Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-28 / 229. szám
1983. szeptember 28. rtÉPÜJSÁG 3 Hústermelés, fogyasztás, export II. Felvásárlás és választék Lakótelep a torkolatnál A telep névadója Kedvezőnek tekinthető, hogy az idei első és második negyedévben az áilatforgalmi és húsipari vállalatok a sokak által túlzottan feszítettnek .minősített felvásárlási előirányzatokat túlteljesítették. A termelés jövedelmezőségének tudatos alakításával, az érdekeltség megteremtésével, a zavartalan tenyészanyag- és takarmányellátással sikerült elérni, hogy a tavalyihoz képest félmillióval több sertésre kötöttek szerződést az állatforgalmi és húsipari vállalatok. Minden remény megvan tehát arra, hogy 1982-höz viszonyítva az idén 650 ezerrel több, összesen 7.6 millió sertést vásároljon fel az állami húsipar. A HÚSIPAR TÖREKVÉSEI Jövőre az éves sertésfelvásárlás elérheti a 7,8 milliót. Ahhoz, hogy ez a mennyiség egyenletes ütemben érkezzen a vágóhidakra, a húsipar az idén minden eddiginél korábban, már májusban meghirdette termeltetési feltételeit. Eredménnyel járt már az év első felében az a törekvése, hogy a tavalyihoz képest növekedjék a kistermelőknek értékesített vemheslkocák száma. A húsipar arra számít, hogy a tavalyihoz hasonló mennyiségű, összesen mintegy 60 ezer vemheskocát értékesíthet a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. Megfigyelhető, hogy a húsipari vállalatok önállóságának növekedésével egyre inkább törekednek a mező- gazdasági termelőkkel a kapcsolat javítására, a szorosabb együttműködésre. Ezek a vállalatok anyagi lehetőségeiktől függően, egyre nagyobb részt vállalnak a vágómarha-termelés fejlesztéséből is. A húsipar anyagi eszközökkel támogatja a húshozamű szarvasmarha-ágazat fejlesztését. Ez érthető, hiszen neki is érdeke, hogy a mezőgazda- sági üzemek kihasználják vágómarha-termelési lehetőségeiket, amelynek révén aztán az ország tetemes mennyiségű devizabevételhez juthat a vágómarha-exportból. Döbröközön hétfőn a tanácsházán tartották meg az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvénytervezet vitáját. A részt vevő 45 személlyel — melyek között ott voltak a kaposszekcsői és kurdi tanács tisztségviselői is — Ku- rucz József, a Hazafias Népfront Dombóvár városi bizottságának titkára ismertette a törvényjavaslat tervezetét. A minden részletre kiterjedő ismertetést nyolc hozzászólás követte. A hozzászólók mindegyike örömmel fogadta az új törvény- javaslatot demokratizmusa miatt. Javasolták, hogy a választás és szavazás közti különbség „megmagyarázásáSzüretelik a pezsgőszőlőt Etyeken. A HUNGAROVIN- célgazdaságban az elkövetkező hetekben csaknem hatszáz hektárról takarítják be a híres, külföldön is igen keresett Törley pezsgő alapanyagául szolgáló fajtákat, a rizlingszilvánit, a budai zöldet, a mézes fehéret, az olasz- rizlinget és a Chardonnayt. Egyelőre hagyományos módon, kézzel szedik a fürtöket, később azonban a szőlőkombájnokat is munkába állítják. Etyeken csak mustot készítenek, a további feldolgozásra, az érlelésre már a budafoki pincékben kerül sor. ÉLÉNK ÉRDEKLŐDÉS A NAGYÜZEMEKNÉL Ezért is helyeselhető, hogy a húsipar az idén például 300 millió forintos bankhitel felvételével az év végéig mintegy 10 ezerrel kívánja növelni a mezőgazdasági nagyüzemekben a húshasznú tehén- állományt. Az akció iránt a nagyüzemék élénken érdeklődnek. Ezért is igyekszik a feldolgozó ipar a következő években is hasonló feltételek mellett segítséget nyújtani a nagyüzemeknek a húshasznú tehénállomány növeléséhez. A végső cpl az, hogy két-három éven belül, mintegy 30—40 ezerrel növekedjék a húsipar anyagi segítségével a nagyüzemek húshasznú tehénállománya. Kedvezőnek tekinthető az is, hogy a feldolgozó ipar a juhhústermelés fejlesztését is segíti. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok közös érdekeltség .megteremtésével, a felvásárlási árak idejekoráni meghirdetésével akarják elérni, hogy akkor jelenhessünk meg birkahússal a külföldi piacokon, amikor annak éppen a legjobb ára van. A vágóállat-termelés fejlesztésének tennivalóit a fő ágazatokban hosszan lehetne sorolni, amelyek megoldásáért érdemes fáradozni. Csak ez teremtheti meg az alapját annak, hogy mind hazai piacra, mind külföldre több és jobb minőségű húst és húskészítményt értékesíthessünk. MIRE PANASZKODIK A FOGYASZTÓ? El kell ismernünk, hogy a nyugati országokban csodálatosak a húspultok. Csak akkor döbben meg a hazánkfia, ha jobban szemügyre veszi, hogy az előrecsomagolt hús dekára milyen kevés. Ott ugyanis már nagyobb vásárlásnak számít, ha valaki fél kiló karajt, combot, vagy hátszint tesz a kosarába. Drágul az élet. Nemcsak nálunk, hanem az egész világon megnőttek az élelmiszer- termelés költségei és ínségeban” vegyen részt a rádió és a televízió is. A megyei tanácstagok túlnyomó részét a helyi tanácstagok közül válasszák és az eddigieknél kisebb szerepet játsszon a statisztika, mert így a megválasztásra kerülők jobban tudják képviselni majd saját településeik érdekeit. Szó esett arról is, hogyha a tanácstagi jelölő gyűléseken a két jelölt közül az egyik nem fogadja el a jelölést, akkor lehessen egy harmadik személyre is javaslatot tenni. A hozzászólók javasolták, hogy a vándorurna megszűnése miatt az idős embereket gépkocsival szállítsák be a szavazás helyszínére. Etyek környékén évszázados hagyományai vannak a pezsgőszőlők termesztésének, a táj természeti adottságai ugyanis kiválóan alkalmasak a nemes ital készítéséhez szükséges jellegtelen, de savakban gazdag borok előállítására. Jelenleg a Budafoki Pezsgőgyár alapanyagszükségletének a felét termeli meg az etyeki célgazdaság, de úgy tervezik, hogy néhány éven belül duplájára növelik a termőterületet, s teljes egészében e tájon termesztik a gyöngyöző ital készítéséhez szükséges szőlőt. sebb időkben a fogyasztók jobban megnézik, hogy menynyit adnak ki élelmiszerre. Tény és való, hogy mi még korántsem tartunk ott, hogy élelmiszer-kereskedelmünk az iparilag fejlett országokhoz hasonló technikai felszereltséggel. hűtőpultokon, előrecsomagolva hozhatná forgalomba a tőkehúst és a húskészítményeket. Ez azonban csöppet sem csökkenti étvágyunkat. Ezt jelzi az is, hogy tavaly már több .mint 76 kiló jutott húsból és húskészítményekből átlagosan egy-egy magyar állampolgár asztalára. Ha pedig elismerjük annak, az egyébként nemzetközileg elfogadott megállapításnak az igazságát, amely szerint a táplálkozás színvonalát a húsfogyasztás színvonala jelzi leg- megbízhatóbban. akkor mi a világ jól táplálkozó népei közé tartozunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs már mit tennünk a hazai ellátás javításáért. Sokszor jogosan panaszkodik a fogyasztó,diogy kicsi a választék, rendszertelen a kiszállítás, különösen nagy nyári hőségben csak egy-két húskészítményt lehet kapni a boltokban. Ez sok esetben nemcsak a húsipari vállalatok hibája, a kereskedelem is elég kényelmes, nem szereti a kockázatvállalást, érthető tehát az a jogos fogyasztói igény, hogy mind a termelő, mind a forgalmazó szervezze meg jobban munkáját, mindannyiunk érdekében. Különösen fontosnak ítélhető, Rogy figyelembe vegyék azt az igényt, amely szerint javítani szükséges az előrecsomagolt hús és húskészítmények arányát, mert ez nemcsak azzal a haszonnal jár a fogyasztó számára, ho^y pontosan mért árut kap a pénzéért, hanem azzal is, hogy így még a kisebb lélekszámú településekre is eljuthat a hús- és húskészítmény ott, ahol megteremtik a kereskedelemben a forgalom technikai feltételeit. Cs. F. Befejeződött a bitumenemulziót gyártó üzemek országos hálózatának kiépítése, ebből az alkalomból tartottak tanácskozást kedden, a munkában részt vevő magyar és francia szakemberek a Kemikál és az Aszfaltútépítő Vállalat budapesti közös telepén. Hazánkban évente 100 ezer tonnányi hígított bitument használnak fel utak építéséhez, fenntartásához, javításához. Ez az útépítő anyag rendkívül energiaigényes: hígításához nagy mennyiségű gázolaj szükséges, 110 Celsius fokra történő felmelegítése szintén sok energiát követel. Elsősorban energiatakarékossági megfontolások miatt 1977-ben az Útépítő Tröszt — az Intercooperation Rt. közreműködésével — megvásárolta a legfejlettebb útépítési technológiával rendelkező francia Sereg cégtől a bitumenemulziós eljárás know-how-ját. Még 1978-ban felépült az első magyarországi „hidegaszfalt-üzem”, s nemrégiben kezdett termelni a nyolcadik, mellyel teljesnek tekinthető a hazai emulziós üzemek hálózata. Létrehozására — gazdasági előnyeire tekintettel — csaknem 200 millió forintos kedvezményes kölcsönt nyújtott az Állami Fejlesztési Bank. A bitumenemulzió mindenfajta út építéséhez, fenntartásához kiválóan megfelel, alkalmazásával csaknem 25 ezer tonnányi energiahordozót lehet évente megtakarítani, ugyanis hígítóanyaga a víz, s felmelegítést sem igényel. Azt bajos lenne megmondani, hogy a megyében hány lakótelep van. Azt viszont nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni, hogy ennél különb, egészségesebb fekvésű aligha akad. Köröskörül erdő, a víz közel, minden lakáshoz nagy kert tartozik és magukat a lakásokat is olyan szerencsésen méretezték, hogy bárki városlakó elpanelesedő szíve megdobbanhat a láttuk- ra. Két szoba, konyha ugyan, de a konyha magában akkora. mint egy kisebb garzonlakás. Telefon mindenütt. Bármilyen messze van is a város, a lakótelep onnan közvetlen kapcsolással hívható. Ha jól sikerült összeszámlálni, a nyolc lakásban férjek, feleségek és gyerekek összesen tizenkilencen vannak. Minden egyes család személygépkocsi-tulajdonos. Ezenkívül pedig jószágtartó, ami ugyancsak helyi lakótelepi specialitás. A hét elején az emberek mellett három hízóba fogott szarvasmarha, 16 anyadisznó és 237 süldő élt a telepen. Gazdáik majdnem mind kishalászok is. Abban bízva, hogy ezzel talán sikerült valamelyest felkeltenünk az olvasó érdeklődését, tegyük hozzá, hogy a lakótelep többszörösen is körülkerített, aszfaltozott ma- gánútja van, de járműforgalma oly csekély, hogy a gyerekeket akadálytalanul ki lehet engedni akár az úttest legközepére is, nem fenyegeti őket balesetveszély. A torkolat, amelyről a címben szó van, természetesen nem valamelyik szekszárdi utca torkolatát jelenti, hanem a Sióét. Rövidebben Siótoroknak is mondható. Szalai László üzemvezetőhelyettessel és Cserák Rudolf karbantartóval beszélgetünk, előbb egyikük, majd másikuk konyhájában. Utóbbi a 160 lakásos bérházból jött, úgy is mondhatnánk, hogy menekült ki ide. — Természetimádó vagyok, — mondja tömören. Ami nagyon szép. de óhatatlanul együtt járhat némi kellemetlenséggel is. — Hová járnak a gyerekek iskolába? — Szekszárdra! — És hogyan? — Reggel 6.50-kor kijön értük a Volán-busz, délután pedig hazahozza őket. — És ha leszakad az igazi hóesés? — Keselyűsig a 2 kilométernyi magánutunkat mi vagyunk kötelesek tisztítani. Van egy kis traktorunk hozzá. Lakótelepi traktor, újabb sajátosság. — Az asszonyok is itt dolgoznak a siótoroki műnél? — Nem. Odabenn a városban. Ök is busszal járhatnak be, vagy gépkocsival. Az már csak magától értetődik, hogy bevásárolni vagy Szekszárdon, vagy Bogyisz- lón lehet, mely utóbbi úgynevezett „vonal-úton” köny- nyen megközelíthető. Fél tucat kilométer csupán ... — A posta jár? Beszélgetőtársaink összenéznek. Kiderül, hogy meglehetősen ötletszerűen. Ha valakinek levélküldeménye érkezik, akkor feltétlenül és ilyenkor kihozza az újságom kát is. — Van, amikor a Tolna megyei Népújságot kötegelve olvassuk, több számot is egymás után. Minálunk gyakran hetilap. Vigasztalódjunk azzal, hogy így alapos idejük van egy-egy szám áttanulmányozására? Nem vigasztalódunk. A Siótoroki mű egyébként kényelmes munkahelynek tűnik, de ezt tanácsosabb nem emlegetni, mert a helyiek megsértődnek, méghozzá joggal. — Épp elegen vannak, akik szeretik azt mondani, hogy mi itt nem csinálunk semmit! Akkor kell örülnünk, amikor a munkájukra nincs ok a közfigyelmet felhívni. A Sió-toroki mű 1974-es átadása óta egyszer s mindenkorra kirekesztették a Duna visszacsapó áradásait. Később, a valószínűleg nagyon távoli jövőben hasonló létesítmények sora biztosítja majd, hogy 1500 tonnás uszályok a mainál jóval feljebb juthassanak a Sión. Az itteni tevékenység befolyásolja a vízpart öntözési lehetőségeit is, azt pedig valószínűleg kevesen tudják, hogy a 95x13,5 méteres hajózó zsilip a legnagyobb az országban. — Nagyobb, mint a tisza- löki, vagy a kiskörei! A lakótelep létét a Sió-to- roki mű indokolja. A műszakiak öten. vannak: Szakái Imre üzemvezető, Szalai László, a helyettese, Kupás Béla zsilipkezelő, Bihari József és Cserák Rudolf karbantartók. Óvatosan megkérdezzük: — Nincs ennek a kinti életnek valamelyes emigrációjellege? Tagadják és felhívják a figyelmünket arra az országosan tapasztalható sajátosságra, hogy a nem városlakó általában a városba, aki pedig már „odabenn” van, az mielőbb kifelé vágyódik. Közelebb a természethez. — És a jószágtartáshoz? — A jószágtartást senki ne irigyelje. Épp elég munkát ad, de bolond lenne az, aki itt nem élne a lehetőségekkel. Például a bérhizlalással az Á. G.-nak ... A végén rukkolunk ki azzal, ami már a beszélgetés elején bennünk motoszkált: — Szép a táj, nagyok a lakások, elbűvölő és főleg egészséges a környezet. Mekkora tehertételt jelent az, hogy az ember a szomszédban is ugyanazokat az arcokat látja, amelyeket napközben a munkahelyén? Súrlódások, veszekedések rémképe ötlik fe^ a kívülállóban . .. Megnyugtatnak bennünket arról, hogy a Sió-toroki lakótelep a béke földje. Ha van is összekoccanás, legfeljebb olyasmin, hogy az egyik szomszédasszony kutyája elkapta a másik csirkéjének nyakát. Ilyesmin persze ízeset lehet veszekedni, de az errefelé nem szokás. — Eltöltheti az ember másként is az idejét! Ami természetesen így igaz. ORDAS IVAN Fotó: Gottvald Károly (Folytatjuk.) Döbröközi javaslatok Vita a választási törvénytervezetről Bitumentelepek Szüretelik a pezsgőszőlőt A Cserák portán Szalaiék háztájija
