Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 214. szám ÁRA: 1,80 Ft 1983. szeptember 10., szombat Mai számunkból ÉPÍTŐ KATONÁK, VIGYÁZZMENETBEN (4. old.) MÚLTÚNKBÓL (6. old.) KERESKEDELMI KÖVETEINK (8. old.) A KÓRUSMOZGALOM MAGYARORSZÁGON (11. old.) i APA KETTŐS SZEREPBEN (7. old.) Befejezte munkáját a madridi találkozó A madridi találkozón részt vevő 35 állam külügyminiszteri szintű küldöttségei pénteken megtartották utolsó ülésüket és ezzel a madridi találkozó — három évvel megkezdése után — befejezte munkáját. A madridi találkozó 181. ülésén jelen volt a spanyol királyi pár. Délelőtt 10 órakor, a spanyol himnusz elhangzása után, János Károly király intézett beszédet a találkozó résztvevőihez. Madrid a remények városa lett — mondotta, és a találkozó záróokmányával kapcsolatban annak a reményének adott hangot, hogy az országok vezetői nem szavakban, hanem tettekben fogják bizonyítani készségüket a párbeszédre. „A bizalom alapján kell dolgoznunk bátrabb célokért” — mutatott rá. A záróülésen elnöklő Fer- nando Mórán spanyol külügyminiszter ezután George Shultz amerikai külügyminiszternek adta meg a szót. Shultz éles szovjetellenes megfogalmazásokat használA madridi találkozó befejeztével nyilvánosságra hozták a csaknem három esztendeje megkezdett tanácskozás záródokumentumát, amelyet az alábbiakban kivonatosan ismertetünk. A dokumentum hivatalos és teljes szövegét minden részt vevő államban, így Magyarországon is közzé teszik. A madridi dokumentum címe a következő: „Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselőinek — a záróokmány rendelkezései alapján megtartott — 1980. évi madridi találkozójáról szóló dokumentum”. Ez az elnevezés a kiindulópontra, az 1975. augusztus 1- én Helsinkiben aláírt záróokmányra utal. Annak aláírói — így az ott megkezdett folyamat és ezen belül a madridi találkozó résztvevői — a következők voltak: az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Magyarország, Málta, Monaco, Nagy-Britannia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Törökország és a Vatikán. A madridi záródokumentum bevezetőben elmondja, hogy a részt vevő államok képviselői mellett a tanácskozáson felszólalt az ENSZ európai gazdasági bizottsága és az UNESCO képviselője, s megfigyelőként kifejtették álláspontjukat a Földközitenger térségének olyan államai is, amelyek hivatalosan nem résztvevői a találkozónak: Algéria, Egyiptom, Izrael, Marokkó és Tunézia. A részt vevő államok ismét megerősítették elkötelezettségüket a Helsinkiben megkezdett európai biztonsági és együttműködési folyamat' mellett. Hangsúlyozzák, hogy va végigment az emberi jogok, a lengyelországi helyzet és a dél-koreai repülőgépügy szokványos témáin. Szemére vetette a Szovjetuniónak az SS—20-as rakéták telepítését. George Shultz „geopolitikai agresszióval” vádolta a Szovjetuniót Afrikában, a Közép- Keleten és Délnyugat-Ázsiá- ban, s egyebek között ezzel indokolta a gazdasági együttműködés visszafejlesztését. Végezetül méltatta a madridi záróokmány jelentőségét, s tárgyalókészségét bizonygatta a Szovjetunió vonatkozásában. Az ülés utolsó felszólalója, San Marino külügyminisztere volt. Az elnöklő spanyol külügyminiszter ezután lezárta a madridi találkozó 10. napirendi pontját — a külügyminiszterek zárónyilatkozatait —, amelynek keretében mind a 35 részt vevő állam diplomáciájának vezetője beszédet mondott, majd a 11. napirendi pontként — ünnepélyes méltató szavakkal — bezárta a madridi találkozót. fontos a záróokmány minden rendelkezésének és minden elvének megvalósítása és tiszteletben tartása. Állást foglalnak amellett, hogy a záróokmány minden részének megvalósításában kiegyensúlyozottan kell előrehaladni. A dokumentum emlékeztet a következőkre: „A záróokmányban megjelölt mandátumnak és a madridi találkozó napirendjének megfelelően a részt vevő államok képviselői mélyreható véleménycserét folytattak mind a záróokmányban foglalt rendelkezések végrehajtásáról és a konferencia által meghatározott feladatokról, mind pedig az ott tárgyalt kérdésekkel összefüggésben kölcsönös kapcsolataik elmélyítéséről, az európai biztonság megszilárdításáról, az együttműködés fejlesztéséről és az enyhülési folyamat jövőbeni fejlesztéséről. Megerősítést nyert, hogy a beható eszmecsere önmagában véve is értékes hozzájárulás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kitűzött célok eléréséhez. Ebben az összefüggésben egyetértenek azzal, hogy e célok csak a záróokmány összes rendelkezésének egyoldalú, kétoldalú és többoldalú keretekben történő folyamatos végrehajtásával és minden elvének tiszteletben tartásával érhetők el”. A dokumentum a továbbiakban kifejti: a tárgyalások során eltérő és esetenként ellentétes nézetek hangzottak el arról, hogy a részt vevő államok eddig milyen mértékben valósították meg a záróokmányt. Sajnálattal állapítja meg, hogy az előző hasonló jellegű tanácskozás, az 1977-es belgrádi találkozó óta a nemzetközi helyzet romlott. A résztvevők aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy államaik között továbbra is hiányzik a bizalom. Aggodalmukat fejezik ki a terrorizmus terjedésével kapcsolatban is. A résztvevők mélyrehatóan megvitatták a záróokmánynak a bizalomerősítő intézkedésekről, a gazdasági, műszaki-tudományos és környezetvédelmi együttműködés- ' ről, valamint a humanitárius és egyéb területeken folytatott együttműködésről szóló rendelkezései végrehajtását. Megállapították, hogy a záróokmányból adódó számos lehetőséget nem használtak ki megfelelő mértékben. Ugyancsak megvitatták a Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdéseket is. A közel 40 oldalas záródokumentum ezután több fejezetben és alfejezetben összefoglalja a madridi megállapodásokat, két mellékletében pedig elnöki nyilatkozat formájában intézkedik az 1984 októberére Velencébe összehívott földközi-tengeri térségi gazdasági-tudományos és kulturális együttműködési szeminárium megrendezéséről, illetve a személyek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének megvitatására hivatott 1986. áprilisi berni szakértői találkozó összehívásáról. A madridi dokumentum, a helsinki záróokmány felosztását követve, az alábbi fő fejezetekből áll: — Az európai biztonságot érintő kérdések; — Együttműködés a gazdaság, a tudomány és technika, valamint a környezetvédelem területén; — A Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések; — Együttműködés humanitárius és egyéb területeken; — A konferencia utáni intézkedések. Az európai biztonságot érintő kérdések című fejezetben a résztvevők kifejezik eltökéltségüket arra, hogy új erőfeszítéseket tesznek az enyhülés hatékony és folyamatos, egyre életerősebb, átfogóbb és hatásában egyetemes folyamattá tétele érdekében a záróokmányban foglalt kötelezettségekkel összhangban; a rendezetlen problémákra, békés eszközök segítségével keresik a megoldásokat; szigorúan tiszteletben tartják a részt vevő államok kölcsönös kapcsolatait vezérlő mind a tíz helsinki elvet; fejlesztik az együttműködésen, barátságon és bizalmon alapuló kölcsönös kapcsolataikat, tartózkodva minden olyan tevékenységtől, amely ellentétes a záróokmánnyal, s így kárt okozhatna e kapcsolataiknak; bátorítják a záróokmány végrehajtása érdekében tett tényleges erőfeszítéseket; valódi erőfeszítéseket tesznek a fokozódó fegyverkezés megfékezése, valamint a bizalom és biztonság erősítése, a leszerelés elősegítése végett. E fejezet Elvek című alfe- jezetében a résztvevők ajánlatosnak tartanák, ha a záróokmányban lefektetett tíz alapelv kifejeződne államaik törvényhozásában, az egyes országok saját gyakorlatának és eljárásainak megfelelő formában. Ugyancsak fontosnak tartanák, hogy ezeket az elveket tükrözzék a résztvevők által kötött szerződések és megállapodások. Fontos megállapítás továbbá: „A részt vevő államok megerősítik annak szükségességét, (Folytatás a 2. oldalon.) A záróokmány U San Yu elutazott Magyarországról Pénteken reggel elutazott Budapestről U San Yu, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság elnöke, aki Loson- czi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A két államfő a kora reggeli órákban zárómegbeszélést folytatott a kormány Béla király úti vendégházában. Ezt követően a magas rangú vendéget és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták a magyar és burmai zászlókkal díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. A Losonczi Pál társaságában érkező U San Yu, és az elnök kíséretében levő személyiségek búcsúztatására megjelent Trautmann Rezső, az Elnöki 'Tanács helyettes elnöke, Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, Nagy János külügyi államtitkár, valamint az állami, a társadalmi élet számos más vezető képviselője. Ott volt Veres János, hazánk Rangoonban és Hla Swe, Burma Budapesten akkreditált nagykövete is. Kürtszó harsant, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett U San Yunak, majd felcsendült a két ország himnusza. Ezután a burmai államfő Losonczi Pál társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt. U San Yu és kíséretének tagjai elköszöntek a magyar közéleti személyiségektől és a búcsúztatásukra megjelent külföldi diplomatáktól. Az ünnepélyes esemény a katonai díszzászlóalj díszmenetével zárult, amelyet U San Yu és Losonczi Pál együtt tekintett meg. A vendégek ezután díszmotorosok kíséretében a Ferihegyi légikikötőbe hajtattak, amelynek betonján Losonczi Pál és felesége szívélyes búcsút vett U San Yu- tól és feleségétől. Néhány perccel később a burmai elnök különgépe a magasba emelkedett. U San Yu magyarországi látogatásának tapasztalatairól elutazása előtt sajtónyilatkozatot adott. A sajtónyilatkozat kiemeli: a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke és kísérete a két ország szoros és baráti kapcsolatait tükröző meleg fogadtatásban részesült Magyarországon. A látogatás során U San Yu és kísérete megismerekedett Budapest és környéke történelmi nevezetességeivel, a Magyar Népköztársaság ipari és műszaki fejlődésének vívmányaival A Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke kétoldalú, regionális és kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről egyaránt tárgyalásokat folytatott Losonczi Pállal, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökével. A burmai elnök elégedetten állapította meg, hogy Magyarország és Burma között barátiak a kapcsolatok. A Losonczi Pállal folytatott tárgyalások során kifejezte készségét, hogy a kölcsönös előnyök alapján továbbfejlesszék az együttműködést. Gromiko Párizsban Kádár János fogadta Viktor Kulikovot A francia kormány meghívására pénteken munkalátogatásra Párizsba érkezett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első helyettese, külügyminiszter. A repülőtéren a szovjet vendéget Claude Cheysson francia külügyminiszter és több más hivatalos személyiség fogadta. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállami egyesített fegyveres erői főparancsnokát és Anatolij Gribkov hadseregtábornokot, az egyesített fegyveres erők törzsének főnökét. A megbeszélésen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, és Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Téglagyári portrék A teveli téglagyárban készült képriport lapunk 5. oldalán látható.