Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-19 / 247. szám
1983. október 19. ^tsÉPÜJSÁG 5 Hitel. „Pénzeszközök (áruk) átengedése, illetve előlegezé- 1 se meghatározott időre, kamatfizetés ellenében. Formái: kereskedelmi hitel és bankhitel. Időtartam szerint megkülönböztetünk rövid, közép- és hosszú lejáratú hiteleket. Ezenkívül beszélünk: forgóeszköz- és állóeszközhitelekről. A szocialista gazdaságban a hitel tartalma és funkciói megváltoztak a kapitalizmushoz képest. A hitel a szocialista újratermelési folyamatot szolgálja, a társadalom pénzalapjainak mozgásformája, elősegíti a termelés egyenletes növ. kedését. Két fő formája van, a bankhitel és az áruhitel. A hitelek fo rása a népgazdaság mindennemű pénzalapja, a hosszabb-rövidet ideig felhasználatlanul maradó bankszámlabetétek és készpénzkés. letek. Az új gazdasági mechanizmus körülményei között megnő a h telnyújtás szerepe a gazdasági irányításban." (Közgazdasági kislex kon 139. old.) Mi is a pénz? Egy kis ismeretterjesztés, megint csak a Közgazdasági kislexikon címszavainak felhasználásával: Tulajdonképpen úgynevezett hitelpénzről van szó. Klasszb kus formája a bankjegy. A mai bankjegy, mint aranyra beválthatatlan, kényszerforgalmú törvényes fizetési eszköz, maga a pénz. Hitel útján keletkezik, tehát hitelpénz a bankszámlapénz is. A lakosság bankja Egymás mellett a régi és az új Gyönkön. Az új családi ház OTP-kölcsönnel épül.-Nem sok olyan ember van az országban, de iá mi megyénkben is, aki akár közvetlen, akár közvetett formában ne találkozott volna már a lakosság bankjával, az Országos Takarékpénztárral. Qldal-összeállításunkiban nem mulaszthatjuk el, hogy néhány szót szóljunk erről a rendkívül fontos intézményről, amely kétirányú' hitelügyletet is lebonyolít. Erről beszélgettünk Szigetvári Ernő igazgatóhelyettessel, természetesen- ebben az esetben is a teljesség igénye nélkül. Az OTP és a hasonló tevékenységgel foglalkozó intézmények — mint a takarék- szövetkezetek és a Posta (ez utóbbi kölcsönöket nem nyújt, csak betéttel foglalkozik) — tevékenysége elválaszthatatlan a takarékosságtól, amely össztársadalmi közügy. Van aki a betéttel előre takarékoskodik, de a hitel is egy utólagos takarékosság. Erre használhatjuk azt a megfogalmazást is, hogy kényszertakarékosság. A takarékbetétek 48 százalékát az OTP, 27 százalékát a takarékszövetkezetek, 25 százalékát pedig a Posta forgalmazza és természetesen fizet utánuk kamatot. A 27 százalékos arány" is mutatja, hogy Tolna „takarékszövetkezet-erős” megye, hiszen országosan 14 százalékos a takarékszövetkezetek betétforgalma. Az OTP takarékbetét-állománya Tolna megyében, a legújabb adatok szerint, 4,5 milliárd, a hitelállománya 3,6 milliárd forint. Ezeket a számokat azért fontos említeni, mert az OTP csak a betétállomány erejéig tud hitelezni. Végső soron, áttételesen tehát a lakosság önmagának hitelez. Mire takarékoskodnak leginkább az emberek? (Ide értve mindkét takarékossági, illetve hitelformát.) Első helyen áll a 'lakás, amelyet aztán be is kell majd rendezni, ezt követi az autó és a hétvégi ház, majd az egyéb, kisebb volumenű vásárlások. A betétekkel aztán többnyire törekednek az emberek szerény méretű biztonsági tartalék képzésére is. Az érdekesség kedvéért: a mi megyénkben az egy lakosra jutó betétállomány 17 ezer forint. Hosszú lejáratú hiteleket kedvezményes, a rövid lejá- ratúakat magasabb kamattétellel adja az OTP, vagy a takarékszövetkezetek . Elmondjuk még azt is, hogy a hitelt felvevők úgyszólván 99 százaléka időben, tisztességgel törleszti tartozását. Arra a kérdésünkre, hogy a hiteligénylés nem fenyeget-e azzal, hogy eladóso- dunk, megnyugtatott az igazgatóhelyettes. Az OTP csak a család jövedelmének 30 százalékáig adhat hitelt. Erre az óvatosságra éppen a hitelt igénylők érdekében van szükség, nehogy csődbe jusson a család és a visszafizetés is biztosított legyen. Szavaink hitele Manapság már ritkán találkozni ezzel a kifejezéssel, hogy „pélva szó”. Azt hisszük nem kell magyarázni, hogy az olyan ember hitele nem is létezik, akinek szavai szerterepülnek a szélben, mint a „pélva” (polyva). A szótartó embernek nemcsak becsülete, hanem hitele is van, mindenféle területen és értelemben. A szavaszegő- nek sem egyik, sem a másik. Vigyázni tehát szavunk hitelére nemcsak kötelező, hanem érdemes is. Ha egy másik írásunkban már hivatkoztunk Széchenyi Istvánra és idéztünk jeles müvéből, hadd tegyük meg ezt még egyszer, néhány mondat erejéig: A’ HITEL TÁGOSB ÉRTELEMBEN című fejezetből: Tudniillik: 'hinni ’s hihetni egymásnak’. A’ Hit azon láncz, mellyel az emberiség össze van kapcsolva a’ Mindenhatóval; a’ szó szentsége köti az uralkodót elválhatat- lanul hív jobbágyihoz, ’s ezek tántoríthatatlan hívsége alkotja a’ thronus rendíthetetlen erejét. Az igaz szó kútfeje a’ házassági boldogság, valódi becsület ’s eselekvé- nyek egyenességének ’s így minden szerencsének. Széchenyi István és a Hitel Ha ezt a nevet hallom, hogy Széchenyi István, óhatatlanul egy sereg gondolatom támad a „legnagyobb magyar” nevéhez kapcsolódva. Többek között számos nagy horderejű munkája közül a három, amelyeket együtt szoktunk emlegetni: a Hitel, a Világ és a Stádium. Széchenyiben ma a polgári reform bátor kezdeményezőjét tiszteljük. Hazaszeretete az emberi haladásba vetett hite, harca a haladó reformokért, áldozatkészsége, akaratereje, alkotó szenvedélye, szívós gyakorlati munkássága a magyar történelem egyik nagy személyiségévé avatta. Hitel című munkája 1830 elején jelent meg. A benne vázolt program a magyar- országi feudalizmus gazdasági-társadalmi válságából nőtt ki, az árutermelés növelésében érdekelt birtokosrétegek korszerűbb gazdálkodásához szükséges tőke hiányát, illetve ennek okait tárta fel és a magyarországi hitelviszonyok megjavítását követelte. A Hitel az 1830-as években kibontakozó reformmozgalom programjává vált. Ebből a korábban nagy hatású műből idézünk egy részletet. Mit kell tenni Ezen most említettekre támasztván okos- kodásimat, a’ Hitel híját tartom azon oknak: 'hogy a’ magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene, ’s magát nem bírja olly jól, mint körülményi engednék; hogy mezeit a’ jó gazda nem viheti a’ lehető legmagasb virágzásra; ’s végre hogy Magyarországnak kereskedése nincs. ’S így a’ Hitelt, Cambio-mercan- tile Just — váltó-kereskedési törvényt — gondolom ’s hiszem azon talpkőnek, mely- lyen földművelési ’s kereskedési gyarapodásunk, egy szóval 'utóbbi felemelkedésünk ’s boldogulásunk alapulhat. Szólások és közmondások a hitelről Hitelbe beszél — hallgatag, szótJlian. Senki sem vehet tőle hitéibe — nem lehet hinni neki, -nem szavahihető. Nem sokat iszik hitelbe — nem hisznek neki, nem sokat adnak az ígéretére. Aki egyszer hazudni mer, többet hitelt nem érdemel — akit egyiszer rajtakaptak a hazugságon, annak többé nem hisznek. (O. Nagy Gábor gyűjtéséből) A kérelmek megalapozottak A mezőgazdasági üzemek hitelképesek Azt mondják a szakemberek, hogy nem biztos, hogy jó az, ha egy mezőgazdasági üzemnek egyetlen forint hiteltartozása sincs. Mégpedig azért, mert a termelést fejleszteni, továbblépni, a bővített újratermelés alapjait megteremteni nagyobb beruházásokkal lehet. Ehhez viszont az üzem saját pénzeszköze nem mindig elegendő, s az az üzem, amely időben nem lép, -nem építi tovább önmagát, stagnál, és a fejlődésben lemarad. A mezőgazdasági üzemek hiteleket általában a saját forrásuk, azaz pénzük kiegészítésére kaphatnak. A Tolna megyében lévő állami gazdaságok, mezőgazdasági szövetkezetek országosan is kiemelkedő eredményeket érnek el, különösen búza és kukorica termesztésében. Ez nem csupán az átlagos, normál időjárású évekre vonatkozik, hanem-az 1983-as esztendőre is, .mikor a gazdaságok zömét aszály, szárazság sújtotta. Mindennek az alapja, hogy az utóbbi időszakban mind a gazdálkodás, mind pedig a vezetés színvonala jelentősen emelkedett. A növénytermesztés önmagában is gazdaságos, de visszahat az állattenyésztésre is, hisz jó minőségű takarmánnyal látja él az állattartó telepeket. Fontos ez főként azért, mert azoknak az üzemeknek az eredményessége, amelyek vásárolják a takarmányt, lényegesen elmarad azokétólv melyek a takarmányt házon belül megtermelik. Ma már szinte mindegyik mezőgazdasággal foglalkozó egységben olyan vezetők dolgoznak, akik a természeti- adottságokat figyelembe véve hosszú távra kidolgozták a koncepciójukat. Nem „ad hoc”, egyik napról a másikra élnek és dolgoznak, hanem a szó valódi értelmében gazdálkodnak. A start nem volt egyforma, mert ahol nem használták ki, korábban azt a támogatást, amelyet az állam bizonyos beruházásokra biztosított, lemaradtak, s jelenleg ha beruházni akarnak, akkor azt saját erőből kell finanszírozni. Zömében természetesen úgy, hogy hitéit vesznek fel. A közgazdászok úgy vélik, hogy a magas kamat ellenére is érdemes hitelt felvenni, mert még így is jövedelmezően lehet gazdálkodni. A növénytermesztés egyik sajátossága, hogy az év első felében pénzt nem hoz, viszont annál több a ráfordítás. Ugyanakkor a július—augusztustól terjedő időszakban a bevételek meghaladják a kiadásokat. Ehhez igazodik a hitelezés is: az üzemek zöme az első félévben hitelt kér, a második félévben pedig visszafizeti azt. Az efféle megkötöttség, hogy az üzem növénytermesztésre vagy állattenyésztésre vehet-e fel hitelt nincs, a bank termelésre ad hitelt. Így hát az év első hat hónapjában is kaphatnak hitelt az üzemeké az állattenyésztés bővítésére, vagy például takarmány vásárlására. Megyénk minden mezőgazdasági szövetkezete hitelképes, ha a kérelmet benyújtja, s az indokolt is, a hitelt megkapja. Az idei aszály után egyetlen szövetkezet sem kért idegen pénzeszközt arra, hogy az elkövetkező időszakban termelését finanszírozza. A búza termésátlaga megyénkben megfelelő volt, a hiteleiket az üzemek pontosan fizetik vissza. Rövid lejáratú termelési hitelt — mely egyéves, és januártól decemberig állhat fenn — a téeszek 80—85 százaléka vetít fel idén. December 31-ig kell visszafizetni, de az a gyakorlat, hogy november végéig rendezik a tartozásukat, hisz ha a kukorica még nem is, de a napraforgó és a cukorrépa hozza a pénzt. A rövid lejáratú hitelen kívül van még forgóalap megelőlegezési hitel, ezt 3—8 év alatt"kell visszafizetni, s jelenleg 15 tsz fizeti a részleteket. Beruházási hitelt a szövetkezetek 60—70 százaléka igényelt, — ez a fajta hitelkonstrukció maximum 15 évre szól. Mint köztudott a Világbank a gabonatermelésre a közelmúltban adott Magyarországnak jelentős összegű hitelt — Tolna megyében ez 23 téeszt érint. A beruházásnál olyan célokra igényelhető hitel, melynek eredményeképp az így megtermelt áru minden piacon értékesíthető. Ide tartozik például a búza és a kukorica művelését végző gépcsoport a szántástól a betakarításig. Néhány helyen a sertéstelepek építésére is adnak hitelt, hisz ez export árualapot jelent, s így belefér ebbe a hitelkonstrukcióba. Az oldalt összeállította a szakirodalom felhasználásával és pénzügyi szakemberek szíves tájékoztatása alapján, amiért ezúton mond köszönetét: D. Varga Márta és Letenyei György. A fényképeket Gottvald Károly és Kapfinger András készítette. Hitelpolitika - gazdaságpolitika Az állam hitelpolitikája a szocialista társadalomban az általános gazdaságpolitikának van alárendelve. Hazánkban az allamnak e belföldi hitelnyújtásra vonatkozó politikáját a kormány, által évenként jóváhagyott hitelpolitikai irányelvek szabják meg. Lehet, hogy nem minden olvasónk érdeklődésével találkoznak az alábbiak, de hisszük nem felesleges — legalábbis főbb vonalaiban — ismertetni az idei hitelpolitikai irányelveket. Bankhitelt hitelképes gazdálkodó szervek kaphatnak olyan gazdasági tevékenység céljaira, amelyek biztosítják a jövedelmezőség és a hatékonyság javulását. A fejlesztések és a folyó termelés finanszírozásánál előnyben részesülnek azok a hitelkérelmek, amelyek az exportáru- alapok növelésére irányulnak. Bizonyos beruházási hitelkérelmeket a bank — érthetően — előnyben részesít. Így például hosszú lejáratú hitellel a bank a gazdálkodó szervezeteknek azokat a beruházásait támogatja, amelyek megfelelően előkészítettek és amelyeknél a hitel visszafizetése meghatározott időtartamon belül biztosított. A hitelkérelmek versenyeztetése során — a jövedelmező beruházások közül is — előnyben részesülnek azok a fejlesztések, amelyek kisebb méretűek, kiegészítő jellegűek, gyorsan kivitelézhetők és gyorsan megtérülnek. A hitelkérelmek elbírálásánál igen fontos szempont az is, hogy a hitelfelhasználás mennyiben szolgálja a gyártás műszaki színvonalának (technológiájának) emelését. A beruházási hitelezés során elvárható minél nagyobb mértékű saját forrás bevonása. Egyes környezetvédelmi célokat szolgáló, valamint az infrastrukturális, vízgazdálkodási beruházásoknál el lehet tekinteni a jövedelmezőségi követelményektől. Előnyben részesíthetők az energia ésszerű felhasználását, a gazdaságos anyagfelhasználást, a technológiakorszerűsítést, valamint a hulladékok összegyűjtését és a másodlagos nyersanyag begyűjtésére és hasznosítására szolgáló fejlesztések. Egy érdekes megállapítás a hitelpolitikai irányelvekből: nem nyújtanak hitelt a pénzintézetek irodaházak, székházak és — jogszabályban megállapított építési korlátozás alá eső — más létesítmények építésére. Elmondjuk azt is, hogy a bank a forgóeszköz-finanszírozás során arra készteti a gazdálkodó szervezeteket, hogy a készletek tartós növekedése miatt forgóalapjukat közvetlenül a fejlesztési alapból egészítsék ki, szükség esetén oly módon, hogy ehhez felhasználják a fejlesztési alap szinttartásra tartalékolt részét is. Nem minősül tartós forgóeszköz-növekménynek az a készlet, amely az import és az export konjunkturális előnyeinek kihasználása következtében, vagy az import lökésszerű beérkezéséből származóan nem ismétlődő jelleggel keletkezik. E készletek mentesülnek a forgóalap-feltöltési kötelezettség alól. A bank a rövid lejáratú hitelezés keretében, a népgazdasági egyensúly követelményeit figyelembe véve, biztosítja a termelés, készletezés és forgalom lebonyolításának pénzszükségletét és az idényszerű okok miatt szükséges készletek finanszírozását. Lehetővé teszi az import és az export konjunkturális előnyeinek kihasználását. A hitellejáratokkal ösztönzi a feleslegesen felhalmozódott készletek csökkentését, a követelések behajtásának gyorsítását. A gazdaságtalan termelés visszaszorítására késztet és elősegíti a szerződési fegyelem erősítését. Érdemes megszívlelni a következőket: a bank nem nyújt rövid lejáratú hitelt tartós forgóeszköz-növekmény és túlzott készletezés finanszírozására; minőségi okok vagy egyéb értékesítési nehézségek miatt tartósan raktárra történő termelésre; indokolatlan devizaigényt támasztó termelés elősegítésére. És végül ejtsünk' még néhány szót a tanácsi fejlesztési alapok megelőlegezéséről. A közművesítésre szolgáló beruházási hiteleknél előnyben részesülnek azok a tanácsok, amelyeknél az adott beruházáshoz a legnagyobb a lakosság hozzájárulása.
