800 ko­ronára emelkedett. Felemel­ték a nyugdíjat és a gyer­mekpótlékot. Az ötéves terv első felében folytatódott az iskolarendszer átszervezése, amelynek révén az iskolakötelezettség 9 évről 10 évre nőtt. Bevezették az ingyenes, kötelező rubeola (rózsahimlő) oltást. A lakás- építkezés ugyan valamelyest lelassult, de még így is több mint százezer új lakás készül el évente. Az állam a helyi szervekkel együtt jelentős be­ruházásba kezdett a levegő és a víz tisztaságának védelmére. A Prága—Pozsony közötti autópálya Tömény az erdők védelmére Hogyan lehet növelni a fa- kitermelést, s egyidejűleg megőrizni az erdőállományt? Ez a kérdés ma nem csupán a fagazdasági szakembereket izgatja, hanem a legkülönfé­lébb szakmák képviselőit is foglalkoztatja. — E látszólag egymásnak teljesen ellentmondó elvárá­sok teljesítéséhez egy sor ökológiai, gazdasági és szo­ciális problémát kell megol­dani — mondja Vlagyimir Vinogradov akadémikus, a szovjet Mezőgazdaságtudo­mányi Akadémia Erdőgazda­sági osztályának vezetője. Valamikor, a tudományos- technikai forradalom hajna­lán úgy tűnt, hogy az erdő, mint építőanyagok és ener­giahordozók lelőhelye, szük­ségszerűen elveszíti jelentő­ségét. Ránk köszöntött a szin­tetikus anyagok korszaka, s utóbbiak mindazokon a terü­leteken uralkodóvá váltak, ahol nemrég még egyetlen szóba jöhető forrás a fa volt. Az olcsó és kényelmes olaj­gáz korszakban a fából nyert energia anakronizmusnak hatott. És mégis: a fa irán­ti igény növekedni látszik. 1950-ben a világ 1,5 milliárd köbméter fát használt föl, 1970-ben már 2,5 milliárdot. A FAO előrejelzései szerint a következő 15 évben az elő­ző évtizedhez képest újabb 75 százalékkal nő az erdő- gazdasági anyagok felhasz­nálása. Egyszóval az erdő, mint nyersanyaglelőhely nem pó­tolható. És ez a tény sajá­tos aggodalmat okoz a szak­embereknek. A fakitermelés növekedése, a fafeldolgozó ipar termelékenységének fej­lődése — különösen az ener­giaválság időszakában — totális támadást jelent az erdők világával szemben. Az ENSZ legutóbbi értékelése szerint az ember gazdasági tevékenységének következté­ben katasztrofális mérték­ben csökkent a Föld erdő­takarója: csupán a trópusok zöldövezete évente 7,5 millió hektárral csökken. Ha ilyen ütemben folytatódik a faki­termelés, akkor 2100-ra tel­jesen kivesznek azok a tró­pusi erdők, amelyek ma bolygónk szárazföldi terüle­tének egytizedét -teszik ki. A tudósok szerint ez óhatatla­nul visszahat a Föld élővi­lágának egyensúlyára. És ez nem az egyetlen ve­szély, amely a Földet fenye­geti, ha elveszíti erdőtakaró­ját. Különös aggodalomra ad okot az a jelenség, hogy az erdőségek kipusztítása miatt növekszik a talajeró­zió, évente 30 milliárd ton­nányi talaj kerül a tenge­rekbe és óceánokba. Ez a mennyiség tízszerese a húsz­harminc évvel ezelőttinek. — A globális erdőgazdál­kodás küszöbén állunk — mondja Vinogradov akadé­mikus, — az ilyen hozzáál­lás lehetővé teszi, hogy meg­állapítsuk, mennyire képes ellenállni az erdőtakaró az ember ipari tevékenységé­nek, s hol van az a határ, aminek túllépése után már helyrehozhatatlan változá­sok mennek végbe a Föld élővilágában. A tudósok megfigyelései szerint az atmoszférában folytonosan növekszik a szerves fűtőanyagok égéster­mékeként fölszálló széndi­oxid és ez a Föld éghajlatá­nak általános melegedésé­vel fenyeget. Ezt a hatást az erdőségek lennének hivatva ellensúlyozni. Arra is van­nak adatok, hogy az erdő­takaró elsőrendű szerepet játszik a Föld oxigén-egyen­súlyának megtartásában. Az erdő igen fontos egész­ségügyi-higiéniai tényező. Olyan, mint egy óriási por­szívó: a zöld ültetvények óriási mennyiségű port fog­nak fel. Egyetlen hektárnyi fenyőerdő 32 tonnányi por­tól szabadítja meg az embe­reket, egy hektár bükkös 68 tonnától. És felfedezték az úgynevezett fitocitákat is, amelyek az erdőben érezhe­tő aromák, s jellemző tulaj­donságuk, hogy a betegség­terjesztő baktériumokat el­pusztítják. Végül is hogyan teremt­hetjük meg a harmóniát az ember és az erdő kapcsola­tában? A szovjet szakembe­rek szigorú intézkedéseket javasolnak. A Szovjetunió­ban elfogadott erdővédelmi törvény értelmében új, az erdőt jobban kímélő favá­gási technológiákat vezetnek be, intézkedéseket hoznak az erdőségek védelmére, kidol­gozzák az erdőhasznosítás optimális mértékének rend­szerét. Jelentősen növekszik az úgynevezett védett erdő­területek nagysága, amelye­ken a gazdasági hasznosítás minden foímája tiltott — az ilyen területek teszik ki az erdőségek 20 százalékát. A Föld erdőtakarója most évente egy százalékkal csök­ken. A FAO szakembereinek prognózisa szerint ez 20 százaléknál kritikussá válik, s akkor erőteljes erdőtelepí­tésbe kell fogni. De vajon meg kell-e vár­ni ezt a kritikus pillanatot? Már ma is nagyarányú tele­pítéseket kell végezni — mondja befejezésül Vlagyi­mir Vinogradov. APN—KS-------------------------------------------------------------------------------------——------—----­F akitermelés az irkutszki erdőségekben

Next

/
Thumbnails
Contents