Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-19 / 247. szám

1983. október 19. NÉPÚJSÁG 3 A takarékossági kormányprogramok végrehajtása Megfelelő ütemben haliad az energia-, az anyaggaz­dálkodási és technológiakorszerűsítési, valamint a mel­léktermék- és hulladékhasznosítási korm án y program ok végrehajtása, az energia ésszerűbb felhasználásában már számottevőek, az anyag takarékosságban még kez­detlek az eredmények — állapította meg a gazdasági bizottság előterjesztése alapján — múlt heti ülésén a Minisztertanács. Az év első felében zavartalan volt a népgazdaság energiaellátása, ugyaniakkor a tavalyihoz képest ösz- szességében 3,9 százalékkal csökkent az energiafelhasz­nálás. Az iparban, az építőiparban, a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban, a szállításban és a hírközlésben 2,4 százalékkal kevesebb energiát használtak fel, a lakos­sági-kommunális szektor fogyasztása pedig 6,4 száza­lékkal volt kevesebb, minit tavaly ilyenkor. Növekedett viszont — 2,9 százalékkal — a vililiamoseneirgia-fogyasz- tás, a lakosság 7,5 százalékkal többet fogyasztott el eb­ből az energiafajtából, mint tavaly ilyenkor. Javült az energiafogyasztás struktúrája, az energiaforrásokon be­lül a kőolajtermékek részaránya az 1978. évi 40,7 szá­zalékról az idén 32,7 százalékra csökkent. Az év végéig várhatóan a VI. ötéves terv eredeti célkitűzéseinél 7—9 százalékkal kevesebb lesz az energiafogyasztás. A Minisztertanács a gazdasági bizottság előterjesz­tése alapján megvizsgálta az energiaracionalizálási be­ruházások helyzetét is. Megállapította, hogy 1983 első félévéig 500 energiaracionalizálási beruházást valósí­tottak meg, amelyek költsége meghaladta a 3,2 milliárd forintot. E beruházások révén, évente mintegy 200 ezer tonna kőolajjal egyenértékű energiahordozó takarítható meg. A beruházások eredménye az is, hogy mintegy 300 ezer tonna kőolajterméket, illetve kokszot már szén­nel, földgázzal, mezőgazdasági és egyéb hulladékkal helyettesítenek. A VI. ötéves tervidőszak még hátralévő részében folytatni kell az energiaracionalizálási beruházásokat, javítani kell a felhasználás hatékonyságát. Jövőre vár­hatóan 1—2 százalékkal növekszik az energiaszükség­let, a vitliamosenergia-fogyaisztás ezen belül több mint 3 százalékkal nő. Az igények kielégítéséhez rendelkezésre álló szűk források megkövetelik, hogy a hatékonyabb felhaszná­lás érdekében további gazdaságszervező intézkedésekre kerüljön sor. Ezek célja elsősorban az, hogy javuljon az /energiahordozók kitermelésének gazdaságossága, technikai, műszaki színvonala. Az olajfelhasználás csökkentése érdekében további fogyasztóknak kell át­térniük a földgáz, a szén, a geotermikus energia, illetve a mező- és erdőgazdasági hulladékok felhasználására. Az energiaraoionalizálási program keretében szükséges — főként a helyi források igénybevételével — új tele­püléseket és új fogyasztókat bekapcsolni a földgáz- hálózatba. Biztatóak a népgazdaság anyagfelhasználásának mintegy 20 százalékát átfogó anyaggazdálkodási és technológiakorszerűsítési program eddigi, kezdeti ered­ményei is. Kedvező, hogy az utóbbi időben erőteljeseb­bé vált az anyagtakarékosságra irányuló törekvés, ami­nek eredményeként 0,7 százalékkal csökkent az anyag­felhasználás, s a megtakarítás értéké 3,5 milliárd fo­rint. Az ágazati minisztériumok és az országos hatás­körű szervek az anyagfelhasználás javítása és a tech­nológia korszerűsítése érdekében megfelelően látják el a program által előírt irányító-szervező feladatokat. Néhány tényező azonban gondot okoz a program meg­valósításában. Az esetek nagy részében nem alakult ki a gyártó és a felhasználó vállalatok közős érdekeltsége, ez akadályozza egyebek közt például az alumínium- célötvözetek alkalmazásának elterjedését, vagy a nyom­dai papírok tömegének csökkentését. Esetenként a nem megfelelő árarányok is közrejátszanak abban, hogy egyes termékek — például a cement, több kohászati ciikk — választéka nem igazodik a felhasználási célok­hoz. Gondot okoz, hogy a különféle pályázatokon díjat nyert és hasznosításra javasolt megoldások csak lassan és késve terjednek el. A Minisztertanács éppen ezért egyetértett azzal, hogy továbbra is feladat a vállalati és tervezői érdekeltség megteremtése, az ösztönző árará­nyok kialakítása, a differenciáltabb árak alkalmazása, a műszaki normák további korszerűsítése. Megfelelően halad a melléktermék- és hulladékhasz­nosítási program megvalósítása is — állapította meg ugyancsak a gazdasági bizottság előterjesztése alapján a Minisztertanács. Növekedett a begyűjtött hulladékok mennyisége, a feldolgozó kapacitás bővítésére pedig 8,4 milliárd forintos költséggel 113 beruházás kezdődött meg. A tervidőszak első két évében 43 fejlesztést való­sítottak meg, 1,7 milliárd forint költséggel. A MÉH Trösztnél például évi 70 ezer tonna vashulladék fel­dolgozáséra, a termelőszövetkezetekben évi 490 ezer gumiabroncs újirafuitózására alkalmas üzemet létesítet­tek, a Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárában pe­dig hulladékfonoda kezdte meg működését. Az idén meggyorsult a beruházások megvalósításának üteme, az év végéig 36 fejlesztés befejezése várható. Ezek ered­ményeként az idén töibb mint 8 milliárd forint értékű másodnyersanyag kerül vissza a termelésbe, ami azt is jelenti, hogy a hasznosított hulladékok mennyisége 29 százalékkal haladja meg az 1980. évit. Néhány tervezett beruházás ugyanakkor gazdasági megfontolásokból el­marad. Kedvező viszont, hogy a fejlesztésekre egyre jellemzőbb a gyors kivitelezés és megtérülés. Ahhoz, hogy még jobb eredményeket lehessen elérni a hulladé­kok és mellék termékek feldolgozásában, szükséges a lakossági begyűjtés fokozása is. A MÉH Tröszt eddig több mint 100 átvevőhelyet adott át szerződéses üze­meltetésre, s az új formák működésének tapasztalatai általában kedvezőek. Ugyancsak sikeresek a Hazafias Népfront és a tsz-ek által szervezett begyűjtési akciók. A gazdaságos anyagfelhasználás és technológiakor­szerűsítés programjához a Minisztertanács határozatá­nak megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal infor­mációs rendszert alakított ki, amely alkalmas a prog­ram végrehajtásának ellenőrzésére, eredményeinek mérésére. A Minisztertanács elfogadta az erről szóló beszámolót is. (MTI) Nem nehéz eldönteni, hogy .miért különbözteti meg az ember a hét végét, a hét ele­jétől. A 'hét elején el kell(ene) kezdeni dolgozni, a végén le­het pihenni: — ;is. Életünk­nek nincs két egyforma perce, így természetesen napja, sőt hétvégéje sincs. Igyekeztünk vizsgálódásunkat a lehetősé­gek szerint behatárolni. Du­maföldvárra mentünk el és azt tudakoltuk, firtattuk, hogy miként zajlott a hétvége a szép Duna menti településen. Nem akármikor, hanem egész pontosan október 8-án és 9-én. Október 8-án, szombaton verőiényes volt az idő. A Nap kálit 5.59 órakor, lenyugodott 17 óra 11-koir. Másnap, hű­vösebb időjárás mellett 5 óra 53-‘kor volt napkelte, nap­nyugta pedig 17.09 órakor, sejthetőleg a tyúkokat is meg­előzve. Ennek azonban króni­kánk szempontjából nincs különösebb jelentősége, a hétvégét nem napnyugtával mérik. Sőt, többek szerint a kezdetét sem feltétlenül szombattal hanem a pénteki munkavégzéssel, mely után az emberek jó része már azt csinálja, amit akar. Esetünkben elmehetebt a könyvtárban meghirdetett találkozóra,' beszélgetni Tég- lásy Imre költővel, vagy részt vehetett László Gyula professzor kiállításának meg­nyitásán a várban. Itt a ket­tős honfoglalás nagynevű hir­detője grafikáival, a tudo­mányágát illusztráló pompás rajzokkal mutatkozott be nagyszámú érdeklődő előtt. A megnyitót dr. Rosner Gyula tudományos főmunkatárs tar­totta. Péntekről szombatig, sőt vasárnapig tartó hatása volt a járási hivatalok sportvetél­kedőjét befejező baráti va­csorának, .melyet az átépített művelődési házban tartottak és ennék következtében a ház szombaton és vasárnap nem fogadott vendégeket. Ugyanis a nagy mennyiségű edény és evőeszköz el'hordása elma­radt... A pénteki vendégek kö­zül remélhetőleg sokan néz­ték meg ugyanitt a Gödöllői Galéria fényképtárlatát, Szemlélődés a Fő téren a nagyközségi tanács admi- nisztrátornője, aki szerint: — Jó és vidám szüret volt! A Tavasz utcában egészen más jellegű munka folyt. Férfiak és nők, huszonhatén fogtak össze, hogy elvégezzék az itt épülő, 19 részes garázs- sor áljának betonozását. Má­ig köszönettel emlegetik a Fa- és Építőipari Szövetkeze­tét, mely a szabad szombat ellenére is nagy segítséget nyújtott a magánépíttetők- nek: — egész nápos betonke­veréssel. Az idegenforgalmi szezon ugyan a vége felé jár már, de azért mozogtak a hét végén a faluban idegenek épp ele­gen. A partmenti, a hídról jól látható és éppen ezért el­sősorban megállásra késztető Halászcsárdában 400 adag ha­lászlét mértek ki a két napon és összesen 30 ezer forintos forgalmat csináltak. Bányai Józsefné szakácsnő legfőbb gondja csak a Halért volt, mely szépen szállít ugyan, de semmi mást, mint pontyot, pe­dig ugyebár másféle hal is van a világon... Valamivel feljebb a Várban, a megye minden bizonnyal legszebb éttermében, az utóbhi idő leg­gyengébb hétvégéjét „ünne­pelték”. — A kecskeméti focistákon kívül csak két csoportunk volt — mondta a vezető. — Délután Kuti Nándor dobgé­pes orgonazenéje már többe­ket vonzott, elsősorban fiata­lokat, akiknek persze örü­lünk, de azért a nemcsak kó­lát fogyasztó vendégeknek még jobban... A vendéglátás itt részben a történelemiből táplálkozik. Becslés szerint a vármúzeu­mot szombaton 200—250, va­sárnap 350 körüli látogató ke­reste fel. A Tolnatourist ál­tal a vár területén létesített ajándékboltot egy sem, mert az a hét végén zárva van. Térjünk vissza egy pilla­natra a fiatalokhoz. Termé­szetesen nem kísérhettük vé­gig két hosszú napon át egy teljes gimnáziumi III. osztály valamennyi tagját, így írásos beszámolóikra vagyunk utal­va. Amiből némi átböngészés árán a következő tömör ösz- szegzés készíthető: — A fiatalok többsége szombaton későn (fél 10—10 órakor kel, mert fáradt. A tanmenet, pontosabban a megterhelés ismeretében ezen nem lehet csodálkozni. — Későn fekszenek, amin már inkább. — Vizsgálódásunk idősza­kában a legnépszerűbb idő­töltés a már említett mérkő­zés felkeresése és a disco volt. — Kevésbé népszerű, de mindenkinél előfordult, Dosz­tojevszkij : Feljegyzések az egérlyukból című művének tanulmányozása. Ugyanis kö­telező olvasmány. amely a „Tájépítészet” címet viselte. Folytassuk a sporttal, mely — legyünk álköltőiek, ha már igazi költők nem lehe­tünk — szombaton beragyog­ta az amúgy is verőfényes dunaföldvári égboltot. A fia­tal kézilabdacsapat 29:19 arányban győzött egy másik vízparti település, Győr ellen és ezzel az NB II-ben bizto­sította magának a nagyon előkelő 4. helyet. Mások mel­lett a Magyar László Gimná­zium egy teljes osztályát is megkérdeztük hétvégi elfog­laltságukról. Az osztály majd­nem fele ott volt a mérkő­zésen... Az élet persze a hétvégén sem csak sportból, vagy szó­rakozásból áll. A termelőszö­vetkezetek közül a Virágzó­ban érdeklődtünk. Itt szomba­ton folytatódott a kukorica betakarítása, szerte a dombo­kon pedig, a szüret is. Példá­ul szüretelt Höss Margit is, — Minden „bezárkózási”, vagy „elidegenedési” teóriát cáfolva, nagyon sűrű egymás felkeresése, a baráti látoga­tás. (Egy feljegyzés: „Délután eljött X. Mustot hozott. Utá­na beteg voltam.”) — A családi, ház körüli munkában való részvétel ará­nya édeskevés. — A tanulásra fordított idő több óra. Egyébként az, aki a „mi” hetünk végén moziba akart menni, az „A 3. számú űrbá­zis” című színes angol, tudo­mányos-fantasztikus filmet láthatta. A gyógyszertári ügyelet ter­he október 8—9-én a 11/14. számú patika gyógyszerésze­ire hárult. Az orvosi ügyele­tet Dr. Pozsonyi Imre, az ál­latorvosit pedig (Pakson) Dr. Fehér Tibor látta el. Ezt a beszámolót pedig: összeállította: ORDAS IVÁN fényképezte: KAPFINGER ANDRÁS Udine légi felvétele a „Tájépítészet” című kiállításon Gimnazisták, kóla nélkül, a Vár teraszán Bányai Józsefné 400 adag halászlét mért ki Jó és vidám szüret volt...

Next

/
Thumbnails
Contents