Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-15 / 244. szám
2 níÉPÜJSÁG 1983. október 15. KÖZLE lm E ni V a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) rópai és az egész nemzetközi helyzet jelentős rosszabbodásához, a népekre katasztrofális következményekkel járó nukleáris háború- veszélyének növekedéséhez vezet. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták azoknak a szándékoknak a rendkívüli veszélyességét, hogy a közeljövőben elkezdik az új amerikai közép-hatótávolságú rakéta-nukleáris rendszerek egyes nyugat-európai NATO-tagállamokban történő telepítését, aminek gyakorlati előkészítése már folyik. Ezzel összefüggésben növekvő aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy nincs előrehaladás az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalásokon. Az ülésen ismét kinyilvánították: a Varsói Szerződés tagállamai határozottan sík- raszállnak azért, hogy ezeken a döntő szakaszba lépett tárgyalásokon mielőbb megállapodás jöjjön létre. Megerősítve az e kérdés lényegével kapcsolatos, az 1983. június 28-i moszkvai találkozón elfogadott közös nyilatkozatban kifejtett álláspontjukat, úgy vélik, hogy az ilyen megállapodásnak elő kell irányoznia az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítéséről való lemondást és a már meglévő közép-hatótávolságú nukleáris eszközök megfelelő mértékű csökkentését úgy, ahogy a Szovjetunió már javasolta is: a csökkentés által érintett rakéták megsemmisítésre kerülnek. Az európai közép- hatótávolságú nukleáris eszközökre vonatkozó megállapodásnak az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén kell alapulnia, s elő kell segítenie a katonai-stratégiai helyzet stabilitását és az erőegyensúlyt. Ennek az egyensúlynak nem a nukleáris fegyverek növelésén, hanem azok egyre alacsonyabb szintre történő csökkentésén kell alapulnia. Az ülés résztvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a genfi tárgyalásokon még mindig van lehetőség a népek érdekeinek megfelelő megállapodás elérésére. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy ha az év végéig nem jön létre megállapodás, a tárgyalásokon, akkor folytatni kell a tárgyalásokat a megállapodás elérése céljából, azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok és NA- TO-szövetségesei lemondanak az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésére, saját maguk által kitűzött határidőről. Ezzel összefüggésben felhívták a figyelmet arra, hogy a tárgyalások sikeres befejezése előfeltételeinek megteremtéséhez fontos hozzájárulást jelent a Szovjetuniónak az a készsége, hogy ilyen feltételek mellett továbbra is fenntartja a területe európai részén telepített közép-hatótávolságú rakétaeszközei egyoldalú befagyasztását és folytatja azok egyoldalú csökkentését, amelyet a befagyasztás bevezetésével együtt kezdett meg. A Varsói Szerződés tagállamai abból kiindulva, hogy rendkívül fontos az európai nukleáris összecsapás veszélyének elhárítása, nyomatékos felhívással fordulnak valamennyi NATO-tagállamhoz, hogy erőfeszítéseiket az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai tele- lítésének megakadályozására és a kontinensen már meglévő közép-hatótávolságú nukleáris eszközök csökkentésére összpontosítsák. Felhívják az összes többi európai államot is, hogy minden lehetséges módon segítsék elő ennek a veszélynek az elhárítását, s hogy aktívan járuljanak hozzá az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó genfi tárgyalások sikeréhez. Egyetlen lehetőséget sem szabad elszalasztani, hogy' valamennyi nép érdekeinek megfelelő megállapodás jöjjön létre. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy az új középhatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítése ellen, a nukleáris háború veszélyének elhárításáért és a leszerelésért bátran, határozottan és következetesen fellépnek a tömeges békemozgalmak. Ugyanakkor az ülés résztvevői felhívták a figyelmet arra, hogy valamennyi néppel szemben súlyos felelősséget vállalnának magukra az Európa békéjét és nyugalmát érintő következményekért azok az államok, amelyek engedélyeznék az új középhatótávolságú nukleáris rakéták területükön történő telepítését, mivel ez új szakaszt nyitna az európai nukleáris fegyverkezési versenyben. © Az ülésen hangsúlyoz. ták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai a prágai politikai nyilatkozatban, majd azt követően más közös és egyéni megnyilatkozásaikban a nukleáris katasztrófa alternatívájaként nagy számú, átfogó javaslatot -tettek, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a fegyverkezési hajsza megszüntetését, a leszerelést és az enyhülést célozzák, beleértve az euró'bai béke és biztonság számos fontos kérdéséről a NATO-tagországokkal folytatandó közvetlen tárgyalásokra vonatkozó javaslatokat is. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai széles körű, kedvező visszhangot váltottak ki sok ország politikai és társadalmi köreiben, különösen Európában. Ezzel együtt azonban, elemezve a NATO-tagországok kormányainak viszonyát a Varsói Szerződés tagállamai által előterjesztett javaslatok, hoz, a miniszterek többek kozott megállapították, hogy e kormányok részéről mindeddig nem érkezett vála-z arra a konkrét, .már közeli időponttal kapcsolatos javaslatra, hagy 1984. január 1-től ne növeljék a katonai kiadásokat, majd pedig térjenek át azok kölcsönös, gyakorlati csökkentésére, s ennek érdekében haladéktalanul kezdjék meg a közvetlen tárgyalásokat. Hangsúlyozták továbbá annak fontosságát, hogy mihamarabb adjanak pozitív választ a Varsói Szerződés tag. államainak olyan halaszthatatlan jellegű javaslataira, mint: — minden olyan nukleáris hatalom, amely ezt eddig még nem tette meg, vállaljon kötelezettséget, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert; — az összes nukleáris hatalom, mindenekelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok birtokában lévő nukleáris fegyverek egyidejű, mennyiségi és minőségi befagyasztása ; — a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltása; — a világűr militarizálásá. nak, az erő világűrben és a világűrből a Föld ellen való alkalmazásának megtiltása; — Európa mentesítése a vegyi fegyverektől, ami lépés lenne e fegyverek világméretű teljes betiltása és megsemmisítése irányában; — a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentése kérdésének megoldási útjai. Kifejezve nyugtalanságukat amiatt, hogy ezekre a javaslatokra mindeddig nem történt pozitív reagálás, az ülésen képviselt államok emlékeztetnek arra, hogy továbbra is várják a konstruktív választ. Ez teljes egészében vonatkozik arra a javaslatra is, hogy kössenek a világ valamennyi állama számára nyi. tott szerződést a Varsói Szerződés tagállamai és az Észak- Atlanti Szerződés tagállamai között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemond 'sról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Figyelembe véve az erre a javaslatra kapott reagálások jellegét, az ülés résztvevői megerősítik államaik készségét, hogy folytassák a vélemény- cserét a NATO-tagállamokkal és az összes többi országgal a javaslat különböző vonatkozásairól, s hogy hozzákezdjenek annak közös, érdemi megvizsgálásához. Kifejezik meggyőződésüket, hogy a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben különösen nagy jelentőségű lenne az előrehaladás a szerződés megkötésével kapcsolatos kérdések pozitív megoldásában. Az ülésen ugyancsak megerősítették az atomfegyvermentes övezetek megteremtésének fontosságát Európa északi részén, a Balkánon és az európai kontinens más térségeiben. Az ülésen képviselt államok — mint mindig — készek az érintkezésre és a párbeszédre az általuk tett minden javaslatról. Változatlanul készek megvizsgálni más államok javaslatait, amelyek — a nukleáris háború veszélyének elhárítására, a fegyverkezési hajsza megfékezésére és megszüntetésére, valamint a leszerelésre irányulnak. O Az ülésen hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződését, hogy tárgyalások útján még a bonyolult, kiélezett nemzetközi helyzetben is megoldást lehet találni az államok közötti kapcsolatokban felmerülő minden problémára, ha politikai akaratról, megfontolt és konstruktív szemléletről és együttműködési készségről tesznek tanúbizonyságot, s ha figyelembe veszik a népek létérdekeit, a békében és a biztonságban való érdekeltségét. Az ülésen képviselt államok elégedettségüket fejezték ki amiatt, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok képviselőinek madridi találkozója sikeresen befejeződött. Ez a bonyolult, nehéz és hosszan tartó tárgyalások eredményeként elért siker a Helsinkiben megkezdett összeurópai folyamat életerejéről tanúskodik és a helsinki záróokmány szilárd alapján biztosítja annak folyamatosságát. A Varsói Szerződés tagállamai, amelyek hozzájárultak a madridi találkozó sikeréhez, e folyamat továbbvitelének és elmélyítésének meggyőző- déses hívei. Az ülésen megerősítették valamennyi képviselt állam azon elhatározását, hogy a madridi találkozón egyeztetett, s annak záródokumentumában foglalt megállapodásokat — az enyhülés és az együttműködés fejlesztése érdekében valóra váltják. E megállapodások megvalósítása — szigorú összhangban a záróokmány, mint kerek egész elveivel és rendelkezéseivel — természetesen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet minden résztvevőjétől erőfeszítéseket követel. Az ülésen képviselt államok hangsúlyozták, hogy nagy fontosságú az a madridi megállapodás, amelynek értelmében 1984. január 17- én Stockholmban összeül az európai bizalom- és bizton- ságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia. Abból indulnak ki, hogy ez a konferencia arra hivatott, hogy az európai kontinensen tapasztalható feszültség enyhítésének, a katonai szembenállás veszélye csökkentésének és az európai leszerelés elérésének fontos tényezőjévé váljék. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a konferencia sikere érdekében valamennyi résztvevő maximális erőfeszítéseket tegyen. © Az ülés résztvevői úgy vélik, hogy az ENSZ- közgyűlés mostani, 38. ülésszakának a világhelyzet alapvető kérdéseiről folytatott vitája is amellett szól, hogy van lehetőség a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi veszélyes szakaszán való túljutásra. Ez a vita a népeknek a nemzetközi feszültség növekedése miatt érzett mélységes aggodalmát tükrözi. Az ENSZ-közgyűlésen elhangzó felszólalásokban kifejezésre jut az az összes állammal szembeni követelés, hogy aktívan és a legnagyobb felelősséggel járuljanak hozzá a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a fegyverkezési, különösen ia nukleáris fegyverkezési verseny megfékezését célzó lépésekhez, s hogy segítsék elő a leszerelésre való áttérést, az államok közötti konfliktusok tárgyalásos rendezését, a kolonializmus, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés teljes felszámolását, az egyenjogú gazdasági kapcsolatok fejlesztését és az igazságos világgazdasági rend megteremtését. Éppen erről tanúskodik az ülésszakon elhangzott számos felszólalás, amelyek a nukleáris háború megakadályozásához, a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetéséhez, e fegyverek csökkentéséhez és megsemmisítéséhez vezető konkrét intézkedések megvalósításáért szállnak síkra. Ezeknek a reményeknek felelne meg a nukleáris háború határozott, feltétel nélküli és végleges elítélése, mint ami az emberiség ellen elkövethető legsúlyosabb bűntett és a legelemibb emberi jog, az élethez való jog legdurvább megsértése. Általános az a felismerés, hogy a nukleáris háború a civilizáció és a fú.Ji élet létét fenyegeti. Ezt a veszélyt csökkentené, ha az ilyen fegyverrel rendelkező államok mennyiségileg és minőségileg befagyasztanák nukleáris fegyverzeteiket. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kiemelték a Szovjetunió készségét, hogy a befagyasztásra vonatkozó kötelezettségek elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára lépjenek érvénybe kétoldalú alapon, s ezzel példát nyújthatnának más nukleáris államok számára, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyenek hasonló lépéseket. A népeknek az erőpoliti- ka és az erőszakkal való fenyegetés politikája valamennyi megnyilvánulásának határozott elutasítására irányuló szilárd akaratát tükrözik az ENSZ-közgyűlésen több ' állam képviselője részéről elhangzott felszólalások, amelyekben kifejezésre jutott, hogy ragaszkodnak a meglevő háborús tűzfészkek felszámolásához és az újabbak kialakulásának megakadályozásához, valamint a hadüzenet nélküli háborúk imperialista politikájának beszüntetéséhez. Ezzel kapcsolatban az ülésen képviselt államok megerősítették szolidaritásukat azokkal a népekkel, amelyek — akár Ázsiában, Afrikában, vagy Latin-Amerikában — szabadságukért és függetlenségükért, valamint azért a jogukért küzdenek, hogy önállóan, békés feltételek között és külső beavatkozástól mentesen határozhassák meg fejlődésük irányát. Az ülésen képviselt államok támogatják a közgyűlés ülésszakán előterjesztett azon követeléseket is, amelyek az ENSZ határozataival összhangban a legfontosabb gazdasági problémákra, a fejlett és a fejlődő országok közötti együttműködés elmélyítésére, az összes nép fejlődése és előrehaladása érdekében a bizalom légkörének az államok közötti gazdasági kapcsolatokban való megteremtésére irányuló, -világméretű tárgyalások mielőbbi megkezdését célozzák. Meggyőződésük, hogy a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a leszerelésre való áttérés elősegítené sok olyan gazdasági probléma megoldását, amelyek a világ országaira, köztük a fejlődő országokra várnak. * A külügyminiszteri bizottság ülése a kölcsönös egyetértés és az elvtársi együttműködés légkörében ment végbe. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának következő ülését 1984. áprilisában Budapesten tartják meg. * Szófiában pénteken befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. A miniszterek a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé 1983. január 5-i ülésén elfogadott prágai politikai nyilatkozatban és a szocialista országok párt- és állami vezetői június 28-i moszkvai közös nyilatkozatában foglalt értékelések és következtetések alapján áttekintették az európai helyzet további fejlődésével kapcsolatos kérdéseket ösz- szefüggésben a nemzetközi események általános alakulásával. Rámutattak a nemzetközi helyzet rosszabbodására a NATO-tagállamoknak azzal a szándékával kapcsolatban, hogy megkezdjék az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítését. A külügyminiszterek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az észak-atlanti szerződés szervezetének tagjai nem adnak pozitív választ a prágai politikai nyilatkozatban és a moszkvai közös nyilatkozatban foglalt számos javaslatra, amelyek a nukleáris háború alternatíváját jelentik. Az ülésen elemezték a madridi találkozó eredményeit, és áttekintették az ENSZ- közgyűlés 38. ülésszakának napirendjén szereplő kérdéseket. A bizottság üléséről közleményt adtak ki. Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke pénteken fogadta a külügyminiszteri bizottság ülésén részt vett minisztereket. * Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter pénteken hazaérkezett Szófiából, ahol részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. PANORÁMA BUDAPEST Pénteken a Parlamentben ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, s jelen volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese is. Kállai Gyula elnöki megnyitója után S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára összegezte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvénytervezet közelmúltban befejeződött társadalmi vitáinak tapasztalatait. * Pénteken a nemzetközi asztronautikai kongresszuson befejeződtek a szekcióülések. A tanácskozás öt napja során hazai és külföldi szakemberek 60 szekcióülésen mintegy 50 témakört tekintettek át, megvitatták az űrkutatással kapcsolatos valamennyi tudományterület legfontosabb eredményeit. * Wolfgang Beyrreuther, a Német Demokratikus Köztársaság munka- és bérügyi államtitkárságának vezetője Rácz Albert államtitkárnak, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének meghívására hazánkba látogatott. Vendéglátójával áttekintették a két ország időszerű munkaügyi kérdéseit. Megbeszélést folytattak a két intézmény közötti együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A tárgyalások során megelégedéssel állapították meg, hogy sikeres volt az 1967-ben kezdődött és az idén befejeződő magyar— NDK munkaerő-együttműködés. WASHINGTON Dr. Házi Vencel, a Magyar Népköztársaságnak az Egyesült Államokba akkreditált új nagykövete csütörtökön átadta megbízólevelét Rónáid Reagan elnöknek. BONN A Német Szövetségi Köztársaságban hivatalos látogatáson tartózkodó Marjai József, a kormány elnökhelyettese, pénteken Bonnban találkozott Hans-Dietrich Genscher alkancellárral, szövetségi külügyminiszterrel. Az eszmecserén a világpolitika és az európai helyzet legidőszerűbb kérdéseivel, valamint a kétoldalú kapcsolatok általános jellemzőivel foglalkoztak. HAVANNA A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjára választotta Wilfredo Tor- res Yribart, a Kubai Tudományos Akadémia elnökét a vérplazma kutatásának terén végzett munkájáért. Az erről szóló oklevelet csütörtökön adta át Havannában Bognár István magyar nagykövet a kubai tudósnak. Drágulnak egyes hűtőszekrények A Jászberényi Hűtőgépgyár, az általa gyártott hűtő- és fagyasztószekrények közül nyolc típus termelői árát 5—18 százalékkal emeli. Ezért október 15-től e termékek maximált fogyasztói ára is növekszik. Így például a HB 160-as kompresszoros, háromcsillagos hűtőszekrény ára 6010 forintról 6330 forintra, a HB 200-as, kompresszoros, háromcsillagos hűtőszekrényé 6390 forintról 7400 forintra, a HB 60-as négycsillagos háztartási fagyasztóé 5610 forintról 5900 forintra, a HB 120-as, négy- csillagos háztartási fagyasztó ára 8530 forintról 9480 forintra emelkedik.
