Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-18 / 246. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 246. szám ARA: 1,40 Ft 1983. október 18., kedd Mai számunkból A TAGSÁGRA ÉPÍTVE (3. old.) KRITIKAI ROVAT (4. old.) A DVMSE MEGÁLLÍTOTTA PAKSOT (5. old.) SZEKSZÁRDI SIKEREK SZÉKESFEHÉRVÁRON (6. old.) SZAKMUNKÁS­TANULÓK (3. old.) B vőnk és a statisztika mk mögött az 1983-as év csaknem háromnegyed A havi, negyedéves s a félévi statisztikákat ta­va kirajzolódik előttünk jelenünk, a közelmúlt s Sikerül-e a magunk választotta célokat elérni s gazdaságot — a korábbi növekedésekhez képest dsebb lépéssel is, de előbbre vinni. Igen vagy ép- met mondani egyelőre még kockázatos vállal- lenne. lőjelek csökkenést és növekedést egyaránt mutat- .z év első négy hónapjában az ipar növekedése pánt, májusban és júniusiban ismét nekilendült, íz elmúlt két hónapban ismét kismértékben alat- adt a kívánatos szintnek Ám ezek csak átlagszá- miMv, amelyek mögött jelentős eltérések húzódnak, nagyarányú növekedések és nem várt csökkenések. A dinamikusan fejlődők közé tartozik a híradástechnikai és vákuumtechnikai cikkek gyártása. Gyarapodott a műszeripar és a vegyipar termelése az első félévben, ez utóbbi főleg a műtrágya és a növényvédő szerek növe­kedésének köszönhető. A Könnyűipariban is aiKaüc ne­hány jó eredményt felmutató ágazat: megfelelően fej­lődött a papír-, a cipő- és a nyomdaipar. Az élelmiszer­iparban tartósító- és a húsipar termelése növekedett a tavalyi szinthez képest, s valamelyes emelkedést mond­hat magáénak a tejipar. De számos ágazatban a sta­tisztika mérlege a tervezett és a végül, is megvalósult termelés különbsége hiányt mutat az eddig eltelt hó­I napok során, nem érte él az 1982. évi szintet. Riasztó jelek az átlag számai mögött? Azok is.. De inkább a ki­váltó okokat elemezve, az ipar helyzetét meghatározó néhány sajátos vonás megrajzolása uitón kaphatunk vá­laszt arra, milyen képet dis tár elénk a statisztika. Ma is meghatározza a magyar ipar és az egész nép­gazdaság helyzetét a lassan felszívódó világgazdasági válság. De a 'krízis nem egyformán sújtotta az egyes ágazatokat szerte a világon. Míg régi hagyományokkal rendelkező iparágak termelése egyre gyorsabb ütem­ben hanyatlott, addig néhány 'most született — mint például a mikroelektronika — söha nem hitt fejlő­désnek indult. A világpiaci tendenciák nem kedveztek a honi iparnak, hiszen a kohászat és az egykor jelentős exportot hozó alumíniumipar is a válságiparágak közé került. Igaz, a recesszió hozzászoktatott minket ahhoz, hogy még a jó termékek sem kelendőek, s az iparág termelése nem növekszik esetleg évekig sem. A hazai statisztika számai azonban nemcsak ezt a jelenséget tükrözik. Most máT 'tagadhatatlan tény, hogy nehéz megfelelő nyersanyag híján versenyképes terméket formálni még a legmodernebb gépsorokkal is. A hazai importkorláto­zás mai enyhített formájában sem kedvez a termelés növekedésének, az ipar behozatalra érzékeny ágazatai­nak. S ha jól meggondoljuk, a korábbi évtizedek fej­lesztései nyomán alig található csak hazai nyersanyag­tól és a honi piactól függő terület az iparban. Nem cso­da, ha az akadozó ellátás, a rosszabb minőségű nyerse anyagok és félkésztermékek miatt csökken — jobb eset­ben nem növekszik — a termelés. Mert raktárra gyár­tani manapság már rendkívül kockázatos. Nemcsak egy vállalkozás vagy üzlet, hanem az egész cég létét ve­szélyezteti. Persze, a behozatal ésszerű vagy néha még azon is túlmutató korlátozását gazdaságpolitikánk fő' célja, a féltve őrzött pénzügyi egyensúly határozza meg, s nem a kell, hanem a nincs érve a döntő. S bizonyos ágazatokban a korlátozás mai szemmel nézve, hosszú távon megmarad, mert a termelés hatékonysága, az elő­I állított termékek minősége nem éri el az átlagos színvo­nalat. Az importkorlátozás választóvize a 80-as évek­ben korábbi esztendőken ismeretlen biztonsággal és ha­tározottsággal rangsorolta a vállalatokat. A nemzetkö­zi mércével mérve is jól gazdálkodókra és az alacsony hatékonyságú akra. Ezeket a tendenciákat erősíti a gazdasági szabályo­zás idei módosítása, az egyre keményebb pénzügyi fel­tételek és a szűkülő hitelforrások, a fejlesztési alapok központi elvonása. Nem véletlen, hogy a statisztika ar­ra figyelmeztet: egyre több vállalat kerül a vesztesé­gesek közé. A váratlan tőkehiány miatt kifutott a gaz­dasági szabályozás adta talaj a közép- és rövid lejáratú tervék alól. Ám a statisztika látszólag személytelen számai mö­gött meghúzódik az ember: hol képes a 'gazdasági ve­zetés leküzdeni az újabb és újabb akadályokat, hol ke­resnek más utat, addig ismeretlen piacot, egyszóval: miként alkalmazkodnak a tevékenységüket meghatá­rozó helyzethez. S talán ezen múlik még manapság is a legtöbb vállalat és rajtuk keresztül ágazatok sorsa. A dinamikusan fejlődők gazdálkodását mintegy jóvá­hagyja a félévi statisztika, s ezen keresztül példát mu­tat a többinek. Mindenféle válságból lehet kivezető utat találni, sőt a korábbi évekhez képest egyre gyor­sabban fejlődni. Igaz, lesznek olyan válláiatok és ága­zatok, amelyeket hosszú időre Csipkerózsika-álomra ítélt a fejlődés, szerepük és súlyuk csökkenni fog. De az ipar egészének zöld utat mutat a statisztika. Ered­ményétől függ nemcsak az éves terv sikere, hanem kö­zeli és távoli jövőnk. Az aszály — sajnos — ismét be­bizonyította, az exportterv teljesítése az ipar egyre nö­vekvő szállításai nélkül nem biztosítható. S a hátralé­vő hónapok során elsősorban a statisztika e számától Í függ, hogy sikerül-e a magunk elé tűzött célokat elérni. S ha csak halvány, de mégis biztató jel, hogy az első félévben az ipar nem rubel elszámolású exportja 1982- höz képest 7,4 százalékkal emelkedett, íi LAKATOS MÁRIA Magyar párt- és kormányküldöttség látogat Lengyelországba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására a kö­zeli napokban magyar párt- és kormány- küldöttség utazik hivatalos baráti látoga­tásra a Lengyel Népköztársaságba. (MTI) Ma kezdődik a KGST ülésszaka Lázár György vezeti a magyár delegációt Tegnap Berlinbe utazott Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, aki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak XXXVII. ülésszakán résztvevő magyar delegációt vezeti. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára; Marjai József, hazánk állandó KGST-képviselője, Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnöke — mi­niszterelnök-helyettesek —, Nagy János külügyi államtit­kár, Csikós-Nagy Béla állam­titkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István miniszterelnök-helyettes, dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter, Bajnok Zsolt állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke és több más állami ve­zető • búcsúztatta. Jelen volt Karl-Heinz Lugenheim, a Német Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövete is. Lázár György hétfőn meg­érkezett Berlinbe. Vele együtt érkeztek az ülésszakon részt vevő magyar küldöttség tag­jai. Lázár György és a magyar küldöttség fogadására Ber­lin schönefeldi repülőterén megjelent Willi Stoph, az NDK minisztertanácsáinaik el­nöke, továbbá Paul Werner, az NSZEP KB titkára, a Po­litikai Bizottság tagja, Ger- hard Schürer, miniszterel­nök-helyettes, az állami terv­bizottság elnöke, Gerhard Welss miniszterelnök-helyet­tes, az NDK állandó képvise­lője a KGST-iben, továbbá az NDK több más vezetője. Je­len volt Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Ott volt a repülőtéren Szalad Béla, ha­zánk NDK-beli nagykövete. Mint a KGST titkárságá­nak képviselője hétfői sajtó- konferenciáján közölte, az ülésszak napirendjén három kérdés szerepel. A végrehaj­tó bizottság beszámolót ter­jeszt a tanács elé a legutóbbi, (Folytatás a 2. oldalon) Ciprusra utazik Losonczi Pál Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Szpirosz Kip- rianunak, a Ciprusi Köztár­saság elnökének meghívásá­ra ma hivatalos látogatásra Ciprusra utazik. (MTI) SZMT-titkársági ülés Horváth József SZMT ve­zető titkár elnökletével ülést tartott tegnap a Szakszerve­zetek Tolna megyei Tanácsa titkársága. Az érintettek be­vonásával megtárgyalta az általános iskolai diákétkezte­tés helyzetének tapasztala­tait a megye városaiban. Megállapította, hogy az 1980. március 27-i SZMT-el- nökségi ülésen e témában hozott állásfoglalásának meg­jelenése óta jelentős előrelé­pés történt. Ráirányította a figyelmet a meglévő hiányos­ságokra, melyek megszünte­téséért további közös erőfe­szítéseket kell tenni az érin­tett szerveknek. Csibrák, fafeldolgozó üzem Negyvenmilliós korszerűsítés Az egyenkéntező-----------------------------------------­A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság csibráki fafel­dolgozó üzemében nemrégi­ben befejezték a termelőrész­leg modernizálását. A közel negyvenmillió forintos beru­házással — melynek költsé­geit a vállalat fejlesztési alapjából biztosították —, fel­építettek egy 840 négyzetmé­ter alapterületű üzemcsarno­kot és új automata keret- fűrészgépsort állítottak be a rönkfűrészeléshez, az úgyne­vezett elsődleges megmunká­láshoz. Megvásárolták az alapgép kiszolgáló rendszerét is. A teljesen automata gép­soron 4 ember dolgozik és műszakonként 40—50 köbmé­ter rönköt munkálnak meg. Az alapgéppel 1,30 métertől 8 méter hosszúságú rönkig tudnak fűrészelni. Egyenkén- tező teszi a szalagra — gomb­nyomásra — a fát, mely az alapgépbe jut. Onnan — fű­részelés után — a szállító- szalagra kerül. Ott automata válogatja ki a szélanyagot, amit egy fotocella vezérlésű ingafűrésszel egy ember mindjárt fel is dolgoz tűzi­fának. A további feldolgozás­ra váró anyagot külön szál­lítószalag juttatja el rendel­tetési helyére. Megoldott a fűrészporelszívás is. Az új gépsor üzembe állí­tása termékváltást jelent Csibrákon. A jövőben mind több fűrészáruval kívánnak kereskedni, illetve több ter­------------------------------~| L őrinc András, a „vezény­,6” _.......... J m éket kívánnak fűrészáru­ként értékesíteni. Olasz meg­rendelésre bútorlécet, az NSZK-ba és Svédországba pedig hazai minőségű par- kebtfrízt gyártanak. Vásároltak egy maró- és egy csiszológépet is, ame­lyekkel a termékek készült­ségi fokát növelik majd. — él — ez. s. — ■----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------" Szállítószalagra kerülnek a rönkök " A gépsor jobb oldalán Szabó Ferencné és Kontra József- né az ingafűrésszel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents