Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-15 / 244. szám
1983. október 15. NÉPÚJSÁG 5 „Itthon vagyunk, ez a hazánk” — hallhattuk volna, ha eljutunk valahány -------------------------- német nemzetiségi küldöttválasztó értekezletre. A személyes részvétel lehetősége. kevésszer adatott meg, az informálódásé teljesen. így ismert előttünk, hogy más és más megfogalmazásban, de a félig címben, félig bevezetőben idézett mondat határozta meg a szeptember 12-én kezdett és október 3-án véget ért eszmecsere-sorozat tartalmát. Szűkebb hazánk német ajkú lakossága ugyánis tíz küldöttválasztó értekezleten készített számvetést egyrészt az MSZMP. nemzetiségi politikájának megvalósulásáról, másrészt arról, hogy a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége 1978-ban tartott V. kongresszusán hozott határozatok, ajánlások miként hatottak a német nezetiség létére. M egnyugtató és jó érzés volt a tanácskozások során visz- szahallani, hogy hazánkban a nemzetiségi lakosság helyzetét ugyanazok a folyamatok határozzák meg, amelyek az egész népünk, társadalmunk, fejlődésére hatnak. Hasonlóképpen azt is, hogy a legtöbb helyen családias légkörű értekezletek résztvevői helyzetükről, az őket foglalkoztató gondokról, s méltán számon tartott örömeikről egyenrangú állampolgárokként szóltak. Büszkén is, hiszen helytállásuk a szocialista építésben, a munkában, a politikai, társadalmi életben ismert és elismert. A tanácskozások széksoraiban helyet foglalók ezúttal is kifejezésre juttatták elégedettégüket és köszönetüket azért, hogy az MSZMP folyamatosan fontos elvi kérdésnek tekinti a hazán belül a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítését, s mindent megtesz azért, hogy a nemzetiségiek — közöttük a legnagyobb lélekszámot képviselő magyarországi németek — továbbra is egyenjogú polgárai legyenek a hazának és aktív részesei társadalmi, politikai életünknek. S miként azt XII. kongresszusán határozatba foglalta „...megőrizzék és gazdagítsák nemzeti hagyományaikat, kultúrájukat.” — Ha van miről beszélni, nem fenyeget olyan veszély, hogy áz érdekeltek távol maradnak, vagy nem szólalnak meg — mondotta volt a közelmúltban egy nagy tapasztalatokkal rendelkező tanácstag-ismerősöm. Volt némi kioktatás a hangjában, de nem sértődhettem meg, hiszen neki lett igaza. A szerintem alkalmatlan időpontra meghirdetett falugyűlés közönsége ugyanis csak bezsúfolva fért el a kultúrház színház- termében. A nemzetiségi küldöttválasztó értekezletek — melyeket tömegességük miatt itt-ott naggyűlésnek is neveztek — sehol se maradtak híjával az érdeklődésnek. A számvetés készsége sem hiányzott. De az a jó politikai hangulat se, ami az eredmények összegezésén túl biztos iránytű a jövőre szóló tennivalókat illetően. Van tennivaló? Bőven. De ezek a még ránk váró feladatok már régóta a tovább és mind tovább építés kategóriájába tartoznak. Építés a biztos alapokra. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének december 3—4-én összeülő VI. kongresszusára a nemzetiségi értekezleteken 21 küldöttet választottak megyénk tíz községében. Kívülük jelen lesznek a soros kongresszuson a szövetség választmányának Tolna megyei tagjai is. Útipoggyászukban az előbbiek és az utóbbiak az értekezleteken megfogalmazott ajánlásokkal. Ezek között az anyanyelvi kultúra fejlesztésére vonatkozik változatlanul a legtöbb észrevétel és javaslat. Majd azonos súlyúak a hagyományőrzés jelenlegi eredményeinek gyarapítását célzó kérések, javaslatok is. S e pontra engedtessék meg e sorok írójának visszaforgatni kissé az idő kerekét, érzékeltetve, hogy az önelégültség buktatóját messze elkerülve mi minden jelenti számunkra a továbbhaladás alapjait. 1979. június 3. Beszélgetés Rittinger Antallal, a Hazafias Népfront Bonyhád városi és városkörnyéki nemzetiségi bi- zottságánk elnökével. Egy év se telt még el a szövetség V. kongresszusa óta. Teljes a pezsgés, a bizottság azon fáradozik, hogy mind sikeresebben segítse a német ajkúak közéleti és kulturális tevékenységét. Ami a közéletiség gazdagítását illeti, nincs gond. Annál nagyobb, hogy a német nyelvoktatás szélesedő lehetőségével alig élnek a német származású családok. Mindössze Mórágyon működik és csak alkalomszerűen egy nemzetiségi hagyományőrző együttes. Nagymá- nyokon a Herger és Kertezer duó tanúsítja, hogy él a sváb népdalkincs. 1981. április 30., Bonyhád. A szövetség kulturális vetélkedőjének területi döntője. A résztvevők: Bács—Kiskun, Baranya és Tolna nemzetiségi együttesei. Tolna megyét nem kevesebb, mint hat bonyhádi és Bonyhád környéki hagyományőrző együttes, fúvószenekar képviseli! 1981. augusztus 9. Nemzetiségi olvasótábor Váralján. A kérdésre, hogy tettszett-e, amit itt látott, Düschler Mária, a nemzetiségi könyvtárügyet felügyelő Gorkij Könyvtár munkatársa válaszolt. És úgy, hogy elégedett a tapasztaltakkal, de az eredmények még csak alapozóak. Hat-nyolc év múlva más lesz a kép! 1982. december 18. Wagner Anna német-szakfelügyelőé a szó, nem sokkal a német nemzetiségi bemutató színpad bemutatkozása után. Nem túlzottan, de optimista. A megye tizenkét óvodájában ég huszonhat általános iskolájában folyik német nyelvtanítás. Fejlődő a nemzetiségi könyvtár-ellátás, jól működnek a klubok és szaporodnak a hagyományőrző együttesek. A szakfelügyelő úgy véli, hogy két-három év múlva, ha beszélgetnénk, több eredményről és kevesebb gondról kellene már szót ejteni. 1983. augusztus 1. Nemzetiségi olvasótábor, ezúttal a Sötétvölgyben. Tíznapos, melynek — a német nyelvet tanuló gyerekek munkájaként — megjelenik a krónikája Unsere Zeitung címen. Mit ígér ez a nyomdában készült, igazi újság? Hogy talán nem kell két- három év ahhoz, hogy a nemzetiségi lét alapkérdésében, az anyanyelvi oktatásban nagyobbat lépjünk. Ezt ígéri egyébként az a német nyelvű Tolna megyei középiskola is, aminek a kapunyitására előreláthatóan a következő tervidőszakban kerülhet sor. A közelmúlt eseménye volt a gyönki sváb múzeum------------------------- avatása. Nem sokkal ezelőtt Györköny t eremtett otthont a népélet tárgyi emlékeinek. Hát ezért is eshetett meg, hogy a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusára készülvén a küldöttválasztók azt mondták el, hogy itthon vannak, Magyarország a hazájuk...--------------------------------------------------------------------------------------------------------------L égi találkozó Az ember öröktől fogva repülni szeretne.-Ennek érdekében százak és százak kísérleteztek, szenvedtek és örültek minden kis eredménynek. Végül feljutott az ember a világűrbe, a Holdra és órák alatt tudunk földrészeket bejárni. De kell valami a szórakozásra is. Vitorlázórepülő, sárkányrepülő, vagy éppen a hőlégballon. Természetesen nemcsak egy maroknyi csoport kedvtelése ez, hiszen a hőlégballont lehet használni reklámra, légi fényképezésre, határszemlére és még ki tudja mire... Az őcsényi találkozón hét ország 28 ballonnal vesz részt az MHSZ, a MÉM Repülőgépes Szolgálat és a MALÉV rendezésében. GQTTVALB KÁRÓL? képriportja Kupolabelső Levegőben a mezőny A nagykanizsai csapat pilótája Indulás előtt A svéd csapat „Töltik” a MALÉV ballonját Leszállás tarlóra — la — A decsi határban
