Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
2 KÉPÚJSÁG 1983. szeptember 10. A záróokmány Sajtótájékoztató Moszkvában a repülőgép-incidensről (Folytatás az 1. oldalról) hogy a tartózkodást az erő alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől mint a nemzetközi élet normáját, szigorúan és hatékonyan be kell tartani.” Hangsúlyozzák, hogy ebben a vonatkozásban a záróokmány megfelelő rendelkezései szerinti kötelezettségükkel összhangban fognak cselekedni. A továbbiakban elítélik a terrorizmust, a nemzetközi kapcsolatokban is, s kijelentik, hogy hatékony intézkedéseket tesznek ellene mind nemzeti szinten, mind nemzetközi együttműködés révén az ENSZ alapokmányával és a helsinki záróokmánynyal összhangban. Megtesznek minden intézkedést, hogy megelőzzék területük felhasználását terrorcselekmények előkészítésére, szervezésére, illetve elkövetésére, megerősítve, hogy tartózkodnak az effajta és egyéb olyan tevékenység támogatásától, amely más részt vevő állam rendszerének megdöntésére irányul. Ugyancsak kötelezettséget vállalnak a területükön diplomáciai, konzuli, vagy más hivatalos tevékenységet kifejtő minden személy biztonságának megóvására. A záródokumentumban a részt vevő államok elismerik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok egyetemes jelentőségét, támogatják azok hatékony gyakorlását, továbbá fejlesztik törvényeiket és rendelkezéseiket a polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális és más emberi jogok és alapvető szabadságjogok területén. A továbbiakban elismerik a szabad vallásgyakorlást saját országaik alkotmányos keretei között. Hangsúlyozzák az állandó fejlődés fontosságát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai tiszteletben tartásának és tényleges gyakorlásának biztosításában éppúgy, mint törvényes érdekeik védelmében, a záróokmányban foglaltaknak megfelelően. Ügyszintén hangoztatják, hogy fontos a férfiak és nők egyenlő jogainak biztosítása. Biztosítják a szak- szervezeti jogokat az illető államok törvényeinek megfelelően. Megerősítik az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezség-okmányok és a vonatkozó egyéb nemzetközi megállapodások jelentőségét, s felhívják azokat a részt vevő államokat, amelyek azt még nem tették volna meg, hogy lehetőleg csatlakozzanak e nemzetközi megállapodásokhoz. Ugyanitt intézkedik a záródokumentum arról, hogy Kanada kezdeményezésére 1985 májusában szakértői tanácskozást hívnak össze Ottawába. Ezen a részt vevő államok szakértői az emberi jogok és alapvető szabadság- jogok összes vetületének államaikban való tiszteletben tartásáról fognak tanácskozni, ahogyan azt a záróokmány tartalmazza. Ugyancsak Ottawában, 1985 áprilisában e célból előkészítő tanácskozást tartanak. A záródokumentum következő intézkedése az, hogy Görögország meghívására 1984 márciusában Athénben szakértői tanácskozás ül ösz- sze, hogy a záróokmány alapján folytassa egy általánosan elfogadható eljárás tanulmányozását a vitás kérdések békés rendezésére. Az elvekről szóló rész utolsó pontjában a résztvevők tudomásul veszik Máltának azt a bejelentését, hogy el nem kötelezett politikát folytató, semleges ország, s felhívnak minden államot, hogy tartsa tiszteletben ezt a máltai nyilatkozatot. „Európai konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről” — ez a címe a következő alfejezetnek, amely rámutat: a helsinki „záróokmány valamennyi aláíró állama részvételével elindított sokoldalú folyamat lényegi és szerves részét képező konferencia célja, hogy több szakaszban új, hatékony és konkrét lépéseket tegyen, azért, hogy további előrehaladás történjék a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában, s ezáltal kifejezést és nyoma- tékot adjanak az államok ama kötelességének, hogy az egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől”. Ily módon a konferencia folyamatot indít el, s ennek első szakaszát annak szenteli, hogy ösz- szefüggő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések sorozatát tárgyalják meg és fogadják el az európai katonai szembenállás csökkentése érdekében, A konferencia első szakaszát 1984. január 17- re hívják össze Stockholmban. Helsinkiben 1983. október 25-től előkészítő értekezletet tartanak. A konferencia hatásköréről, napirendjéről a záródokumentum a következő követelményeket állapítja meg: a jogegyenlőség, a kiegyensúlyozottság és a kölcsönösség, valamint az európai biztonsági és együttműködési találkozón részt vevő összes állam biztonsági érdekeinek egyenlő tiszteletben tartása, továbbá az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket és a leszerelést illető kötelezettségek figyelembevétele, s ezek alapján a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kiterjednek majd egész Európára, a csatlakozó tengeri és légtérre is. Ezek az intézkedések katonailag jelentősek és politikailag kötelezőek lesznek, s együtt járnak a tartalmuknak megfelelő ellenőrzési formákkal. A záródokumentum arról is intézkedik, hogy a következő, madridihoz hasonló találkozó fogja felmérni a konferencia első szakaszán elért haladást, és megvizsgálni, hogy a részt vevő államok milyen módon folytassák erőfeszítéseiket az európai biztonságért és leszerelésért, beleértve a jelenlegi napirend, illetve hatáskör kiegészítését a konferencia következő szakasza számára. A dokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén”. A többi között megállapítja: „A részt vevő államok úgy vélik, hogy a záróokmány minden rendelkezésének végrehajtása és az abban foglalt, kapcsolataikat vezérlő elvek teljes tiszteletben tartása lényeges alapja együttműködésük fejlesztésének a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén. Ugyanakkor megerősítik, hogy az együttműködés e területeken hozzájárul a béke és a biztonság megerősítéséhez Európában és az egész világon. E szellemben megismétlik elhatározásukat, hogy — tekintet nélkül gazdasági és társadalmi rendszerükre — folytatják és intenzívebbé teszik az együttműködésüket.” Hozzáfűzi, hogy a résztvevők további erőfeszítéseket tesznek a kereskedelem fejlesztésének útjában álló mindenfajta akadály csökkentése, majd fokozatos felszámolása érdekében, hogy hozzájáruljanak a gazdasági kapcsolataik harmonikus fejlesztéséhez. A terjedelmes fejezet a továbbiakban igen sok konkrét ajánlást tartalmaz. Ezek egyebek között a következő területeket érintik: az üzleti kapcsolatokat és lehetőségeket, a külföldi cégek és szervezetek képviselőinek munkafeltételeit és azok könnyítését, a gazdasági és kereskedelmi információk publikálását és terjesztését, a gazdasági és kereskedelmi statisztikák összehasonlíthatóságának javítását, a marketing feltételeinek további javítását, a kompenzációs üzletek gyakorlatát, a hosz- szú távú kétoldalú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodásokat, az ipari együttműködés új formáit (ideértve a harmadik országok szervezeteivel és vállalataival kialakulókat), a kis- és középvállalatoknak szélesebb részvételét az ipari és kereskedelmi együttműködésben, az energetikai együttműködést, a kereskedelem technikai akadályainak megelőzését és csökkentését, a viták döntőbíráskodás útján történő rendezését, a tudományos és technikai fejlődést érintő tájékoztatás javítását, a mezőgazdaság területén való tudományos együttműködést (ideértve a szárnyasok és növények szaporítását, a vízforrások optimális kihasználását és tartalékolását), a környezetvédelmi együttműködést, az európai vendég- munkások emberi (a többi között gazdasági, társadalmi és kulturális) jogainak védelmét. a menedzserképzést, a fejlődő országokkal való állandósult és egyenlő gazdasági kapcsolatokat (kinyilvánítva készségüket, hogy hozzájárulnak egy új gazdasági rend kialakításához). A Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések című fejezetben a záródokumentum egyebek között megállapítja: „A részt vevő államok annak tudatában, hogy Európa biztonsága a világ biztonságának szélesebb ösz- szefüggésében vizsgálva szorosan kapcsolódik a Földközi-tenger egész térségének biztonságához, ismét kifejezik szándékukat, hogy hozzájárulnak a békéhez, a biztonsághoz és az igazságossághoz a Földközi-tenger térségében”. , A záródokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: „Együttműködés humanitárius és egyéb területeken”. E fejezet hivatkozik a helsinki záróokmány azonos című fejezetének bevezetőjére, beleértve azokat a megállapításokat is, amelyek a résztvevő államok közötti kölcsönös megértés fejlesztését. valamint az enyhülés elmélyítését érintik. Ezután témakörönként foglalkozik a szóban forgó együttműködés egyes területeivel, hangsúlyozva az államoknak azt az elhatározását, hogy folytatják és kiterjesztik együttműködésüket. Az emberek közötti kapcsolatok című alfejezet egyebek között a következőket tartalmazza: a résztvevő államok kedvezően foglalkoznak a családegyesítésre, illetve a külföldiekkel kötött házasságkötésre vonatkozó kérelmekkel, elősegítik a diplomáciai és egyéb hivatalos képviseletek normális működését és látogatását, megfelelő intézkedéseket tesznek a kölcsönös együttműködés keretében a területükön más állampolgárok részvételével folytatott — a többi között sport- és kulturális — tevékenység feltételeinek, egyebek között biztonsági követelményeinek megteremtésére, törekedni fognak a területükön ideiglenesen tartózkodó külföldi állampolgároknak nyújtott jogi, konzuli és orvosi segítség feltételeinek javítására. Végrehajtják a záróokmány megfelelő rendelkezéseit úgy, hogy a vallásos felekezetek, intézmények és szervezetek képviselői fejleszthessék a kapcsolatokat tevékenységük körében. Bátorítják az ifjúsági cseréket és az ifjúsági szervezetek közötti együttműködést. Előmozdítják az egyéni vagy kollektív ifjúsági turizmus fejlesztését, egyebek között a részt vevő államok közlekedési hatóságai és turistaszervezetei által nyújtott könnyítések ösztönzésével. Az Információ című alfejezet foglalkozik a többi részt vevő államból imnortált kiadványok szélesebb körű terjesztésével. a tömegtájékoztatás és képviselői együttműködésének további kiterjesztésével. a külföldi újságírók és állandó tudósítók munka- feltételeinek javításával. Az Együttműködés és cserék a kultúra területén című alfejezetnek magyar vonatkozása miatt fontos Dontia az, amelv így hangzik: „Magyarország kormányának meghívására a részt vevő államok .kulturális fórumot’ rendeznek Budapesten 1985. október 15-ével kezdődően. Azon a kultúra területén kiemelkedő személyiségek lesznek jelen. A .fórum’ olyan összefüggő problémákat vitat meg, amelyek az alkotó tevékenységet, a kultúra terjesztését és az együttműködést érintik, ideértve a kapcsolatok és cserék előmozdítását és bővítését is a különféle kulturális területeken. Meghívják az UNESCO képviselőjét, hogy ismertesse szervezetének véleményét, a ,fórummal’. A ,fórumot’ szakértői értekezlet készíti elő; ennek időtartama nem haladhatja meg a két hetet, s azt Magyarország kormányának meghívására Budapesten tartják meg 1984. november 21-ével kezdődően”. Az alfejezet egyéb pontjaiban foglalkozik a könyvek, filmek és más kulturális javak nemzetközi cseréjének javításával, a fordítások, az irodalmi és egyéb művek terjedésének ösztönzésével, külön kiemelve azokat, amelyeket a kevésbé széles körDen használatos nyelveken alkottak meg. Ugyancsak foglalkozik a záródokumentum e része a történelmi hagyatékok és emlékek megőrzésével és nyilvántartásával, a részt vevő államok rádió- és televízió-szervezeteinek együttműködésével. Ugyanebben az alfejezet- ben a részt vevő államok vállalják, hogy elősegítik a kormányközi és egyéb megállapodások és intézkedések létrejöttét az oktatásban és a tudományban. Hozzájárulnak a diákok, tanárok és kutatók cseréjének fokozásához az egyes országokban érvényes törvények és rendelkezések szerint. Bátorítják a tudományos képzési programokról, tanfolyamokról és szemináriumokról készült tájékoztatók rendszeresebb cseréjét. Kedvezően fogadják a kevéssé elterjedt európai nyelvek tanítása és tanulmányozása lehetőségeinek szélesítését. Evégből ösztönzik, hatáskörükön belül, a nyári egyetemek és tanfolyamok szervezését és látogatását, ösztöndíjak adományozását fordítóknak és a nyelvi tanszékek megerősítését, beleértve szükség esetén új lehetőségek biztosítását e nyelvek tanulmányozására. Végül a részt vevő államok készségüket fejezik ki az iskolai oktatási anyagok cseréjének bővítésére. A záródokumentum utolsó fejezete a madridi találkozót követő intézkedésekről szól. „A záróokmány vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően és azon elhatározásukkal és elkötelezettségükkel összhangban, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kezdeményezett sokoldalú folyamatot tovább folytassák, a részt vevő államok további rendszeres találkozókat tartanak képviselőik között. A harmadik ilven találkozót Bécsben tartják 1986. november 4-i kezdettel.” Ezt megelőzően Bécsben 1986. szeptember 23-i kezdettel kéthetesnél nem hosszabb előkészítő értekezletet tartanak. A részt vevő államok elhatározzák továbbá, hogy 1985- ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya aláírásának tizedik évfordulójáról megfelelő módon Helsinkiben megemlékeznek. A záródokumentumban felsorolt konferenciák eredményeit az 1986-os bécsi találkozón figyelembe fogják venni. A résztvevők felkérik Spanyolország kormányát, hogy a záródokumentumot küldje meg az ENSZ főtitkárának, az UNESCO főigazgatójának és az ENSZ európai gazdasági bizottsága végrehajtó titkárának. Ugyancsak felkérik a spanyol kormányt, hogy a záródokumentumot továbbítsa a földközi-tengeri térség államai kormányainak is, amelyek nem vettek részt a találkozón. A záródokumentumban a részt vevő államok képviselői végül kifejezik köszönetüket Spanyolország népének és kormányának azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a találkozó résztvevőit részesítette. Megcáfolhatatlanul bebizonyosodott, hogy a dél-koreai légitársaság repülőgépének behatolása a Szovjetunió légterébe szándékos, gondosan megtervezett felderítő művelet volt, amelyet az Egyesült Államok és Japán területéről irányítottak. így a történtekért minden felelősség az akció' szervezőit terheli — jelentette ki pénteken Moszk- vábán Nyikolaj Ogarkov marsall. A Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, a fegyveres erők vezérkari főnöke, Georgij Kornyijenkóval, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettesével együtt nemzetközi sajtóértekezleten ismertette a repülőgép ügyét kivizsgáló szovjet kormány- bizottság jelentését. A bizottság jelentése alapján Ogarkov marsall a nemzetközi sajtó képviselőinek beszámolt arról, hogy a délkoreai repülőgép röviddel az alaszkai Anchorage repülőterének elhagyása után letért kijelölt útvonaláról. Amikor a szovjet légelhárítás Petro- pavlovszk—Kamcsatszkijtól 800 kilométerre északkeletre felfedezte, már 500 kilométerrel nyugatra tartózkodott a nemzetközi légifolyosótól, amelyet az adott körzetben az amerikai földi irányítószolgálat ellenőriz. Sem az Egyesült Államoktól, sem az útvonal déli szakaszát ellenőrző Japántól máig sem érkezett válasz arra, hogy miért nem „fújtak riadót”, amikor az állításuk szerint békés polgári gép letért a kijelölt útról, miért nem értesítették a Szovjetuniót, hogy utasszállító tévedhetett területe fölé. A tévedés, a repülőgép véletlen „elvesztésének” lehetősége eleve kizárt, hiszen az Anchorage—Tokió légi útvonalon speciális ellenőrzőpontok sora működik, amelyek fölött elhaladva minden repülőgépnek pontosan be kell számolnia helyzetéről, a földi szolgálatnak pedig rögzítenie kell az útvonalat. Az Egyesült Államok és Japán hallgatásának tehát csak egy magyarázata lehet: a repülőgép kémfeladatot hajtott végre. Ezt bizonyítja a dél-koreai gép további viselkedése és a közelében tartózkodó RC—135-ös amerikai felderítő gép magatartása is — hangsúlyozta Ogarkov marsall. — Az RC—135-ös és a légvédelem lokátorernyőjén ugyanolyan jellel azonosítható koreai gép Kamcsatka körzetében olyan közel repült egymáshoz, hogy a radarernyőn azonosító jelzéseik egybeolvadtak, majd mintegy tízperces repülés után szétváltak, s az egyik Alaszka felé távozott, a másik pedig Petropavlovszk—KamcsatszPANORÁMA BUDAPEST Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Olli Kivinent, a Hel- singin Sanomat szerkesztőjét és interjút adott a finn lapnak. (MTI) * Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára a KB székházéban találkozott Aczél Györggyel, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával, aki a Görög Kommunista Párt meghívására szabadságát tölti Görögországban. SANTIAGO Chilében csütörtökön újabb országos tiltakozási napot tartottak a Pinochet-rezsim ellen. Ez volt az ötödik ilyen akció. A hatóságok ezúttal is beavatkoztak a megmozdukij irányában folytatta útját. Ebből a légelhárítás számára magától értetődően adódott az a következtetés, hogy Kamcsatka fölött idegen felderítő repülőgép közeledik. A dél-koreai gép egyenesen átrepült a Szovjetunió hadászati nukleáris erőinek egyik fontos támaszpontja fölött, s közben időről időre rövid, rejtjelezett, felderítő adatok továbbításánál használatos jelzéseket adott le. Kamcsatkát elhagyva a tenger fölött folytatta útját, majd Szaha- lin déli részéhez érve élesen irányt változtatott és fontos hadászati objektumok fölött repült át. A szovjet légelhárítás a gép felfedezésének időpontjától kezdve órákon át mindent megtett azért, hogy a gépet leszállásra késztesse. Kamcsatka fölött négy, Sza- halin fölött pedig hat SZU— 15, illetve MÍG—23 típusú vadászgép szegődött a nyomába. A légi helyzetjelző fények nélkül repülő géppel megpróbáltak rádiókapcsolatot teremteni egy vészhelyzetre fenntartott, nemzetközileg elfogadott hullámsávon, majd mikor az nem válaszolt, minden polgári és katonai pilóta számára jól ismert manőverekkel szólították fel leszállásra. Mivel ezekre sem érkezett válasz, utolsó próbálkozásként Sza- halin déli része fölött az egyik szovjet repülőgép négy figyelmeztető sorozatot adott le nyomjelző lövedékkel az idegen gép haladási irányában. a körzet légvédelmének parancsnoksága csak ezt követően, a leszállítási manőverek sikertelenségét látva helyi idő szerint szeptember 1-én reggel 6 óra 24 perckor adta ki a parancsot az egyik SZU—15-ös elfogó vadásznak, hogy rakétával akadályozza meg a felderítő gép továbbhaladását. A szovjet pilóta teljesítette a parancsot. A találatot kapott repülőgép még egy ideig tovább haladt, majd nyoma veszett. Ogarkov marsall kérdésekre válaszolva beszámolt arról is, hogy szovjet kutatóhajók nemzetközi vizeken találtak roncsdarabokat, amelyekről feltételezhető, hogy a dél-koreai gép maradványai. Ebben a körzetben a Szovjetupión kívül az Egyesült Államok és Japán hajói is kutatást végeznek, de eddig nem bukkantak sem holttestekre, sem túlélőkre. Georgij Kornyijenko külügyminiszter-helyettes a provokáció tisztán katonai céljai mögött meghúzódó politikai számításról szólt. lásba, két tüntetőt megöltek, negyvenet megsebesítettek. MANAGUA Hondurasi repülőgépek és hadihajók csütörtökön megtámadtak két nicaraguai járőrhajót Nicaragua part menti vizeinek térségében — jelentette be Managuában a külügyminisztérium. Az akcióra alig négy órával azután került sor, hogy ellenforradalmárok bombatámadást intéztek a managuai repülőtér és egy lakónegyed ellen. BEJRUT Amerikai és francia vadászgépek jelentek meg a Libanonban folyó harcok színterén péntek' délelőtt. A katonai repülők mélyrepülésben haladtak el a Suf-hegység fölött azzal a céllal, hogy felmérjék a drúz fegyveresek ottani állásait. A TASZSZ hírügynökség a CBS amerikai tv-társaságra hivatkozva arról adott hírt, hogy tengeren és légi úton megkezdődött az amerikai katonai felszerelések és hadianyagok tömeges szállítása Libanonba.
