Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-13 / 216. szám
mmm A Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XXXIII. évfolyam, 216. szám ÁRA: 1,40 Ft 1983. szeptember kedd Mai számunkból A választási TÖRVÉNYTERVEZET VITAI MEGYÉNKBEN (3. old.) A IV. MAGYARORSZÁGI NÉMET FÜVÓSZENEKARI TALÁLKOZÓ (4. old.) KETTESFOGAT-HAJTÓ ORSZÁGOS BAJNOKSÁG (6. old.) ÖNTÖZÉSRŐL, GÉPEKRŐL, TERVEKRŐL (3. old.) Nem mellékes Ha az utóbbi negyedszázad fejleményéit, a leküzdött tilalmakat, akadályokat és a jelenlegi helyzetet számba vesszük, akkor teljes joggal megállapíthatjuk: a mezőgazdasági nagyüzemek úgynevezett kiegészítő tevékenysége csatát nyert. Ma már párthatározatok, egyértelmű törvényes rendelkezések teszik lehetővé, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok, szakszövetkezetek a növénytermesztésen, állattenyésztésen, kertészeten kívül ipari, építőipari, kereskedelmi, szállítási és más szolgáltatói tevékenységet is végezhessenek. Ismeretes, hogy gyenge a háttériparunk, nem kielégítő az egyes szolgáltató ágazatok teljesítőképessége. Az iparban és az építőiparban a kis- és középüzemek száma túlzottan csökkent. Ilyen körülmények között hiányt mérsékelnek a tsz-ek és az állami gazdaságok, ha észreveszik a kínálkozó teendőket, a kielégítetlen igényeket és azoknak megfelelően, rugalmasan bővítik tevékenységi körüket. Ezt a gazdaságok meg is tették hosszú éveken át. § Megtehették már csak azért is, mert a kiegészítő te- jj vékenység általában tisztes hasznot hozott. Ne csodál- I - kozzunk tehát azon, ha az elmúlt évtizedben az állami S gazdaságokban ötszörösére, a tsz-ekben négyszeresére nőtt a kiegészítő tevékenység termelési értéke. Jelenleg a magyar statisztikai nyilvántartás nagyon I sok olyan tevékenységet is a kiegészítő tevékenységhez * sorol, amely közvetlen, szoros kapcsolatban van az j alaptevékenységgel. Ilyen például az élelmiszerfeldol- a gozás, a takarmánykeverés. Ha egy ésszerűbb nyilván- i tartási móddal vennénk számba a kiegészítő tevékeny- j ségeket, akkor az arányuk legfeljebb 20 százalék lenne | a jelenlegi 34—36 százalékkal szemben. Természetesen | még ez is jelentős arány, figyelembe véve, hogy a £ tsz-ek összes termelési értéke 1982-ben 202 milliárd forint, az állami gazdaságoké 67 milliárd forint volt. A mostani nyilvántartás szerint a mezőgazdasági * nagyüzemek nyereségének a 40 . százaléka származott a '■ kiegészítő tevékenységből. Ezeknek az arányoknak az ismeretében megállapíthatjuk, hogy a kiegészítő tevékenység ma már valóban nem tekinthető valamiféle mellékesnek. Nem is szólva arról, hogy a „mellékes” jelző bizonyos lebecsülést is kifejez. Van ilyen kicsengése még a „kiegészítő” elnevezésnek is. Az elnevezésnél fontosabb azonban e tevékenység szerepének, jelentőségének megértése. Szerencsére a legtöbben már felismerik, hogy a mai árviszonyok, az érvényesülő közgazdasági szabályozás mellett a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nagy részének szüksége van a kiegészítő tevékenységgel megszerezhető nyereségre. Főképp a kedvezőtlen adottságú tsz-ek — csaknem 400 ilyen gazdaság van — kerülnének igen nehéz helyzetbe ilyen tevékenység nélkül. Előnyösek azonban a kiegészítő ágazatok más gazdaságok számára is. Előnyösek, mert a legtöbb ipari, építőipari, szolgáltató tevékenység nemcsak foglalkoztatást teremt, hanem viszonyítva több nyereséget is I ád, mint az alaptevékenység sok ágazata. Ebből következik az is, hogy amelyik gazdaság kiterjedten foglalkozik kiegészítő tevékenységgel, az általában a mező- gazdasági termelés fejlesztéséért is többet tud tenni. Mindezek tények. Vannak, akik ezeket nem is vitatják, féltik viszont a magyar ipart, építőipart, a kiegészítő tevékenység gyors fejlődésétől. Ez a félelem azonban indokolatlan, hiszen a tsz-ek és állami gazdaságok országosan az élelmiszeriparból csak 15 százalékkal, az ipari tevékenységből 4,4 százalékkal, az építőiparból 1 6,5 százalékkal részesednek. Korántsem beszélhetünk tehát a kiegészítő tevékenység túlzott méreteiről. Nem juttatja előnyösebb helyzetbe a tsz-eket és az állami gazdaságokat az árképzés vagy a bérszínvonalszabályozás kedvezőbb volta sem. Már csak azért sem, mert a mezőgazdasági nagyüzemek az egyes tevékenységek után eltérő mértékű termelési adót is kötelesek fizetni. Viszont kétségtelen előny, nyereségnövelő tényező az, hogy a kiegészítő tevékenységnél kisebb az adminisztráció, nagyobb az alkalmazkodóképesség és a részlegvezetők önállósága, mozgékonysága lehetővé teszi a kedvezőbb megrendelések megszerzését. Ezeket a körülményeket jól ismerik az intézkedésre jogosult központi szervek is, fel sem merül tehát a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége visszaszorításának lehetősége. Azt viszont csak helyeselni lehet, hogy az egyes tevékenységek végzésénél még egyenlőbb feltételeket kívánnak kialakítani. így az a gazdálkodó egység juthat nagyobb nyereséghez, amelyik kisebb költséggel, az eszközök és az anyagok jobb hasznosításával végzi munkáját. Most nehezebb kiegészítő tevékenységet szervezni, mint korábban. Kevesebb ugyanis a megrendelés és kisebbek a beruházási lehetőségek. Ezzel együtt eljött az ideje a kiegészítő tevékenység korszerűsítésének is. Hiszen, ha ebben nem történik előrelépés, akkor egyszerűen nem lesz majd ember, aki — akár a magasabb munkabérért is — vállalná a hátrányos munkafeltételeket. TÓTH BENEDEK Bush Marokkóban Szűrös Mátyás látogatása Portugáliában A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására szeptember 6—11. között látogatást tett Portugáliában Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Szűrös Mátyás találkozott és megbeszélést folytatott Al- varo Cunhallal, a Portugál Magyar-japán tárgyalások • A magyar—japán gazdasági klub 11. ülésszakának befejeztével a társelnökök, Székács Imre, a TESCO vezér- igazgatója, és Ivata Kazuo, a Toshiba Corporation elnöke közös okmányt írtak alá a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok, az ipari együttműködés bővítéséről, a harmadik piaci közös vállalkozások számának növeléséről. Tervezik, hogy még az idén japán kis- és középvállalatok vezetőiből álló küldöttség látogat Magyarországra, elősegítve az üzleti kapcsolatok továhbi szélesítését. KP főtitkárával, Sergio Vila- riguessel, a Politikai Bizottság és a titkárság tagjával, valamint a PKP más vezetőivel. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről, és véleményt cseréltek a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fontosabb, időszerű kérdéseiről. Az MSZMP képviseletében Szűrös Mátyás részt vett a PKP központi lapja, az „Avante” ünnepségén. George Bush amerikai al- elnök vasárnap megérkezett Marokkóba, hét észak-afrikai és európai országot érintő kőrútjának első állomására. Az amerikai politikust a repülőtéren Szidi Mohammed trónörökös és Maati Bouabid miniszterelnök fogadta. Rabati megbeszélésein Bush elsősorban a libanoni válságról, a csádi konfliktusról és a nyugat-szaharai problémáról tárgyal II. Hasszán marokkói uralkodóval. Amerikai források a látogatás kapcsán rámutatnak, hogy a két ország viszonya rendezett, a kétoldalú kapcsolatokban nincsenek vitás kérdések. Washington az idén például huszonötmillió dolláros katonai segélyt nyújt a nyugat-afrikai királyságnak és további hetvenötmillió dollár értékben ad el katonai felszereléseket Rabatnak. Mint ismeretes, az amerikai alelnök tizenegy napos körútja keretében ellátogat Algériába és Tunéziába is. Európában Jugoszláviát. Romániát, Ausztriát és Magyar- országot keresi föl. Ülést tartott a MEDOSZ Központi Vezetősége Az elmúlt két évben javultak a mező- és erdőgazdasági, valamint a vízügyi dolgozók élet- és munkakörülményei, tovább gépesítették a nehéz fizikai munkát, kedvezőbb az üzemegészségügy helyzete — állapította meg hétfői ülésén a MEDOSZ Köfponti Vezetősége, amely a szakszervezet legutóbbi kongresszusa óta végzett munkát vitatta meg, s vázolta a feladatokat. A testület nagyra értékeli, hogy az utóbbi években több ezer dolgozó jutott kedvezőbb lakáskörülmények közé. Az egykori cselédlakások többségét felszámolták, a korszerűsítésre érdemes lakásokat átalakították. A tervek szerint 1985 végéig további 1700 cselédlakást számolnak fel, és 8700 komfort nélküli otthont modernizálnak. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár elmondta, hogy a nyári aszály okozta károk ellenére a lakosság színvonalas ellátása élelmiszerekből továbbra is biztosított, a terméskiesések miatt azonban a tervezettnél kevesebb export- árualap áll rendelkezésre. A mezőgazdasági üzemek szervezett munkával, helytállással törekszenek — a lehetőségek szerint — a károk mértékét csökkenteni. „Szedd és vidd” Népszerű a bogyiszlóiak kezdeményezése A gyümölcsösökben egyre nehezebb megoldani a gyors betakarítást. Főleg olyan esetben, amikor roskadoznak a fák a terméstől. A bogyiszlói Dunagyön- gye Termelőszövetkezet 67 hektáros almásában is megkezdődött a szüret. A termelőszövetkezet az idén hirdette meg harmadszor a „szedd és vidd” akciót. A siker kétségtelen: a múlt hét végén 2500-an autóztak el Bogyiszlóra, hogy a'maguk szedte almát el tegyék télire. A termelőszövetkezet almásában természetesen a bogyiszlóiak is dolgoztak. Huszonöt asszony szedi az almát, amelyből 75 vagon nem rubel elszámolású exportra kerül, harminc vagonnal pedig a Zöldért részére téli tárolásra adnak át. A népszerűvé vált „szedd és vidd” akció október végéig tart. A mérlegnél Hosszú kocsisor vár a mérlegelésre Hőgyésziek az almásban
