Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
1983. október 22. ÍníÉPÜJSÁG 3 Lakásépítés és -gazdálkedás Dunaföldváron Dunaföldvár lakossága a hetvenes évek végéig lassú ütemben, de folyamatosan csökkent. Ebben — mint a nagyközségi párt-végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén megállapították — szerepe volt az elavult lakásállománynak, a lakáshozjutás nehézségeinek is. A húsz kilométernyi távolságra lévő 1 Dunaújváros nemcsak munkalehetőségeivel vonzotta a földváriakat, hanem azzal is, hogy az itteninél jóval köny- nyebben lehetett ott lakáshoz jutni. A népességcsökkenés azóta megállt, sőt, az utóbbi években némi növekedésről is számot ad a statisztika. Ez viszont a nagyközségben folyó lakásépítés és -gazdálkodás javára is írható. A dunaföldvári lakásállománynak csaknem fele 1900 előtt épült, további egynegyede a Századfordulótól a fel- szabadulásig és ugyancsak i egynegyede a felszabadulás után. Ez utóbbi — összehasonlítva az országosan, vagy más, hasonló nagyságú településeken meglévő arányokkal — alacsony. És következik belőle az is, hogy a viszonylag nagy számú állami lakásnak csak elenyésző hányada komfortos (a 185- ből 88). i A felszabadulás utáni évtizedekben — egészen a legutóbbi időkig — nem volt jelentős a magánerős lakásépítési kedv. Ez azonban — az országos intézkedések, mint a lakbérek felemelése, az állami házak értékesítési rendszerének korszerűsítése, a lakásépítési kölcsönök feltételeinek javítása, a lakáshasználatbavételi díj bevezetése stb. — következtében megváltozott. Növekedett a magánerős lakásépítések száma, megindult az OTP-s és szövetkezeti lakásépítés. A nagyközségi tanács a hetvenes _ évek végén átértékelte a la- ~ kásépítés és -gazdálkodás terén folytatott tevékenységét, új koncepciókat alakított ki. Az nyilvánvaló volt, hogy tanácsi bérlakások építésére kevés a lehetőség, abból csak arra futja, hogy a legfontosabb közérdekű igényeket elégítsék ki, a legégetőbb szociális lakásgondokat pedig a felszabaduló (magánerős lakásépítés következtében megüresedő) lakásokkal oldhatják meg. Célul tűzte ki a tanács, hogy elsősorban a magánerős lakásépítést segíti közművesített területek folyamatos biztosításával, sőt, ennek érdekében még az állami lakásépítési lehetőségeket sem használja ki teljes mértékben. 1980-ban .például 9 állami lakás és 2 átmeneti lakás épült. A VI. ötéves tervidőszakban 12 „célcsoportos” beruházással épülő állami lakás építésére lett volna mód, ám csak hét épül, az ily módon felszabaduló összeget újabb területek kisajátítására, közművesítésére fordítják, növelve az e célra előirányzott forrásokat. A József-hegyen 67 családi házzal beépíthető területet sajátítottak ki és közművesítettek, a Kossuth Lajos és az Alpári Gyula utca sarkán kisajátított ingatlanok helyén egészségügyi központ és a már említett 7 állami lakás épül, a Fehérvári úton kisajátított területen 16 szövetkezeti lakás építését kezdhették meg. A Béke téren a már korábban átadott 32 OTP-la- kás szomszédságában újabb 32 ilyen lakás épül. 1980-tól 1982. végéig 187 lakás épült a községben, az idén eddig 39 új lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, melyek többsége családi ház, de van köztük 28 szövetkezeti és 32 OTP társasház is. Ösztönzi a magán erős lakásépítést — főleg a családi- ház-építést — azzal is a tanács, hogy az elavult házak lebontásánál, átépítésénél, vagy helyükbe újak építésénél enyhítette a gyakorlatban nyilvánvalóvá vált túl szigorú beépítési feltételeket. Egyes területeken feloldották az építési tilalmat azokban az esetekben, amikor a tuloj- donos vállalta, hogy az építési előírásoknak megfelelő telket alakít ki. Jelenleg bőven van terület biztosítva mind a szövetkezeti, mind az OTP-s lakások, mind a családi házak építéséhez, sőt, a telkek mintegy harmada meglehetősen olcsó, a kisebb pénzűek is hozzájuthatnak. Útépítéshez kevés a lehetőség a családiházas beépítésre élőirányzott területeken, itt oly módon szándékozik a tanács az „út- híd” keretet elosztani, hogy pályázatot hirdet. Ahol az érdekeltek nagyobb mértékű társadalmi munkával, esetleg plusz anyagi erővel járulnak hozzá, oda biztosít az építéshez anyagot. Nagy gondot okoz a tanácsnak a sok állami laká^ fenntartása, az elavultak felújítása. Ezért a vb. elrendelte a nem központi fekvésű állami lakások értékesítését. A kijelölt hatvanból eddig negyven talált gazdára. Az éves lakbérbevétel 330 ezer forint, a költségvetési üzem ugyanakkor évi másfél millió forint értékű felújítást végez el. A lakáshasználatbavételi díj bevétele 1980. január 1-től 1983. június 30-ig 156 ezer forint volt, a lakásukról lemondó lakóknak 1,2 milliót fizettek ki. Ez az arány hosszabb távon nem tartható. Módosult a lakásigénylők száma az idén érvénybe lépett új lakásügyi rendelkezésekkel. A tavaly év végén nyilvántartott 100 lakásigénylő közül mindössze 16 újította meg igénylését, új igénylő csak öt jelentkezett. Ez is tükrözi azt, hogy egyre többen szándékoznak saját erőből — természetesen OTP= kölcsönnel kiegészítve — megoldani lakásproblémájukat. És amint a végrehajtó bizottság állást foglalt, a tanácsnak továbbra is elő kell segíteni ezt. J. J. Jubiláló vetőmagiizem Takarékossági világnap Megyei megnyitó Dalmandon A takarékossági világnapot megelőzően rendezvény- sorozat kezdődött hazánkban, s természetesen megyénkben is. Tegnap délután Dombóváron, a városi művelődési központ előcsarnokában Máté László, a dombóvári városi tanács művelődési osztályának vezetője kiállítást nyitott meg, melyen a Dalmandi Állami Gazdaság, az OTP megyei igazgatósága és dombóvári fiókja, a városkörnyéki takarékszövetkezetek és postahivatalok eredményeiből kaphatnak ízelítőt több mint egy héten át az érdeklődők. Délután 5 órakor tartották a takarékos-sági világnap megyei nyitórendezvényét Dalmandon, az állami gazdaság kultúrtermében. Az ünnepségen a gazdaság és Dombóvár több politikai, állami és társadalmi vezetőjén kívül megjelent Versánszkd János, a megyei pártbizottság munkatársa is. Ünnepi beszédet Tamás Istvánné, a megyei tanács elnökihelyettese mondott, hangsúlyozva a takarékosság fontosságát. — A takarékosság gondolatának és gyakorlatának múltját igazolja, hogy immár 60 esztendeje, 1924-ben született a világ takarék- pénztárai képviselőinek javaslatára a takarékossági világnap megünneplésének gondolata. Az eltelt idő alatt e téren is minőségi változás ment végbe... — hangsúlyozta a szónok, majd a takarékosság fogalmát elemezte: — A pénzzel való takarékosság mellett olyan átfogó kérdések tartoznak ide, .mint a munkaerővel, a nyersanyaggal, az energiával, az idővel való takarékosság. A munkaerővel való hatékony gazdálkodás, mely egyben takarékosság -is-, -azt jelenti, hogy biztosítani lehet a megfelelő munkaerőt, valameny- nyi ágazatban és területen — hiszen az új munkaerő bevonási lehetőségek gyakorlatilag .kimerülitek, illetve lényegesen csökkentek, de azt is jelentik, hogy jó a munkaerőgazdálkodás, a munkaidő jobb kihasználása, -a munka intenzitásának javulását vonja maga után. — A megemlékezés kapcsán feltétlenül foglalkozni kell a takarékoságnak egy igen jelentős területével, amely szorosain összefügg a gazdálkodással, a társadalmi élettel: az pedig a pénzzel váló takarékosság, melynek hazánkban is nagy hagyományai vannak. E hagyományokról szólt a következőkben Tamás Istvánná, majd a lakossági betétállomány, az ifjúsági takarékbetétek fontosságát méltatta, s mindezek -kapcsán a családok szerepét hangsúlyozta. Az ünnepi beszéd után az állami -gazdaság takarékosságban élenjáró Zalka Máté szocialista brigádja 'átvette az OTP -megyei igazgatóságának ajándékát, az erre az alkalomra készített serleget. A dombóvári -áfész által szervezett divatbemutatónak i-gen -nagy sikere volt, de ugyancsak az volt a Kaposvári Csíki Gergely Színház művészeinek is, akik vidám zenés műsort adtak ezen az ü-nnepd eseményen. Jubilál az ország legnagyobb vetőmagüzeme, amelyet 1958 októberében avattak fel a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban. Kezdetben kizárólag hibridkukoricát dolgozott fel, évente mindössze másifélezernyi tonnányit. A folyamatos bővítés és korszerűsítés eredményeként harmincszorosára nőtt -a termelése, -s ma már évi negyvenezer tonna kukorica, búza, szója, borsó és bab vetőmagot állít elő, jórészt exportra. A korábbi rekonstrukció elsősorban a termelés meny- nyiségi növelését szolgálta, -a mostanában történt fejlesztés célja viszont a termékek minőségének, piacképességének javítása volt. A negyed- százados bólyi vetőmagnak rangja van határainkon belül és kívül egyaránt, s ezt továbbra is meg akarja őrizni, sőt erősíteni akarja a kombinát. A rekonstrukció eredményeként -tehát olyan technikai, technológiai feltételeket -teremtettek, amellyel az üzem képessé vált a legmagasabb minőségi követelmények kielégítésére is. Az elmúlt negyed század alatt összesen 440 ezer tonna vetőmagot fémzároltak bolyban. -A kiváló minőségű magvakkal 'elsősorban a hazai gazdaságokat látta el az üzem, de számottevő meny- nyiséget exportált is. Fennállása óta húsznál több európai és tengerentúli országiba jutottak el a bólyi termékek. Kevesen tudják, hogy hazánk a világ legnagyobb hihridfcukorica-expor- táló országa, s ebben igen jelentős a kombinát részvétele, 'v HÉTRŐL hírről Nem egyszer írtuk már le ezeken a hasábokon, ihogy az itt kommentált hírek, információk, események kiválogatása részben az újságíró szubjektív megítélésére van bízva. Viszont nyilván azt is észrevették az olvasók, hogy valamennyien úgy állítjuk össze a hetet — mondhatni lezáró, összefoglaló publicisztikai „egyveleget”, hogy abban némi törvényszerűség uralkodjon. Az 4983. év, 42. hetének áttekintését úgy igyekeztem megszerkeszteni, hogy a választásom tárgyai — pardon, hírei — mögött valamiféle rendkívüliség álljon, s akár szabályosságával, akár szabálytalanságával sugalljon célszerűségre, hasznosságra való törekvést... Magánakcióban A vállalati gazdasági munkaközösségekről (vgm) szóló írás egy mondata valósággal belémhasított, amikor a -következő eset történt Szekszárdon, október 19-én, déli háromnegyed tizenkettőkor a Korzó Áruház mögötti gépkocsiparkolóban. A mondat: „iHa nem is általános, mindenesetre előfordul az ügyeskedés a közösségekben.” Mondom én (és még sokan mások), hogy előfordul az egyes embereknél, mert ügyeskedni magányosan is llehet, (addig, ameddig hagyják!). Hozzáteszem még, hogy a mi esetünkben egyáltalán nem vgm-ről van szó. Megáll egy gépkocsi a parkolóban. Odalép'egy — nem idős — nő: — Meddig marad? — Magánügyem. — Nem hiszem ... Ugyanis ez fizető parkoló. — Mióta? — Ma óta. Egész napra húsz forint... De el me menjen. Velem lehet egyezkedni. Ha mindennap jön, akkor tíz forintot kell csak fizetnie. — És ha csak háromig maradok? — Akkor hatot. Fölkerül a három — egyenként két forintot érő, ám igen nagy bosszúságot okozó — parkolócetli a szélvédőre. A tulaj pedig nézelődik. „Fizető parkoló” táblát sehol sem iát, s egyébként is, magángépkocsiját jórészt hivatalos célra használja, s május óta nap mint nap -itt szokott állni... Közben fejében cikáznak a gondolatok, a központ parkolási lehetőségei körül. Mind- mind fizető. Ha átmegy kofába, akkor havi -250-ből megússza. Ha nem alkudozik, akkor ugrik egy Ady-ja. A városgazdálkodási vállalat gebinbe adta ki a parkolókat. A Korzó mögötti térről is tárgyalt a fönti párbeszédet folytatók egyikével. Csakhogy szerződést még nem kötött vele. Orbán György, a vállalat igazgatója így fogalmaz: — Jogtalanul szedte a parkolóőr-jelölt a pénzt... Még nem is bizonyos, hogy megkötjük vele a szerződést. Én — s veüem együtt sokan — azon tűnődöm, hogy vajon hol tároljuk napközben azokat a magángépkocsikat, amelyeket szolgálati célra, -mondhatjuk úgy is; hogy a HÉTRE HÍRRE előzte meg, melynek során szinte nyilvánvalónak tűnik, hogy a harminc külföldi szakember Szekszárdra is ellátogatott, hogy tanulmányozzák megyeszékhelyünk készülőiben lévő távlati fejlesztési tervét. Rápolti Árpád tanácselnök-helyettes tájékoztatóját nagy érdeklődés fogadta, s legalább annyi kérdést tettek föl neki a vendégek, mint egy hónappal ezelőtt a tervet megvitató lakossági fórumokon a -város lakói. Apropó! Fórumok. Hát e témával igazán az újszerűség erejével hatottunk a szakemberekre, akik elmondták, hogy az ő hazájukban ilyenre -még nem volt példa. Viszont látva ennek bizonyítható hasznosságát, többen is említették, hogy e tapasztalatot örömmel viszik haza, s kamatoztatni fogják. Először az /NDK-beli, majd pedig a spanyol delegátus kérte a fórumok forgatókönyvét, többen pedig a fejlesztési tervet. Mellettem az elődöm A magánszorgalomból árusított jegyek népgazdaság érdekében is használunk. Tény, hogy a városközpontokban az a cél, hogy mind többen tudjanak parkírozni, s a pénzes parkolás ezt segíti. Hiszen a pénz sürgető tényező ez esetben... De az éremnek másik oldala is van! Másutt is hasznosítható Tegnap feje ődött be Budapesten az /ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága nemzetközi szemináriuma, amelynek fő témája a települések távlati fejlesztése volt. A szemináriumot háromnapos vidéki tanulmányút A főorvosok baráti találkozóján A cím a szimpatikus Előttem az utódom című televízióműsor szinonimájára „állt össze” bennem csütörtök délután, a Balassa János megyei kórház és rendelőintézet Domboriiban levő üdülőjében, a főorvosak baráti találkozóján. Ilyen találkozót először rendeztek. Újszerűsége abban van, hogy a kórház és a hozzá integrálódott intézmények nyugalmazott, illetve jelenlegi vezető főorvosai voltak a meghívottak. Ha úgy vesszük, a nyugdíjastalálkozónak egy rendkívüli formája volt ez, melynek haszna kétségkívüli. Nem is elsősorban az események kronológiája, hanem a meghitt légkör és az „ülésrendből” adódó -beszélgetések tették azzá. Ugyanis a nyugdíjba -ment orvos vezetők mellé utódaik ültek, s a -hivatalos program előtt és után valóságos szakmai megbeszélések jöhettek össze, mélynek eredménye nyilván a betegágyak mellett kamatozódik. Ügy vélem, -hogy hasonló találkozásokra — más munkahelyeken — is szükség van, hiszen ezek a tapasztalatok átadásának valóban értékes fórumaivá válhatnak. A megyei kórház esetében pedig azért felbecsülhetetlen e találkozó haszna, mert az u-tóbbi öt esztendőben tizenöt főorvos ment nyugdíj ba. A cikk elején az újságíró szubjektivitására hivatkoztam, hát most is annak tükrében mondok valamit. Történetesen azt, hogy dr. Molnár Ádá-m, a kórház főigazgató főorvosa igen -imponáló módon tájékoztatta a találkozó résztvevőit az intézmény feladatairól — s nem rózsaszínű -képet festve — a gondokat is vezetőtársai elé tárta. Majd kedves pillanatok következtek: az új, azaz öt éven belül kinevezett főorvosok sziporkázó, ugyanakkor emberközeli bemutatkozása. Segítség - duplán A Vöröskereszt-Országos Vezetősége ruhagyűjtési akciót hirdetett. Az összegyűlt holmikat a közeljövőben szállítják el Angolába és Mozambikba, a két afrikai ország rászorultjainak — az ottani itestvérszervezetéken keresztül. Megyénkben is megtörtént a gyűjtés. A több, mint háromszáz munkahelyi, lakóhelyi vöröskeresztes alap- szervezet sokszorosát gyűjtötte annak, mint amire a legnagyobb jóindulattal számítani lehetett. Csatlakoztak hozzájuk az iskolai vöröskeresztes csoportok is, a lakosság — vagyis a nem vöröskeresztes tagok is — sok, értékes ruhaneműt adtak az afrikai országok rászorultjainak. Megyénkből közel egy tonna ruhaféléig! indult Budapestre a TÁÉV gépkocsija — a szállítást ingyen, társadalmi munkábarftldották meg. Viszont el kell mondani azt is, hogy az afrikai éghajlat miatt műszálas holmik, téli ruhák, kabátok nem -kerültek a szállítmányba. De helyük mindenképpen van. Megyénk szociális otthonaiban, egészség- ügyi gyermekintézményeiben és sok rászoruló család is örömmel fogadja az itt maradt (háromszorosa az elszállítottnak) ruhaneműket. Tehát sok-sok holmi talál gazdára a közeli napokban. Kár, hogy csak kampányszerűen gyűjtjük a -kinőtt, „már nem kell” ruhákat. Jó lenne azon gondolkodni, hogy állandó helyen és a nagyobb településeken folyamatosan lehessen leadni ezeket a holmikat, amelyek szétosztását nyilván szívesen vállalná továbbra is a Vöröskereszt. V. HORVÁTH MÁRIA
