Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-18 / 246. szám

2 NÉPÚJSÁG 1983. október 18. PANORÁMA A szovjet sajtó Gromiko és Censcher tárgyalásairól A szovjet rádió és televí­zió, valamint a Pravda hétfő reggeli száma részletes be­számolót közölt Andrej Gro­miko szovjet és Hans-Dietrioh Genscher nyugatnémet kül­ügyminiszter hétvégi bécsi tárgyalásairól. A TASZSZ hírügynökség jelentése alapján a szovjet tömegtájékoztatási eszközök felhívták rá a figyelmet, hogy a nyílt légkörű megbeszélé­sen különösen nagy figyelmet szenteltek az európai nukleá­ris fegyverzetek korlátozásá­nak. Idézték Andrej Gromi- kót, aki megerősítette: a Szovjetunió e rendkívül sú­lyos problémának változat­lanul olyan megoldását kí­vánja, amely egyik fél biz­tonságát sem károsítaná, ugyanakkor lényegesen csök­kentené az európai nukleá­ris szembenállás szintjét. Ép­pen e célt szolgálják a Szov­jetunió konkrét javaslatai, amelyek lehetővé teszik, hogy kölcsönösen elfogadha­tó megállapodás szülessen a genfi szovjet—amerikai tár­gyalásokon. Mint az a moszkvai jelen­tésekből kitűnik, a szovjet külügyminiszter arra is fel­hívta tárgyalópartnere fi­gyelmét, hogy az Egyesült Államok kormányzata ezzel homlokegyenest ellentétes magatartást tanúsít, és to­vábbra is egyoldalú előnyök elérésére törekszik. Ezt tá­masztják alá a legújabb ame­rikai javaslatok is, amelyek legcsekélyebb jelét sem ad­ják annak, hogy az Egyesült Államok igazságos megálla­podást akar, s kész volna szá­molni a Szovjetunió és szö­vetségesei jogos érdekeivel. E javaslatok rendeltetése mindössze annyi, hogy az amerikai rugalmasság hamis látszatát keltve félrevezessék a közvéleményt, eltereljék fi­gyelmét arról az amerikai szándékról, hogy bármibe ke­rüljön is, Nyugat-Európába, s elsősorban az NSZK-ba te­lepítsék az új rakétákat. Az Egyesült Államoktól és a NATO egészétől függ tehát, hogy lesz-e megállapodás a genfi tárgyalásokon — idézi a szovjet hírközlés Aindrej Gromiko szavait. A moszkvai tudósítások beszámolnák arról is, hogy az NSZK külügyminisztere a tárgyalásokon kiállt a nsm- zétközi feszültség enyhítése, a Kelet és Nyugat közötti po­litikai párbeszéd folytatása mellett. Hans-Dietrich Gen- isoher kijelentette, hogy az NSZK kormánya elő akarja segíteni az európai nukleáris fegyverzetek korlátozását, a siker létrejöttét a szovjet— amerikai tárgyalásokon. Ugyanakkor megpróbálta mindenáron mentegetni a genfi tárgyalásokon tanúsí­tott amerikai magatartást, és lényegében szolidaritást vál­lalat az Egyesült Államokkal — mutat rá a szovjet hírköz­lés. Ennek kapcsán a bécsi megbeszélésekről szóló jelen­tés idézd Andrej Gromdkót, aki reményét fejezte ki, hogy a nyugatnémet kormány rea­lizmusról tesz tanúbizonysá­got az európai közepes ható- távolságú rakéták kérdésé­ben, s nem a nukleáris fegy­verek új fajtáinak felhalmo­zását, hanem a már meglevő fegyverzetek radikális csök­kentését fogja ösztönözni Európában. Ami a bécsi találkozókon a Szovjetunió és az NSZK két­oldalú kapcsolatairól folyta­tott eszmecserét illeti, And­rej Gromiko a szovjet sajtó szerint felhívta rá tárgyaló- partnere figyelmét: a normá­lis kétoldalú együttműködés feltételezd egymás érdekei­nek, s mindenekelőtt bizton­sági érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartását. Jaruzelski: Szavak helyett tetteket! A szép szavaknál sokkal többet érő tetteket sürgetett Wojciech Jaruzelski a LEMP KB múlt heti ülésén a len­gyel párttagoktól. A közpon­ti bizottság ideológiai kérdé­sekkel foglalkozó péntek— szombati tanácskozásán a kétnapos vitát összefoglaló kritikus hangvételű beszédé­ben Jaruzelski, a KB első tit­kára többször is visszatért ahhol a gondolathoz, hogy a pártnak nap mint nap té­nyekkel kell bizonyítania a reform végrehajtását, hogy a szocialista megújulást min­denki érezze saját környeze­tében, és ezáltal lépésről lé­pésre csökkenjen az a tá­volság, amely a párt és a dolgozók egy része között ki­alakult. Beszédének másik fontos gondolata az volt, hogy a párt tevékenységében fokoz­ni kell a tudatosságot. A harc nem az utcán folyik már — mondta —, hanem az embe­rek tudatában. Olyan „politi­kai rendkívüli állapot” van nálunk, amelyben a párt minden tévedése duplán szá­mít, s minden helyes lépé­sét csak félig ismerik el. Jaruzelski kijelentette: a párt harcolni fog azokkal, akik ellenségként lépnek fel, de kezet nyújt mindenkinek, aki csak megtévedt. Nem mellékes az sem, hogy ki honnan jött, de százszor fon­tosabb. hogy most melyik ol­dalra áll. Jaruzelski kifejtette, hogy a párt nemcsak vezeti a mun­kásosztályt, hanem szolgálja is, amihez meg kell ismernie a munkások törekvéseit, ér­dekeit. A szolgáló szerep azonban nem jelenti azt, hogy felelőtlen ígéreteket kell ten­ni — fűzte hozzá. Elismerte, hogy a párt vezetőinek még mindig nem sikerült olyan gyakran találkozniuk a dol­gozókkal a munkahelyeken, ahogyan arra szükség volna. A gazdasági reformra ki­térve Wojciech Jaruzelski két veszélyről tett említést. Az egyik az, hogy akadnak olya­nok. akik a régi irányítási módszereket próbálják visz- szahozni, másutt meg önző, szűkkörű érdekekben akar­ják kihasználni a vállalati és helyi önállóságot, amit a re­form jelentősen megnövelt. BUDAPEST Bhicai Riattaikul, a Thaiföl­di Királyság miniszterelnök- helyettese Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének meghívására hét­főn hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezett. Kísé­retében van Suchati Chut- hasmit, Thaiföld Budapesten is akkreditált nagykövete. BERLIN Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn dél­után egynapos baráti látoga­tásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. A szovjet diplomácia vezetője Enich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke meghívásának tesz eleget. A villámlátogatás le­hetőséget ad arra, hogy az NDK vezetői első kézből ér­tesüljenek a Bécsben lezajlott szovjet—nyugatnémet kül­ügyminiszteri találkozó rész­leteiről. Andrej Gromiko kedden reggel fejezi be lá­togatását, és utazik el az NDK-ból. BRIDGETOWN Továbbra is áttekinthetet­len a hélyzet Grenadában, a kariib-tengeri kis szigetor­szágban, ahol hírügynökségi jelentések szerint a hét vé­gén eltávolították tisztségé­ből Maurice Bishop minisz­terelnököt. Bár a vezetésben végbemenő változásokról el­lentmondásos hírek érkez­nek, hírügynökségi jelenté­sekből kiviláglik: 115 ezer la­kosú karibi szigetország je­lenleg a fegyveres erők el­lenőrzése alatt áll. MAPUTO Hétfőn kora reggel pokol­gépes támadás érte a mozam­biki főváros egy épületét, amely otthont ad a dél-afri­kai rendszer ellen küzdő Af­rikai Nemzeti Kongresszus (ANC) képviseletének és könyvtárának. Magnus Ma­ian dél-afrikai hadügyminisz­ter Pretoriában közölte, hogy az akciót dél-afrikai ügynö­kök hajtották végre. Munkásemlélcek századunk első harmadából (9.) A bátorság példája Az újságok szenzációs cik­keket közöltek a letartózta­tottakról, akik — amint ír­ták — „vissza akarták állí­tani a vörös rémuralmat”. Dicsérték a politikai rendőr­ség éberségét, amely elhárí­totta a „társadalomra lesel­kedő új nagy veszedelmet”. A hivatalos szervek nyilatko­zó vezetői nem hagytak két­séget az iránt, hogy a letar­tóztatottak felett statáriális bíróság ítélkezik, sejtetni en­gedték, hoev halálos ítéletek is várhatók. A letartóztatott kommunis­ta vezetők elleni uszító kam­pány még javában tartott, amikor egyik este Szabó Jó­zsef igen feldúlt állapotban hozta el a Népszava aznapi számát. A szociáldemokrata pártlap — csatlakozva a kommunisták elleni ellensé­ges kórushoz — az első ol­dalán közölte a párt parla­menti képviselőjének, Györ­ki Imrének a felszólalását a letartóztatott kommunisták ügyében. Györki a plénumon elmon­dott felszólalásában- a párt nevében helyeselte a letar­tóztatásokat, mondván, hogy a kommunista tevékenységet minden eszközzel meg kell akadályozni. Egyúttal tilta­kozott a letartóztatottak sta­táriális bíróság elé állításá­nak szándéka miatt. A szo­ciáldemokrata képviselő fi­gyelmeztetett arra, hogy a letartóztatások híre nyugta­lanságot kelt a munkások kö­zött és az esetleges halálos ítéletek pedig beláthatatlan következményekkel járhat­nak. Szabó József a Népszava tudósításának felolvasása után így vélekedett: „A Szo­ciáldemokrata Párt nevében elmondott Győrki-beszéd szé­gyenteljes. Helyesli a letar­tóztatásokat, de kénytelen bevallani, hogy a munkások­nak nem ez a véleményük és ezért van köztük nyugtalan­ság. Hihetetlen — kelt ki ma­gából —, hogy a nyár óta le­tartóztatásban lévő MSZMP- vezetőke Györki nyilvánosan kommunistasággal vádolja és ezen a címen a párt fel­oszlatását követeli az ellen- forradalmi rendszertől. En­nek a fellépésnek az az oka, hogy az MSZMP mind na­gyobb befolyásra tesz szert a munkások körében.” Szabó József magatartása elárulta, hogy köze lehet az MSZMP-hez, bár előttünk még mindig nem nyilatkozott erről. Felháborodását megér­tettük, jogosnak tartottuk és egyetértettünk vele. Ebből következett, hogy amikor fel­szólított, hogy tartsunk vele és vegyünk részt a statáriá­lis bíráskodás megszünteté­sét követelő tüntető munkás­felvonuláson, azonnal csat­lakoztunk hozzá. A menet a Váci úton haladt, nemsokára rendőresvségek támadták meg és hamarosan szétoszlat­ták. Másnap azonban a sajtó kénytelen' volt foglalkozni a felvonulással és a hangozta­tott követelésekkel. A tüntetést követően nagy izgalommal figyeltük a tár­gyalóteremből érkező tudósí­tásokat, amelyeket a lapok, politikai beállítottságuknak megfelelően állítottak össze. (A zöm gyalázkodott.) Szabó József — hogy honnan ka­pott értesülések nyomán, nem tudhattuk —, a sajtó hang­jától teljesen eltérően adott számunkra tájékoztatást. A vádlottak bátor maga­tartásukkal, amelyet a bíró­ság előtt tanúsítottak — han­goztatta Szabó —, forradal­már jellemről tettek tanúbi­zonyságot. Bátorságuk még a vészbírák előtt is tekintélyt kölcsönzött számukra. Forra­dalmi hősök ők, akik nem életükért könyörögnek az osztálybíróság előtt, hanem a vádlottak padján is vállalják meggyőződésüket. Bebizonyí­tották, hogy céljuk nem ösz- szeesküvés szervezése, hanem a munkásosztály meggyőzése és minden dolgozó ember mozgósítása az új, szocialista társadalom megvalósítására. A per a nemzetközi közvé­lemény érdeklődésének kö­zéppontjába került és a ma­gyar úgynevezett igazságszol­gáltatás képviselői nem te­hettek mást, mint hogy a le- fogottak ügyét rendes bíró­ság elé utalják (1925. novem­ber 16-án). „A történtek nagy győzel­met jelentenek — mondta Szabó József. — A győzelem fontos momentuma, hogy az MSZMP letartóztatott veze­tőiről nem tudták bebizonyí­tani, hogy kommunisták — mindvégig forradalmi szocia­listáknak vallották magukat —, és így tiltott kommunista tevékenység alapján nem jár­hattak el ellenük. A rájuk kiszabott büntetéseket osz­tályelleni izgatás címén mondták ki. Az a legfonto­sabb, hogy senkit sem volt módjukban halálra ítélni, az MSZMP-re nem süthették rá, hogy kommunista mozgalom. A párt tehát tovább tevé­kenykedhet és vezetőit is rö­videsen szabadon kell bocsá- taniuk.” Otthonunk, a Cserei utcai bérház proletár lakóinak a figyelmét is megragadta a vádlottak bátor helytállása, amit még a gyalázkodó tudó­sításokból is ki lehetett érez­ni. Az ellenforradalmi rezsim a pert arra is fel akarta hasz­nálni, hogy a munkásokat megfélemlítse. Ez azonban nem sikerült. A Tanácsköz­társaság vérbe fojtása óta nem beszéltek a munkások annyit az elnyomók elleni küzde­lemről mint a per idején. A per végül 1926. augusztus 4-én befejeződött. A fővád­lottakat nyolc és fél, négy, illetve három és fél évi fegy­házbüntetésre ítélték, de raj­tuk kívül további ötven sze­mélyt sújtottak börtönnel. (Vági István, az MSZMP el­nöke — valamivel korábban — eev évi feevházbüntetést kapott, igaz. 1927 februárjá­ban ismét letartóztatták és elítélték, összesen hét évet töltött börtönben.) (Következik: Életvázlatok) HARMATI SÁNDOR Szófiai érvek Hétfő esti kommentárunk: A NATO 1919-ben hozta meg nevezetes „kettős hatá­rozatát” arról hogyha az Egyesült Államok és a Szovjet­unió között nem jön létre a megállapodás az európai közép-hatótávolságú atomeszközök egyensúlyáról, akkor az észak-atlanti szervezet idén decemberben új atom­fegyverek rendszerbe állítását kezdi meg. A „kettős határozat” — legalábbis a NATO szerint — egyenlő hangsúlyt helyezett a tárgyalásokra és a telepítésre. De ez az egyenlő hangsúly és maga a kettős határozat is eleve egyenlőtlenségből született. A kiin­dulópont hibája az, amely ma is akadályozza a megál­lapodást Genfben. A NATO-nak az amerikai atomfegy­verei, előretolt nukleáris eszközei — legyenek bár köze- pes-hatótávolságúak — a Szovjetunióra nézve hadá­szati fenyegetést jelentenek, míg a Szovjetuniónak nincs olyan közepes-hatótávolságú eszköze, amely az Egye­sült Államok területére állandó ilyen fenyegetést jelen­tene. S még nem esett szó a „nemzeti" francia és brit atomerőkről. Amíg ezt az alapegyenlőtlenséget nyugati részről „egyenlőségnek” tüntetik fel, addig Genfben nyilvánvalóan nem lesz megegyezés. Szófiában a Varsói Szerződés tagállamainak külügy­miniszterei éppen azért helyezték a hangsúlyt arra, hogy a tárgyalásokat a NATO maga által megjelölt ha­tárideje után is folytatni kell, mert bíznak benne, hogy ezt a viszonylag egyszerű érvelést Nyugaton is meg­értik, érvekre nem fegyverrel válaszolnak és elfogad­ják példáuT azt is, hogy a Szovjetunió nem tehet úgy, mintha nem léteznének a francia és brit atomeszközök. Szófiában ezért a tárgyalások folytatásának gondola­ta állt középpontban: folytatás — egy feltétellel: a NATO elhalasztja a telepítés megkezdését: Ezzel ugi^gn- is nyomban felbillenne az erőegyensúly. Szófiában — mint nyugati lapok írják — nem esett szó „válaszlé­pésekről”. Bizonyára azért nem, mert már esett és mert természetes, hogyha a biztonság forog kockán, akkor az ellenlépések elkerülhetetlenek. A Varsói Szer­ződés szeretné ezt elkerülni. FODOR GYÖRGY Ma kezdődik a KGST ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Budapesten megtartott ülés­szak óta végzett munkáról. Ezentúl a küldöttségek meg­vitatják azt az előterjesztést, amelynek témája: a KGST- tagállamok együttműködésé­nek kibővítése a fűtőanyag-, energetikai és nyersanyag­erőforrások takarékos és ész­szerű felhasználása terén. Ez a beszámoló a másodlagos erőforrásokkal is foglalkozik, figyelembe veszi a tagálla­mok e téren szerzett tapasz­talatait. Ugyancsak az ülésszak elé kerül egy beszámoló azokról a komplex együttműködési intézkedésekről, amelyeket a KGST-tagáliamok lakossága élelmiszer-ellátásának javí­tása érdekében kívánnak megvalósítani. Az ülésszakot Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke nyitja meg. Még ma beterjesztik a beszámolókat a napirendi kérdésekről, s ezt követik majd a küldött­ségvezetők felszólalásai, köz­tük Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének, a magyar küldöttség vezetőjé­nek felszólalása. A tagállamok delegációit a kormányfők vezetik. A kubai küldöttség vezetője Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsá­nak és Minisztertanácsának elnökhelyettese lesz. Meghívott megfigyelőként jelen lesznek az ülésszakon Afganisztán, Angola, Jemen, Laosz, Mozambik és Etiópia képviselői. A KGST és a jugoszláv SZSZK kormánya közötti egyezménynek megfelelően részt vesz az ülésszakon Ju­goszlávia képviselője is. A Maavar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. október 18-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 647,66 6 654,31 6 660,96 Ausztrál dollár 4 047,96 0 052,01 4 056,06 Belga frank 84,00 80,08 84,16 Dán korona 473,15 473,62 474,09 Finn márka 781,17 787,96 788,75 Francia frank 557,90 558,46 559,02 Hollandi forint 1 524,79 1 526,32 1 527,85 Japán yen (1000) 190,26 190,26 190,45 Kanadai dollár 3 591,36 3 594,95 3 598,54 Kuvaiti dinár 15 307,57 15 322,89 15 338,21 Norvég korona 604,98 605,59 606,20 NSZK márka 1 704,25 1 705,96 1 707,67 Olasz lira (1000) 28,11 28,14 28,17 Osztrák schilling 243,56 243,80 244,04 Portugál escudo 35,58 35,62 35,66 Spanyol peseta 29,39 29,42 29,45 Svájci frank 2 098,37 2 100,47 2 102,57 Svéd korona 569,92 570,49 571,06 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 426,81 4 431,24 4 435,67 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közléseknél­megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. október 18-tól Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 454,68 6 853,94 Ausztrál dollár 3 930,45 4 173,57 Belga frank 81,56 86,60 Dán korona 459,41 487,83 Finn márka — a) 764,32 811,60 Francia frank 541,71 575,21 Görög drachma — b) 45,99 48,83 Holland forint 1 480',53 1 572,11 Japán yen (1000) 184,55 195,97 Jugoszláv dinár — a) 38,00 40,36 Kanadai dollár 3 487,10 3 702,80 Kuvaiti dinár 14 863,20 15 782,58 Norvég korona 587,42 623,76 NSZK márka 1 654,78 1 757,14 Olasz líra (1000) 27,30 28,93 Osztrák schilling 236,49 251,11 Portugál escudo 34,55 36,69 Spanyol peseta 28,54 30,30 Svájci frank 2 037,46 2 163,48 Svéd korona — a) 553.38 587,60 USA dollár 4 298,30 4 564,18 a) ■— vásárolható legmagasabb banklegy-címlet: 100 as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-cimlet: 500­as

Next

/
Thumbnails
Contents