Tolna Megyei Népújság, 1983. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-15 / 244. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 244. szám ARA: 1,80 Ft 1983. október 15., szombat Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE, hírről hírre (3. old.) A FEHÉR BOT NAPJA (4. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) KERÉKPÁROS FELSZABADULÁSI EMLÉKVERSENY (14. old.) MŰEMLÉKVÉDELEM DUBROVNIKBAN (9. old.) Az eredmények megőrzése a tét Immár hagyományosan, a Központi Bizottság időről időre — más fontos napirendekkel együtt — áttekinti a gazdálkodás helyzetét is. Más, a társadalmi érdeklődés szempontjából szintén kiemelkedő kérdések álltak a minapi ülés vizsgálódásának előterében: a járások átszervezése, a szakszervezeti mozgalom továbblépése, de mindez összefügg a gazdaság mindenkori helyzetével, amelynek értékelése külön napirendben szerepéit. Mint a képből kiderült — gazdálkodásunk továbbra is kiélezett körülmények között zajlik. Közismert tény, hogy az idén mezőgazdaságunk történetének egyik legsúlyosabb aszálya sújtott le ránk, s emiatt hozzávetőlegesen mintegy 250—300 millió dollár értékű mezőgazdasági termék exportja veszett el. (Ami tovább terheli az aszálymérleget — mintegy 200 mezőgazda- sági üzem, termelőszövetkezet, állami gazdaság válhat veszteségessé.) Ilyen körülmények között érthető várakozás nyilvánult meg az iparral szemben: képes lesz-e felülmúlni 1—2 százalékos termelési növekedési ütemét; képes lesz-e jelentős többletmunkájával és exportjával ellensúlyozni az aszálykárokat. Sajnos, az év eddig eltelt hónapjaiban ezek a várakozások még nem teljesültek. Az ipar termelése a tervezett szint alsó határán valósult meg, azaz mintegy egy százalékkal növelte termékeinek mennyiségét. Több is került exportra a megtermelt árukból, ám a külpiacokon mind a szocialista, mind a tőkés* országokban számottevő cserearány-romlást szenvedtünk el. Másként fogalmazva, olcsóbban adtunk el, mint ahogyan vásároltunk, így az export értéke elmarad a kitűzött szinttől. Az ipari gondok okairól legutóbb az országgyűlés ipari bizottságának ülésén is szó esett. Ebből kiviláglott, hogy csökken a létszám, bizonyos importproblémák is adódtak, ezek szintén közrejátszottak abban, hogy a konvertibilis kivitel növekedése csak nagy árcsökkenéssel lehetséges. A gazdaságot próbára tevő nehézségek miatt mindezek okán nem könnyűek tennivalóink. Mégis ilyen feltételrendszerrel együtt is teljesítenünk kell alapvető gazdaságpolitikai céljainkat - a fizetőképesség megőrzését, a szociális biztonság fenntartását.- Ez nemzeti méretű feladat, ennek valóra váltásáról a társadalom nem mondhat le. A Központi Bizottság megállapította: „... nagyra értékelve a jelentős erőfeszítésekkel elért gazdasági eredményeket, számba véve az egyes területeken tapasztalható elmaradásokat és nehézségeket ... az idei terv teljesítéséhez fokozott erőfeszítésekre van szükség”. Az erőfeszítések realitását több értékteremtő tevékenység jó munkája, töretlen áldozatkészsége is megalapozza. A vállalatoknál, a nagy és kis kollektíváknál érzékelhető a fokozott tenni akarás, az alkotókedv. Megértés mutatkozik a dolgozó emberek körében, hogy a közös társadalmi, gazdasági feladványt megoldva folyamatosan megteremtsük a továbblépés, a fejlődés lehetőségét. Különösen örvendetes, hogv ez a szándék tetten érhető az export szempontjából fontos munka- területeken. éppen ezért a zavartalan munkafeltételek megteremtéséért itt mindent meg kell tenni. A közeljövő erőpróbáihoz nagy segítséget fog adni a gazdaságirányító rendszerünk megújítása, a reform folytatása. A Központi Bizottság áprilisi ülésén már jelezte ennek az irányát, módszereit, meghatározta fontossági sorrendjét. Ennek megfelelően folynak a reform továbbfejlesztésének teendői: a közgazdasági szabályozórendszer tökéletesítése, az új érdekeltségi, bérezési módszerek kialakítása. -A gazdasági reform meggyorsítása lényegében azt fogja jelenteni, hogy a gazdálkodásban jobban érvényesülnek a világpiaci árviszonyok. az adottságokhoz igazodik az ár- és pénzügyi szabályozórendszer, nagyobb teret kap a szükség szerinti tőke- és munkaerő-átcsoportosítás, a termelési tényezők mobilitása. A vállalatok önállósága tovább növekszik, csakúgy, mint az egyszemélyi vezetés felelőssége. Mindennek oda kell hatnia, hogy a munka- megosztásban gyakran fellépő akadályok elháruljanak, az egyértelműbb piaci viszonyokkal, érdekeltséggel megszűnjenek a vállalatok, a gazdálkodók együttmun- kálkodásának zavarai, a kooperációs konfliktusok. A Központi Bizottság szerint sokat kell tenni az idei feladatok sikeres megoldásáért, a jövő esztendei feltételek megteremtéséért, a zavartalan átmenet biztosításáért. Ehhez alapvető érdeke fűződik az országnak, minden állampolgárának, aki egy személyben termelő és fogyasztó is. Az elért eredmények megőrzése olyan tét, amellyel szemben senki, nem lehet kö- , zömbös, s amelyért — ha kell — egyéni és közösségi áldozatokat egyaránt érdemes hozni. De az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy érdemes is részt vállalni ebben a közös munkában. MATKÓ ISTVÁN KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1983. október 13— 14-én ülést tartott Szófiában. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Herbert Kroli- kowski államtitkár, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének első helyettese, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, And- rej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere. A miniszterek a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé prágai ülésén, 1983. január 5-én elfogadott politikai nyilatkozatában és a hét szocialista állam párt- és állami vezetőinek moszkvai találkozóján, 1983. június 28-án elfogadott közös nyilatkozatában megfogalmazott értékelések és következtetések alapján áttekintették,az európai helyzet további fejlődésével kapcsolatos kérdéseket, összefüggésben a nemzetközi események általános alakulásával. O Az ülés résztvevői megállapították, hogy ezek az események teljes mértékben megerősítik a prágai és a moszkvai legfelsőbb szintű találkozón elfogadott dokumentumok értékeléseit és következtetéseit, és államaik nevében kifejezésre juttatták aggodalmukat és nyugtalanságukat amiatt, hogy a helyzet még feszültebbé és veszélyesebbé vált. Az Egyesült Államok és egyes szövetségsei újabb, a nukleáris katasztrófa veszélyét növelő lépéseket tesznek a fegyverkezési hajsza fokozására. Mint azt a moszkvai közös nyilatkozat hangsúlyozza, ők maguk sem titkolják, hogy tevékenységükkel a katonai fölény elérésére törekszenek. Egyre kíméletlenebbé válik az erőnek és a diktátumnak, a „befolyási övezetek” megszilárdításának és újrafelosztásának, a katonai erő államok és népek elleni közvetlen alkalmazásának az imperialista politikája, kiéleződnek a régi fegyveres konfliktusok és új feszültséggócok keletkeznek. A politikai konfrontáció további élezésére irányuló akciókat hajtanak végre, gyakoribbá válnak az államok belügyei- be való beavatkozási kísérletek. Erősödik a katonai-ipari komplexum és a legreakció- sabb militarista erők befolyása, militarista szellemet szítanak. Olyan kijelentések hangzanak el, amelyekben kétségbe vonják a második világháború és a háború utáni fejlődés területi-politikai eredményeit. Űjabb akadályokat gördítenek az időszerű nemzetközi kérdésekben való megállapodások elérése és az egyenjogú, bármilyen diszkriminációs korlátozástól mentes gazdasági kapcsolatok fejlesztése elé. Tovább mélyül az államok gazdasági fejlettsége közötti szakadék, romlik a fejlődő országok gazdasági helyzete. Ugyanakkor az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy mind nagyobb méreteket ölt a népek, az összes haladó és békeszerető erő harca a nukleáris háború veszélyének elhárításáért, a fegyverkezési hajsza megállításáért, valamint azért, hogy biztosítsák minden állam fejlődését a béke és a biztonság feltételei között és következetesen metgartsák az európai és a világhelyzet békés alakulását meghatározó államközi szerződéseket és egyezményeket. Erősödik az a követelés, hogy a kapcsolatok valamennyi állam között a függetlenség és a szuverenitás tiszteletben tartásán, az erő alkalmazásáról vagy az erővel való fenyegetésről történő lemondáson, a határok sérthetetlenségén, a viták békés rendezésén, a belügyek- be való be nem avatkozáson, az egyenjogúságon és az államközi kapcsolatok más alapvető elvein alapuljanak. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a jelenlegi helyzetben különösen időszerűek és fontosak azok a javaslatok és kezdeményezések, amelyeket a Varsái Szerződés tagállamai tettek a nukleáris háború megakadályozására, az enyhülési folyamat továbbvitelére és elmélyítésére, a fegyverkezési, különösen a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetésére és a leszerelésre való áttérésre, a biztonság megszilárdítására és az együttműködés bővítésére Európában és az egész világon. Kinyilvánították államaik eltökéltségét, hogy minden erőfeszítést megtesznek e javaslatok és kezdeményezésék megvalósításáért. Az ülésen képviselt államok meg vannak győződve arról is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között stratégiai fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó, a népek békéje és biztonsága szempontjából nagy jelentőségű tárgyalásokon is van lehetőség az előrehaladásra, de egyelőre ezek a tárgyalások sem eredményesek. Az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú megtartásával ezeken a tárgyalásokon kölcsönösen elfogadható megoldások érhetők el. A miniszterek ismételten megerősítették, hogy államaik soha sem törekedtek és nem törekednek katonai fölény megszerzésére és emlékeztettek az 1983. június 28-i moszkvai találkozón részt vett államok nyilatkozatára azzal kapcsolatban, hogy semmi esetre sem engedik meg katonai fölény megszerzését velük szemben. A NATO tagállamainak kormányai súlyos hibát követnének el, ha lebecsülnék a szocialista országok nyilatkozatának jelentőségét, s nem adnának pozitív választ arra a felhívásukra, hogy segítsék elő a béke és a biztonság megszilárdítását a fegyverzetek mind alacsonyabb szintjén megvalósuló erő- egyensúly alapján. O Az ülésen különösen nagy hangsúlyt kapott az új közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai telepítésének megakadályozása, az európai kontinensnek mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítása érdekében teendő további erőfeszítések kérdése. Az ülés résztvevői ezzel kapcsolatban abból indultak ki, hogy az európai nukleáris fegyverkezési verseny új fordulója, ha azt nem sikerül megakadályozni, elkerülhetetlenül az eu(Folytatás a 2. oldalon) • • Ünnepélyes megnyitó, könyvesbolt-átadás Őszi megyei könyvhetek, 1983, Tolna * Az áfészek munkájához közel áll a könyvterjesztés. Megyénkben kilenc könyvesbolt működik áfész-fenntar- tásban és kétszáznegyvennyolc könyvbizományos terjeszt könyvet, ezekhez a boltokhoz kapcsolódóan. Az idei őszi könyvhetek megyei megnyitó ünnepségének tegnap délután Tolna nagyközség adott otthont. Megnyitó beszédet Vida Já- nosné, a Tolna megyei Tanács művelődési osztályának osztályvezető-helyettese mondott. — A valamikori ritkaságból — hangzott el a megnyitóban — tömegcikk lett. Ezzel a könyv nem lealacsonyodott, hanem felemelkedett. Nemzeti érdek, hogy olvasó néppé váljunk ... Az ünnepségen megjelent Tornai József költőt Szoko- lai Zoltán főiskolai tanár mutatta be, a szekszárdi versmondóműhely tagjai közreműködésével, Az ünnepi hangulatot fokozta a mö- zsi Bartók Béla énekkar által előadott két kórusmű. Ezután került sor Tolna új szövetkezeti könyvesboltjának avatására. A bolt kulcsát Toronyi István, a nagyközségi tanács elnöke adta át jelképesen Szentes Nán- dorné üzletvezetőnek. Az átadás pillanatai előtt a tolnai fúvószenekar adott rövid műsort. Az áfész 21. számú esztétikus megjelenésű könyv- és hanglemezboltja a Deák Ferenc utca 94-es számú lakóház földszintjén kapott helyet. A boltban az első két napon 30 százalékos kedvezménnyel lehet minden műfajban hanglemezeket vásárolni. Állandó helyet biztosítottak az 50 százalékkal leértékelt könyveknek is. A három hét alatt elkészült könyvesbolt egymillióötszázezer forintos árukészlettel fogadta az őszi könyvhetek látogatóit. A megnyitó közönsége Az új könyvesboltban már a megnyitás napján sokan voltak
