Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIII. évfolyam, 350. szám ARA: 1,80 Ft 1983. október 33., szombat

Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka

Pénteken a Parlamentben folytatódott az országgyűlés csütörtökön elkezdődött ülésszaka. A törvényhozó testület ülésén megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozás az ipari miniszter csütörtökön elhangzott beszámolója feletti vitával folytatta munkáját.

RUISZ JÓZSEF (Vas m, 7. vk.), a ' Répcelak! Szénsavtermelő Vállalat főosztályvezetője arról szólt: a jelenlegi településfej lesztési politikánk célja, hogy növekedjék a települések lakosságmegtartó szerepe. Számolni kell azonban azzal, hogy a felnövekvő generációnak új munkafeltételekre is szüksége lesz a településen, vagy annak környezetében.

BÓDIS GÁBOR (Borsod m. 10. vk.), a Borsodi Vegyi Kombinát technológusa kifejtette, hogy a szabályozók •nem hatnak egyformán a vállalatokra, mert a termelési lánc szétdarabolásával, az alapanyag-termelés súlyos feladatának leválasztásával, viszonylag alacsony eszközértékkel hamis előnyökhöz lehet jutni. így nem csupán a hatékonyság növekedésével, hanem a szabályozók közötti manőverezési lehetőségek révén is lehet növelni a jövedelmezőséget.

BÍRÓ MIKLÓS (Szaboles- Szatmár m., 11. vk.), a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyáregységének vezetője rámutatott: az állami vállalatokról szóló 1977. évi 6. törvénycikk és módosításai a több telephelyes vállalatok vezetői részére meghatározták, hogy olyan szervezetet, működési szabályzatot és kollektív szerződést alakítsanak ki, amely biztosítja a gyáregységek önálló elszámolását és anyagi érdekeltségét. A tapasztalatok szerint viszont a vállalatoknál az új szervezet kialakításához nincsenek meg a feltételek: javasolta, hogy a parlament a jövő évben vitassa meg a vállalati törvény eddigi végrehajtásának tapasztalatait.

REIDL JÁNOS (Somogy m, 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének csoportvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi intenzív fejlődési szakaszban is sokhelyütt még mindig a régi mennyiségi szemlélet uralkodik. Javasolta: a vállalatok stratégiai, de legalább éves terveikbe építsék bele a konkrét minőségjavítási célokat, de nem általában, hanem mérhető, ellenőrizhető mutatók formájában.

HAJMER IMRE (Komárom m, 7. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészmérnöke kifejtette, hogy a vállalatok azt a kötelezettségüket teljesítik előbb, ami fontosabb számukra. így alakulhat ki az a helyzet, hogy miközben az egyik vállalat kielégíti a népgazdaság igényét, ugyanakkor gátolja a többi teljesítését. A vállalatközi kapcsolatokat javíthatnák az úgynevezett menedzser-vállalatok, amelyek fő célja az együttműködésben való érdekeltség megteremtése. Kifejtette, hogy a szakmunkásképzést, a technikus- képzést szorosabban kell az iparhoz kötni. Megfontolandó: a szakemberképzés ne tartozzon-e újra az Ipari Minisztérium felügyelete alá.

RÁCZ ALBERT államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke rámutatott: elgondolkoztató, hogy olyan időszakban, amikor a termelés és a szolgáltatások volumene stagnál, vagy jó esetben kismértékben növekedik, a munkaerő iránti kereslet viszont nagymértékben

emelkedik. Ha ebben nem történik változás, ajkkor a jelenlegi munkaerőhelyzet tartós lesz, sőt mind nagyobb gondok elé állítja a népgazdaságot.

Kijelentette, hogy a 40 órás munkahétre való áttérés a mai munkaerő-gazdálkodás körülményei között végrehajtható.'

Utált arra, hogy a kormány tervezi a 'béribesorolás- és tarifarendszer módosítását. Ahhoz, hogy ezzel mindenütt élni tudjanak „meg kell termelni” a hozzá szükséges bért és következetesen alkalmazni kell a teljesítmény szerinti differenciálás elvét.

Méhes Lajos válasza

A beszámolóhoz több felszólaló nem volt. Méhes Lajos ipari miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra.

Kifejtette, hogy a létszám- hiányon a termelékenység növekedésével, a teljesítményt jobban tükröző bérek kialakításával lehet segíteni. A központi intézkedések mellett azonban lényeges, hogy a nagyabb teljesítményeket megfelelő vállalati elismerés is honorálja. A szakmai utánpótlás biztosításához mindenekelőtt olyan társadalmi elemzés szükséges, amelynek megvalósítása már túlnő az ipar lehetőségein — mondta.

A továbbiakban rámutatott: bíznak abban, hogy megszüntetik az exportot akadályozó korlátokat az árrendszerben. Minden eszközzel segíteni kívánják a gazdaságos exportot és nem engedhető meg az sem, hogy az exportra készülő termékekhez rossz minőségű alapanyagokat kelljen felhasználni.

Az iparban végbe menő szervezeti változások kapcsán Méhes Lajos kijelentette: a szervezeti rendszer korszerűsítése semmiképpen sem lehet kampányszerű feladat.

Hangoztatta: támogatják a

vidéki gyáregységek önállóságának növekedését, ha ily

módon megszüntethetők a helyi sajátosságokat nem ismerő vezetés okozta károk.

Megállapította azt is: a- gazdasági munkaközösségeknek számos kedvező vonásuk mellett akad vadhajtásuk is. A minisztérium minden támogatást megad ahhoz, hogy ezeket lenyesegessék. Ám megálljt parancsolni egy jó folyamatnak néhány hiba miatt: nem szabad.

Határozathozatal következett: az országgyűlés az ipari miniszter beszámolóját az ipar helyzetéről és feladatairól, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette.

Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájáról számolt be.

Szakali József beszéde

Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke rámutatott: tevékenységünk lényeges eleme, hogy a népi ellenőrzés egész szervezete még aktívabb, kezdeményezőbb lett és az igényekhez jobban igazodó témaválasztással hatékonyabban támogatja a politikai és állami vezetés munkáját. Ellenőrzési munkánk a végrehajtás minőségének is fontos értékmérőjévé vált.

A népi ellenőrzés az eltelt időszakban elismerést vívott ki az irányító és a vizsgált szervek körében egyaránt. Mindennek fő forrása: az ellenőrző munka társadalmi bázisa és következetes demokratizmusa, az a munkastílus, amely szerint a vizsgálati elemzések és javaslatok, politikai és szakmai fel- készültségre, jobbító szándékokra épülnek.

A tapasztalatok közül figyelmet érdemel, hogy száAz ülésteremben

mottevően nőtt a gazdálkodó szervezetek, a dolgozók, a lakosság közéleti érdeklődése, a közösség ügyeiért érzett felelőssé®. Az eltelt négy évben a népi ellenőrzés is a legidőszerűbb kérdésekre igyekezett összpontosítani erőit. Átfogóbbá váltak az ellenőrzések. Több vizsgálat fontos gazdaságpolitikai döntés előkészítéséhez kapcsolódott. Megnőtt a népgazdaság fejlesztésének alapkérdéseivel, ezen belül a termékszerkezet szükségszerű átalakításával vagy például az anyag- és energiatakarékossággal foglalkozó elemzések iránti igény. Vállalták például a külgazdasági egyensúly javításával kapcsolatos tényezők tanulmányozását. így a többi között megvizsgálták a tőkés vállalatokkal folytatott kooperációt, továbbá a fővállalkozói export alakulását.

A népi ellenőrzés a jövőben is arra törekszik, hogy előmozdítsa a magas szintű gazdasági döntések megalapozását. Feladatuknak tartják, hogy feltárják: milyen okok gátolják a meglévő döntések végrehajtását. Elemzéseik nem egyszer azt bizonyítják, hogy nincs szükség újabb határozatokra, mert elegendő lenne a meglévő döntések következetes és hiánytalan végrehajtása. Ilven esetekben ennek megkövetelésére hívják fel a figyelmet.

Munkájuk homlokterében áll a dolgozók, az államool- gárok széles rétegeinek életkörülményeit, közérzetét alanvetően befolyásoló folyamatok elemzése. Különösen nagy visszhangot váltottak ki a lakosság egészségügyi, szociális. kulturális és kerlske- delmi ellátását, e tevékenységek irányítását, az anyagi és szellemi erőforrások észszerű felhasználását ellenőrző vizsgálatok.

A kereskedelmi vizsgálatok visszatérő, sajnálatos megállapítása, hogy a közkedvelt, olcsó fogyasztási cikkek időszakosan, vagy olykor végleg eltűnnek az üzletekből.

Szakali József rámutatott, hogy a beszámolási időszakban jelentősen fejlesztették az utóellenőrzések rendszerét, hiszen a bekövetkezett

(Folytatás a 2. oldalon)

Mai számunkból

HOGYAN KÉSZÜL A VÍZÁLLÁSJELENTÉS? (4. old.)

A CSUPASZ VILLANYÉGŐ (4. old.)

FEGYELEM (5. old.)

MÜLTUNKBÖL (6. old.)

KÉPERNYŐS MUNKAHELYEK (13. old.)

A TÉRKÉP TITKAI (13. old.)

FOLTOS

LABDASZELETEK... (14. old.)

HÓDIT — DE MEDDIG? (14. old.)

fi ’»■■■ —EH——WPPHH

LAKÁSÉPÍTÉS és -GAZDÁLKODÁS

dunaföldvAron

(3. old.)

A barAtsAg nyomában

LENGYELORSZÁGBAN (9. old.)

A MAGYAR IRODALOM CSEHSZLOVÁKIÁI NÉPSZERŰSÍTÉSE (10. old.)

NYELVSTOP (10. old.)

ÉLETRAJZ A GOMBAPÖRKÖLT FÖLÖTT (7. old.)

TERVEZETT LÜCA SZÉKE (7. old.)

KÖZÉPPONTBAN A MŰSZAKI FEJLESZTÉS (8. old.)

TÖRVÉNY

AZ ERDŐK VÉDELMÉRE (8. old.)

ROBOTOK

A MEZÖGAZDASAGBAN (9. old.)

NEMZETI

— AZ ORSZÁGNAK (11. old.)

HAZAI TÁJAKON (11. old.)

A KORDA-LEGENDA (11. old.)

Losonczi Pál hazaérkezett Ciprusról

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ciprusi hivatalos látogatásának negyedik napján, pénteken a nicosiai elnöki palotában fogadta Ezekiasz Papaioannut, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának főtitkárát, a ciprusi parlament ügyvezető elnökét, Szteliosz Poszkotiszt, a Demokratikus Párt főtitkárát, Glavkosz Klerideszt, a Demokratikus Tömörülés elnökét és Vasszosz Lisszari- deszt, az Egységes Demokratikus Centrum Szövetség elnökét. A találkozó résztvevői •egyetértettek abban, hogy Ciprusnak érdeke az enyhülési politika folytatása. Politikai pártállásra való tekintet nélkül egységesek abban, hogy a Ciprusi Köztársaságnak egységes, független, szuverén államnak kell lennie, folytatnia kell el nem kötelezett politikáját, és ehhez a pártok hajlandók megfelelően hozzájárulni.

Az Elnöki Tanács elnöke péntek délelőtt ellátogatott a Ciprus Múzeumba, ahol a Közel-Kelet legszebb archeológiái gyűjteménye látható. A kiállítás bemutatja a sziget civilizációs fejlődését a kőkorszaktól a Római Birodalom bukásáig. Itt látható a híres ciprusi Afrodité márványszobra. Losonczi Pál a látogatás végén beírta nevét a múzeum emlékkönyvébe. Ellátogatott a Nemzeti Harc Múzeumába is, ahol megtekintette az 1955—1959. közötti függetlenségi harc tárgyi emlékeit bemutató gyűjteményes kiállítást. „Tisztelettel adózunk a ciprusi nép szabadságszeretetének és hősies múltjának” — írta az Elnöki Tanács elnöke a múzeum emlékkönyvébe.

Losonczi Pál és felesége ciprusi hivatalos látogatásának záróaktusára pénteken délután került sor. A magas

rangú vendéget és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták a magyar és a ciprusi zászlókkal, a két elnök portréjával feldíszített larnaeai repülőtéren. Losonczi Pált és feleségét Szpirosz Kiprianu és Mimi Kiprianu búcsúztatta. Megjelent Georgiosz Jakovu külügyminiszter, Hrisztopu- losz Veniamin belügy- és hadügyminiszter, Dimitriusz Hrisztodulu földművelési miniszter, Georgiosz Andreu kereskedelmi és iparügyi miniszter, ott volt t vábbá Ezekiasz Papaioannu, a parlament ügyvezető elnöke, az AKEL főtitkára és a ciprusi politikai, gazdasági, kulturális élet több más vezető személyisége. Jelen volt Dobos István, a Magyar Népköztársaság nicosiai és Angelos Angelides, a Ciprusi Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a Nicosiában működő diplomáciai képviseletek vezetői.

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — aki feleségével együtt hivatalos látogatást tett a Ciprusi Köztársaságban Szpirosz Kiprianu elnök meghívására — pénteken hazaérkezett Budapestre. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Török István külkereskedelmi államtitkár, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese és — a látogatás idején — Dobos István, hazánk Ciprusra is akkreditált nagykövete.

Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, az Elnöki Tanács több tagja, valamint állami, politikai életünk több más vezető személyisége.