Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-11 / 215. szám
1983. szeptember 11. NÉPÚJSÁG 3 Betétszövet a gumiabroncsokhoz Az Albertfalvai Cérnázógyárban évente mintegy 400 millió forint értékben készülnek a gumiabroncs-betétszövetek és egyéb, a gumiiparban feldolgozandó szövetek. A mezőgazdasági gumiabroncsok iránt növekvő kereslet, valamint az importalapanyag drágulása miatt a szövőgépeken — vetüiékcsévélő és váltó automatákkal — növelték a termelékenységet és szinte teljesen kiküszöbölték a hulladékképződést. Nemzetiségi politika a paksi járásban A hulladék nem szemét A népfront őszi akciója A legutóbbi nép~-------2------------ számláláskor Pakson és a járásban mindössze 255-en vallották magukat német nemzetiségűnek. Ha ebből indulnánk ki, nemigen lehetne beszélni itt nemzetiségi politikáról. Ám a városi-járási pártvégrehajtó bizottság mégis napirendre tűzte — legutóbbi ülésén — a nemzetiségi politika végrehajtásának tapasztalatait és a további feladatokat. Ugyanis, a lakosságot jól ismerő, elfogulatlan személyek „minősítése” alapján arra lehet következtetni, hogy a nemzetiségi kulturális igényű népesség száma 1400—1500-ra tehető. Ez viszont már tekintélyes szám, ami semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül. H ogy miért kerülnek előtérbe a kulturális igények? A nemzetiségi politika ugyanis jóval több ennél, ám ami a jogegyenlőséget, a szólásszabadságot, az arányos képviseletet, a gazdasági és társadalmi egyenjogúságot illeti, e tekintetben már régen nincsenek problémák. Évtizedekkel ezelőtt fokozatosan tűntek el — a következetes nemzetiségi politika eredményeképpen is — a német őslakosok és a betelepültek közötti ellentétek, egyre több a „vegyes” házasság és még véletlenül sem vetődik fel, hogy ha egy-egy gazdasági, vagy állami-politikai funkcióra — rátermettsége, elkötelezettsége folytán — szóba- kerülő személy történetesen német származású, az illetőt emiatt mellőznék. Németké- ren a 135 főnyi magyar tagság évi átlagos munkabére tavaly 46 269 forint volt, míg a 121 főnyi németajkú tagságé 46 630 forint. A kultúra, a közművelődés terén azonban — a folyamatos fejlődés ellenére — még vannak kielégítetlen, sőt olyan „lappangó” igények is, amelyek még nem kerültek nyilvánosságra, fel kell tárni őket. Erőltetés nélkül. Mert szó sincs arról, hogy a német nemzetiségűek „mások” akarnának lenni, mint a magyarok, de sokan közülük szeretik ápolni népi hagyományaikat, közérzetük is jobb, ha e tekintetben segítséget, búzdítást kapnak. A tényeket tudomásul kell venni. A németeknek, akik két-kétszázötven évvel ezelőtt települtek ide, a török uralom másfél évszázada alatt csaknem teljesen elnéptelenedett területekre, a történelmi változások hatására életmódjuk, szokásaik módosultak, számuk a természetes asszimiláció és a társadalmi élet mozgása következtében csökken. Ma vegyes lakosságú, szórványtelepüléseken élnek. Túlnyomó többségük könnyebben fejezi ki magát magyarul, mint németül, népviseletüket elhagyják. Éppen ezért, menteni kell, ami még menthető. Ezek pedig — mint a végrehajtó bizottság ülésén elhangzott — a tárgyi emlékek, valamint a nyelv és a kultúra. Az előbbire (de lényegében a kultúrára is) szép példa a györkönyi tájház, aminek elkészültéről, megnyitásáról a tavasszal hírt adtunk. A másikra többek között a nemzetiségi német nyelvoktatás az iskolákban és az utóbbi években két óvodában is. Iskolai német nyelv- oktatás már régóta folyik. A fejlődés néha ugrásszerű. Míg 1979-ben Németkéren, Györkönyben és Dunakömlő- dön összesen 526 általános iskolás tanult németet, 1983- ban már — közben „belépett” Paks és Bikács is — 913. Szívesen járatják né------------------ metórákra g yermekeiket a német nemzetiségi szülők, de egyre nagyobb az érdeklődés a magyarok részéről is, hiszen nyelvet tanulni, gyermekkorban, csak jól jöhet később. Ám itt mutatkoztak és mutatkoznak a konfliktusok. A végrehajtó bizottság ülésén többen elmondták, hogy a német származású szülők gyerekei is nagyon kevés nyelvtudást „hoznak" a családból, szüleik ritkán beszélnek németül, márpedig a tanterv bizonyos anyanyelvi ismereteket vesz figyelembe, éppen ezért a tanterv teljesíthetetlen. Még inkább áll ez a magyar családok gyermekeire, akiknek semmi német nyelvismerete sincs. Kevés a németszakos pedagógus is. A tapasztalat igazolta, hogy a legjobb az óvodában elkezdeni a- német nyelvoktatást. Mégpedig nem „németóra” formájában. Györkönyben például — ahol az összlakossághoz képest a legmagasabb a német nemzetiségűek aránya — ez két óvodái csoportban eredményesen folyik. A hét meghatározott napján — a reggeli köszöntéstől a délutáni elbúcsúzásig — minden németül hangzik el. Németkéren napi egy-egy foglalkozást tart németül az az óvónő, aki az általános iskola első osztályában is tanítja a németet. Dunakömlődön és Pakson (itt egy csoportnál) tervezik az óvodai nyelvoktatás bevezetését. A végrehajtó bizottság követendő példának tartja a györkö- nyit, ahol egy helybeli lányt iskoláztattak be nemzetiségf óvónőképzőbe és miután végzett, kezdődhetett az óvodai nyelvoktatás. Mint a végrehajtó bizottság állást foglalt, a pályairányításnál az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy több fiatal készüljön német nyelvtanárnak, vagy óvónőnek. Megélénkültek az utóbbi időben a német nemzetiségűek és az „anyaországbeliek” közti kapcsolatok. Például tavaly sokan jöttek Német- kérre volt osztálytársaikhoz az NDK-ból és az NSZK-bói, négy év óta évenként 10—12 németkéri iskolás vendégeskedik a Karl-Marx-Stadt megyei Lichtentanne-ban és természetesen a németkériek is fogadnak ugyanennyi ottani kisdiákot. A társadalmi és családi ünnepeken esetenként él a nemzetiségi hagyomány — mint a népviselet, menyasz- szonytánc, előéneklők —, Györkönyben és Németkéren nem ritkán német nyelvű műsor teszi színesebbé a társadalmi ünnepeket. Györkönyben kétnyelvű helységnévtábla, az intézményeken német nyelvű feliratok is jelzik a kétnyelvűséget. A megyei könyvtár, nemzetiségű báziskönyvtárából az igényeknek megfelelő számban kölcsönözhetők irodalmi művek, a községek letéti állománya kielégítő. Ám növelni lenne célszerű a forgalmat, elsősorban a fiatalok között, lévén az idősebb nemzedék irodalmi nyelvismerete hiányos. Németkéren és Györkönyben a művelődési ház honismereti szakköre vállalta a faluban fellelhető dalok, mókák, mesék összegyűjtését. Az énekkar azonban — vezető hiánya miatt — feloszlott. A városi-járási párt-végrehajtó bizottság, határozatában többek közt célul tűzi ki, hogy a nemzetiségi lakosságú községekben a párt- és állami szervek továbbra is kísérjék figyelemmel a nemzetiségi lakosság helyzetét, biztosítsák a nemzetiségi jogok érvényesülését, a németajkú lakosság arányos képviseletét a testületekben. El kell érni, hogy az eddiginél kedvezőbb feltételek teremtődjenek a német nyelv használatára, tovább növekedjék az elsajátítás igénye... A paksi szakmunkás------“ képző és szakk özépiskola beindítása előtt fel kell tárni a beiskolázan- dók igényeit a német nyelv tanulása iránt és ettől függően bővíteni a nyelvoktatás lehetőségeit. A közművelődési intézmények személyi, tárgyi feltételeinek javításánál biztosítani kell a hagyományőrző együttesek újjászervezését, a nemzetiségi településeken növelni kell a nyelvművelő klubok számát. J. J. A nyersanyagforrások szűkülése. a kitermelési költségek növekedése jellemzi a világgazdaságot. Ilyen körülmények között mind nagyobb jelentőséget kap a hulladékok és másodnyersanyagok ismételt felhasználása. Hazánk nyersanyagokban szegény ország, ugyanakkor az iparter.melés költségeinek közel 70 százaléka anyagköltség. Ezért kényszerítő feladat országunkban is a hasznosítható hulladékok és melléktermékek megmentése, visszajuttatása a termelés folyamatába. Felismerve ennek fontosságát. ez a tevékenység a VI. ötéves terv kiemelt feladatai közé került és a VI. ötéves terv hulladék- és másod- anyag-hasznosítási programjában nyert megfogalmazást. A program végrehajtása széleskörű társadalmi ösz- szefogást feltételez. E célokért a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága 1983-ban országos gyűjtési akciót hirdetett. Az évente rendszeresen szervezendő gyűjtőakciók eredményességének fokozására, az abban résztvevő népfrontbizottságok és MÉH-vállalatok, kirendeltségek, társadalmi aktívák és szakemberek tevékenységének ösztönzésére és elismerésére a Hazafias Népfront Országos tanácsa és az Országos Anyag- és Árhivatal, az Országos Tervhivatal egyetértésével és anyagi támogatásával gyűjtési felhívást ad közre 1983-ra. A gyűjtőakció megyei éves eredményének összegzése után, a kiírók értékelik a népfront megyei, budapesti bizottságai és a közreműködő MÉH-vállalatok munkáját. A kiemelkedő eredményeket a következőképpen jutalmazzák: 1. A megyei, budapesti népfrontbizottságok elismerésére I. helyezett 1,0 millió Szekszárd északi körzetében csütörtökön 7 óra 32 perctől 9 óra 8 percig áramszünet volt. Az áramkimaradást az okozta, hogy a Ke- selyűsi úton, a bőrdíszmű közelében eddig ismeretlen okból, ismeretlen munkagép megfúrta az egyik földkábelt. A gépkezelő, miután észlelte a balesetet, visszatemette a lyukat és 'angolosan távozott. Közben a betemetett lyuk fölé állt egy gépkocsi, így a DÉDÁSZ szakemberei csak annak távozta után, késő délután tudták bemérni a hiba helyét. A 20 kV-os földkábelben keletkezett kár, az elsődleges becslések szerint, hozzávetőforint, II. helyezett 0.8 millió forint, III. helyezett 0.7 millió forint. 2. Az országosan három legeredményesebb település (város, község, kerület) elismerésére: 0,5—0.5 (összesdh 1.5) millió forint. A megyei elismerést az élenjáró megyei települések kapják meg, megyei elosztás alapján. Nem részesíthető ebből az országosan elismert három település. Az így juttatott összeg nem haladhatja meg az országosan elismert települések jutalmát. 3. A legeredményesebb MÉH-vállalat részére: 1 darab önrakodós tehergépkocsi juttatása (400 000 forint értékben). 4. A legjobb gyűjtők a „Kiváló hasznosanyag gyűjtő" kitüntetésben és az ezzel járó anyagi elismerésben részesülnek. Az elismeréseket a Hazafias Népfront Országos Titkársága és az Országos Anyag- és Árhivatal ítéli oda 1983. decemberében. Tolna megyében Szekszárdon, Bátaszéken és társközségeiben. Dombóváron és környékén volt tavasszal gyűjtőakció. Az akkor befolyt ösz- szeget településfejlesztési célra költötték, vagy költik. Szekszárdon a jelszó a gyermekintézmények fejlesztésére utalt. A héten ülést tartott a megyei operatív bizottság, amely a népfront társszerveinek képviselőiből áll. Összegezték a tavaszi akció tapasztalatait. Leszögezték, hogy az eredményes volt, amit a befolyt összegek is bizonyítanak. Ugyanakkor elemezték a tavaszai akció tanulságait is. Egyrészt kiderült, hogy a „településfejlesztés általában” nem aktivizálja a lakosságot. Sokkal eredményesebb, ha konkrétan meghatározzák a célt. Nyilvánvaló, hogy az emberek tudni akarják, hogy mit miért tesznek. lég tízezer forint. A valóságos kár ennél nagyobb, mert az áramkimaradás, illetve fellépett feszültségcsökkenés J;öbb ipari üzemet és szolgáltató egységet érintett. Így a tömbfűtőművet, a bőrdíszművet és még több más üzemet. A kenyérgyárat említjük még: fennakadás volt a sütemény- és finomsüte- mény-ellátásban. Mindez nem következik be, ha az ismeretlen gépkezelő azonnal jelenti a balesetet, hiszen akkor az áramszolgáltató szakemberei perceken belül tudnak intézkedni és megkezdhetik a hiba elhárítását. Így csak egynapos késéssel foghattak a munkához, aminek A kitűnő szervezésen kívül ez is oka volt annak, hogy Bátaszéken a tornacsarnok építésére a hulladékgyűjtésből több pénz folyt be. mint Szekszárdon. Igaz, ezek az összegek megközelítették, vagy meghaladták a százezer forintot, míg volt város az országban, ahol összesen 4 ezer forint gyűlt össze. A területi MÉH-vállalat felkészült az akcióra, fennakadás nem volt a munkájukban. Az együttműködési készség részükről kifogástalan, amit persze gazdasági érdekek is alátámasztanak. Gondot jelent — és ez az ellentmondás nem is szüntethető meg — hogy az úttörőcsapatok egyik bevételi .forrása is a hulladékgyűjtés. Tolna megye úttörőcsapatai az évről-évre ismétlődő papír-, vas- és rongygyűjtésben élen járnak. Itt csak az együttműködés helyi megszervezése lehet a megoldás. A MÉH képviselője elmondta például az operatív bizottság ülésén, hogy népfront-akcióban is élenjáró Várdomb úttörőcsapata, a gyűjtést követő napokban újabb jelentős papírgyűjtési akciót tudott szervezni. Az természetes, hogy a népfront gyűjtése nem foszthatja meg a csapatokat ettől az általában kirándulásra fordított bevételből. Mindezt csak helyi szervezéssel, együttműködéssel lehet egyensúlyba hozni. Különösen 'hangsúlyozandó a helyi szervezés az őszi akcióban, itt ugyanis már nem három kis körzetről van szó, hanem ötvenhét községről. Ez a munka már központi irányítással nem szervezhető meg. A gyűjtésre szeptember 24-én. október 8-án és 15-én kerül sor. kilenc körzetben. során kiderült az is, csak centimétereken múlott, hogy a megrongált kábel melletti két másik vezeték nem sérült meg. Ha az is bekövetkezett volna, akkor az egész város áram nélkül marad. És annak — egy, vagy ki tudja, hány ember lelkiismeretlensége miatt — beláthatatlan következményei lettek volna. Egyébként nem érdektelen megjegyezni, hogy az elmúlt hét során hat esetben rongálták meg Szekszárd területén a földgépek a villamos vezetékeket. Ezek a rongálások, kis odafigyeléssel mind elkerülhetők lettek volna. czakó Mi okozta az áramszünetet?
