Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-21 / 249. szám
2 ^PÜJSÁG 1983. október 21. Befejezte munkáját a KGST ülésszaka Csütörtökön Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában véget ért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVII. ülésszaka. A kedden kezdődött tanácskozáson a tagállam ok küldöttségei, amelyeket a kormányfők vezettek, több fontos tervezetet vitatott meg aiz együttműködés kérdéseiről néhány területen, így mindenekelőtt a nyersanyagok, az energia és ta fűtőanyagok ésszerű felhasználásáról, a másodlagos erőforrások hasznosításáról, valamint a lakosság élelmiszerellátásának javításához szükséges együttműködési intézkedé- sefcrőli Mint Nyikolaj Tyiiihonov, a Szovjetunió miniszterelnöke szerdán egy az NDK vezető testületéi által rendezett fogadásom elmondotta, a berlini ülésszak idejen befejezték a KGST-tagállamok legfelsőbb szintű gazdasági értekezletének előkészítését is. Csütörtökön az ülésszak teljes ülésekkel folytatta munkáját. Délután írták alá a záródokumentumokat. * Az NDK fővárosában, Berlinben október 19-én .megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVII. ülésszakán részt vevő KGST- országok küldöttségvezetőinek és ezen országok kommunista és munkáspártjai közA Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1983. október 18—20. között a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben tartotta meg soron következő, XXXVII. ülésszakát. Az ülésszak munkájában a KGST-tagállamok küldöttségei vettek részt Grisa Fi- lipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság államtanácsának és a minisztertá- nácsának elnökhelyettese, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, Dzsambin Batmönh, a Mongol Néüköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Willi Stooh, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke. Constantán Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Nyikolaj Tvi- honov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, To Huu. a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszter- tanácsa elnökhelyettese vezetésével. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti egyezmény értelmében az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, élén Boriszlav Szrebriccsel, a szövetségi végrehajtó tanács alelnökével. Az ülésszak munkájában megfigyelőként, meghívással vettek részt az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a Szocialista Etiópia képviselői. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Nicaraguái Köztársaság közötti együttműködésről szóló egyezmény jóváhagyásával kapcsolatban az ülésszakon részt vett a Nicaraguái Köztársaság küldöttsége. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggye- jev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, a KGST-bizottságok és a szocialista országok által létrehozott nemzetközi gazdasági szervezetek képviselői. ponti bizottsági titkárainak találkozóját. A találkozón a Magyar Népköztársaság részéről Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának 'tagja, miniszterelnök, Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vett részt. A találkozón a KGST-or- szágok felső szintű gazdasági értekezlete előkészítésével kapcsolatos kérdéseket tárgyaltak meg. A találkozó szívélyes, elvtársi . légkörben ment végbe. * 1983, október 20-án az NDK fővárosában, Berlinben megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 108. ülését. Az ülésen részt vettek a kormányfők helyettesei, az országok vb-képviselői, a tanács titkára. Az ülésen C. R. Rodriguez, Kuba vb-képvise- lője, a végrehajtó bizottság 'soros elnöke elnökölt. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a tanács XXXVII. ülésszakán hozott határozatok megvalósítását célzó munkák megszervezésével kapcsolatos kérdéseket. A végrehajtó bizottság ülése a barátság és elvtársi együttműködés légkörében folyt le. Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak megtárgyalta a végrehajtó bizottság éves be- számdlóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységéről. Megállapította, hogy a XXXVI. ülésszak óta eltelt idő alatt a KGST- tagállaim okban megfeszített munkát végeztek a folyó ötéves időszak feladatainak teljesítése és a felmerült problémák megoldása területén. Üj lépést téfttek élőre társadalmi-gazdasági 'fejlődésük útján. A rosszabbodó külső feltételek, a nyersanyag- és energiatermelés megdrágulása ellenére elérték a nemzeti jövedelem további növekedését, nőtt a termelés az iparban, különösen a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítását biztosító ágazatokban, és a mezőgazdaságban, emelkedett a dolgozók jóléte. A KGST-tagáMamok együttműködésében erősödött a lég-. nagyobb horderejű, a népgazdaság fejlesztése, anyagi erőforrásokkal való ellátása szempontjából elsőrendű jelentőségű problémák megoldására történő orientáció. Az egymás közötti kereskedelem gyorsabban nőtt, mint a KGST-tagállamok teljes árucsere-forgalma. Alapjában véve befejeződött a hosszú távú együttműködési célprogramokban élőirányzott kérdésekkel kapcsolatos egyezmények aláírása. Folyik a műszaki haladás meggyorsítására irányuló azon nagy horderejű egyezmények megvalósítását célzó munka, amelyek — elsősorban az erőf orrás-takarékos technikai eszközöket, rádióelektronikai termékeket, ipari robotokat, vegyi termékeket érintik. Ezzel együtt jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a iKGST-tagálllamak közötti gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés további elmélyítéséhez. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta a végrehajtó bizottság és az egyéb KGST- szervek tevékenységét az együttműködés szervezése területén. Intézkedéseket irányozott elő az országok erőfeszítéseinek a kiemelt tudományos-műszaki problémák megoldására való összpontosítása érdekében. Kiemelte az anyagi erőforrások megtakarítására és az e téren váló együttműködésre vonatkozóan az országokban tett intézkedések különös jelentőségét. Az elmúlt időszak alatt közös munkákat végezték számos hatékony gép és berendezés, korszerű technológiai eljárások létrehozása, a nem hagyományos energiaforrások kiaknázása területén. E terület tartalékainak teljesebb kiaknázása céljából az ülésszak megtárgyalta és jóváhagyta a KGST-tagállamok fűtőanyag-energetikai és nyersanyagforrások — a másodlagos erőforrásokat is beleértve — megtakarítására és ésszerű felhasználására irányuló együttműködése bővítésének fő irányait. Az ülésszak előirányozza a kooperáció fejlesztését az energia- és anyag takarékos berendezések 'gyártásában, a félvezetőtechnikia, az energiafogyasztás ellenőrzésére és automatikus szabályozására szolgáló műszerek és készülékek gyártása bővítését, az improduktív. veszteségek csökkentésiét, az élenjáró tapasztalatokról szóló kölcsönös tájékoztatás bővítését, a népgazdaságba való gyorsabb bevezetésük céLjából. Szükségesnek tartották, hogy az elkövetkező években és a következő ötéves tervben megvalósítandó intézkedéseken túlmenően a KGST-szervekben dolgozzák 'ki az e téren való együttműködés 2000-ig szóló programját. Az ülésszak megbízta a tanács szerveit, hogy a KGST- tagállamck 1986—1990. évi népgazdasági terveinek koordinálása során biztosítsák az erőforrás-takarékosság terén való együttműködésre és a lakosság élelmiszerellátásának javítására irányuló, jóváhagyott intézkedésék megvalósítását. Hangsúlyozták a KGST- tagállamok és a JSZSZK közötti együttműködés eredmé- v nyes fejlődését, Finnországgal ' való gazdasági kapcsolataik ■tartóSiságát. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamainak prágai politikai nyilatkozatában és a szocialista országok párt- és állami vezetőinek moszkvai közös nyilatkozatában 1983-ban tett külpolitikai kezdeményezések fontos jelentőségét. Megerősítették a KGST-tagállamok azon elszántságát, hogy ne csökkentsék a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok rendezésére irányuló erőfeszítéseket. Az ülésszak pozitívan értékelte a madridi találkozón létrejött megállapodásokat, amelyek új lehetőséget teremtenek az államok kölcsönösen előnyös, többi . között gazdasági együttműködésének fejlesztéséhez, a világbéke és az európai kontinens békéje megszilárdítása érdekében. A KGST-tagállamok küldöttségvezetői határozottan elutasítják az imperialista köröknek_ a nemzetközi feszültség további élezését, a normális politikai és gazdasági kapcsolatok aláásását célzó irányvonalát. A KGST-tagállamok küldöttségvezetői megerősítették, országaiknak változatlan az az irányvonala, hogy fejlesszék a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat minden olyan állammal, amely kész egyenjogú, kölcsönösen előnyös alapon együttműködést folytatni a gazdasági fejlettség szintjétől és a társadalmi-gazdasági rendszertől függetlenül. Ezzel együtt hangsúlyozták a KGST keretében folyó, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés elmélyítésének fontosságát azon termékek gyártásának és kölcsönös szállításának gyorsított ütemű fejlesztése érdekében, amelyek imnort- ját nehezíti az egyes tőkés országok által a KGST-tag- államokkal való kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokban alkalmazott diszkriminációs politika. Kiemelték a KGST-tagállamok fejlődő országokkal való egyenlő és kölcsönösen előnyös együttműködésének további bővítését és elmélyítését. A KGST-tagállamok hangsúlyozták a leszerelés és a fejlődés összefüggésének fontos jelentőségét és megelégedésüket fejezték ki annak toaiposán, hogy e kérdésre vonatkozó álláspontjuk egybeesik az el nem kötelezett országok mozgalmának pozíciójával Kifejeztek azon eltökéltségüket, hogy velük együtt fognak harcolni a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a leszerelésre valló áttérésért, annak érdeklében, hogy a felszabaduló eszközöket számos olyan gazdasági probléma megoldására használják fel, amelyek a világ országéiban, a fejlődőket is beleértve, felmerülnek. Az el nem kötelezett országokkal együtt határozottan elítélik a gazdasági agresszió, valamennyi formáját, a gazdasági kapcsolatoknak a politikai nyomás eszközeként és az államok belügyeibe történő beavatkazásként való fel- használására irányuló kísérleteket. Támogatják a fejlődő országok haladó követeléseit a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenjogú és demokratikus alapon történő 'átépítése és az igazságos nemzetközi gazdasági rend kialakítása területen, beleértve a legidőszerűbb Világgazdasági problémákkal foglalkozó globális tárgyalásoknak az ENSZ keretében történő mielőbbi megkezdését, az ENSZ közgyűlése határozatainak megfelelően. A KGST-tagállamok kifejezték azon készségüket, hogy együtt cselekednek a fejlődő és el nem kötelezett országokkal, minden állammal e célok elérése érdekében. A tanács ülésszaka kinevezte Vjacsesztav Szicsovot a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárává. Az ülésszak felmentette Nyikolaj Faggyejevet a tanács titkári tisztsége alól, nyugdíjba vonulására vonatkozó kérése alapján és köszönetét mondott neki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában hosszú ideig végzett és gyümölcsöző munkájáért. A KGST XXXVII. ülésszakán a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányainak képviselői sokoldalú egyezményt írtak alá a Szovjetunió területén oxiidált érceket dúsító Krivoj Rog-i kombinát építéséiben való együttműködés megszervezéséről. Az egyezményt magyar részről Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke látta el kézjegyével. Az ülésszak az egyetértés, a testvéri barátság és a teljes, kölcsönös megértés légkörében folyt le. • A tanácsülésen részt vett magyar küldöttség, amelyet Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezetett, csütörtökön délután Berlinből hazautazott Budapestre. A küldöttséget WiLli Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, és kormányának több más vezetője búcsúztatta a sohönefeldi repülőtéren. Ugyancsak hazautazott Berlinből az ülésszakon részt vett többi küldöttség is. Lázár György miniszter- elnök vezetésével csütörtökön hazaérkezett Berlinből a magyar küldöttség, amely részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVII. ülésszakán. (Folytatás az 1. oldalról) A minőségi változásokat a szerkezeti átalakulások is jellemzik. Ezek között elsőnek az energiaforrásokban bekövetkezett kedvező változásokat emelte ki a miniszter. Közismert, hogy 1982-foan kétmillió tonna kőolajjal kevesebbet használtunk fel, mint 1978-ban. A kanverteres acélgyártás a kohászatban hozott szerkezeti átalakulást. Az egyik legnagyobb szerkezeti gond azonban, hogy nagy az elmaradásunk az elektronika alkalmazásában. Ezt az alkatrészek és részegységek gyártásának növelésével kívánjuk enyhíteni Gond, hogy a feldolgozóipari ágazatokban, s a könnyűiparban is kevés az új termékek aránya. A szerkezetváltás egyik alapvető feltétele a műszaki fejlesztés. Erre a VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben mintegy 30 milliárd forintot költött az ipar. Nehézséget jelent azonban, hogy a kutatások egy része nem eléggé gyakorlatias témákkal foglalkozik és a kutatási eredmények lassan hasznosulnak. A beruházásokra az ipar a VI. ötéves terv eddig* eltelt három évében, tehát ez év végéig, összesen 178 milliárd forintot költ, ami megfelel a középtávú terv időarányos előirányzatának. A leglkiemelkédőbb ipari beruházás a paksi atomerőmű. A minőségi változásokra utal az egységnyi termelésre jutó anyag-, különösen az importanyag- és az energiafelhasználás csökkenése. Az ipar 1982-ben egységnyi termékeit 2 százalékkal kevesebb anyag- és 7 százalékkal kevesebb energia felhasználásával állított alőj mint két évvel korábbam. A megindult minőségi átalakulás eredményessége .abban is kifejezésre jut, hogy — a lassúbb termelésnövekedés és a jelentős külgazdasági veszteségek ellenére — az iparban megtermelt nemzeti jövedelem összehasonlító ára 1981- ben 8 milliárd forinttal, 1982- ben csaknem 10 milliárd forinttal 'gyarapodott. Az ipar munkaerőgondjairól szólva Méhes Lajos elmondta, hogy ezeket enyhítették ;a létrejött vállalati gazdasági munkaközösségek, amelyek többlet teljesítményt nyújtanák és külön kereseti lehetőségekkel segítették a munkaerő megtartását. Tudni kall fazonban, hogy az ipar létszáma a jövőben is csökkenni fog. Ez egyedül a termelékenység növelésével ellensúlyozható; ami annál is inkább indokolt, mert a termelékenységünk lényegesen alacsonyabb az iparilag fejlett országokénál. A területi foglalkoztatottsági gondok és aránytalanságok az utóbbi években csökkentek, mert a terméléfcenységünk lényegesen alacsonyabb az iparilag fejlett országokénál A területi foglalkoztatottsági gondOk és aránytalanságok az utóbbi években csökkentek, mert éppen ennek érdekében az ölmúlft időszakban az ország egyes területeire jelentős ipar települt. Különösen jelentős volt a fejlődés Szabolcsban, Tolnában, Hajdú-Bihariban és B ács-Kiskun megyékben. Méhes Lajos rámutatott: az ipari értelmiség munkája meghatározó a műszaki fejlődésben, a munka tervezésében és szervezésében, a döntéseikben. Nagyon fontos, hogy az ipari értelmiség kezdeményező, aktívabb és alkotóbb legyen. Az iparban foglalkoztatottak átlagkeresetéről szólva elmondta, hogy az elmúlt tíz évben csaknem kétszeresére növekedett, és 1982 végén meghaladta a 4700 forintot. Szinte mindenütt hangoztatják: több pénz kellene ahhoz, hogy ösztönözni lehessen a nagyobb 'teljesítményekre. Ám azt le kell szögezni, hogy a keresetek általános színvonala csak a teljesítményekkel arányosan emelhető, s ennél gyorsabban nem. Orvosolandó gond a fiatal értelmiségiek alacsony keresete. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kimagaslóan jól dolgozó emberek keresete — ha kicsit magasabb is a többiekénél — nem olyan kimagasló, mint a teljesítményük. És ennek a másik oldala is igaz. Ez a fő Oka annak, hogy a vállalatok egy része ma már nem tudja megtartani munkaerőit, mert amint alkalom adódik rá, a munkások elmennek jobban kifizetődő helyre dolgozná. Tervezik a bértarifa-rendszer módosítását. A bérhiatárakat jelentősen differenciáltan megemelik. Ez is növeli majd a vállalatok mozgásterét, lehetőséget, a felelősség, a szakmai tudás, a jó teljesítmény és nehéz munkakörülmények elismerésére. Az ipari miniszter bejelentette azt is, hogy 1984-ben — a Központi Bizottság határozata nyomán — elsőként az iparban kezdik meg a 40 órás munkahétre való átállást, ismét úgy, hogy ne akozzon fennakadást és termeléscsökkenést, s természetesen keresetcsökkenést sem. Az iparirányítás átszervezéséről szólva elmondta, hogy az elmúlt években a minisztérium és a vállalatok viszonya tovább módosult, a gazdálkodási feladatokat igyekeztek átadni a vállalatoknak. A minisztérium elsősorban a műszaki fejlesztés központi támogatását, a felügyeleti ellenőrzést, a vezetők kinevezését és a munkáltatói jogok gyakorlását, valamint a vállalatok alapítását és átszervezését tartotta fenn, és e területeken is folyamatosan felülvizsgálják a gyakorlatot. A vállalatoknak egyre nagyobb önállóságot kívánnak adni, nagyobb mozgásteret a vállalkozói gazdálkodásra, nagyobb lehetőséget döntéseik végrehajtására, de nagyobb felelősséget a lépések következményeiért és nagyobb kényszert is arra, hogy csak gazdaságos és a társadalomnak is hasznos tevékenységgel tudjanak megélni. A Központi Bizottság által meghatározott hosszú távú feladatok végrehajtása érdekében sok újszerű tevékenységre is szükség van. Ennek érdekében dolgozták ki az „ipar megújulásának programját”. Az a cél, hogy az egész iparnak újabb lendületet adva meggyorsítsák a minőségi változásokat a termelési kultúrában, a termékek versenyképességében, a tevékenységek gazdaságosságában — mondotta Méhes Lajos. GORJANC IGNÁC (Szolnok m. 15. vk.). A jászberényi Lehel Hűtőgépgyár vezérigazgatója, az Országgyűlés ipari bizottságának elnöke a bizottság véleményét tolmácsolta. Hangsúlyozta: az irányító munka továbbfejlesztése változatlanul szükséges. A szelektív fejlesztés követelményével összefüggésben különösen nagy feladat a termelőeszközök és a munkaerő szervezett átcsoportosítása. Beszélt arról is, hogy az utóbbi időben téves nézetek szaporodnak a közvéleményben az ipar tevékenységének megítéléséről. Ezek a vélemények azonban túlzóak, s olykor károsak. A bizottsági ülésen felszólalók mindegyike sürgette a szabályzórendszer továbbfejlesztését. Folytatni kell az állami gazdaságirányító szervezetek között a hatósági és a tulajdonosi funkciók elkülönítését. Erősíteni kell az érdekképviseleti funkciókat Is. Mindez együtt meggyorsíthatja az ipar fejlődését. Az anyagi ösztönzés szükséges és jó. Azonban csupán eszköz az emberek tudatos (Folytatás a 3. oldalon.) Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVII. ülésszakáról Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka
