Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-11 / 215. szám

2 ^ÉPÜJSÁG 1983. szeptember 11. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Szovjet—indiai külügyminiszteri találkozó Moszkvában — Honecker megbeszélést folyhat Schmidt volt nyugatnémet kancellárral — A brit szakszervezetek kongresszusa. Kedd: Szovjet kormánynyilatkozat a dél-koreai gép ügyéről, Reagan szovjetellenes szankciókat jelent be, Wa­shington a Biztonsági Tanács napirendjére erőlteti a vi­tát — Genfben folytatódnak a szovjet—amerikai tárgyalá­sok az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról. Szerda: Madridban megnyílik az Európa-találkozó kül­ügyminiszteri szintű záróülése — A máltai hozzájárulás­sal lehetővé válik a nagy jelentőségű záródokumentum, konszenzussal való elfogadása. Csütörtök: Gromiko—Shultz találkozó Madridban — Újabb nemzeti tiltakozási nap Chilében — Súlyos provo­kációk Nicaragua ellen, Weinberger hadügyminiszter kö­zép-amerikai körútja. Péntek: Libanonban folytatódnak a harcok, az Egyesült Államok katonai jelenlétének fokozását fontolgatja — Ka- pica szovjet külügyminiszter-helyettes pekingi látogatása. Szombat: A szovjet külügyminiszter befejezi párizsi munkalátogatását — II. Jápos Pál pápa Bécsbe érkezik — L’Humanité-ünnepség Párizs, Avarte-fesztivál Lissza­bon mellett. A hét 3 kérdése 1. Hogyan alakultak a héten a kelet—nyugati kapcsola­tok? Három akadozó esztendő után három gördülékeny nap: Madridban sikeresen befejeződött az Európa-találkozó. Miután Málta hozzájárulásával elhárult az utolsó akadály is (a szigetország kívánságát egy földközi-tengeri érte­kezlet megtartására, kompromisszumos formulával elna­polták), egyhangúlag elfogadták a csaknem negyvenolda­las kiegyensúlyozott és tartalmas záródukomentumot. Érthető, ha a maga szempontjából mind a harmincöt országnak lehettek ilyen vagy olyan fenntartásai egyes szövegrészekkel kapcsolatosan, Madrid mégis annak jel­képe lett, hogy van lehetőség az ésszerű megállapodások­ra és szükséges a helsinki folyamat folytatódása. Rendkí­vüli fontossággal bírhat, hogy Madrid nemcsak zárást, hanem nyitást is jelentett: új konferenciák egész soráról született megegyezés. Már a jövő év elején esedékessé vá­lik a Stockholmba összehívott tanácskozás az európai le­szerelés, katonai enyhülés, bizalomerősítő intézkedések kérdéseiről. S bennünket különösképpen érinthet, - hogy Budapest lesz a helyszíne annak,a kulturális fórumnak, amelyen várhatóan részt vesz az európai és észak-ameri­kai szellemi élet számos kiválósága. Ha Madrid egyértelműen pozitív visszhangot válthatott ki — a hét másik jelentős eseményéhez, amelyet Genf neve fémjelez, egyelőre csak várakozások fűződhetnek. A svájci városban hosszabb szünet után ismét asztalhoz ül­Lipcsében megrendezték a hagyományos őszi nemzetközi vásárt. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára (középen) meglátogatta a magyar pavilont is. tek a Kvicinszkij és Nitze által vezetett szovjet, illetve amerikai delegációk, hogy az európai nukleáris fegyver­zet korlátozásáról tárgyaljanak. Joggal beszélnek döntő szakaszról, hiszen az Egyesült Államok és a NATO kilá­tásba helyezte, hogy a megegyezés elmaradása esetén még az idén megkezdik az amerikai középhatósugarú rakéták nyugat-európai telepítését. A sajtó jelentések a decemberi dátumot emlegetik az első 13 Pershing—2 rakéta NSZK-ba történő szállításával kapcsolatosan. Szovjet részről egy lényeges új javaslattal jöttek Genf- be: Moszkva, miután a legalacsonyabb szinten egyenlőség alakul ki a szovjet, illetve a NATO „eurofegyverek”'kö­zött, kész megsemmisíteni a leszerelésre kijelölt rakétákat. Ez a bejelentés azért nagy horderejű, mert a nyugati pro­paganda azt hangoztatta, hogy az európai kontinensről ki­vonásra kerülő szovjet rakétákat az Uralon tűi helyezik el, azokat tehát könnyen vissza lehet küldeni, illetve Ázsiában „Japán és Kína ellen irányulhatnak...” A szov­jet lépést a józan nyugati körökben kedvezően fogadták, de a másik oldalon nem látszik hasonló erőfeszítés. Igaz, az amerikai küldöttség a rugalmasság szükségességéről be­szél, de változatlanul kitart az egyoldalú amerikai fölényt célzó „nulla-megoldás” mellett. A szövetségesek is kezdik felismerni, hogy Washington egyrészt azt hangoztatja, a telepítés elkerülése a tárgyalások eredményességétől függ, másrészt viszont nem érdekelt ebben az eredményesség­ben. Márpedig a legnagyobb tárgyalási akadály, ha va­laki nem kíván tisztességesen tárgyalni... A kelet—nyugati viszony bonyolultságára jellemző, hogy a napokban súlyos terhelés is érte, a dél-koreai re­pülőgép ügye kapcsán. A tények ismertek: a dél-koreai Boeing, amely alakját illetően kísértetiesen hasonlít az ugyancsak Boeing gyártmányú, de valamivel rövidebb RC 135-ös katonai felderítőgépre, sorozatosan megsértette a Szovjetunió légterét, olyan térségben, ahol többek között stratégiai rakétabázisok vannak. Minden jel arra muta­tott, hogy szándékos behatolás történt, felderítés céljából, s miután minden figyelmeztetés eredménytelen maradt, a szovjet határvédelem kénytelen volt megtenni a szükséges Változatlanul feszült a helyzet Libanonban. Amerikai ten­gerészgyalogosok tüzelőállásban. ellenintézkedéseket. Sajnálatos, hogy az incidensnek nagy­számú áldozata volt, de a felelősség azokat terheli, akik könnyelműen játszottak az emberéletekkel. Ügy tűnik, hogy a legmagasabb sebességfokozatra kap­csolt amerikai hisztériakampány mintha azonnal ellensú­lyozni kívánta volna a madridi jó hírt: a dél-koreai gép ügyén vagy inkább ürügyén felfokozták a feszültséget, s például egy olyan fontos lehetőség, mint a madridi Gro­miko—Shultz találkozó, a szükséges párbeszéd helyett, ter­méketlen viták színtere lett. A történteket arra is ki akar­ják használni Washingtonban, hogy előmozdítsák az új fegyverkezési programok keresztülvitelét, s megkönnyít­sék az óhajtott rakétatelepítést. Egyetlen hét eseményeiről adtunk csupán tömör össze­foglalót, de azok jól érzékeltethették a nemzetközi élet­ben megnyilvánuló ellentétes irányzatokat... 2. Miért fokozódik a feszültség Libanonban? Az izraeli csapatok befejezték a sokat vitatott átcso­portosítást; Libanonban ismét fellángolt a polgárháború: a harcokba egyre inkább beavatkozik a Bejrútban állo­másozó „békefenntartó erők” amerikai kontingense — ezek voltak a vezérszavak a hét libanoni válságjelentéseiben. A részleges izraeli visszavonulás, forma szerint, talán elé­gedettséget is kelthetne, hiszen 600 négyzetkilométernyi te­rületet elhagytak a megszálló csapatok. Csakhogy 2800 négyzetkilométeren, Libanon területének mintegy 30 szá­zalékán maradtak, sőt hosszú tartózkodásra rendezkedtek be. A* tartósnak ígérkező dél-libanoni izraeli jelenlét el­kerülhetetlenné teszi a szíriai csapatok észak- és kelet­libanoni állomásozását, így maga a bejrúti kormány or­szága egyharmadán gyakorolhatja csak szuverenitását. Ott viszont polgárháborús feszültség uralkodik, mert egy olyan hatalomról van szó, amely csupán a lakosság egy részét képviseli. Ezért lángoltak fel a harcok a magukat fenye­getve érző drúzok, valamint a falangista milíciák között, s a libanoni hadsereg nem túlságosan pártatlan: általában a jobboldali-keresztény fegyvereseket segíti. (Az izraeli hadsereg egyébként éppen egy olyan területről vonult vissza, ahol várható volt a véres ellenségeskedések kiúju- lása.) A harcokban mindinkább belesodródik, sőt beavatkozik a többnemzetiségű, úgynevezett békefenntartó erő, elsősor­ban az amerikai kontingens. Ma már amerikai repülőgé­pek végeznek mélyrepüléseket a libanoni területek felett, a Hatodik flotta hadihajói libanoni vizeken vetettek hor­gonyt, s az amerikai ágyúk részt vesznek a tűzpárbajok- ban. Korábban olyan hangok hallatszottak Washington­ban, hogy a harcok kiszélesedése esetén visszavonják az amerikai katonákat, ma inkább azt tervezik, hogy további kétezer emberrel és jelentős fegyverszállításokkal meg­erősítik azokat. Száztíz napja annak, hogy az amerikaiak közvetítésével létre jött a libanoni különalku. Mindent hozott, csak békét nem, s az amtrikai katonai jelenlét kiterjesztésével új bonyadalmakkal fenyeget. 3. Mi áll a súlyos, Nicaragua-ellenes provokációk hát­terében? Vannak egybeesések, amelyekről nehéz feltételezni, hogy puszta véletlenek lennének. Caspar Weinberger közép­amerikai szemleutat tart, s ezzel egy időben lemondták egy amerikai külügyminiszter-helyettes nicaraguai látogatá­sát, viszont súlyos provokációk érték a haladó politikát folytató országot. Eddig is rendszeresek voltak az ellenforradalmárok, a „contrák” betörései, igaz ezek elakadtak a határtérségben, a résztvevők véres fejjel voltak kénytelenek visszamene­külni kiinduló bázisaikra, hondurasi területre. A héten azonban több légitámadással kísérleteztek Managua, Rio San Juan és Corinto ellen. Az öt behatoló gépből hármat megsemmisítettek, de a Nicaragua-ellenes „légiháború” felveti a kérdést, vajon honnan és hogyan jutottak az el­lenforradalmárok harci repülőgépekhez. Nicaraguában hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok közvetlenül, il­letve egyes szövetségesein keresztül juttatott repülőgépe­ket a volt somozista egységeknek. Jellemző közjáték lehetett, hogy a contrák egyik Mana­gua felé szálló gépe azt a lakónegyedet bombázta, ahol D’Escoto külügyminiszter is lakik. A külügyminiszter — aki ellen már elkövettek merényletet — azonban „házon kívül” volt. Éppen Panamavárosban tárgyalt a négyes Contadora-csoport képviselőivel (Panama, Mexikó, Ko­lumbia, Venezuela) a közép-amerikai válság békés meg­oldási lehetőségeiről. RÉTI ERVIN Hazaérkezett Madridból Várkonyi' Péter Pénteken, -a késő éjszakai órákban hazaérkezett Buda­pestre Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. aki Madridban az európai biztonsági és együttműködési találkozón vett részt. (MTI) A bányászszakszervezet központi vezetőségének jubileumi ülése A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete megalakulá­sának 70. évfordulója alkal­mából a központi vezetőség szombaton kibővített ünnepi ülést tartott a szakszervezet székházában. Az ülésen Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tolmácsolta a párt üdvözletét. Részt vett a tanácskozáson Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár a kormány és a minisztérium, Jakab Sándor a SZOT főtitkárhelyettese pe- gid a Szakszervezetek Orszá­gos Tanápsa nevében köszön­tötte a résztvevőket. Kovács László, a szakszer­vezet főtitkára beszédében méltatta a nyolcvanezer bá­nyász áldozatkész munkáját. Utalt arra, hogy a bányász­szakszervezet hét évtizedes fennállása alatt sokat tett azért,, hogy tagjai, a bánya- ipar dolgozói mind jobb kö- -•rülmények között végezzék munkájukat, szebb és jobb életük legyen. Az ünnepi megemlékezés után a vendégek megkoszo­rúzták a bányász-munkás­mozgalom és a munka hő­seinek emléktábláját. Az évforduló alkalmából Kovács László kitüntetéseket adott át a' bányászmozgalom­ban kiemelkedő munkát végzett dolgozóinak. Chilében ismét bevezetik a rendkívüli állapotot Újabb tüntetések voltak pénteken Santiago de Chilé­ben a katonai diktatúra el­len. A chilei főváros mun­káskerületeiben fiatalok ba­rikádokat építettek, és kőzá­porral védekeztek a rájuk tá­madó karhatalmi alakulatok ellen. A belvárosban a rend­őrség figyelmeztető lövések­kel oszlatta fel a Pinochet tábornok lemondását és a demokratikus intézmények helyreállítását követelő tün­tető tömegeket. A csütörtökön kezdődött ötödik országos tiltakozási napokat a polgári pártokat tömörítő demokratikus szö­vetség és a szakszervezetek rendezték. A mostani meg­mozdulásokban részt vesz a baloldali pártokat, köztük a kommunista pártot is magá­ban foglaló, demokratikus népi mozgalom. A katonai diktatúra ellen tüntetőkhöz immár tömegesen csatlakoz­nak a kispolgárság és a kö­zéprétegek képviselői is. Az ország nagyvárosaiban továbbra is zárva vannak az iskolák, az üzletek, a dolgo­zók bojkottálják a tömegköz­lekedési eszközöket és a köz­hivatalokat. A karhatalmi alakulatok ezúttal is brutáli­san léptek fel és — a cenzú­rázott hírügynökségi jelenté­sek tanúsága szerint is — öt embert megöltek, negyvenet megsebesítettek. Ezernél több tüntetőt letartóztattak; az őrizetbe vettek között van Rodolfo Seguel, a rézbányá­szok szakszervezetének veze­tője. A tiltakozási napokat szer­vező demokratikus szövetség pénteken úgy döntött, hogy felfüggeszti a párbeszédet a diktatúra képviselőivel. Ezt Gábriel Valdes, a keresztény- demokrata párt - elnöke, a szövetség vezetője közölte újságírók előtt. A Pinochet tábornok ve­zette diktatúra bejelentette, hogy az országban ismét be­vezetik a két hete feloldott rendkívüli állapotot. A ren­delkezést azzal indokolták, hogy „veszély fenyegeti a belső békét”. PANORÁMA ATHÉN Andreasz Papandreu, a Görög Köztársaság minisz­terelnöke fogadta Aczél Györgyöt, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát. A találkozón véleményt cserél­tek időszerű nemzetközi kérdésekről, és áttekintet­ték a két ország kapcsolata­it. Kölcsönösen nagyra érté­kelték a görög—magyar kapcsolatok területén elért eredményeket. Jelen volt Dobos István, a Magyar Népköztársaság athéni nagykövete is. PHENJAN Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, aki párt- és állami küldöttség élén tartózkodik Phenjanban, szombaton ta­lálkozott Csöng Dzun Givel, a Koreai Munkapárt KB Politikai Bizottságának pót­tagjával, a közigazgatási ta­nács helyettes elnökével. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, a so­ron levő feladatokról, és vé­leményt cseréltek a kétolda­lú kapcsolatok kérdéseiről. Ugyancsak a nap folyamán találkozott Cső Te Bőkkal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság oktatási bizott­ságának elnökével. WASHINGTON Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió ENSZ-nagyköve- te pénteken a Biztonsági Ta­nácsban., „teljesen kiegyensú­lyozatlan és elfogadhatatlan okmányként” elutasította az Egyesült Államok által kez­deményezett határozati ja­vaslatot. A javaslat — bár név szerint nem említi — a Szovjetuniót tenné felelőssé a dél-koreai repülőgép ka­tasztrófájáért. A szovjet ENSZ-nagykövet az ülés után újságírókkal közölte, hogy a Szovjetunió ellene szavaz majd a javaslatnak, amely ily módon nem emel­kedhet határozat erejére. A Szovjetuniónak mint a ta­nács állandó tagjának vétó­joga van. Az ülést hétfőig elnapolták. VESZPRÉM II. János Pál pápa dr. Szendi József címzetes püs­pököt, veszprémi megyéspüs­pökké nevezte ki. A kine­vezéshez az Elnöki Tanács az 1957. évi 22. sz. tvr. alap­ján az előzetes hozzájárulást megadta.

Next

/
Thumbnails
Contents