Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-21 / 249. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 249. szám ARA: 1,40 Ft 1983. október 21., péntek Mai számunkból KI MINEK MESTERE? (3. old.) TOLNAI UTAKON (4. old.) az elsőbbségről LENGYEL VENDÉGEK (4, old-) MEGYÉNKBEN OLVASÓSZOLGALAT (3. old.) Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor megteltek az országgyűlés üléstermének széksorai: megkezdődött az őszi ülésszak. Törvényho­zó testületünk fórumán megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Ott volt a Politikai Bizottság több tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, részt vettek az-ülésen a Központi Bizottság titká­rai, valamint az Elnöki Tanács és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyban he­lyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az Országgyűlés elnöke nyi­totta meg a tanácskozást. Az Országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról és döntött a mostani ta­nácskozás napirendjéről: 1. Az ipari miniszter beszámolója az ipar helyzetéről és feladatairól; 2. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról; 3. Interpelláció. Méhes Lajos beszéde Kádár János fogadta Erich Mückenbergert Méhes Lajos ipari minisz­ter tájékoztatta a képviselő­ket az ipar helyzetéről és feladatairól. Egyebek között szólt arról: a külpiaci megrázkódtatások mellett a hazai gazdasági kö­rülmények is módosultak. A 70-es évek végétől csökkente­ni kellett a nemzeti jövede­lemnek belföldi fogvasztásra és felhalmozásra jutó hánya­dát azért, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem egy ré­szét külgazdasági egyensú­lyunk helyreállítására fordít­hassuk. Ez a magyar ipar, különösen a feldolgozó ipar számára a beruházási forrá­sok szűkülését és — másik oldalról — a hazai kereslet mérséklődését eredményezte. A külgazdasági kereslet csök­kenése és a belföldi fogyasz­tás és felhalmozás korlátozá­sának időszakában a magyar ipar termelése egy évben — 1980-ban — visszaesett, de azóta minden évben felül­múlta az előző évit: 1981-ben 2.9, 1982-ben 2,1 százalékkal. Az eddigi eredmények alap­ján 1983-ban a tervezettnek megfelelő, 1—1,5 százalékos növekedést várunk. A VI. öt­éves t°rvidőszak hátralévő két évében pedig kissé gyor­suló, 2—2,5 százalékos ipari termelésnövekedés is lehet­ségesnek tartunk. Mindezek az eredmények minőségi változásokkal is együtt jártak, ennek legfon­tosabb jele az iparban, hogy javul a versenyképesség; jó irányú szerkezeti változások indultak meg; csökkent az egységnyi termeléshez fel­használt anyag és energia mennyisége, kisebb az im­portigényesség; az ipari mun­ka termelékenységének nö­vekedése felülmúlja a terme­lését; mindezek egvüttes ha­tására jelentős az ipar hozzá­járulása a nemzetközi jöve­delem növekedéséhez. A ver­senyképesség javulását jelzi, hogy az erős verseny ellené­re a kivitel jelentősen nőtt a gazdaságosság romlása nél­kül. A KGST-onszágokkail foly­tatott küLkereskedelmi forga­lom nagy részét termelési, szakosítási együttműködések és egyezmények alapozzák meg. A tőkés országok kö­zül legnagyobb partnereink az NSZK, Ausztria, Olaszor­szág, de jelentős mennyiség­ben vásárolnak magyar ipari termékeket az USA és Fran­ciaország vállalatai is. Ugyan­csak jelentős eredmény, hogy egyes külföldi cégek által gyártott világmárkákhoz ma- gyar alkatrészeket használ­nak. Számos találmányunkat is jó áron tudjuk értékesíte­ni. Még többet tudnánk azon­ban eladni, ha minden válla­latunk rugalmasan haladna a műszaki fejlődés nemzet­közi áramlataival, ha még több termékünk lenne ver­senyképes, ha termékeink mi­nősége kifogástalan lenne. Ez ma még sajnos nincs így. Az ipar termékeinek zömét belföldön értékesíti. Ennek volumene is nőtt az elmúlt három évben, összesen 4—5 százalékkal. Az üzleteinkben kapható magyar ipari áruk minősége és választéka so­kat javult az elmúlt években. A termékek jó részében azon­ban még mindig az „eladók piaca” érvényesül a „vevők piaca” helyett. A hazai pia­con — néhány termék kivé­telével — nincs kiélezett ver­senyhelyzet. Ez árt az ipar­nak. A de viza-szűkösség mi­att a magyar ipar nem kevés olyan termékeit is gyárt, amit külföldről olcsóbban lehetne beszerezni. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fo­gadta Erich Mückenbergert, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét, aki dele­gáció élén hivatalos látoga­táson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott találkozón tájékoztatták egymást párt­jaik tevékenységéről a két A „Szabad Grenada” rá­dióban közzétett jelentés sze­rint Maurice Bishop volt grenadai kormányfő helyi idő szerint szerdán életét vesztet­te. A közleményben — ame­lyet a hírügynökségek Hud- son Austin, főparancsnoknak tulajdonítanak —, bejelentet­ték, hogy „forradalmi kato­nai tanácsot” állítottak fel az ország irányítására. A rádióban beolvasott köz­lemény alapján az események azzal kezdődtek, hogy szerda párt előtt álló időszerű fel­adatokról. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy pártja­ink, országaink és népeik kapcsolatai az NDK párt- és kormányküldöttségének múlt évi magyarországi látogatása alkalmával létrejött megálla­podások alapján gyümölcsö­zően fejlődnek. A találkozón jelen volt Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) délelőtt a volt kormányfőt támogató személyek tömeges csoportja — hírügynökségek számukat három-négyezerre becsülték — kiszabadították Maurice Bishop-ot háziőri­zetéből. A tömeg élén Bi­shop a főváros, St. Georges utcáin keresztül a hadsereg főhadiszállásához, a Fort Ru- pert-hez vonult. Tűzharc kez­dődött, amelyben — a köz­lemény szerint — életét vesz­tette Maurice Bishop. m Életét vesztette a grenadai kormányfő Losonczi Pál befejezte ciprusi látogatását Ciprus második legna­gyobb városába, a 120 ezer lakosú tengerparti Limiassol- ba látogatott el csütörtökön Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és felesége. A miagyar államfőt útjára elkí­sérte Szteliosz Kiacellisz köz­oktatási miniszter. Az Elnöki Tanács elnöke megtekintette a Limassol kö­zelében levő Curion ókori színház maradványait, útja innen a fasszuri gyümölcsös­höz vezetett. A liimassiciili körút követke­ző állomása az egyik legré­gibb ciprusi borászati válla- llat, az 1844-ben alapított Et- ko kombinát volt. A nagy­múltú és sok országgal, köz­tük Magyarországgal is üzleti kapcsolatban álló kombinát tevékenységéről tulajdonosa, Antoni Hadzsi Pavlu tájékoz­tatta a magas rangú vendé­get. Dr. Sellyéi Gábor a vegyes- vállalat magyar ügyvezető­igazgatója bemutatta Loson­czi Pálnak a dömsödi Dózsa Tsz üzemágának tizenkét dol­gozóját, akik jelenleg a Etko kombinátban húsz darab 1000 hektoliteres acéltartályt sze­relnék fel. Losonczi Pál és kísérete csütörtökön délután visszaér­kezett Nicosiába. A nicosiai elnöki palotában csütörtökön este megtartották a magyar—' ciprusi államfői záromegbe- szélést. Kölcsönösen meg­állapították, hogy politikai kapcsolataink rendezettek, vitás kérdéseiktől mentesek. Egyezményeink, megállapo­dásaink rendszere alkalmas politikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolataink tovább­fejlesztésére. Losonczi Pál Szpirosz Kip- riianut magyarországi hiva­talos látogatásra hívta meg. A meghívást a ciprusi elnök elfogadta. Az Elnöki Tanács elnöké­nek ciprusi hivatalos látoga­tása ma fejeződik be. Elméleti tanácskozás a Politikai Főiskolán A felszabadulás utáni tör­ténelem oktatásának felada­tai címmel országos elméleti tanácskozás kezdődött csü­törtökön az MSZMP Politikai Főiskoláján. A kétnapos kon­ferenciát az MSZMP Közpon­ti Bizottságának Agitációs és Propaganda Osztálya, a Po­litikai Főiskola és a Műve­lődési Minisztérium rendez­te. Lakatos Ernő, a Központi Bizottság Agitációs és Pro­paganda Osztályának veze­tője megnyitójában egyebek között elmondotta: a mosta­ni konferencián a történe­lem és más tudományok mű­velői, a munkásmozgalom oktatóival közösen keresnek választ arra, hogyan lehet a marxista—leninista tudomá­nyosság és pártosság követel­ményei szerint, korszerűen tanítani a pártoktatásban és az állami felsőoktatásban a felszabadulással kezdődött forradalmi átalakulás ma­gyarországi történetét. Pénteken a tanácskozás szekcióüléseken folytatja munkáját. A KGST-országok kormányfőinek nyilatkozata A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége és a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányfői, akik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszakán vettek részt a gazdasági együttműködés idő­szerű feladatainak megvitatására, a jelenlegi feszült nem­zetközi helyzetben szükségesnek tartják, hogy kifejezésre juttassák államaik aggodalmát a fegyverkezési hajsza, különösen a nukleáris fegyverkezés további fokozódásának veszélye miatt. A fegyverkezési hajsza már most is példátlan mérete­ket ölt. Az Amerikai Egyesült Államok és egyes szövetsé­gesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a kato­nai fölény elérésére törekszenek, lépéseket tesznek a po­litikai konfrontáció további élezésére. Erősödik a katonai­ipari komplexum és a legreakciósabb militarista erők be­folyása, militarista szellemet szítanak. Különösen veszélyes az a szándék, hogy a közeljövőben több nyugat-európai országban megkezdik az új közép­hatótávolságú amerikai rakéták telepítését. A kormányfők ezért Európa és a világ valamennyi álla­mának kormányához fordulnak, hogy felhívják figyelmü­ket ezen irányvonal folytatásának súlyos következményei­re. Az európai és a világbéke meggyengítése, a nukleáris katasztrófa veszélyének növelése komoly kihatással len­ne a népek gazdasági és szociális helyzetére, súlyos teher­ként nehezedne a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra. Először: a fegyverkezési hajsza fokozódása maga után vonja az államok katonai kiadásainak további jelentős növelését, és még nagyobb anyagi és szellemi erőforráso­kat von el improduktív célokra, a népek életszínvonalának rovására. Még jobban elmélyíti azokat a gazdasági nehéz­ségeket, amelyeket a világ sok országa él át, újabb aka- dálvokat gördít azok megoldásának útjába. Másodszor: sok országban növekedne az infláció és a munkanélküliség, ami negatívan hat a dolgozó tömegek helyzetére. Harmadszor: a fegyverkezési hajsza ütemének növelése korlátozza és csökkenti annak lehetőségét, hogy hatékony segítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak, amelyekben az emberiség háromnegyede él. Társadalmi-gazdasági fej­lődésük során ezek az országok sokkal nagyobb akadá­lyokba ütköznének, mint napjainkban. Ez a rideg valóság. Negyedszer: a nemzetközi feszültség további éleződése, a nukleáris háború veszélyének fokozódása elkerülhetet­lenül igen negatív hatással lenne az új nemzetközi gaz­dasági rend kialakításának perspektívájára, s az emberi­ség kárára erősödnének a nemzetközi gazdasági kapcso­latok torzulásai és bizonytalanságai. A kormányfők kijelentik, hogy országaik készek együtt­működni Európa és a világ valamennyi államával, az ösz- szes békeszerető erővel a fegyverkezési hajsza további esz­kalációjának elhárítása céljából. Ez napjaink legfontosabb feladata. Ezért van az, hogy a békemozgalom széles ré­tegei bátran, határozottan és következetesen állnak ki a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a leszerelés mel­lett. Minden erőfeszítést e cél szolgálatába kell állítani, csak ez az út vezet valamennyi nép, az egész emberiség igazi boldogulásához. A kormányfők hangsúlyozzák a Varsói Szerződés tag­államai 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatában és a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-i, moszkvai közös nyilatkozatában megfogal­mazott átfogó javaslatok időszerűségét. Ezek á javasla­tok a nukleáris háború veszélyének elkerülésére, a fegy­verkezési — elsősorban a nukleáris fegyverkezési — haj­sza megszüntetésére, a leszerelésre és az enyhülésre irá­nyulnak. Kijelentik, hogy a szocialista országok politikája e célok elérését szolgálta és fogja szolgálni a jövőben is. Ugyanakkor készek megvizsgálni más országok olyan ja­vaslatait, amelyek megfelelnek a béke és a népek bizton­sága érdekeinek. A kormányfők azzal a nyomatékos felhívással fordulnak az Egyesült Államokhoz és más NATO-tagállámokhoz, hogy a legkomolyabban mérlegeljék azokat a veszélyes következményeket, amelyeket az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták Európába telepítése idézne elő, s hogy törekedjenek.az európai és a világbéke érdekeinek meg­felelő megállapodás elérésére. Az ilyen megállapodásnak elő kell irányoznia az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítéséről való lemondást és a meg­levő közép-hatótávolságú nukleáris eszközök megfelelő csökkentését, miközben a csökkentésre kerülő rakétákat megsemmisítik, ahogyan azt a Szovjetunió javasolta. En­nek a megállapodásnak az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvén kell alapulni, hozzá kell járulnia a katonai­stratégiai helyzet stabilizálásához és az erők egyensúlyá­hoz. A kormányfők kifejezik reményüket, hogy más európai államok is hozzájárulnak a genfi — a nukleáris fegyverek Európában való korlátozásáról folytatott — tárgyalások sikeréhez. Meggyőződésük, hogy még van lehetőség megállapodás elérésére a genfi tárgyalásokon. Ha azonban ez év végéig nem jutnak megegyezésre, akkor folytatni kell a tárgya­lásokat a megállapodás elérése céljából, azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok és. NATO-szövetségesei lemon­danak az új közép-hatótávols ágú nukleáris rakéták telepí­tésére saját maguk által kitűzött határidőről. Ezzel össze­függésben a kormányfők hangsúlyozták, hogy a tárgya­lások sikeres befejezése előfeltételeinek megteremtéséhez jelentős hozzájárulás a Szovjetunió készsége, hogy ilyen feltételek mellett továbbra is fenntartja a területe euró­pai részén telepített közép-hatótávolságú rakéta-eszközei egyoldalú befagyasztását és folytatja azok egyoldalú csök­kentését, amelyet e befagyasztás bevezetésével együtt kezdett meg. A józan észnek győzedelmeskednie kell. A világbékét, a népek biztonságát és együttműködését kell választani.

Next

/
Thumbnails
Contents