Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám
2 NÉPÚJSÁG 1983. szeptember 13. A Pravda a madridi találkozóról A madridi találkozón szerzett tapasztalatoknak nagy jelentőségük van. Azt bizonyítják, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok, bármennyire eltérő is legyen politikájuk, bármenynyire különbözőképpen is értékeljék a nemzetközi helyzetet, képesek kölcsönösen elfogadható, realista megállapodásokra jutni még a jelenlegi, Washington hibájából feszült nemzetközi légkörben is. Ezt hangsúlyozza vasárnapi nemzetközi szemléjében a Pravda, a madridi találkozó eredményeit értékelve. A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy az értekezlet eredményes befejezése számottevő sikere annak a nemzetközi irányvonalnak, amelynek célja a katonai veszély csökkentése, a helsinki tanácskozás záródokumentumában foglalt valamennyi elv tiszteletben tartása, a különböző társadalmi rendszerű államok közötti együttműködés. A csaknem három éven át tartó madridi találkozón végül is győzedelmeskedett annak józan belátása, hogy a Helsinkiben kijelölt útról való letérés csak a konfrontáció zsákutcájába vezethet. A Madridban elfogadott záródokumentum jelentős mértékben a Szovjetunió és más szocialista országok rugalmas álláspontjának eredménye. Olyan kompromisszum, amely elősegíti az enyhülés ügyét, a békés kapcsolatok fenntartását Európában és az egész világon. Bebizonyosodott, hogy lehetőség van olyan megállapodások elérésére, amelyek javára' válnak minden népnek, s elősegítik az enyhülés folytatódását és fejlődését. Madridnak ez a tanulsága minden bizonnyal befolyásolja majd a világpolitika közeli és távoli alakulását — állapítja meg a Pravda. PANORAMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Mengisztu Haile Mariamot, a Szpcialjsta Etiópia ideiglenes katonai kormányzótanácsa elnökét, az etióp forradalom győzelmének 9. évfordulója alkalmából. SZÉKESFEHÉRVÁR Chilei szolidaritási nagygyűlést nendeztek hétfőn a székesfehérvári egészségügyi szakközépiskola aulájában. A demonstráción a székes- fehérvári nagyüzemek dolgozóinak és tanulóifjúságának képviselői emelték fel szavukat a Pinochet-rez^im népirtó. antidemokratikus politikája ellen, szabadságot követelve a latin-amerikai népeknek. BÉCS II. János Pál pápa, aki az osztrák katolikusok országos találkozóján tartózkodik Bécsben, hétfőn a szt. István székesegyházban mondott misét, majd osztrák értelmiségiekkel találkozott. A pápa látogatást tett a bécsi ENSZ- intézményeknél is. TOKIÓ Miközben a hivatalos Tokió továbbra is arra törekszik, hogy elhárítsa magáról a szovjet légtérbe szeptember 1-én behatolt dél-koreai repülőgéppel történtek miatti felelősséget, a japán fővárosban egyre hangosabbak az ellenkezőjét bizonyító vélemények. Tanabe Makoto, az ellenzéki Japán Szocialista Párt központi végrehajtó bizottságának főtitkára hétfőn a parlamentben kérdőre vonta a kormányt amiatt, hogy nem akadályozta meg az incidenst. A politikus hangsúlyozta: az amerikai és japán járőrgépek, valamint radarrendszerek tudtak arról, hogy a dél-koreai repülőgép mélyen megsértette a Szovjetunió légterét, s ennek alapján figyelmeztethették volna útirányának megváltoztatására. Néhány adat a finn gazdaságról Finnország kis ország. Területe ugyan három és félszer nagyobb Magyarországénál, lakosainak száma azonban csak 4,7 millió. A munkaképes korú finnek körülbelül 35 százaléka az iparban, 40 százaléka a kereskedelemben és szolgáltatási ágazatokban, 10—12 százaléka a mezőgazdaságban és 8 százaléka a közlekedésben dolgozik. A szabad vállalkozás elvén alapuló finn gazdaság nagy része magánkézben van. Néhány területe azonban állami monopólium, mint például a vasút, a szeszipar és alkoholforgalmazás. A gazdaság egyensúlyát — ahogy a legtöbb kis ország esetében — döntően meghatározza a külkereskedelem. Legfontosabb kereskedelmi partnerei Svédország, a Szovjetunió, Anglia és az NSZK. Finnország nemzeti termelésének negyedrészét, ipari termelésének pedig több mint egyharmadát exportálja. Ipari termékek körülbelül 95 százalékát adják az összkivi- telnek. A világ ipari termelésének a finn ipari termelés csak 0,3 százalékát adja, de a világkereskedelemben való részesedése több mint háromszorosa ennek. Néhány iparágban a finnek szerepe nemzetközileg is jelentős. így a világ papír- és kartonpapír-kereskedelmében, valamint a fémipar egyes ágaiban ez az arány 15—20 százalék. Az ország területének kétharmad- részét borító erdő az alapja a fejlett fa- és papíriparnak; termékeinek 80 százaléka kerül exportra. Az összkivitel 32 százalékát fémipari termékek teszik ki. Nagyfokú szakosodás ment végbe a hajóépítés és a gépgyártás területén. A finn hajóépítés remekeit, a jégtörőket, utasszállító hajókat, olajfúró tornyokat az egész világon ismerik. Finnország energiában szegény ország, gazdasága tehát mindenkor érzékenyen reagál a nyersanyagok és energiahordozók világpiaci árának változásaira. Az energia- hordozók árainak emelkedése az elmúlt években rendkívül megdrágította az importot, következésképp jelentős a külkereskedelmi mérleg hiánya. Mégis gazdasági fejlettsége révén Finnország az élvonalba tartozik, az egy főre jutó bruttó nemzeti terméke magasabb, mint például Ausztriáé, Japáné, Angliáé, vagy Olaszországé. Az ENSZ hivatalos statisztikája szerint fejlettségi szintben a 16. helyet foglalja el a világ- szervezet tagállamai között. 1982-ben a közös piaci országok 35 százalékkal, a szocialista országok 28 százalékkal, a szabadkereskedelmi társulás országai 20 százalékkal részesedtek a finn külkereskedelemből. A külkereskedelmi forgalom 12 százalékát tette ki a fejlődő országokkal folytatott kereskedelem, míg a maradék 6 százalékon az Egyesült Államok és Japán osztozott. Finnországnak a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben az Utóbbi időkben egyensúlyeltolódás, finn többlet tapasztalható, a finnek piacot keresve, az idén 4 százalékkal kívánják bővíteni a kivitelt a fejlett tőkés országokba. Finnországban arra számítanak, hogy az olajár emelkedése és a hagyományos szovjet termékek behozatalának bővítése a jövőben helyrebillenti a szovjet—finn külkereskedelmi mérleget. A jövő évben írják alá a következő szovjet—finn keret- szerződést, amely hosszú és rövid távon szabályozza a kereskedelmi kapcsolatokat is. Finnországban az utóbbi időben nagy az érdeklődés a távol-keleti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése iránt is. Két-három év alatt 34 finn érdekeltségű vállalat létesült Indonéziában, Malaysiában, fejlesztik a kapcsolatokat Thaifölddel és a Fülöp-szi- getekkel is. Néhány kiegészítő adat: 1983-ban az éves bérindex 10 százalékkal, a fogyasztói árindex 9 százalékkal emelkedik Finnországban. 1984-re 3 százalékos nemzeti jövedelem- emelkedést terveznek, elsősorban a tőkés országokkal folytatott kereskedelem eredményeként. Tíz év után A diktátor végjátéka Rendőrök néznek farkasszemet a tüntetőkkel az egyik tiltakozó napon. (Fotó — AP—MTI—KS) A történelem sajátos fricskája, hogy a vészharang épp az Allende-kormányt megdöntő véres puccs tizedik évfordulója táján kondult meg. A. sorozatos nemzeti tiltakozó napok jelzik: Chile belépett a Pinochet utáni korszakba, még akkor is, ha a tábornok-elnök változatlanul az 1989-ig tervezett mandátumáról szónokol. A politikai pártok és a szakszervezetek már nyíltan tárgyalják a diktátor távozását követő alkotmányos lépések menetrendjét, az erőszakrendszer pedig egyre újabb engedményekre kényszerül. A felszínen, látványos, néhány hónap alatt omlottak le a diktatúra pillérei. Az első nagyszabású megmozdulásra májusban került sor a szak- szervezetek sztrájkfelhívását követően. Az országos tiltakozó nap megismétlődött júniusban, júliusban, majd augusztusban. Pinochet mind ingerültebb választ adott a tömegek elégedetlenségére, sok ezer fegyverest vezényeltetek az utcákra. Az erőszak mégsem segített. Pinochet, utalsó lehetőségként, egyfajta politikai végjátékként az engedmények módszeréhez folyamodott. A kulcsfontosságú — a miniszterelnöki tisztséggel egyenértékű — belügyminiszteri posztot egy konzervatív polgári politikusra, Onofre Jarpára bízta. Az új belügyminiszter feladatul kapta, hogy kompromisszumokkal ossza meg az ellenzéket, kínálja fel a párbeszédet a polgári pártoknak. Feloldották a tíz éve érvényben lévő rendkívüli állapotot, ígéretet tettek a betiltott politikai pártok működésének engedélyezésére, kivéve persze a marxista, baloldali erőket. A diktátorral egyébként három fő politikai csoportosulás néz farkasszemet. Nem pártok, inkább személyiségek gyűjtőmedencéje a PRO- DEN. Ennél sokkal fontosabb a Demokratikus Szövetség, amely a centristának minősülő kereszténydemokraták kezdeményezésére született. Részt vesz benne a jobboldali nemzeti párt, a középutas radikális párt, s a szocialista párt egyik mérsékelt szárnya. Programjuk a katonai rendszerrel való párbeszéden alapul, de ők is követelik Pinochet lemondását. A legújabb ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Népi Front, amely a kommunista párt, a MAPU és a szocialisták . következetes baloldali szárnya részvételével augusztus végén hirdette meg programját, egy ideiglenes kormány azonnali megalakítását követeli. Az Allende-kormányt megdöntő puccs pillanatában Chile politikailag megosztott ország volt. Pinochet azt hitte, hogy véres terrorral, tízezrek kivégzésével, százezrek bebörtönzésével és száműzésével tartósan megfélemlíthet mindenkit. A demokrati- *kus erőket is, a puccsot ellenző polgári pártokat is. A diktátor elhatározott szándéka volt az „agyak átmosása”, a demokratikus hagyományok kiirtása. Olyan „csendes többséget” kívánt megnyerni magának, amely „nem politizált”, amelyet kielégít a fogyasztói modell. Fokozatosan magánkézbe adta a korábban államosított vállalatok zömét, megnyitotta a kaput a külföldi termékek és hitelek előtt. Visszacsinálta az Allende-időszak agrárreformját.. Megszüntette a rendkívül haladó állami biztosítási rendszert. Gazdasági modelljének a munkások és a parasztok kezdettől fogva kárvallottjai voltak; ám a válság később már érintette az import- dömpinggel versenyképtelen hazai kis- és középvállalkozókat is. A külföldi kölcsönökre épített gazdaságpolitika néhány év után megbosszulta magát; a vállalatok, a magánbankok sorra csődbe ■mentek. Chile szinte fizetés- képtelenné vált, külföldi adósságai meghaladják a 18 milliárd dollárt. A pénzügyi krízis gazdasági válságba torkollott. 1981-ben és 1982- ben a termelés több mint tíz százalékkal esett, százezreket bocsátottak el munkahelyükről. Ma a fővárosban, Santiagóban a munkanélküliek aránya meghaladja a húsz százalékot. A statisztika szerint a lakosság életszínvonala a tíz évvel ezelőtti szint alá esett. A tömeges elégedetlenség először gazdasági követelésekben fejeződött ki, s fokozatosan terjedt át politikai síkra. A Pinóchet-diktatúra képtelen a gazdasági válság orvoslására, s ma már a fegyveres fenyegetéssel sem tudja visszaszorítani az egyre erősödő követelést; Pinochet távozzék! ORTUTAY L. GYULA Hazánkba érkezett a brit külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra hazánkba érkezett sir Ge- offrey Howe brit külügyminiszter. Az angol diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fogadta. Jelen volt Bányász Rezső, hazánk londoni, valamint Peter William Unwin, Nagy- Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyság budapesti nagykövete. Az enyhülés tartalékai Hétfő esti kommentárunk. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter Madridban a többi között így fogalmazott: az enyhülés politikai tartalékai korántsem merültek ki. Kijelentésének szinte illusztrációjaként a spanyol fővárosból, az európai találkozóról Gromiko egyenesen Párizsba utazott, hogy a francia államférfiakkal folytasson eszmecserét. A szovjet—francia kapcsolatok régóta fontos elemei a kontinens biztonságának, az európai országok együttműködésének. Aligha véletlen, hogy az enyhülés korszakának egyik- úttörőjeként máig is De Gaulle tábornokot emlegetik, aki a ■nyugati vezető politikusok közül elsőként látogatott el Moszkvába. Franciaország és a Szovjetunió nemcsak a fasizmus elleni háborúban, hanem a hidegháborút követő időszakban, az európai biztonság és együttműködés megalapozásának szakaszában is példát mutatott a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű országoknak a kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatok fejlesztésében. Ami Gromiko hétvégi párizsi megbeszéléseit illeti, a kétoldalú kapcsolatokban tagadhatatlanul gondot okoz a francia közép-hatótávolságú rakéták elbírálása. Jól ismert az ezekkel összefüggő szovjet nézet: Moszkva hajlandó Genfben az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokon mindén ésszerű megállapodásra, de ragaszkodik ahhoz, hogy a NATO európai csapásmérő eszközeinek sorában a brit és a francia rakétákat is vegyék figyelembe. A szovjet javaslat értelmében a hasonló típusú saját fegyverzeteket olyan mértékben csökkentenék, hogy azok nem haladnák meg a brit és a francia eszközök együttes mennyiségét. Párizs — akárcsak London, valamint az amerikai tárgyaló fél — egyelőre hallani sem akar erről a megoldásról. Figyelemre méltó viszont, hogy mind Hollandiában, mind Belgiumban egyre nagyobb mértékben gyarapodik a legutóbbi Andropov-javaslat híveinek tábora. Mitterrand elnök, Mauroy kormányfő és Cheysson külügyminiszter — Gromiko párizsi tárgyalópartnerei — egyöntetűen hangsúlyozták annak fontosságát, hogy Moszkva és Párizs között a politikai párbeszéd egyszersmind az európai és a nemzetközi béke érdekeinek is megfelel. Franciaország tekintélye és súlya a mai bonyolult világpolitikai körülmények között kettőzött felelősséget ró Párizsra. Aligha kétséges, hogy annak idején a hidegháború korlátái közepette sem volt köny- nyú rátalálni az együttműködés, az enyhülés útjára. Ma azonban már ismertek ezek az ösvények, éppen Párizs taposta szélesre őket. Ha valamikor, most újból szükség mutatkozik arra, hogy Franciaország tevékenyen közreműködjék az európai nukleáris konfrontáció veszélyének csökkentésében, az enyhülés légkörének föltámasztásában. örvendetes, hogy a párizsi tárgyalásokon a leglényegesebb kérdésekben: a béke megőrzéséért, a feszültség enyhítéséért teendő lépésekben egyetértés mutatkozott. A szovjet—francia kapcsolatokban bizonyára jelentős állomásnak tekinthető Gromiko látogatása. Ahhoz pedig nem férhet kétség, hogy a madridi európai találkozó eredményes lezárása után a nyomatékkai hangsúlyozott kölcsönösen előnyös szovjet—francia együttműködés újabb lendületet adhat a kontinens biztonságáért, a béke megőrzéséért tett erőfeszítéseknek. Lévén ez a kapcsolatrendszer is az enyhülés egyik fontos tartaléka. GYAPAY DÉNES 11 Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAARFOLYAMOK Érvényes: 1983. szeptember 13-tól Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font: 6 745,13 6 731,88 6 758,63 Ausztrál dollár 3 925,94 3 929,87 3 933,80 Belga frank 23,15 83,23 83,31 Dán korona 464,18 464,64 465,10 Finn márka 783.00 783,78 784,56 Francia frank 554,70 555,26 555,82 Hollandi forint 1 492,02 1 493,51 1 495,00 Japán yen (1000) 181,85 182,03 182,21 Kanadai dollár 3 617,78 3 621,40 3 625,02 Kuvaiti dinár 15 307,57 15 322,89 15 338,21 Norvég korona 598,19 598,79 599,39 NSZK márka 1 669,63 1 671,30 1 672,97 Olasz lira (1000) 28,02 28,05 28,08 Osztrák schilling 237,59 237,83 238,07 Portugál escudo 35,83 35,87 35,91 Spanyol peseta 29,39 29,42 29,45 Sváici frank 2 060,19 2 062,25 2 064,31 Svéd korona 566,31 566,88 567,45 Tr. es. cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 466,75 4 471,22 4 475,69 Az államközi megállapodásoko>i alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-i közléseknek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényes: 1983. szeptember 13-tól Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 549,32 6 954,44 Ausztrál dollár 3 811,97 4 047,77 Belga frank 80,73 85,73 Dán korona 450.70 478,58 Finn márka — a) 760,27 807,29 Francia frank 538,60 571,92 Görög drachma — b) 46,08 48,93 Holland forint 1 448,70 1 538,32 Japán yen (1000)> 176,57 187,49 Jugoszláv dinár — a) 42,22 44,84 Kanadai dollár 3 512,76 3 730,04 Kuvaiti dinár 14 863.20 15 782,58 Norvég korona 580,83 ' 616.75 NSZK márka 1 621.16 1 721,44 Olasz líra (1000) 27,21 28.89 Osztrák schilling 230,70 244,96 Portugál escudo 34,79 36,95 Spanyol peseta 28,54 30,30 Sváici frank 2 000,38 2 124,12 Svéd korona — a) 549.87 • 583.89 USA dollár 4 337,08 4 605,36 a) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as