Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-19 / 247. szám
A ^ÉPÜJSÁG 1983. október 19. Kedvezményes vásár a Képcsarnoknál Sok érdeklődő-kevés vásárló Az országban először Szek- szárdon 'tartott a Képcsarnok Vállalat 50 százalékos árkedvezményes vásárt, amelytől érthető módon sokat és sokan vártak. Tehát az elmúlt hétéin Szekszárdon az SZMT székház földszinti előadótermében és a Tolna megyei Rendőr-főkapitányság művelődési házában tartott nyitva .a ..képcsarnok-vásár”. A Szi- nyei Merse terem dolgozói délelőtt a megszokott helyen árusítottak, délután kettőtől este hét óráig pedig a már említett két helyen. Tehát hosszúztak ők a javából, nem szólva arról a fizikai megterhelésről, amit a sok cipeke- dés, no és az áru elhelyezése okozott. Hozzá kell tenni azt is, hogy a vállalat központjából két fiatalember is érkezett erre az időre megyeszékhelyünkre. akik ugyancsak segítettek szekszárdi kolleganőiknek a pakolásban. Dekoratív termek fogadták az érdeklődőket, a szépen kiállított holmik kínálták magukat. Hogy milyen holmik voltak ezek? Az évek során a vállalat raktáraiban felhalmozódott, mondhatni valamilyen okból el nem kelt termékek. Lehetett kapni szőnyeget, különféle textíliákat, bőrárut, kisbútorokat, dísztárgyakat. Nem mondom, hogy csak kifogástalan minőségű és esztétikailag is teljesen elfogadható tárgyat lehetett kapni, de tény, hogy volt sok olyan áru, amely nem sérülés, nem kopás vagy más egyéb elértéktelenedési ok miatt került a „skálába”. — Tegnap több mindent vásároltam — mondja egy csinos fiatal nő. — Ezt a piros zsúrkocsit oedig eltetettem. Megbeszéltük otthon, megveszem. Nem az eredeti rendeltetés szerint használjuk majd, hanem virágtartó lesz belőle... Egyébként várakozáson felülinek tartom a vásárt, s úgy vélem, hogy az igénye- sébbje viszonylag olcsón, szép dolgokat vásárolhat itt. — Ezt a padlóvázát a feleségemnek vettem házassági évfordulónkra — mondja egy férfi. — Mindössze 600 forintba került. Egyébként ezerkettő lett volna. Sokan, sőt nagyon sokan így vélekedtek az akcióról: — Ilyenkor, szüret táján nagy merészség volt Szek- szárdon megrendezni ezt a vásárt. Egyébként most van a Népbolt szüreti vására is, bútorok is kaphatók leárazva... No és nemrégen kezdődött az iskola, ami a legtöbb családnál jelentős kiadással járt. Tény. hogy érdeklődő, nézelődő igen sok akadt az „ideiglenes” képcsarnoki vásárlóhelyeken, és sokkal kevesebben voltak azok, akik vásároltak. — hm — ka — Dísztárgyak Íróasztal, ami jelenleg hiánycikk Babits-est Bukarestben Neves magyar és román előadóművészek felléptével hétfőn a két ország rádióinak közös rendezésében irodalmi estet tartottak Bukarestben Babits Mihály és Juhász Gyula születésének századik évfordulója alkalmából. A Román Rádió mintegy ezerszemélyes koncerttermében megtartott centenáriumi esten megjelent dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnök- helyettese és Gheorghe Ata- nasiu, a Román Rádió és Televízió vezérigazgató-helyettese, valamint Barity Miklós bukaresti magyar nagykövet is. A több száz főnyi hallgatóság előtt Babits Mihály és Juhász Gyula munkásságáról szóló bevezetőt olvastak fel magyar és román nyelven, majd a két költő húsz verse hangzott el románul és magyarul Ovidiu Juliu Moldo- van, Adala Marculescu, Ion Marinescu és Ion Caramitriu, illetve Kohut Magda, Kertész Péter, Horváth Sándor és Cs. Németh Lajos ihletett tolmácsolásában. Hangversenysorozat Szekszárdon Mihail Pletnyov Ügy véljük, hogy a zenét szeretők, a hangversenyre járók az ebben az évben Szekszárdon megrendezendő hangversenysorozatot örömmel fogadhatják, hiszen olyan zenekarok, szólisták adnak koncertet, amelyek igaz értékei és tehetségei hangversenyéletünknek. Október 23-án a régi megyeháza nagytermében lehetünk tanúi Mihail Pletnyov zongoraestjének. Az 1957-ben született fiatal zongoraművész a nemzetközi előadói nemzedék egyik legjelentősebb egyénisége. Középiskolásként nyerte el a nagydíjat a párizsi nemzetközi zongoraversenyen. Fellépéseinek már az elmúlt évtized végén nemzetközi visszhangja volt és joggal tekintik őt a kritikusok az úi szovjet zongoraiskola legkiválóbb képviselőjének. Fölényes biztonsággal uralja Bach, Beethoven, Chopin, Szkrjábin, Rochmanyi- nov, Sosztakovics és Prokof- jev zongoramuzsikájának magas, művészi színvonalú megszólaltatását, szorgalommal kutatja a régi orosz zongoramuzsika remekműveit: Csaikovszkij zongoramuzsikáját állandóan műsorán tartja. Számtalan sikeres külföldi szereplése biztosíték a szekszárdi sikerre, ahol az új Yamaha zongorán játszik. November 2t-én ugyancsak a régi megyeháza nagytermében kerül sor a Szekszárdon élő Lányi Péter zongoraestjére, aki Beethoven. Pro- kofjev és Chopin-műveket játszik. A Pécsi Filharmonikus Zenekar Ligeti András vezényletével és Jandó Jenő (zongora) közreműködésével december 13-án léo fel megyeszékhelyünkön R. Strauss, Grieg és Debussy-művekkel. A nagy hírű Postás Szimfonikus Zenekar Vasady-Ba- logh Lajos vezényletével valamint Fellegi Ádám és énekművészek közreműködésével január 9-én koncertezik Szekszárdon. Műsorukon Gershwin-művek szerepelnek. SOMOGYI NÉP“P Kaposváron a Mozimúzeumban néhány éve társadalmi bizottság alakult — azzal a céllal, hogy kapcsolatot teremtsenek a filmforgalmazás és a közönség között. A bizottság — amelynek tagjai iskolák, közművelődési intézmények és a moziüzemi vállalat képviselői — olyan formák kidolgozásán fáradozik, amelyben a filmek közelebb kerülnek a közönséghez, s egyben mód nyílik arra is, hogy a forgalmazók jelzést kapjanak a nézőktől. Filmklubokat szerveztek, s a különböző klubokban igyekeznek minden korosztálynak „testhez álló” filmajánlatot összeállítani. Az első ilyen kísérleteket a Táncsics gimnáziumban indították a múlt tanévben. A diákok körében nagy sikert aratott e kezdeményezés, ezért számukra az idén is két sorozatot vetítenek. Az első és második osztályosoknak olyan választékot kínálnak, amelyből a filmművészet alapjaival ismerkedhetnek meg, .s a vetítések után elbeszélgetnek a látottakról, közelebb juthatnak az alkotások megértéséhez. A harmadik és negyedik osztály számára készült filmprogram igényes filmeket tartalmaz, egy-egy irányzatot ölel föl vagy rendezők munkásságát. Ebben a tanévben Bergman és Bunuel alkotásai állnak a középpontban; ezek elgondolkodtatják a fiatalokat. Ezáltal pótolják a középiskolákban általában elhanyagolt filmesztétika-oktatást is. Dunántúlt napló Dr. Czeizel Endrét kérdeztük, valóban ritka-e a sziámi ikrek születése. — Sajnos korántsem. Hét év alatt 14 ilyen szerencsétlen emberpár születését regisztráltuk Magyarországon: az adott időszak minden százezredik szülésére jutott egy összenőtt ikerpár. Eddig úgy tudtuk, hogy ennél gyakoribb : 1:60 000-es arányt emlegetett a szakirodalom, de' jelentős eltérések vannak országonként és kontinensenként. A WHO 24 ország születéseit feldolgozó anyagában 421 781 terhességénél mindössze két összenőtt ikerpár volt. Angliai és wales-i összesített adat szerint 5 116 000 szülésre ötven sziámi ikerpár jutott, azaz az arány 1:102 300. Afrikában viszont minden húszezredik szülésnél lát napvilágot sziámi ikerpár. A Magyarországon hét év alatt született 14 összenőtt ikerpárból 8—8 volt a fiú és 6—6 a* lány. Közülük kilenc pár halva született. — Jelenlegi tudásunk szerint — mondta Czeizel Endre — a terhesség 16. napjáig dől el a magzat sorsa: egyedül nevelkedik-e az anyaméhben, vagy a megtermékenyült petesejt két részre szakadásával ikerpár jön-e létre. Ha a zigota, a megtermékenyült petesejt az 1—14. napban kezd különválni, akkor be is fejeződik a kettéválás és kialakul az ikerpár. Ha azonban a különválás a 14— 15—16. napon kezdődik meg, akkor sajnos nincs idő a teljes szétválásra, és a sziámi- iker-állapot álakul ki. Ebből következően a sziámi ikrek csák egyneműek lehetnek, hiszen ők is egypetéjű ikrek. A sziámi elnevezés Csang és Eng nevű ikerpárról lett általánossá, ők 1811-ben láttak napvilágot a sziámi Mak- longban, s hatvanhárom évesen halták meg. Felnőtt korukban, különféle hányattatások után feleségül vettek két nővért, akiktől 18 gyermekük született — egyikük sem lett iker. — 1701-ben Szőnyben született ugyanilyen ikerpár, mint most Pécsett — mondta Czeizel Endre. — Őket Juditnak és Ilonkának nevezték el, szintén a medencéjüknél nőttek össze, felnőttek, több nyelven beszéltek és nagyon tehetségesen énekeltek. 22 évesen, fertőzésben haltak meg. Ók a világon is ismertek, Szőnyi-iikrek néven, egyikőjük a három nevezetes „sziámi” ikerpárnak. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Fejér megyei Fodrász Szövetkezet két székesfehérvári üzletében ingeráramos fogyasztógépek alkalmazásával bővült a kozmetikai szolgáltatás. A korszerű kisgépek alakjavító, helyi fogyasztásra, izomláz oldására, valamint ellazult izmok erősítésére alkalmasak. A kezelést a legtöbb vendég a ihas, csípő, fartájék, comb fogyasztására kéri. A finoman adagolt elektromos áram lizomösszehúzódá- isökat vált ki, „tornáztatja” az izmokat. Ezáltal nemcsak karcsúsít, hanem erősít, feszesebbé teszi az izmokat. Különösen ajánlott a kezelés szülés után, a hasizmok visz- szarugalmasí'tására. Általában kúraszerűen egymást követő 10—12 kezelés hoz látható, centiméterekben mérhető eredményt, megfelelő diétával kiegészítve. A berendezés sikeres alkalmazásához széles körű kozmetikai, anatómiai, fizikai ismeretek szükségesek. Másként kell felrakni az elektródákat a sportolóknál és másként olyan embereknél, akik még tornázni sem szoktak. Ezért a gépeket csak elektrokozmetikai tanfolya- mot végzett kozmetikusok alkalmazhatják. PETŐFI NÉPE Hosszú volt az út az első, porba rajzolt, falra pingált virágoktól az első olajképig. Azután ■ gyorsabban ment minden. Nem sokáig kellett várnia az első tárlatára. Felvette tagjai közé a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja. Megyeszerte megismerték a nevét, különösen a gyermekek között nagyon népszerű a festő, mesemondó, babakészítő Bözsi néni. Nemrég kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet ... Gubányi Imréné nyugdíjas koráig úgy élt, mint a többi kiskunsági földműves. Aztán, szinte egyik napról a másikra, lényegesen megváltozott az idős asszony élete. A faluból városba (Homok- imógyről Kalocsára) költözött tavaly, s ma már csak festészettel, szakkörvezetéssel foglalkozik. — Milyen témák foglalkoztatják leginkább? — Én a témáimat mindig a múltból merítem. Csak be kell hunynom a szememet, s látom ifjúságom legszebb éveit, a várva várt ünnepeket, a különböző paraszti munkákat... Csak azt festem, amit megéltem, s bár elég nehéz volt, mégis köny- nyen áttekinthető az én életem. Szeretném, ha nem merülnének feledésbe a régi népszokások, ünnepek, hanem évszázadok múltán is átragyognák a hétköznapok szürkeségét. — A kalocsai művelődési központ gyermekfoglálkozá- sai, a „hétvégi vigadók” ma már szinte elképzelhetetlenek Bözsi néni nélkül. — Szeretek ' gyerekek között lenni. Mesét, dalt, játékokat tanítok nekik, s közben figyelem arcocskájukat, kíváncsi tekintetüket, örömüket. Elmondom, megmutatom iaz apróságoknak, amit tudok, s talán ezzel is sikerül a régi népszokásokból átmenteni valamit az Utókornak. Én ezeket a meséket, dalokat, játékokat még a nagyanyámtól tanultam, s olykor elképzelem, hogy a gyerekek, akik körülvesznek, egyszer majd nagymamaként vagy nagypapaként mesélik el, mutatják meg mindazt, amit tőlem láttak, hallottak ... Könyv Paöl László A XIX. század egyik legjelentősebb művészének munkásságát bemutató, az 1980-ban (az ünnepi könyvhétre) megjelent album ez alkalommal második, bővített kiadásban jelent meg a Képzőművészeti Kiadónál. Paál László az európai festészet történetében nagy jelentőségű barbizoni iskola eredményeit új színekkel gazdagította. Festészete nemcsak számunkra magával ragadó és nagy igényű, hanem túllépve országunk határait, külföldön is számon tartott érték, mondanivalójának és festői kifejezésmódjának erőteljességével, bensőségessé- gével, nemzeti jellegzetességeivel. A nagy magyar festő életművével évek óta foglalkozó Bényi László kutatómunkájának eredményeit összegzi könyvében. Jelentős részben bővült a katalógus rész, s 60 reprodukcióval sikerült a mester teljes ouvre- katalógusát összeállítani, bemutatni. Az új kötetben az irodalomjegyzék is kiegészült. A szerző az életrajz fonalát követve, de az európai festészet összefüggéseibe ágyazva tárgyalja Paál László festészetének alakulását és sajátosságait. Az érzékletes, költői képelemzések, a művész kevéssé ismert levelezésének olykor megrendítő vallomásai közel hozzák az olvasóhoz emberi alakját. Ennek a magyar művészsorsok között is egyik legdrámaibb életpályának utolsó állomása a franciaországi charentoni köztemető. Jeltelen sírjába 33 éves korában került. Nemzeti kultúránk becses értékeként számon tartjuk munkásságát. Bajomi Lázár Endre francia kitüntetése A párizsi városi tanács Párizs Városának Aranyérmét adományozta Bajomi Lázár Endr.e írónak. A kitüntetést Pierne Bas, Párizs polgármester-helyettese, a főváros hatodik kerületének polgármestere hétfő este ünnepélyes keretek között nyújtotta át a magyar írónak. Pierre Bas beszédében hangsúlyozta: Bajomi Lázár Endre Párizsról szóló írásaival és a francia irodalom számos remekművének fordításával nagy érdemeket szerzett a két ország közötti kulturális kapcsolatok ápolása terén. A főváros tanácsa a kitüntetéssel ezt a munkásságát kívánja jutalmazni. Az ünnepségen megjelent Vercons, Claude Mauriac és a francia kulturális és társadalmi élet számos más személyisége.
