Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám
fcüpJfW** 1983. szeptember 1. MÉPÜJSÁG Szocialista brigádmozgalom a bátaszéki üzemekben Százlhlaitivan szooiiaCfistia brli- igád mlűköidilk — közel kétezer taggall — a ,bát)aiszáki üzemiekben. A mozgatom 'helyzetéről, eredményeiről és hliányosságaiiriól, valtomiiiriit a verseny jiaivíitásáiniaik további feilíaidaítaliiróll tárgyalt legutóbbi ülésén a niaigylközsélgi pánt-iVógrehiaj'tó bizoititlság. A imozgaltominiaik .maigy lendületet adott a közeli tizenkét évivel ezelőtt hozott központi bizottsági határozat, a ihlatárazaltóklat köve tő kormányrendelet lallapján a pár.t- éis gazdasági vezetés minde- mütit ifél'ülivizsigáillta a brliigád- mozglalmat. Űjialblb lendületet hozott a briigádolk munkájában a XII. kongresszus és a felszabadulás 35. évfordulója fifsztéleitére Mibc.n- tokozott szooialislta verseny. Ez mozgósította a iniagyközsálg válliaHatalilbain, szövetik ezatei- iben működő szocialista brigádokat a népgazdasági egyensúly javítására, a gazdálkodás hiatékionylsáigélt javító konkrét feladat olkrta, ia jövedelmezőbb gazdóltkoidás- ina. Az eredmény nem maradt el. Ezután a munkiaverseny- mozgállomban kismértékű visszaesés vcllt, majd újabb fé llendüJlés .következett. Nagy szerepet vállaltak a szocialista bríiigádclk a haticidiilk öt- éves terv falladateliinalk rneig- Maliásíüálsábain. Ez .nagyiban hozzájárul!t ahhoz, hegy a gazdasági egységek — — egy-kettő kivételével — teljesítették, túlteljesítették a velük .szemben .támasztott követélményeiket. A briigádolk Jeliemét feladatként kezelték áz exporttermelést. A brigádicik tagjainak döntő többsége szakim ái.iag és po- litlilklai'.lag képezi magát. A imost kezdődő dktlatási évben 639-en vesznek részt állap- és közlápfdkon a pcCiitlilkali to- v ábbké pzásbem. Maghal táró - zóan vesznek részt a község közéletében. Ott vannak aktívan a tömagsziarvezeitéklbie.n és ^mozgalmakban, ,a tanács- itlagok között és a különböző munlklalheiLyli bi zcl t tsáig clklban. 'Niagyria becisülleindő az a munkájúk, méllyel a különböző gyerimékiinitéziményeket és az öregék napközi otthonát patronálják. Oroszlánrészt vállalták a .társadalmi összefogással készülő .tornaterem építésében. E munkában — szabad idejüket feláldozva — imágytotn sbklat dolgoznak a szocialista brigádok, hegy a llétesítmlény határidőre elkészüljön.1 Az , Induláskor” megtették válMásükíat, de az idén újabb ötezer társadalmi órával toldották ezt meg. Például a vasutas szocialista brigádok eredetileg 1223 munkaórát! váliliáliták, ezt mloist meignövelték újabb ezernél. A brigádok .évente egy-két alkatommal kommunista miűiszákoit .szerveznek, melynek munkabéréit a la- káidépíitési alap növelésére, igyermekintézmíéinyek patro- náiására, a .tcirinaterem építésiéire ajánlják fel Igen eredményes .a brigádok és az általános islkolia úttörőcsapatának, valamint az egyes őrsök ás brigádok kapcsolata. Az úttörők részt vesznék a szocialista brigádok rendezvényein, a munkahely.ék biztosítják az úttörők- nyári szünidei foglalkoztatását;, a Kádár és Eáiiparli Szövetkezeit gyákoirfllatti fagiaikoiztátálsról is gondoskodik. A brigádok május elsejét együtt ünnepük iaz úttörőkkel, .rlászt Vesznék az iskolai rendezvényeken, őnSi fcgllalkazásiolfcan, támogatják társadalmi és közéleti munkájúkat. A vállalatok, szövetkezetek többségénél a pánt- -a gazdasági és sziákszeinveze.ti vezetéis jól fogllalllkoizilk a brii- gádmozgaioimimiai. Megjelölik, míilyiein vállláiásoklkiall segíthetik a briigádolk a .termelés, a gazdálkodás javítását. Áiltálánois .gyalkaríllat, hogy a jól végzett munkát, nagyobb Itelljesítmányt béreimiöliélsseh prlámiummall, juta,lommal ho- darálják, ám a munlklarver- seiny ösztönzésiére a nyetrie- ségrésziesedéSből egy edlkülö- mítatt töredákösszegat fcirdá- tanák. Ennél sokkal célszerűbbnek látszik az a ,törekvés, amely néhány munkahelyen tapasztlallihaitó, hogy az anyagi éiiiSmerlés eszközeit \ koncenitr,áljiák és azokat egy címen, a ténylegesen végzett munkáin alapúié többleteried- ményiek arányában osztják el. Gomid’cit okoz .több helyen áhoil aránylag sok brigád Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Tegnap a MÉSZÖV székházában tartotta augusztus havi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének elnöksége Csapó Jenő elnökhelyettes elnökletével. Első napirendként jelentés szerepelt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az elmúlt havi ülés óta tett fontosabb szövetségi eseményekről, intézkedésekről, amit a testület jóváhagyólag tudomásul vett. A második napirend keretében az áfészek I. félévi gazdálkodásának komplex értékelését végezte el a vezető testület, az áfész-titkárság előterjesztése alapján. Mint a beszámoló is előrebocsátotta, a fogyasztási szövetkezetek 1983. évi célkitűzéseit alapvetően két tényező határozta meg: — az egyik a tagság, a lakosság ellátása; — a másik a hatékonysági tényezők érdemi javítása. A kettő együtt a lehetséges szintű és minél gazdaságosabban bonyolító áruellátást jelenti. Az előterjesztők részletes elemzést adtak az áruforgalom cikkcsoportos alakulásáról — összehasonlítva a lakossági pénzbevételek megyén belüli változásaival, a készletek forgásával — és a gazdálkodás hatékonyságáról. A bruttó árbevétel 5,1 százalékkal volt magasabb az előző év hasonló időszakának forgalmánál. A felvásárlás 12,4 százalékkal, a bolti kereskedelem 5,2 százalékkal, a vendéglátás forgalma 6,3 százalékkal volt nagyobb. Az áfészek közötti szóródás értékei a 97,5 százalék és a 111,5 százalék között alakultak. Az áfészek az első félévben közel 50 millió forint eredményt realizáltak, amely 10,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ez azt jelenti, hogy az árbevétel minden 1 százalékos növekedését az eredmény 2,02 százalékos növelése követte. A megye szövetkezetei közül négy áfész ért el az előző évinél magasabb eredményt, a többi a bázisszint alatt teljesített. Az eredmény bázisindexei a 88,9 százalék és a 188,1 Százalék között szóródnak. Az elnökség a vita során a tennivalókra helyezte a fő hangsúlyt. Javaslatokat tett az áfészek igazgatóságainak, hogy az elkövetkezendő időben milyen módszerekkel hozzák be a lemaradást. Megbízta a MÉSZÖV szakapparátusát, hogy a tennivalók megvalósításához az árészeknek nyújtson segítséget. A fő napirend tárgyalását követően az elnökség jóváhagyta „A megváltozott vendéglátóipari árképzés alakulásának tapasztalatai” és a ,,Tájékoztató a takarékszövetkezetek 1983. első félévi gazdálkodásáról” című tájékoztató jelentéseket. Részt vett az elnökség munkájában Sólyom Zoltán, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője és dr. Üveges László, a SZÖVOSZ közgazdasági osztályának vezetője is. SZOBOSZLAI JENŐ működük — a részesedési aüap takiintléllyeis résziét kell .a imialgasalbb fokozatot elánt /brigádok jutal’Jmazásécia fordítani, kevés marad a.z évi bér arányában történő felosztásra, vagy a brigádoknak jut kevesebb. Ahol vi- iszoinlt alacsony a szocialista Ibriigáldmozlgáloimibain .részt" vevők aránya, otrt ezék több jutalmait kaphlartinlaík. (Kevesebb a probléma az erkölcsi elismeréssel. Kiemelkedő társadalmi munkájáért elismerésben részesült a GAMSZOV és a Eúzaka- iiász Tsz egyik szocialista brigádja, a Fémipari Szövetkezet Petőfi szocialista brigádja, a szövetkezet egy brigádja elnyerte az Országos Béketanács emlékplakettjét. Több brigád megkapta az iparág, illetve az ágazat kiváló brigádja címet. Több munkahelyen külföldi juta- lomutakra küldik a kiemelkedően dolgozó brigádtagokat. Mindemellett tovább kell javítani a szocialista brigádmozgalom szervezését, irányítását. Szükséges, hogy a gazdasági vezetők a jövőben az eddiginél nagyobb felelősséggel végezzék a munkaverseny- mozgalom tartalmi, szervezési és koordináló munkáját. Az eddiginél jobban kell biztosítani az összhangot a terv és a munkaverseny között, és azt, hogy a verseny rugalmasabban alkalmazkodjék a tervfeladatok évközi változásaihoz. Szijjtséges, hogy az erkölcsi elismerés ne csak a kitüntetésben nyilvánuljon meg, hanem abban is, hogy termelési tanácskozásokon, faliújságokon, és egyéb eszközökkel népszerűsítik a munkában élen járókat. A párt- és gazdasági vezetés a középszintű vezetőktől is követelje meg, hogy tekintsék munkaköri kötelességüknek a munkaverseny szervezését, a szocialista brigádmozgalom segítését. Annak idején jó kezdeményezés volt, és tömeget mozgatott meg az „Űtközben” vetélkedősorozat, ezt célszerű lenne folytatni. Állást foglalt a végrehajtó bizottság, hogy létre kell hozni a nagyközségben a szocialista brigádvezetők klubját. J. J. Százezer SZOT-beutaló az utóidényre Augusztus utolsó napjaiban valamennyi SZOT-üdülőben befejeződött a nyári főidény, melynek'három hónapja alatt több mint 160 ezer vendéget fogadtak. A SZOT 214 üdülőépületében nyáron fogadták a beutaltak mintegy 40 százalékát: az idén 81 ezren kaptak erre az időszakra családos beutalót, emellett 46 ezer felnőtt és 35 ezer gyermek, köztük 14 ezer szakmunkástanuló részére biztosítottak pihenést, kikapcsolódást. Egy-egy turnusban egyszerre 27 ezer 500 beutalt pihenhetett, telt ház volt valamennyi üdülőben. Júliustól kapcsolódott a SZOT-üdültetésbe a Zalaka- roson megnyílt új üdülő, mely turnusonként 300 felnőttet és 150 gyermeket fogadott. Ez az új üdülő — mely a zala- karosi gyógyfürdő tőszomszédságában épült — egyébként télen gyógyüdülőként szolgál, orvosi javaslatra látja vendégül a gyógyulásra szorulókat. A SZOT-beutalók egynegyed része az utóidényre szól, tehát mintegy 100 ezren az év utolsó harmadában, szeptembertől december végéig vehetik igénybe a hűvösebb időjárásra is berendezkedett SZOT-üdülők szolgáltatásait. Száztizenöt olyan üdülője van a SZOT-nak, amely egész éven át fogadja vendégeit, közülük 30-ban nagyszülők, szülők pihenhetnek nem iskolás korú unokáikkal, gyermekeikkel. A lakosság életkörülményei a községekben (111.) Meghatározó a mezőgazdasági nagyüzemek szerepe A közösből származó személyi jövedelmek a vizsgált időszakban fokozatosan emelkedtek, ugyanakkor a kialakult differenciáltságnak megfelelően jelentős szintbeli különbségek vannak. A vizsgált kör mezőgazda- sági nagyüzemei átlagában az egy főre jutó havi átlagkereset 4718,— Ft. három év alatt 15 százalékkal nőtt, az ipari üzemekben 3529,— Ft. A mezőgazdasági nagyüzemek tehát jóval nagyobb jövedelmet biztosítanak, mint az ott működő ipartelepek, ugyanakkor a mezőgazdaságban dolgozók nagyüzemileg integrált háztáji tevékenysége is jövedelmezőbb, mint az egyéb fog- lalkoztatásúak kisegítő gazdaságai. Észlelhető újabban, hogy a népesség visszaáramlásában milyen nagy része van a kisgazdaságok, a háztáji révén megszerezhető jövedelemnek. A háztájiból származó becsült jövedelem a reprezentatív adatok szerint 55 százalékban 15 ezer forint alatt marad, egyötödüknél 15 és 20 ezer forint közötti, 16 százalékánál 20 és 25 ezer forint közötti, míg 9 százalékánál ennél magasabb. Az elmondottak — a vizsgálatokon túlmenően — általánosíthatók a megye valamennyi kisebb, mintegy 90 településére. A nagyüzemek vezetői úgy ítélik meg, , hogy a falusi munkaerő helyben maradását, illetve elvándorlását jelentős mértékben befolyásolni tudja a kialakult háztáji tevékenység nagyságrendje, időigénye, integráltsága, közvetlen és közvetett támogatása. Tápbolt például minden faluban van, több helyen a gabonaforgalmi és malomipari vállalat és a termelőszövetkezet is üzemeltet egyet. Számos gazdaság házhoz szállítja a saját keverésű tápot. A lakosság életkörülményeinek kialakításában, a fejlesztésekben jelentős szerepe van a helyi tanácsoknak. Bizonyítja ezt, hogy a megye alsófokú településeiben, alsófokú központjaiban az elmúlt 3 évben tanácsi fejlesztési alapból a társadalmi munka értékével együtt, mintegy 750 millió forintot fordítottak a községek fejlesztésére. Saját bevételeikből egyebek között 43 millió forintot út és iárda építésére, közel 20 millió forintot vízellátásra, csatornázásra, 8 és fél millió forintot az egészségügyi és szociális ágazatra, 56 millió forintot a kulturális ágazatra költöttek. A vizsgálat során megfigyelt községi tanácsoknál 1980 óta a rendelkezésre álló fejlesztési alapon belül jelentősen nőtt a társadalmi Jt munka értékének nagysága és aránya. 1982-ben a társadalmi munka értéke közel két és félszerese volt az 1980. évinek. Ügy a saját forrás, mint a társadalmi munka legnagyobb hányadát mindhárom vizsgált évben a kommunális ellátás fejlesztésére fordították. Jelentős volt a kulturális célra felhasznált ösz- szegek nagysága is. A termelőszövetkezetek érdekvédelmét a területi szövetség látja el. Az elmúlt időszakban foglalkoztak a gazdaságok szociális ellátásával, külön az üdültetéssel, és az üzemi balesetek alakulásával. A népi ellenőrzés csak a pályakezdők helyzetének elemzését, a beilleszkedés segítését hiányolta. A megye alapellátottsági színvonala az országos vidéki átlaghoz viszonyítva általában megfelelőnek minősíthető, ám ezen belül egyes települések ellátottsági szintjében jelentős eltérések vannak. A helyi tanácsokra még sok feladat vár, melyet egyedül, saját pénzeszközeikből megoldani nem tudnak. A községek fejlesztéséhez — az egyre növekvő lakossági társadalmi munka, és a helyben működő gazdasági egységek ilyen irányú segítsége mellett — a megyei tanács is hozzájárul. Az elmúlt években a tanácsi fejlesztési eszközök mintegy 80 százaléka a települések infrastrukturális ellátóképességének fejlesztését szolgálta, ötéves tervenként egy-egy infrastrukturális ágazat kiemelt fejlesztését irányozza elő a népgazdasági terv. Lényegében ez a kiemelés orientálja az állami hozzájárulás felhasználási arányait a megyében is. A városi ellátás fáziskésése miatt a tanácsi fejlesztési eszközök nagy részét a városokba, városiasodé településekbe kellett koncentrálni. A kisebb települések népességmegtartó képességének biztosítása érdekében azonban e települések fejlesztési pénzeszközökből való nagyobb arányú részesedését is jogos igényként kezelte a megyei tanács végrehajtó bizottsága. • A helyzet felmérésére országos vizsgálat keretében került sor, összesen 12 megyében. A téma természetéből következik, hogy ezen a területen gyors változásra nem lehet számítani. Legtöbb kérdés központi, országos intézkedést igényel. Az ankétokon felmerült helyi jelentőségű kérdéseket a népi ellenőrzési bizottságok továbbították az illetékeseknek. (Vége.) Fotó: CZAKÖ A melléküzemág is népességet megtartó erő. Felvételünk a györkönyi termelőszövetkezetben készült. Az alapellátás mindenütt biztosított. Az állami gazdaság boltja Alsótengelicen.
