Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-21 / 249. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 249. szám ARA: 1,40 Ft 1983. október 21., péntek Mai számunkból KI MINEK MESTERE? (3. old.) TOLNAI UTAKON (4. old.) az elsőbbségről LENGYEL VENDÉGEK (4, old-) MEGYÉNKBEN OLVASÓSZOLGALAT (3. old.) Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor megteltek az országgyűlés üléstermének széksorai: megkezdődött az őszi ülésszak. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Ott volt a Politikai Bizottság több tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, részt vettek az-ülésen a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti külképviseletek több vezetője és tagja. Apró Antal, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az Országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról és döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. Az ipari miniszter beszámolója az ipar helyzetéről és feladatairól; 2. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója a népi ellenőrzés munkájáról; 3. Interpelláció. Méhes Lajos beszéde Kádár János fogadta Erich Mückenbergert Méhes Lajos ipari miniszter tájékoztatta a képviselőket az ipar helyzetéről és feladatairól. Egyebek között szólt arról: a külpiaci megrázkódtatások mellett a hazai gazdasági körülmények is módosultak. A 70-es évek végétől csökkenteni kellett a nemzeti jövedelemnek belföldi fogvasztásra és felhalmozásra jutó hányadát azért, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem egy részét külgazdasági egyensúlyunk helyreállítására fordíthassuk. Ez a magyar ipar, különösen a feldolgozó ipar számára a beruházási források szűkülését és — másik oldalról — a hazai kereslet mérséklődését eredményezte. A külgazdasági kereslet csökkenése és a belföldi fogyasztás és felhalmozás korlátozásának időszakában a magyar ipar termelése egy évben — 1980-ban — visszaesett, de azóta minden évben felülmúlta az előző évit: 1981-ben 2.9, 1982-ben 2,1 százalékkal. Az eddigi eredmények alapján 1983-ban a tervezettnek megfelelő, 1—1,5 százalékos növekedést várunk. A VI. ötéves t°rvidőszak hátralévő két évében pedig kissé gyorsuló, 2—2,5 százalékos ipari termelésnövekedés is lehetségesnek tartunk. Mindezek az eredmények minőségi változásokkal is együtt jártak, ennek legfontosabb jele az iparban, hogy javul a versenyképesség; jó irányú szerkezeti változások indultak meg; csökkent az egységnyi termeléshez felhasznált anyag és energia mennyisége, kisebb az importigényesség; az ipari munka termelékenységének növekedése felülmúlja a termelését; mindezek egvüttes hatására jelentős az ipar hozzájárulása a nemzetközi jövedelem növekedéséhez. A versenyképesség javulását jelzi, hogy az erős verseny ellenére a kivitel jelentősen nőtt a gazdaságosság romlása nélkül. A KGST-onszágokkail folytatott küLkereskedelmi forgalom nagy részét termelési, szakosítási együttműködések és egyezmények alapozzák meg. A tőkés országok közül legnagyobb partnereink az NSZK, Ausztria, Olaszország, de jelentős mennyiségben vásárolnak magyar ipari termékeket az USA és Franciaország vállalatai is. Ugyancsak jelentős eredmény, hogy egyes külföldi cégek által gyártott világmárkákhoz ma- gyar alkatrészeket használnak. Számos találmányunkat is jó áron tudjuk értékesíteni. Még többet tudnánk azonban eladni, ha minden vállalatunk rugalmasan haladna a műszaki fejlődés nemzetközi áramlataival, ha még több termékünk lenne versenyképes, ha termékeink minősége kifogástalan lenne. Ez ma még sajnos nincs így. Az ipar termékeinek zömét belföldön értékesíti. Ennek volumene is nőtt az elmúlt három évben, összesen 4—5 százalékkal. Az üzleteinkben kapható magyar ipari áruk minősége és választéka sokat javult az elmúlt években. A termékek jó részében azonban még mindig az „eladók piaca” érvényesül a „vevők piaca” helyett. A hazai piacon — néhány termék kivételével — nincs kiélezett versenyhelyzet. Ez árt az iparnak. A de viza-szűkösség miatt a magyar ipar nem kevés olyan termékeit is gyárt, amit külföldről olcsóbban lehetne beszerezni. (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta Erich Mückenbergert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét, aki delegáció élén hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről a két A „Szabad Grenada” rádióban közzétett jelentés szerint Maurice Bishop volt grenadai kormányfő helyi idő szerint szerdán életét vesztette. A közleményben — amelyet a hírügynökségek Hud- son Austin, főparancsnoknak tulajdonítanak —, bejelentették, hogy „forradalmi katonai tanácsot” állítottak fel az ország irányítására. A rádióban beolvasott közlemény alapján az események azzal kezdődtek, hogy szerda párt előtt álló időszerű feladatokról. Megelégedéssel állapították meg, hogy pártjaink, országaink és népeik kapcsolatai az NDK párt- és kormányküldöttségének múlt évi magyarországi látogatása alkalmával létrejött megállapodások alapján gyümölcsözően fejlődnek. A találkozón jelen volt Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) délelőtt a volt kormányfőt támogató személyek tömeges csoportja — hírügynökségek számukat három-négyezerre becsülték — kiszabadították Maurice Bishop-ot háziőrizetéből. A tömeg élén Bishop a főváros, St. Georges utcáin keresztül a hadsereg főhadiszállásához, a Fort Ru- pert-hez vonult. Tűzharc kezdődött, amelyben — a közlemény szerint — életét vesztette Maurice Bishop. m Életét vesztette a grenadai kormányfő Losonczi Pál befejezte ciprusi látogatását Ciprus második legnagyobb városába, a 120 ezer lakosú tengerparti Limiassol- ba látogatott el csütörtökön Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége. A miagyar államfőt útjára elkísérte Szteliosz Kiacellisz közoktatási miniszter. Az Elnöki Tanács elnöke megtekintette a Limassol közelében levő Curion ókori színház maradványait, útja innen a fasszuri gyümölcsöshöz vezetett. A liimassiciili körút következő állomása az egyik legrégibb ciprusi borászati válla- llat, az 1844-ben alapított Et- ko kombinát volt. A nagymúltú és sok országgal, köztük Magyarországgal is üzleti kapcsolatban álló kombinát tevékenységéről tulajdonosa, Antoni Hadzsi Pavlu tájékoztatta a magas rangú vendéget. Dr. Sellyéi Gábor a vegyes- vállalat magyar ügyvezetőigazgatója bemutatta Losonczi Pálnak a dömsödi Dózsa Tsz üzemágának tizenkét dolgozóját, akik jelenleg a Etko kombinátban húsz darab 1000 hektoliteres acéltartályt szerelnék fel. Losonczi Pál és kísérete csütörtökön délután visszaérkezett Nicosiába. A nicosiai elnöki palotában csütörtökön este megtartották a magyar—' ciprusi államfői záromegbe- szélést. Kölcsönösen megállapították, hogy politikai kapcsolataink rendezettek, vitás kérdéseiktől mentesek. Egyezményeink, megállapodásaink rendszere alkalmas politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink továbbfejlesztésére. Losonczi Pál Szpirosz Kip- riianut magyarországi hivatalos látogatásra hívta meg. A meghívást a ciprusi elnök elfogadta. Az Elnöki Tanács elnökének ciprusi hivatalos látogatása ma fejeződik be. Elméleti tanácskozás a Politikai Főiskolán A felszabadulás utáni történelem oktatásának feladatai címmel országos elméleti tanácskozás kezdődött csütörtökön az MSZMP Politikai Főiskoláján. A kétnapos konferenciát az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Osztálya, a Politikai Főiskola és a Művelődési Minisztérium rendezte. Lakatos Ernő, a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője megnyitójában egyebek között elmondotta: a mostani konferencián a történelem és más tudományok művelői, a munkásmozgalom oktatóival közösen keresnek választ arra, hogyan lehet a marxista—leninista tudományosság és pártosság követelményei szerint, korszerűen tanítani a pártoktatásban és az állami felsőoktatásban a felszabadulással kezdődött forradalmi átalakulás magyarországi történetét. Pénteken a tanácskozás szekcióüléseken folytatja munkáját. A KGST-országok kormányfőinek nyilatkozata A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányfői, akik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszakán vettek részt a gazdasági együttműködés időszerű feladatainak megvitatására, a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben szükségesnek tartják, hogy kifejezésre juttassák államaik aggodalmát a fegyverkezési hajsza, különösen a nukleáris fegyverkezés további fokozódásának veszélye miatt. A fegyverkezési hajsza már most is példátlan méreteket ölt. Az Amerikai Egyesült Államok és egyes szövetségesei maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekszenek, lépéseket tesznek a politikai konfrontáció további élezésére. Erősödik a katonaiipari komplexum és a legreakciósabb militarista erők befolyása, militarista szellemet szítanak. Különösen veszélyes az a szándék, hogy a közeljövőben több nyugat-európai országban megkezdik az új középhatótávolságú amerikai rakéták telepítését. A kormányfők ezért Európa és a világ valamennyi államának kormányához fordulnak, hogy felhívják figyelmüket ezen irányvonal folytatásának súlyos következményeire. Az európai és a világbéke meggyengítése, a nukleáris katasztrófa veszélyének növelése komoly kihatással lenne a népek gazdasági és szociális helyzetére, súlyos teherként nehezedne a nemzetközi gazdasági kapcsolatokra. Először: a fegyverkezési hajsza fokozódása maga után vonja az államok katonai kiadásainak további jelentős növelését, és még nagyobb anyagi és szellemi erőforrásokat von el improduktív célokra, a népek életszínvonalának rovására. Még jobban elmélyíti azokat a gazdasági nehézségeket, amelyeket a világ sok országa él át, újabb aka- dálvokat gördít azok megoldásának útjába. Másodszor: sok országban növekedne az infláció és a munkanélküliség, ami negatívan hat a dolgozó tömegek helyzetére. Harmadszor: a fegyverkezési hajsza ütemének növelése korlátozza és csökkenti annak lehetőségét, hogy hatékony segítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak, amelyekben az emberiség háromnegyede él. Társadalmi-gazdasági fejlődésük során ezek az országok sokkal nagyobb akadályokba ütköznének, mint napjainkban. Ez a rideg valóság. Negyedszer: a nemzetközi feszültség további éleződése, a nukleáris háború veszélyének fokozódása elkerülhetetlenül igen negatív hatással lenne az új nemzetközi gazdasági rend kialakításának perspektívájára, s az emberiség kárára erősödnének a nemzetközi gazdasági kapcsolatok torzulásai és bizonytalanságai. A kormányfők kijelentik, hogy országaik készek együttműködni Európa és a világ valamennyi államával, az ösz- szes békeszerető erővel a fegyverkezési hajsza további eszkalációjának elhárítása céljából. Ez napjaink legfontosabb feladata. Ezért van az, hogy a békemozgalom széles rétegei bátran, határozottan és következetesen állnak ki a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a leszerelés mellett. Minden erőfeszítést e cél szolgálatába kell állítani, csak ez az út vezet valamennyi nép, az egész emberiség igazi boldogulásához. A kormányfők hangsúlyozzák a Varsói Szerződés tagállamai 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatában és a hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-i, moszkvai közös nyilatkozatában megfogalmazott átfogó javaslatok időszerűségét. Ezek á javaslatok a nukleáris háború veszélyének elkerülésére, a fegyverkezési — elsősorban a nukleáris fegyverkezési — hajsza megszüntetésére, a leszerelésre és az enyhülésre irányulnak. Kijelentik, hogy a szocialista országok politikája e célok elérését szolgálta és fogja szolgálni a jövőben is. Ugyanakkor készek megvizsgálni más országok olyan javaslatait, amelyek megfelelnek a béke és a népek biztonsága érdekeinek. A kormányfők azzal a nyomatékos felhívással fordulnak az Egyesült Államokhoz és más NATO-tagállámokhoz, hogy a legkomolyabban mérlegeljék azokat a veszélyes következményeket, amelyeket az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták Európába telepítése idézne elő, s hogy törekedjenek.az európai és a világbéke érdekeinek megfelelő megállapodás elérésére. Az ilyen megállapodásnak elő kell irányoznia az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítéséről való lemondást és a meglevő közép-hatótávolságú nukleáris eszközök megfelelő csökkentését, miközben a csökkentésre kerülő rakétákat megsemmisítik, ahogyan azt a Szovjetunió javasolta. Ennek a megállapodásnak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén kell alapulni, hozzá kell járulnia a katonaistratégiai helyzet stabilizálásához és az erők egyensúlyához. A kormányfők kifejezik reményüket, hogy más európai államok is hozzájárulnak a genfi — a nukleáris fegyverek Európában való korlátozásáról folytatott — tárgyalások sikeréhez. Meggyőződésük, hogy még van lehetőség megállapodás elérésére a genfi tárgyalásokon. Ha azonban ez év végéig nem jutnak megegyezésre, akkor folytatni kell a tárgyalásokat a megállapodás elérése céljából, azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok és. NATO-szövetségesei lemondanak az új közép-hatótávols ágú nukleáris rakéták telepítésére saját maguk által kitűzött határidőről. Ezzel összefüggésben a kormányfők hangsúlyozták, hogy a tárgyalások sikeres befejezése előfeltételeinek megteremtéséhez jelentős hozzájárulás a Szovjetunió készsége, hogy ilyen feltételek mellett továbbra is fenntartja a területe európai részén telepített közép-hatótávolságú rakéta-eszközei egyoldalú befagyasztását és folytatja azok egyoldalú csökkentését, amelyet e befagyasztás bevezetésével együtt kezdett meg. A józan észnek győzedelmeskednie kell. A világbékét, a népek biztonságát és együttműködését kell választani.
