Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
2 NÉPÚJSÁG 1983. október 22, Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) változásokat csak bizonyos távlatokból lehet kielégítően megítélni. A népi ellenőrzés javaslatai közül azokat, amelyek kisebb, egyszeri intézkedésekkel megoldhatók, általában gyorsan, megelégedésre rendezik. Kedvezőtlen viszont a helyzet azoknak a javaslatoknak a sorsát illetően, amelyek gondos szervezést, esetleg anyagi ráfordítást is igényelnek A népi ellenőrzés segíti az igazgatásban és a gazdaságban a rend, a fegyelem megsértőinek felelősségre vonását, a felelősség fokozottabb és következetesebb érvényesítését. A népi ellenőrzésnek egyre inkább szándéka, hogy a feltárt hibák megszüntetésére kimunkált javaslataiban a hasznos, újszerű termelésre, szervezési, technológiai vagy más jellegű megoldásokra is felhívja a figyelmet. A KNEB elnöke szólt arról is, hogy a vizsgálatokat nem rajtaütés-szerűen kezdik, s nem a hibakeresés szándékával. Az ellenőrzés célja mindig segíteni, együttesen feltárni az előrehaladást gátló hibákat, megteremteni az érintettekkel együtt a megoldást, vagy legalábbis meghatározni annak módját. Gyakori, hogy a vizsgálatok a lakosság jelzései, bejelentései alánján indulnak. Ezzel kapcsolatban szögezte le: — Munkánkban nem nélkülözhetjük az állami, a társadalmi szervek cselekvő támogatását. hathatós közreműködését. A népi ellenőrzés éltető eleme az a társadalmi háttér, amelyre bizton építhet: a csaknem 30 ezer társadalmi munkatárs aktív, politikailag elkötelezett és nagy szaktudással, gyakorlati tapasztalattal végzett munaJeÍenleg az aktív munkát végző népi ellenőrök mellett — speciális kérdések vizsgálatára — évente mintegy 5000 társadalmi aktíva eseti megbízás alapján kapcsolódik be az ellenőrzésekbe. Köztük tudósok, egyetemi tanárak, kvalifikált szakemberek, a legkülönfélébb hivatások és szakmák avatott szakemberei. Végezetül elmondta: — Elvi politikai döntés alapján a kormány rövidesen javaslatot tesz a népi ellenőrzésről szóló törvény korszerűsítésére. Annak tudatában folytatjuk munkánkat, hogy újszerű és összetettebb feladatok állnak előttünk, amelyekre kellő időiben és nagy körültekintéssel kell felkészülnünk. HORVÁTH LAJOS (Baranya m. 8. vk.), a Baranya megyei Tanács elnöke, az or-' szággyűlés terv- és költség- vetési bizottságának titkára a bizottság nevében kifejtette, hogy az eltelt esztendőkben tovább nőtt a népi ellenAz OBT elnöksége az alábbi üzenetet intézte az atom- leszerelésért küzdő békemozgalmakhoz : Az Országos Béke tanács elnöksége, amelyben a magyar társadalom minden rétege és korosztálya képviselve van, a közös harc jegyében fogant szolidaritással köszönti mindazokat a barátainkat, akik ezekben a kritikus hetekben, Európa forró őszén szót emelnek az eurorakóbák tervezett telepítése ellen. Földrészünk országai között vannak történelmi és társadalmi ' különbségek, a kérdések kérdésében, a béke fenntartásában, a nukleáris világégés elkerülésében azonban közösek az érdekeink és céljaink. Közösen széliünk síkra az atomfegyvermentes Európáért, Európa keleti és nyugati felének sok nyelvén együtt kérjük, követeljük, hogy földrészünk egyetlen pontján se legyenek nukleáris harci eszközök. >? őrzés központi szervének az irányítást szolgáló szerepe és működésének tekintélye. KOVÁCS ISTVÁNNÉ (Pest m. 1. vk.), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestar- csai gyáregységének munkásellátási felelőse a népi ellenőrzés szervezeti korszerűsítéséről szólt. GORDOS PÉTER (Fejér m. 12. vk.), a Fejér megyei Bauxitbányák kincsesbányai üzemének igazgatóhelyettese a kormány figyelmébe ajánlotta az ellenőrzések koordinálását, a vizsgálatok tapasztalatainak folyamatos ösz- szegzését. HAVASI BÉLA (Borsod m. 2. vk.), az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára hangoztatta, hogy a különböző fegyelemsértésekben a szervezési és vezetési tevékenység gyengeségei jelennek meg. P.APP GY. LÁSZLÓNÉ (Csongrád m. 14. vk.). az Állatorvostudományi Egyetem hódmezővásárhelyi állategészségügyi főiskolai kara tangazdaságának állattenyésztője javasolta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálja meg a magánkereskedelemben időnként előforduló visszásságok okait. VILMÁNYI MARIA (Haj- dú-Bihar m. 11. vk.), a Hajdúböszörményi Textilfeldolgozó Vállalat igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra. hogv szigorúbban kell felelősségre vonni a társaSzakali József a vita lezárása után a hozzászólásokban felvetett kérdésekre válaszolva elmondta, hogy nem köny- nyű az ellenőrzésre jogosult szervek együttműködésének megszervezése. A Miniszter- tanács ellenőrzési tervét figyelembe veszik mindenütt, inkább az ellenőrzések időpontjának összehangolásával és a területi egyeztetésnél jelentkeznek a gondok. Sajnos, még ma is sokszor tapasztalható, hogy az ellenőrzések után konkrét lépés — a javaslatok ellenére — sem történik. Ezért nagyobb figyelmet fordítanak az utóvizsgálatokra. Rámutatott, hogy a kormány határozatot hozott a személyi felelősség érvényesítésére, amely most kezd szélesebb körben ismertté válni. Ezután határozathozatal következett. A KNEB elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott választ az országgyűlés — egyhangúlag — jóváhagyólag tudomásul vette. * DR. KÁLDY ZOLTÁN (Bp. 53. vk.), a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke interpellált a közlekedési miKülönösképpen nagyra értékeljük mindazoknak áldozatos kiállását és harcát, akik a Német Szövetségi Köztársaságban — Bonnban, Hamburgban, Kölnben, Bre- menhaveraben — Belgiumban, Hollandiában s másutt, Comiisótól Greemham Com- moinig — következetesen fellépnek a tervezett rakétate- lepítéssel szemben. A legelső közvétiéül előttünk álló feladatnak azt tartjuk, hogy elérjük: ne telepítsenek nukleáris fegyvereket aizokba az országokba, ahol ma nincsenek, és ne növeljék az ilyen fegyverek mennyiségét ott, ahol már megtalálhatók. Nincsenek illúzióink, tudjuk, hogy a helyzet rendkívül komoly. A nemzetközi feszültség kitapinthatóan fokozódik. A fegyverkezési verseny újabb fordulói, az Egyesült Államok vezetésének törekvése az egyensúly megbontására és a katonai fölény megszerzésére, még todalmi tulajdon megkárosítóit. VÁRHELYI JÓZSEF (Zala m. 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója elmondta, hogy napjainkban a közérdekű bejelentésekben gyakran teret kapnak az új vállalkozási formákkal szembeni jogos, vagy olykor túlzott aggályok. MEDVETZKY ANTALNÉ (Baranya m. 4. vk.), a Pol- lack Mihály Műszaki Főiskola docense aláhúzta, hogy a pult alóli árusítás, a mesterséges hiánycikk-teremtés, a csúszópénzek rossz hatását csak akkor korlátozhatják, ha a vizsgálati és a felügyeleti szervek időben tudomást szereznek erről. OSZTROSITS JÓZSEF (Vas m. 5. vk.), nyugdíjas bányász azt fejtegette, hogy az ellenőrzési rendszer leggyengébb pontja a belső ellenőrzés. Javasolta, hogy a belső ellenőrzési munkálatokba kapcsolják be a vállalatoknál dolgozó társadalmi népi ellenőröket. BÉLECZKI JÓZSEF (Bács- Kiskun m. 20. vk.), a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet tagja kifejtette: a vizsgálatok hatékonyságát rontja, hogy egyes esetekben csak látszatintézkedéseket tesznek az illetékesek. LINCZÉNYI JÁNOS (Bp. 34. vk.), a Gamma Művek elektroműszerésze javasolta, hogy a belső ellenőrzés szabályozását az illetékesek mielőbb tűzzék napirendre. niszterhez a Ferihegyi repülőtér környékén tapasztalható nagyfokú és ártalmas zajterhelés csökkentése ügyében. PULLAI ÁRPÁD közlekedési miniszter az interpellációra válaszolva elmondta, hogy az új pálya felépülése óta az egész forgalom arra összpontosul. A jelenlegi állapot átmenetinek tekinthető, s már eddig is több intézkedést tettek, s a jövőben is intézkednek a zajártalom lényeges csökkentése érdekében. Az interpelláló képviselő a miniszteri választ elfogadta, az országgyűlés — egy ellen- szavazattal és egy tartózkodással — tudomásul vette. * Azután PIÓKER IGNÁC (Bp. 12. vk.) nyugdíjas, napirenden kívül javasolta képviselőtársainak, hogy az új Nemzeti Színház felépítésére ajánlják fel évenként egyhavi képviselői iszteletdíju- kat. Rióker Ignác indítványát a képviselők elfogadták. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek zárónapján felváltva elnökölt Cservenka Ferencné és Péter János — befejezte munkáját. vább rontják a nemzetközi légkört és rombolják a kapcsolatokat. Euirópa nagy folyójának, a nyolc országot átszelő Dunának partjáról köszöntjük önöket, szerte földrészünkön, tágabb szülőföldünkön. Másfél évtizede a magyar fővárosból hangzott el az európai biztonsági szerződést javasló budapesti felhívás. A Helsinkiben kiteljesedett folyamat legutóbb a madridi találkozóval bizonyította életképességét. Nagy várakozással tekintünk a Stockholmba összehívott újább leszerelési konferencia és a Budapesten tartandó európai kulturális fórum elé. Van mit tennünk, és tudunk mit tenni, ha összefogunk és fokozzuk küzdelmünket Európa békés jövőjéért, a nukleáris katasztrófa elhárításáért — fejeződik be a magyar békemozgalom üzenete. (MTI). Szakali József válasza A magyar békemozgalom üzenete PANORÁMA Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságénak soron kívüli üléséről BUDAPEST Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának meghívására október 17—21. között látogatást tett hazánkban a Német Szocialista Egységpárt Központi Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, amelyet Erich Mückenberger, az NSZEP Poliitkai Bizottságának tagja, a KEB elnöke vezetett. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Erich Mückenbergert. A vendégek ellátogattak Tolna megyébe. Megbeszélést folytattak K. Papp Józseffel, a KEB tagjával, a Tolna megyei Pártbizottság első titkárával, és megtekintették a megye több mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemét. * Bhichai Rattakul, a Thaiföldi Királyság miniszterelnök-helyettese, aki Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására hivatalos látogatást tett hazánkban, pénteken elutazott Budapestről. A thaiföldi miniszterelnök-helyettest fogadta Sarlós István miniszterelnök-helyettes. B. Rattakul tárgyalt Vár- konyi Péter külügyminiszterrel és Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel. Találkozott Péter Jánossal, az országgyűlés alelnökével, Schul- teisz Emil egészségügyi miniszterrel, továbbá az Ipari Minisztérium vezetőivel, és más magyar személyiségekkel. PERING Csem Mu-hua kínai államtanácsosnak, a külkereskedelem és külföldi gazdasági kapcsolatok miniszterének meghívására pénteken egyhetes hivatalos látogatásra Kínába érkezett Veress Péter magyar külkereskedelmi miniszter. A pekingi repülőtéren Veress Pétert Lu Hszüe- csien miniszterhelyettes fogadta. DAMASZKUSZ Pénteken Damaszkuszban megnyílt az SZVSZ irodájának 39. ülésszaka. Az október 23-ig tartó tanácskozást Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke nyitotta meg. Az iroda ma folytatja munkáját. 1983. októberj 20-án, Berlinben Heinz Hoffmann hadsereg táb o r n c*k n a k, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének elnökletével soron kívüli ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek bizottsága. Az ülésen részt vettek: a Bolgár Népköztársaság részéről Döbri Dzsurov hadsereg- .tábomok, a Bolgár Népköz- társaság nemzetvédelmi minisztere, a Magyar Népköz- társaság részéről Czinege Lajos hadseregtábornok, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Heinz Hoffmann hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, a Lengyel Népköztársaság részéről Flórian Siwicki vezér- ezredes, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterének helyettese, vezérkari főnök, a Román Szocialista Köztársaság részéről Constantin Olteanu vezérezredes, a Román SZSZK nemzetvédelmi minisztere, a Szovjetunió részéről Dmitrij Usz- tyinov, a Szovjetunió marsall ja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Martin Dzur hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere, az egyesített parancsnokság részéről Viktor Kuldkov, a Szovjetunió marsallja, az egyesített fegyveres erők fő- parancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke. A honvédelmi miniszteri bizottság a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatának és a hét szocialista ország pártós állami vezetői 1983. június 28—i közös nyilatkozatának szellemében megtárgyalta az európai katonapolitikai helyzet alakulását, s arra a következtetésre jutott, hogy az feszültebbé és veszélyesebbé vált. Az ülés résztvevői emlékeztettek azokra a békejavaslatokra, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai a prágai ülésen januárban előterjesztettek és a júniusi moszkvai találkozón megerősítettek. Ezek arra irányulnak, hogy elhárítsák Európa felől az atomháború veszélyét, és ezt a földrészt a béke kontinensévé, a harcászati és közép-hatótávolságú atomfegyverektől mentes földrésszé tegyék. Megállapították, hogy a NATO tagállamai ez ideig nemcsak hogy nem válaszoltak a konstruktív javaslatokra, hanem azok ellenére néhány nyugat-európai NA- TO-tagállamban folytatják az új amerikai közép-hatótávolságú atomrakéták telepítésének előkészítését azzal a céllal, hogy fölényre tegyenek szert a Varsói Szerződés országaival szemben. Mindez közvetlen fenyegetést jelent ezeknek az országoknak a biztonságára és a világ békéjére nézve. Az új amerikai közép-hatótávolságú atomrakéták Európában történő telepítése elkerülhetetlenül a kontinens és az egész világ helyzetének veszélyes kiéleződéséhez, a népek számára katasztrofális következményekkel járó atomháború veszélyének növekedéséhez vezet. Ilyen körülmények között rendkívül fontos a nukleáris konfrontáció veszélyének elhárítása az európai földrészen. A honvédelmi miniszteri bizottság hangsúlyozta, hogy — miként azt a júniusi moszkvai megbeszélésen részt vevő tagállamok 1983. évi közös nyilatkozata megállapítja — a Varsói Szerződés országai soha sem törekedtek és nem is törekszenek katonai fölény megszerzésére, de semmi esetre sem engedhetik meg azt sem, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. A honvédelmi miniszteri bizottság a megvitatott kérdésekben megfelelő határozatot hozott. Az ülés tárgyszerű légkörben, a barátság és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. Munkásemlékek századunk első harmadából (12.) Munkák és szállások Helyzetembe nem nyugodhattam bele. Vállalnom kellett bármiféle munkát, nem ehettem tovább jótevőim kenyerét. Nem a szakszervezeti és állami munkaközvetítő hivatalok segítségében bíztam, hanem a közeli Garai téri piacon néztem szét. Reméltem, hogyha mást nem, legalább alkalmi munkát szerezhetek, némi fizetség ellenében zsákolhatok vagy a háziasszonyok megtömött bevásárlókosarat cipelhetem. Ajánlkoztam a piaci árusoknál is. Már dél felé járt az idő, a vásárlók tömege ritkulni kezdett. Ügy tűnt, hogy ez a próbálkozásom is sikertelen lesz, már-már feladtam, amikor a tér egyik sarkán a kocsijáról árusító , magyaros bajuszt viselő gazda felfogadott. A kocsi oldalára erősített névtábláról leolvastam a nevét: „Tábori Pál kertész és piaci árus, Régi Lóversenytér 2450 helyrajzi szám”. Ö volt annak a területnek a bérlője, ahol szállásadó gazdáimnak, Soóséknak a fából épült házikója állt. Tábori bácsi elmondta a feltételeket. Gondoznom kell egyetlen lovát, piacnapokon pedig segédkeznem kell az árurakodásnál, és ha a vásárlók azt kívánják, hogy házhoz szállítsuk a vásárolt portékát, akkor az az én feladatom lesz. Fizetségül szállást ad a - lóistálló mellé épített kis házikóban, naponta háromszor kapok elégséges étkezést és ráadásként heti öt pengő pénzjuttatásban is részesít. Tábori bácsi beleegyezett abba, hogy hetente kétszer fél napot a szakszervezeti, illetve az állami munkaközvetítő hivatalokban töltsék és szakmunka után nézzek. A helyzetemben beállt változásnak örültem, noha nem tanult szakmámban kaptam munkát. A legfontosabb az volt, hogy a kényszerű semmittevés züllesztő állapotából megszabadultam. Boldog voltam azért is, hogy módom nyílt a Soós házaspárnál felgyülemlett adósságom törlesztésére. Csaknem négy hónapon át ápoltam Tábori bácsi lovát és cipeltem burgonyászsákjait, míg végül 1927 júniusában kiközvetítettek a Vörösmarty utcában működő Sohallmajer József féle redőnygyártó üzembe. A felvételkor közölték, hogy csak a nyári-őszi szezonális munkák idejére alkalmazhatnak és a rendelés- állománytól függően, de még az év vége előtt számítsak elbocsátásomra. A kis póni lótól, na meg Tábori bácsitól el kellett búcsúznom. Űj szálláshely keresésére indultam. (Soósék időközben visszaköltöztek szülőfalujukba, iKőrösladány- ba.) Annak ismeretében, hogy csak féléves munkaviszonyra számíthatok, nem volt bátorságom külön bejáratú szobát keresni és bérelni, hanem ágybérlettel elégedtem még ismét. A nem messze húzódó Gizella út egyik bérkaszárnyájában, Hosszú Ferenc családjánál találtam új otthonra. Hosszú bácsi szállítómunkás volt és szezon idején (télen) jól keresett. A pangás időszakában azonban csak csurrant-cseppent, ezért a kieső keresetet — akár Barabá- sék — ágyrajárók révén pótolták. Rajtam kívül ágybérlőtárs volt egy fiatal kőművessegéd és egy gyárban dolgozó leányanya, csecsemőjével. Űj otthonomat szerencsésen választottam meg. A ház asz- szonyát a természet nem áldotta meg gyermekkel és emiatt sokat kesergett. Anyai ösztönét és szeretetét ezért ránk, fiatal ágybérlőkre pazarolta. Engem mint szülők nélküli árvát, különösen kegyeibe fogadott és anyám helyett anyám próbált lenni. A Hosszú házaspár olyan közel került hozzám, hogy sok éven át laktam lakásukban. Szállásadóim segítségére szükségem is lett hamorosan, hiszen karácsony előtt újra állás nélkül maradtam. Csak 1928 márciusában kaptam ismét munkát az angyalföldi Reitter Ferenc utcában, a Vörös és Társa Lakatosgyárban. (Következik: Viták kereszttüzében.) HARMATI SÁNDOR
